Írjunk egy szép történetet együtt 2020 karácsonyára

2020.12.19. ÍRJUNK EGYÜTT EGY SZÉP TÖRTÉNETET 2020 KARÁCSONYÁRA!

Soha olyan karácsonyunk nem volt, mint az idei lesz. Két út áll előttünk. Vagy beérjük annyival, hogy ez a régi karácsonyok karcsúsított verziója lesz, vagy felturbózzuk valami olyasmivel, ami pozitív értelemben is emlékezetessé teszi. A legsúlyosabb érvágás az idén, hogy sokan nem lehetnek együtt; ha mégis, akkor is csak hézagosan. Legyünk hát úgy együtt, valamiként, hogy évek múltán 2020 karácsonyáról ne csak azt mondhassuk el, mit nem csinálhattunk, hanem elmondhassuk azt is, mit csináltunk helyette!

A magam korlátos, írói „eszével” 😊 arra gondoltam, írjunk együtt egy karácsonyi történetet! Az legalább maradandó is!

Hogyan? Rögtön mutatom, csak előtte még annyi: ha a járványhelyzet miatt bizonyos értelemben senkinek sem lesz az igazi 2020 karácsonyfája, állítsunk a helyébe egy közös fát! Egy közösen írt történet olyan lesz, mint a mindenki karácsonyfája, melyre mindenki hozza a maga díszeit; vágyait, gondolatait, mondatait, képeit…

Ezen a közös karácsonyfán persze nekem kell majd elrendezni a díszeket, nekem kell belefaragnom ezt a fát a talpába, de rajtatok áll csak, mennyire lesz ez a fa közös. Remélem, az lesz nagyon. Kísérletnek sem rossz ez. Gondoljátok át! Ha elég sokan vesznek részt benne, akkor ez egy reprezentatív fa is, mely elég jól tükrözi, milyen állapotban vagyunk, milyen lenne ebben a pillanatban a közös kisregényünk vagy filmünk.

És még valami: remélem, sokan adnának valamit azoknak, akik idejük nagy részét most kénytelenek egyedül tölteni.

Aki ebbe a történetbe ad valamit, mindenkinek ad valamit, aki majd olvassa! Gondoljátok át ezt is: azt garantálhatom, hogy pár ezer ember mindenképp olvasni fogja, vagyis, ha adtok egy mondatot, egy képet (az alábbi rendszer szerint 😊) akár sok ezer ember öröméhez járulhattok hozzá.

És persze egymást is megajándékozzuk az írás során.


SZÓVAL: Óriásszavazást tartunk mindjárt a legelején.

Azért teszek fel rögtön sok kérdést, hogy jól haladjunk, és esetleg lehetőségetek legyen beleszólni a cselekmény alakításába is. Kellő érdeklődés mellett az első posztot rögzítem a Facebook-oldal tetején, így könnyen megtaláljátok valahányszor eszetekbe jut valami, adnátok hozzá még valamit, vagy szeretnétek látni, hol tart a sztori. Ha újabb kérdések merülnek fel, azokat esetenként új posztként rakom ki, és megszavaztatom veletek. 

ELSŐ KÖRBEN tehát döntünk az alábbiakról:

MŰFAJ, VÉGKIFEJLET, FŐSZEREPLŐ NEME, FŐSZEREPLŐ KORA, CSELEKMÉNY IDEJE, HELYSZÍN, TÉMA

Mindezeket hozzászólásban rakom fel a Facebook-poszt alá csupa nagybetűvel, de hogy még könnyebben lehessen tájékozódni, mindegyik elejére rakok egy piros telefont – mintha csak ideszólnátok nekem: „Hé, Cen’! Ez legyen!” 😊

Első nekifutásra soknak tűnhet, de valójában rém egyszerű. Végigmentek a hozzászólásba felrakott kérdéseken, és amelyik kedvetekre volna, arra nyomjatok egy lájkot (szívet mondjuk, elvégre mindjárt karácsony 😊 )

Úgy írom a segítségetekkel a novellát vagy kisregényt – meglátjuk mekkora alapanyag jön össze –, hogy a folyamatba is a lehető legjobban belássatok. Az alapanyaghoz annyit, hogy rendesen a saját kútfőmből dolgozom, de most csak az lesz – legalábbis eleinte –, amit ti hoztok.

Egy novella, egy regény világát alapvetően határozza meg az atmoszféra, erre kitaláltam egy jó módszert, de kezdjünk egy egyszerűbbel: a képpel. KÉPzeljük el először a történet világát! Az milyen legyen? Milyen hangulatot árasszon? Erről úgy dönthetünk a legkönnyebben, ha hozzászólásba odaraktok olyan fotót, amit legszívesebben látnátok egy karácsonyi kisregény borítóján. Nézzétek végig egymás fotóit, és kedveljétek azokat, melyek leginkább kedvetekre valók, én pedig a legkedveltebb fotók alapján alakítom ki a történet hangulatát, miliőjét.

Tehát első körben két dolgot kellene megtenni.

  • A felkínált opciókat végignézni, s kedvelni azt, ami a leginkább a kedvetekre való.
  • Második lépésben pedig hozzatok hozzászólásban legalább egy fotót, ami tükrözhetné a történet hangulatát.

Mindezeken túl bármiféle ötletet nyugodtan írjatok oda hozzászólásban! Bármit. Én majd igyekszem ezeket a lehető legnagyobb mértékben és arányosan beépíteni a történetbe.  

Később szöveget is hoztok majd, de az egy későbbi fázis.

Az én kérésem karácsonyra: tényleg osszátok meg sokakkal, hogy olyan történet jöjjön létre, amely valóban sokak története.

Amíg a fát faragjátok, porszívóztok, főztök, csomagoltok, talán eszetekbe jutnak emlékek, mondatok, képek, hangulatok, melyeket örömmel látnátok viszont ebben a történetben; ilyenkor ne hezitáljatok: írjátok oda hamar a Facebookra!

Vezessétek a történetet! Vezessétek a tollamat!  

És most kérlek, térj vissza a Facebookra, és tedd meg tétjeidet 😊 Itt ülök, kitakarítottam, felkészültem a karácsonyra, előttem kávé, tea, gyertya; készen állok az írásra – készen állok rá, hogy mihamarabb letegyem elétek a mi közös történetünket.

FELTÉTLENÜL OSZD MEG MÁSOKKAL IS!


Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

                  

    2 Comments:

    1. Marsovszki Viktória

      Cen’ ! Van egy ötletem
      Világítótorony.
      Az Óceán szélén
      talán a tenger közepén
      Sirály
      hajó
      talán egy ember
      vagy kettő
      Több semmi esetre nem. 🙂
      Talán ő,
      Talán ők,
      talán ti
      CEN’! SZERETLEK
      ÍRJÁL
      egy kibaszott jó novellát
      semmi más dolgod nincsen
      Ó, dehogynem
      szerezz be élelmiszereket!
      Egyél, baszd meg!!!!!!!
      menj vásárolni
      Írjál
      nem
      tudok segíteni ebben,, te vagy az ÍRÓ
      CSUPA NAGYBETÚVEL
      centauri

    2. Marsovszki Viktória

      Ez vers ám,
      ne hogy azt hidd, hogy: nem

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük