Jákob botja (Magvető, 2016)
Vigyázat, mellékhatásai lehetnek: érzelmesebb olvasók számára időnként torokszorító lehet, súlyosabb esetben sokaknál előfordulhat ellenállhatatlan vágy valamelyik Jack London regény, illetve Centauri előző műve, a Jégvágó elolvasására.
Jégvágó (Magvető, 2013)
Ha angol név állna a címlapon, simán elhinném, hogy egy ragyogó amerikai regény briliáns fordítását olvasom.
Kék angyal (Magvető, 2008)
A kis könyv 15 iszonyú erős novellát fog egybe; ez már a szerző második kötete, de igazán ez ütött: anonim írójukra pedig az „év felfedezettje” címet aggatta a sajtó.
Pátosz a káoszban (Liget, 2007)
Centauri valóban Márquez, Grass, Rushdie, és persze Szentkuthy nyomvonalán jár.
HOZZÁSZÓLÁSOKHOZ GÖRDÜLJ A LAP ALJÁRA
Most csak az egyik gyerekeddel vagyok elfoglalva hetek óta, az Úszó szigettel, Színpadra “álmodom”, írom is. Ehhez azonban újra kell olvasnom jópár novelládat, és a regényeidet is kéznél kell tartanom…., meg még egyebeket is bőviben… Itt tornyosulnak a könyveid az íróasztalomon, kivéve a Pátosz-t, mert azt égen-földön nem találom! Közben megy a “drukk,” fo,yamatosan, míg a fejem fölött óriás-csapatokban húznak el a “daruk” 🙂 a Fehér-tó felé. adják a kraftot, rendesen! Utánuk kell erednem,, sürgősen! Szép hosszú, dógos őszünk van, Cen! 🙂 🙂
Megtisztelő ennyi figyelem. Ha született ebből valami, oszd meg velünk is 🙂 És bár én messze esek a daru fő útvonalától, mégis, minap itt is megjelentek darvak – és én ezt jó előjelnek veszem 🙂
Elszálltak a darvak, Kedves, Cen’. Az Úszó sziget bevezetőjét tudtam megírni. Meg akartam osztani veled itt a honlapon, de Szabó Edit sem tudott segíteni, 🙂 Filmet lehetne belőle forgatni, felforgatót. Monodrámaként lehetne még interpretálni, de azt a színészek maguk szokták megalkotni, színpadra vinni, hogy ne legyen didkatikus. Pedig kurvára nagyközönség elé kívánkozik, ezt nagyon tudom! ezért akartam 🙂
köszönöm – nem mellesleg klímanovella, abból az időből, amikor még nem volt divat “klímázni” 🙂