Gyors, egyszerű, finom – ez császármorzsa receptje
2020.08.14. Ha létezik rém egyszerű, gyorsan elkészíthető étel, amit ráadásul mindenki szeret (én legalábbis még nem találkoztam emberrel, aki ne imádta volna), ami épp oly jó bármely hétköznap, mint hétvégi menüben, akkor az a császármorzsa. Kamaszkorom óta készítem, eleinte kicsit többet babráltam vele a kelleténél, de az évek folyamán a végletekig leegyszerűsítettem, és nekem ez jön be.
Ráadásul olcsó is. Könnyű akkora adagot készíteni, hogy két embernek 2-3 napig is elég legyen. Rá lehet járni.
Tipikusan az az étel, amit akkor üt össze az ember, amikor valami nagyon finomat akar, abból is sokat, ideje viszont kevés, és talán kedve sincs a pepecseléshez. Én általában nem aprózom el a dolgot.
Hozzávalók (2 személyre 3 napra 🙂 )
- 1 kg. búzadara
- 4-5 tojás (a tojás méretétől függően, de mehet bele 6 db. is)
- 4-5 evőkanál cukor (nem érdemes túltolni, úgyis lekvárral esszük majd, egyesek szörppel)
- 1 evőkanál olaj (én lehetőség szerint olívaolajat rakok hozzá)
- 1 liter tej
Ennyi. Mindezt először kis tejjel csomómentesre keverem. (Jóval könnyebb kikeverni mint mondjuk a palacsintatésztát.) Aztán hozzáadom a többi tejet. Mindez megvan 5 perc alatt, de ha sietek, 3 percbe is belefér. Komolyan. 🙂 Ha tehetem, félrerakom a tésztát egy órára, hogy a búzadara felszívja a tejet.
Aztán serpenyőben kisütöm. Kicsi olajat rakok alá, és hagyom, hogy némiképp átsüljön.
Kétféle stílusban készíthetjük. Ha az apró szemű császármorzsát szeretjük, akkor sűrűbben forgatjuk, fakanállal darabolgatjuk morzsolgatjuk,
én viszont a bumszlis, nagy szemű, rusztikus császármorzsát szeretem,
ezért ritkábban forgatom, és csak annyira darabolom, amennyire muszáj.
Két részletben szoktam sütni, mivel a serpenyőm mérete ezt teszi lehetővé csak.
Egy féladag kisütése kb. 15 perc. Ez sem sok.
Kezdő konyhatündéreknek garantált siker már az első körben.
Időhiányban szenvedő íróknak, természetbúvároknak, csillagászoknak, kertészeknek, melósoknak, tanároknak, űrhajósoknak, és pályakötél-ellenőröknek is ideális. Nem mellesleg megunhatatlan. Az viszont nagyon nem mindegy, milyen lekvárunk van hozzá. Én egyértelműen a baracklekvárra szavazok, közelebbről egy jó nagymama-stílusú igazi házi lekvárra, az sem baj, ha darabos.
Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Én réteslisztet használok, sosem csináltam még grízzel, de megpróbálom talán. Nagymamám fele gríz, fele liszttel készítette, de már nem emlékszem, hogy az volt jobb, vagy az enyém. 🙂 🙂 Természetesen a baracklekvár elengedhetetlen, néha egy kis savanykás almalekvár sem rontja el. 🙂
Finom!!!
Erről jut eszembe, érdemes kipróbálni az alföldi, tájjellegű CICVARÁT is.
Hasonlóan mennyi, kis- és nagy darabokban egyaránt.
Hecsedli receptjét adom, mert hecsedLILEkvárral is pompás eledel. 🙂
https://cookpad.com/hu/receptek/4600145-cicvara
A cicvaráról még csak nem is hallottam – utánajárok.