Életre kelt az életerős magyar lány, Anna

ÉLETRE KELT AZ ÉLETERŐS  MAGYAR LÁNY, ANNA

Ismerjétek meg Annát, a Norvégiában élő magyar nőt, aki hirtelen annyira körvonalazott lény lett, hogy szinte átüt a fantomképe a monitoron. Gratulálok! Nagyok vagytok 😊

Szóval. Ha valaki messze esik a cicababáktól, akkor Anna az. Nagyon is. Hosszú szőkésbarna haját leszámítva mind küllemében, mind jellemében meglepően kemény, s nem igazán a lágy vonások, vagy édes, cuki tulajdonságok montázsa. Könnyen lehet, hogy ez is közre játszhat abban, hogy bár 37 éves „már”, még mindig egyedülálló, és gyereke sincs (nem mintha elzárkózna az anyai örömök elől). Pedig élettel teli, energikus nő, követi a trendeket, fiatalos, ami az öltözködésén is meglátszik; trendi, de nem divatfüggő, és nem vesz magára túlhájpolt szupernőcis cuccokat; inkább csinos és elegáns „csak”, na és praktikus. Ennek megfelelően – összhangban hobbijával és hivatásával is – szinte kizárólag nadrágot hord, szoknyát csak kivételes esetekben, ha épp úgy hozza kedve, ha ünnepel, vagy csábítani akar. Bár megtehetné – hisz viszonylag jómódban él –, hogy bármit megvegyen, nemigen vásárolgat, és a ruhákra sem bukik különösebben.  Nemcsak egyedülálló, de pénzügyileg is abszolút független.

Mindezzel vegytiszta összhangban áll az a határozottság, amit szinte minden helyzetben mutat. Még ha problémás szituációban találja magát, akkor sem hezitál; ha vitába keveredik, nem köntörfalaz, egyenesen megmond mindent, ehhez kellőképp intelligens is. Érzelmei ritkán mutatkoznak meg kifelé, holott egyáltalán nem érzéketlen. Nehezen tűri, ha valaki kísérletet tesz arra, hogy beleszóljon az életébe, ilyenkor több mint határozott; ilyenkor nem idegen tőle a harciasság sem.

Határozottsága, öntudatossága az asztalnál, egy étteremben is megmutatkozik. Tudja, mit szeret, mire van szüksége, és attól csak indokolt esetben tér el; többnyire halat rendel, leggyakrabban lazacot; ahogy az öltözködésben sem, úgy az asztalnál vagy a konyhában sem az a kísérletező fajta. Viszont jó érzékkel törekszik harmóniára. A halhoz leggyakrabban rozét iszik, egyébként is boros (mint a főhősünk, Jack Daniel!), a jégbort is szereti, de italai között sem találunk ezer és egy félét; azt issza, ami igazán bejön neki, amit szeret, és ahhoz ragaszkodik. Nagyon érdekes és jellemző rá, hogy annyira halfüggő, annyira szűk repertoárral és öntudatosan étkezik, hogy desszertek sem igen bukkannak fel a repertoárjában; ha valami távol áll tőle, az a nassolás, meg egy tábla random csoki. Úgy tűnik, Anna nem ezen a téren kényezteti magát. Egyedül az édes jégbor fogható fel egyfajta desszertnek, az viszont egyúttal rendkívüli minőség is – amint a jó rozé is.

Míg messziről nézve, első látásra igazán karakán nőnek tűnik, megvan benne a kifinomultság, és a vágy a kifinomult megoldásokra. Ezt nemcsak az jelzi, ahogy a borlapról választ, zenei ízlése is erre utal. Nyitott más irányokba is, de a zenével megint az a helyzet, mint a ruhákkal, ételekkel és italokkal: egyértelműen jazzrajongó. Szüksége van az odafigyelést, elmélyültséget igénylő, minőségi időkre, bensőséges hangulatokra, s ezt meg is adja magának.            

Mindehhez semmi sem passzolhatna jobban, mint a lovaglás, amit imád, és művel minden létező helyen és időben, amikor csak teheti. Kissé magánakvaló első nekifutásra, s lám: hol tölti az idejét legszívesebben? A természetben, ha lehet, akkor tereplovaglással. Alkalmanként síel is, és amit a természetben lát lelkesen fotózza.

Anna szokatlanul markáns, öntudatosságról és szilárdságról üzenő jellemének mélyén azonban ott egy jól kezelt (jól kompenzált?) bizonytalanság is. Életcélját illetően ugyanis már koránt sem olyan határozott, mint azt a hétköznapjaiból gondolnánk. Kissé felületes freudista magyarázatnak tűnhet, de valószínűleg igaz, hogy Anna épp a minden területre kiterjedő határozottságával takarja, hogy a legfontosabb kérdések a lelke mélyén függőben maradtak. Vonzódik a gyógyításhoz, de hogy milyen formában tudna másokon segíteni, nem tudja; szakmája szerint könyvtáros, elvégzett egy túravezetői tanfolyamot is, de oknyomozó újságíróként dolgozik, s ebből fakadóan néha kockázatos helyzetekbe kerül. Könnyen lehet, hogy Anna épp azért megy északra, amiért északra ment Daniel barátja, Greg is.

Most, hogy ennyire világosan látjuk magunk előtt Annát, néhány kérdést még tisztáznunk kell.

Van egy dramaturgiai dilemma, amit hamar meg kell oldanunk. Miként lépjen be Anna a képbe? Akkor lássuk először, amikor Daniellel először találkozik? Vagy lássuk őt is rögtön az elejétől?

S felmerült bennem egy másik kérdés is, de ne higgye senki, hogy a szavazás eredményét akarom felülírni, ám most, hogy három embert látunk viszonylag pontosan – Danielt, Greget és Annát – muszáj megkérdeznem: biztosak vagyunk abban, hogy Anna Daniellel jön majd össze?

Ezeket a kérdéseket a megszokott módon felrakom a Facebook-poszt alá. Szavazzatok és írjátok meg hozzászólásban a poszt alatt a véleményeteket!

Hajrá Szerzőtársak 2020 utolsó napján is!


Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

Slider

Slider

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*

          

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük