2020.12.19. Hirtelen felindulás és a bőség zavara

történelem előtti idő tél Centauri

2020.12.19. Hirtelen felindulás és a bőség zavara; e kettő együttállásáról van szó; hoztam egy döntést reggel; nem mondom, hogy be nem tervezetten, de hirtelen, talán mert az éjjeli nagytakarítás hatására fellélegeztem, és váratlanul fellobbant bennem egy jelentős többleterő, míg mindvégig ott volt bennem az is:

Micsoda abszurd karácsony lesz az idei!

A nagytakarítás annyira összekapott minden értelemben, hogy a listáimat is összerendeztem; listákból dolgozom ugyanis. Van mellettem egy mappa, közvetlenül a laptop mellett, és ha munka közben eszembe jut valami, felvésem rá gyorsan; iszonyú tempóban szaporodnak ebben a mappában a lapok; egy hónap alatt több száz írni- és tennivaló gyűlik össze, melynek csak töredéke kerül fel aztán a honlapra; vannak hosszútávú tervek is szép számmal. Reggel kihúztam mindent, amit elvégeztem, összevontam minden listát, és egy újat készítettem. A letisztázás folyamata, a hajnalban felszabaduló erők ötvöződtek aztán valamiként a karácsonyvárás különös, 2020-as szomorúságával, szorongásával. Az egymástól markánsan különböző érzések házassága szülte meg azt a felismerést, hogy akad az éves listákon olyan tétel, amit épp most kellene elővenni. Úgy éreztem, itt az ideje. Támadt egy amolyan „most vagy soha” érzésem. Hogy helyesen-e, az nagyjából 1-2 napon belül kiderül.

Amint nem kis könnyelműséggel beharangoztam, felszökött az adrenalinom; annyira, hogy nehéz most fegyelmezni magam. Nem tudom, működni fog-e a dolog. Nem tudom, kézben tudom-e tartani. Nem tudom, nem fullad-e érdektelenségbe. De azt tudom, jó volna, ha működne. Ha partnerre találnék bennetek ebben az ajándékjátékban.

Tényleg, kicsit őrült az ötlet, de ha összejön, szép lesz. Ráadásul olyasmi, amire nemigen van példa.

Épp reggel osztottam meg azt az emlékemet, ami naivitásom rekvizituma is. Mondják, a naivitás súlyos hiba. Lehet. Faragtam már rá én is. De annak idején naivitás volt Centauri néven írni. Ma már nem az. Annak idején akkora naivitás kellett a Jack London-túrához (új olvasóknak mondom: közel 1 hónapig 5000 forintból csavarogtam télvíz idején), hogy el sem indultam még, de már a Népszabadság is megírta 😊 Komolyan. Páran emlékezhettek rá. A Zafír-túrán naivitás volt az is, hogy majd megtalálom a zafírt. Fel is adtam, de miután már gyakorlatilag feladtam, hopp, szinte az utolsó órában meglett.

Persze vannak soha meg nem lelt és elveszett „zafírjaim”. Voltak, vannak egy hang nélkül, sötétben megtett útjaim. Vannak kudarcra ítélt naivitásaim.

Ezen most veszteni voltaképp nem lehet, nyerni viszont sokat. Úgy érzem, gondolom legalábbis. S még ha az ember semmit sem veszt, mégis nyugtalan arra gondolva, amit nyerhetett-nyerhettünk volna. Ha annak idején nem megyek el aranyat és zafírt mosni, mit vesztettem volna? Semmit. De időnként ma is eszembe jutna: miért nem mentem el? Miért nem kerestem?

Így vagyok ma ezzel a hirtelen döntéssel is. Nincs mit veszteni. De bánnám, ha szentestére nem születne meg egy apró drágakő, mely száz és száz lapkáján csillan a járvány sújtotta karácsony ködjében is.

Szeretettel és bizakodással: Cen’

Találkozunk ma, negyed kilenc körül 😊


Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

          

    9 Comments:

    1. Szabó Edit

      Én itt leszek! 🙂
      Csak azt nem értem, hogy mi fog 1-2 napon belül kiderülni 🤔, és téged ismerve egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ezt ma meg fogjuk tudni. 😕
      Mert csigázni, azt tudsz! 🙂

      • ez kicsit pesszimista 🙁 remélem, nem rossz előjel

        • Szabó Edit

          Nem szántam annak! Miért is lennék pesszimista, mikor fogalmam sincs, hogy miről van szó. Játszani meg szeretek, ezt te is tudod. 🙂 Csak az 1-2 nap említése miatt gondolom azt, hogy nem fog ma minden kiderülni.

    2. Lívia dr. Zilahi

      Átjön az adrenalin, itt leszek és nagyon várom, mi lesz a nagy titok meglepi s biztos vagyok benne sok sok olvasód ott fog virrasztani az interneten, hogy veled ünnepelhessünk, vagy legalább elismerésünket tudjuk majd mondani neked bármi is lesz.

    3. Gadányi Terézia

      Na erről lemaradtam,nem baj majd figyelek.Remélem a többség itt volt.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük