• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Véletlenül csodaszert találtam – mese a zöldborsóról

első kenyér - kenyérsütés otthon

Fotó: Centauri

VÉLETLENÜL CSODASZERT TALÁLTAM

Aludni háromféleképpen lehet: jól, rosszul, és úgy, ahogyan én.

Egyszer két szívemnek kedves ember utánanézett a neten, mit kellene tennem, hogy könnyebben aludjak el, és miután összegeztük a bombabiztos tippeket, olyasmi jött ki, hogy

lefekvés előtt anyaszült meztelenül, rózsakvarccal a nyakamban, fél lábon délnyugatnak állva mély mormogással jáspisokkal díszitett imamalmot forgatva, háromnapos rukkolába csavart, aszalt szilvával töltött banánt kell kézmeleg kecsketejbe mártogatnom negyvenöt fokos szögben két vízér találkozása felett legalább tíz percig.

Ez volt az utolsó kísérlet arra, hogy megtudjam: hogyan aludhatnék úgy, mint mások, vagyis jól vagy rosszul. Letettem róla. Nem részletezem, miben áll az én úgynevezett alvásom lényege, főként miben áll az utóbbi időben. Ez már inkább csak imitáció dormitorius. Azzal nincs gond, hogy pörögjön a fej, és ez kell is az íráshoz, például, de leállítani, az valami pokoli nehéz. Nagyjából akkor alszom el, amikor mást már elvisznek az intenzívre. 😊 De, ami a legszebb: akkor is egyfajta feszültségben töltöm az egész éjszakát. Alvó stresszben.

Sokan – látom – úgy gondolják, hogy mivel nyugis helyen élek, ez egyfajta stresszmentes élet, ahogy a minap is fogalmazott valaki: „a béke szigetén”. De a hely nem minden. Úgy kell ezt elképzelni, mintha a bukolikus pásztoróda kellős közepén állna egy sufni, s benne én, ugyanakkor ebben a csalogányillatú zöldellő virányban régi taposóaknákat hatástalanítanék napi norma szerint. Hiába ül a fészer tetején rózsaszín gólya, hiába hallatszik fel a völgyből cuki nyuszik nyuszogása, a taposóakna csak taposóakna; szóval stresszes.

Mindez jól észlelhető tünetekhez is vezet.

Úgy tudom, hogy a stressz elfüstöli a szervezetből a magnéziumot, amire a szívnek, idegrendszernek, izomzatnak is nagy szüksége van. Veszélyes fogyatkozás heves izomgörcsökhöz is vezethet – s vezetett is nem egyszer. Épp ezért egy ideje szedek magnéziumot. Elvileg az alvást is segíti. Fontos kiegészítés, hogy semmi szín alatt nem szedek altatókat. Még az életben nem vettem be, fájdalomcsillapítót is csak indokolt esetben; ilyen indokolt eset volt, amikor beleállítottam a baltát a térdembe. Na, akkor tényleg bevettem napi két-három fájdalomcsillapítót. Meg a Jákob írása során, amikor a kimerültségtől voltak fájdalmaim.

Néhányszor próbáltam tejet inni, meg efféléket, de alapvetően nem változott semmi.

Egyszer még – mint a mellékelt fotó mutatja – a vadkamerát is bevetettem. Komolyan. Gondoltam, felveszem, mégis mi történik velem éjjel, hogy reggel fáradtabban ébredek, mint amikor ágyba dőlök, mint derékban elvágott tölgy. De nem derült ki semmi új; nem volt ott a „figyelő” és nem ültek az ágyam szélén földönkívüli honfitársaim, semmi efféle. 😊

Vadkamera a lakásban 2020 júliusában 🙂

De vannak még emlékeim az „édes alvásról”, amit amúgy szeretek. Amikor minden ideg, izom kilazulva, totális nyugalomban fekszik. Emlékszem arra a végletesen édes elernyedésre – ezzel szemben akárhányszor felébredek, ökölben van a kezem, mint Jack London egyik fotóján.

A FOTÓ EBBEN A RÖVID VIDEÓBAN

Mintha napi 24-ben bokszolnék. Ébrenlét és alvás között csak az a különbség, hogy míg alszom, nincs rajtam a kesztyű, de valamiként akkor is harcolok. Nem mondom, hogy megszoktam, mert alapvetően megszokhatatlan. Nagy ritkán, érthetetlen okból néha mégiscsak rám talál az álom gyönyöre. Utána megint nem, hónapokig, fél évig.

De minap csoda történt.

Az az igazság, hogy az utóbbi két hétben elhanyagoltam a magnéziumbevitelt, ugyanakkor fullon toltam a melót, párszor 24-30 órás, megszakítás nélküli műszakokkal. Főtt ételnek mindig valami olyat választottam, ami gyorsan megvan, és sokáig ehetem. Ilyen a zöldborsó, amit szégyenszemre nem oly régóta készítek. Azt hittem, macerás, de 15-20 perc alatt készen van egy három napos adag.

Történt egyik este (vagy hajnalban), hogy lefekvés előtt gyorsan ettem még, mivel munka közben nem jutott rá idő. Betoltam egy tányér zöldborsófőzeléket, némi kenyérrel, aztán mosdó, és irány az ágy. Először is hamar elaludtam, de ami ennél ezerszer jobb: olyan édes ébredésben volt részem, amiről már csak régi naplóimban olvashatok. Úgy meglepődtem, hogy attól ébredtem fel egészen. Jó alaposan megfigyeltem magam, és megállapítottam: nem ámítás, kiterülve, a létező legnagyobb lazaságban és békében fekszem, mint aki a mennyből érkezett vissza épp. Megváltva minden tehertől. Rájöttem, hogy már elfelejtettem, milyen is ez. De rögtön felmerült a kérdés: miért épp most? Mitől? Minden pont ugyanolyan volt, mint egy nappal korábban, egy hete vagy egy hónapja. Mindössze egyetlen tényezőt mondhattam újnak: a zöldborsót. Ettem persze korábban is, de igen ritkán, és ki tudja, előfordult-e valaha, hogy kimerültségem csúcspontján, közvetlenül lefekvés előtt zöldborsófőzeléket egyek? Szöget ütött ez a fejembe, s mivel kísérletező kedvemnek semmi sem szab határt – lásd vadkamera a könyvtárszobában! –, letoltam egy műszakot, majd tervszerűen megismételtem az előző napi metódust: zöldborsófőzelék lefekvés előtt.

Csodák csodájára ismét atomikusat aludtam; hét mérföld mélyen legalább száz lóbőrt húztam el, és úgy ébredtem, mint egy örökéletben lazán oldódó hérosz.

Ez már komolyan elgondolkodtatott, így elhatároztam, hogy ha lesz egy kis időm, utánajárok a dolognak. A főzelék elfogyott, pár napig levegőt se tudtam venni a tennivalóktól, és megint arénává vált az éjszaka; ahol formálisan ugyan alszom, ám valójában kesztyű nélkül, valahol az árnyékvilág mezsgyéin bokszolok.

Mikor kicsit több időm volt, már egészen valószínűtlennek tűnt a zöldborsóra fogni azt a két éjszakát. Ám minap beszéltem valakivel, neki is elmeséltem, mi történt, s valami okból rögtön utánajártunk mindketten a zöldborsónak. Perceken belül kiderült, hogy a zöldborsónak bizony van ilyen hatása. Erre varrjatok gombot! Valóságos magnéziumbomba. Ezt eddig nem tudtam. Mármost az a kérdés, miért nem hatott így a magnéziumtabletta? Abban maradtunk, hogy a zöldborsóból feltehetően könnyebben felszívódik, mint a tablettából, többek között – mert mint olvastam – együtt van temérdek káliummal is, és ezek egymást segítve fejtik ki hatásukat.

Zöldborsót kell tehát enni. Amennyit csak lehet. Ajánlhatom másnak is, akár jól alszik, akár nem, bár további „klinikai teszteléseket” is végzek még. Mindenesetre tök jó, hogy találtam valamit, ami úgy tűnik, csodaszer, legalábbis amennyiben megoldja, amit semmi egyéb nem old meg. Mentesít attól is, hogy lefekvés előtt mérlegállásban egyensúlyozzak egy vödör langyos alapakkatejben, szájamban tikfából faragott, tyúkhúrlében pácolt alvópálcikával – vagy ilyesmi 😊

Elég lesz egy kis zöldség, s irány a menny, hogy aztán kerubként térjek vissza földi porhüvelyembe; hogy itt viszont felvegyem a kesztyűt, ha kell a bokszkesztyűt is minden ébredés után.


Ne osszátok meg senkivel, mert még hülyének néz 🙂 

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    6 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Zseniális, Cen’!
      ( pl. a brokkoliban, bananban is sok van, ráadásul ez utóbbinak magas a K tartalma is)

      • Ibolya Nagy

        Szilva, asztalt szilva, tele értékes ásványi anyagokkal, magas Mg és K tartalommal, csak, ha már valami edesre vágysz a sok cukorborsó után.😋

    2. Szabó Edit

      😀 😀
      Meggondoltam magam: a vadkamera helyett inkább a zöldborsóra szavazok.
      Kerüljön fel a csodaszerek közé! 🙂

      Kisérletezz tovább! Ha a főzelék esetleg már unalmassá válna, próbálj ki más zöldborsós recepteket, vagy más magnézium tartalmú alapanyagokat!
      Dupla haszon: nemcsak aludni, hanem enni is fogsz néha. 🙂

    3. Mostanában én is így alszom, és az a legfurább, hogy amikor eljön az este, akkor szó sincs a korábbi alváshiányokból fakadó kidőlésről – ugyanúgy tolom hajnalig, kattog az agyam, sokszor a végén már muszáj felkelnem, mert a fekvést sem bírom elviselni.
      Elég sok zöldet eszem, de kipróbálom direkt a zöldborsót. 🙂

    4. Van még a borsóban más, ami nagyon fontos az alváshoz is. B-vitaminok, az idegrendszer vitaminjai. 🙂

    5. Lívia dr. Zilahi

      “Plenus venter non studet libenter” – jóllaktál és mint a megetetett gyermek édesen aludtál:-)))De kedves írás- szét nevettem magam a féllábas tanácsokon. Az biztos, üres hassal nem lehet jól aludni. Próbáld ki, bármit megeszel jóízűen este lefekvés előtt, jól fogsz aludni. Az áldásos cukor szúrás, ami lecsillapítja az agyat és elálmosít. A szieszta is ezen alapul, zseni volt aki ezt észre vette:-)))

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük