• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Hiszel te az angyalokban?

Fotó: Centauri

2018.12.23. 11:42 Tavasszal történt, de azért szegről-végről karácsonyi történet ez, hisz angyalok vannak benne. 🙂 Jó pár napja már, hogy szóba került a Kút a Nap alatt című novellából készült kisfilm. Azt ígértem: elmesélem, hogyan lett film a novellából. Gondolhatnánk, valaki elolvasta, valakinek valaki ajánlotta a Kék angyalt, egy rendező kezébe került, megtetszett neki, és ennyi. De nem.

Ennél jóval kalandosabb és szebb ez a sztori.

Sosem felejtem el – de most keresgélnem kell az emlékeim között: mikor is jelent meg a Kék angyal? Megnézem a honlapomon 🙂 2008-ban, vagyis ez a „hajmeresztő eset” épp tíz éve történt. Szóval megjelent a Kék angyal. Elmentem hát a Fővárosba, a Tavaszi Nemzetközi Könyvfesztiválra, hogy szerezzek belőle egyet én is. Jó szokásomhoz hűen hatalmas hátizsákkal indultam útnak azokban a zavaros időkben – mert azok nekem bizony zavarosak voltak. A Kék angyalban rend volt, rend van, de akkor épp bennem a feje tetejére állt szinte minden,

semmi sem tűnt biztosnak, ha valami mégis, akkor csak az, hogy emlékezetes idők jönnek.

A kiadó standjánál átvettem pár tiszteletpéldányt, s nem sokkal később indultam is vissza. Úgy rémlik, odafelé stoppoltam, haza viszont vonattal akartam menni, gondoltam, ennyi kijár – egy frissen megjelent kötetért.

Rohantam, meleg volt, amennyire emlékszem, én meg kissé leharcolt. Majd beszakadt a hátam a zsák alatt. A Déli pályaudvar a szokásos. Kicsit koszos, kicsit szürke, kicsit koromszagú, enyhe tülekedéssel, ugyanakkor sivár nagy tér a vágányok felé. Fölötte feszített tükrű kék ég. Nem sok idő maradt, sietnem kellett, de a pénztárnál szerencsére nem állt hosszú sor. Berontottam a váróterembe és a pénztárhoz álltam. Hogy gyorsabban haladjak előkészítettem a pénzt. Mivel a zsebemből vettem elő, szépen kisimítottam. Kicsit izzadtam – vagy szakadt rólam a víz. Nem emlékszem pontosan. Talán szerettem volna venni még valami útravalót is. Feszült voltam, kicsit szétszórt, kicsit ideges.

Kettős érzések tucatjai örvénylettek bennem. Megjelent egy könyv is, a Kék angyal. „Azért ez kurva jó” – gondoltam egyszer. „És akkor mi van?” – gondoltam ugyanakkor.

A pénztárhoz léptem, becsúsztattam a pénzt és kértem a jegyet.

És akkor egy mikrofont toltak az arcomba, a mikrofont tartó lány mögött pedig egy kamerát pillantottam meg. – Szia! – köszönt a lány.

– Csak azt szeretnénk megkérdezni, hogy te hiszel az angyalokban?

Komolyan mondom, ez így esett. Akkor. Állok ott a pénztárnál, a zsákomban a Kék angyal tiszteletpéldányai, igen, szakad rólam a víz, szétszórt vagyok, szinte semmit se tudok a jövőről, legfeljebb annyit, hogy akár jobb, akár rosszabb jön, elképesztő lesz. Valószínűtlen – olyan, mintha azt is írnám, jót és rosszat, mikor hogy –, de a valószínűtlen azon fajtája jön, ami egyrészt meghökkent, másrészről – valamiként – nagyon is elvárható, szinte törvényszerű;

mintha a fantasztikum volna a világ eleve elrendelt, természetes működésimódja,

s valóban, a kék égben mindig van valami lenyűgözően új, a felhőkben valami őrjítően hihetetlen, minden napban valami felfoghatatlan, titokzatos nagy csoda; abban, hogy az ember él még, él egyáltalán, aznap is, úgy mint előző nap, jaj de ezúttal – már megint! – mennyire másként, úgy, ahogy még sosem, amint aznap, a hátizsákkal, a pénztárnál, mikrofonnal a szájában, kamerával a feje fölött. „Hiszel te az angyalokban? – kérdezi egy kedves idegen.

„Hát persze! – vágom rá. – Ha vártok egy kicsit mutatok is mindjárt kettőt, csak hadd vegyem meg a jegyet.”

Sosem kérdeztem meg, hogy megleptem-e őket, de úgy rémlik: ledermedtek egy pillanatra. Nem is igen beszéltünk aztán. Megvettem a jegyet, és kivittem őket a vágányokhoz. Elsétáltam velük az első galambig: „Íme, itt van egy. Ő egy angyal. Ez a galamb is” – mondtam, de nem hiszem, hogy ebből ott, akkor, bármi érthető lett volna, és azt sem hiszem, hogy értékelhető magyarázatot fűztem volna hozzá. Az viszont biztos, hogy közöltem még velük: „Írtam is egy könyvet angyalokról. Pillanat” – levettem a hátizsákot és előhalásztam belőle egy Kék angyalt. Csak a vonaton gondoltam arra, miért is hinnék el, hogy azt a könyvet valóban én írtam.

Mennyi a valószínűsége annak, hogy épp engem, épp a Kék angyal szerzőjét szólítsák meg ezzel a kérdéssel? Ugye, hogy nulla? Mégis sikerült.

Talán mind a mai napig nem kerül a rendező, Kapronczai Erika kezébe a Kék angyal, ha nem kapják azt a feladatot a főiskolán: készítsenek interjúkat arról, mennyire hisznek az emberek az angyalokban, s a feladat teljesítésére nem épp a Déli pályaudvart szemelik ki (mint különösen angyaljárta helyet? J ), s nem épp akkor, amikor a Kék angyal megjelenik én meg épp jegyet vennék hazafelé néhány tiszteletpéldánnyal a hátizsákomban.

Pár hónappal később aztán jött egy mail: hozzájárulok-e, hogy a Kék angyal egyik elbeszéléséből kisfilmet forgassanak. 🙂


http://https://centauriweb.hu/archiv/interjuk/2016-megragadni-egy-angyalt-magyar-nemzet-2/

 


http://https://centauriweb.hu/archiv/kotetek/kek-angyal-2008/

http://https://centauriweb.hu/archiv/novellak/elbeszelesek/kut-nap-alatt/

http://https://centauriweb.hu/archiv/interjuk/2010-kut-nap-alatt-papiruszportal/

http://https://centauriweb.hu/archiv/dan-coolbirth-velemenye-jegvago/karacsonyi-ajandek/

http://https://centauriweb.hu/archiv/legszebb-emlekeim/eloszor-es-utoljara-elsokent-es-utolsokent/

http://https://centauriweb.hu/archiv/kritikak/kek-angyalrol/fabian-emese-szerek-szerzok-szerelmek/

http://https://centauriweb.hu/archiv/blog-4/blog-2017/2017-12/2017-12-24-boldog-karacsonyt/

http://https://centauriweb.hu/archiv/szinnel-lelekkel/galamb-akrobatak/

18 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    Angyali történet egy arkangyallal 😍

  2. Szabó Edit

    Véletlenek pedig nincsenek. Ugye? 🙂

  3. Szabó Edit

    Itt kopogtat már az ünnep – vagy egy angyal? 🙂 – az ajtón.
    Békés, szép karácsonyt neked, Cen’ és mindenkinek, aki erre jár! 👼💫🌟🎄

  4. Na jó, én ezentúl hiszek az angyalokban! 🙂 Pár perce kaptam meg a könyvet, erre itt olvasom a sztorit. 🙂 A másik novellás köteted is keresés alatt a Librinél. Egyszer az is meglesz. 🙂 Még jó, hogy a regényeidre időben rátaláltam. 🙂
    Nagyon szép ünnepet kívánok Neked, és mindenkinek aki közel van a szívedhez!
    Én kicsit kevesebbet lógok mostanában a neten, de majd pótolok mindent, és a hiányzásról hozok igazolást. 🙂

  5. Marsovszki Viktória

    Na, mit is akartam írni 🙂 🙂 🙂
    ja, a kék angyal
    karácsony van
    már negyedszer visszagörgetek
    na????
    Tudom már pontosan tudom
    rádtalált cenédescen

  6. Marsovszki Viktória

    de a bluest még mindig nem találom

  7. Nagyné Ica

    Én igen! Gabriel, Michael, Raffael. Leginkább bennük…Gabriel az én angyalom. 😇

  8. Kíváncsian vártam a filmelőzményt: próbálok nem meglepődni, hogy egy szép mirákulumot kaptunk. Beszerveztek, hogy kooperálhassanak veled, nem maradhattál már továbbra külsős angyal 🙂🙂

  9. Lívia dr. Zilahi

    Angyalok vannak, az én Angyalkám ma a legszebb ajándékot adta nekem, elvitt az Édesanyámhoz, aki túlélte a covidot és kijött a csigaházból is és beszélhettem vele. Mi ez ha nem az égiek közbenjárása? Téged is kísérnek az Angyalok s ami történt az nem véletlen:-)))

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük