• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Ina Coolbirth (Jákob botja, 2016)

Persze, bámultam én a nőket korábban is, lopva és titokban, ámultam elégszer egy-egy lány hófehér nyakán, tudtam jól, mi a kéjvágy, de soha nem érintettem nőt, a lehetőség sem merült fel azelőtt.

Centauri Jákob botja regény Jack London 100 Magvető KiadóMire magamhoz tértem, Miss Coolbirth már a szobája felé vezetett. Pokrócot terített a földre, lefektetett és betakart, a fejem alá pedig a szoknyáját gyűrte. A meggypiros szövetből elementáris erővel a csípőillata áradt, kétség sem fért hozzá, hogy épp az imént vette le, még a testmelege is benne maradt, s ez úgy hatott rám, mint az ópium. Egyik felem süllyedt, a másik viszont emelkedett. Mindkét részem a másikat figyelte, mint két egymásra fordított tükör, minél vadabbá vált az egyik, annál inkább elkábult a másik, és mint mindig, ha két ellentétes erő csap össze test-test elleni küzdelemben, ezúttal is örvény támadt, amelyben együtt forgott a múlt, a jelen és a kilátástalan jövő.
– Pihenj. És ne aggódj, időben keltelek – mondta Miss Coolbirth.
Összerendezte az iratokat, megöntözte a virágait, kivitte a csészéket és elmosogatott. Lámpaoltás előtt hozzám guggolt, és végigsimított a fejemen. Aztán a nyakamon is. Hajszálon múlt, hogy nem rántottam le magamhoz, hogy nem furakodtam a szoknya alá.
Miss Coolbirth rövid motozás után az ágyába ment, ám ez már nem segített. Sóvárgásom nem szelídült, a kemény padló nem csitított, valósággal dobált rajta a szilajság. A tanárnő úgy vélte, hogy a hideg miatt forgolódom.
– Fázol talán?
– Igen, nagyon.
– Jó, gyere ide, hadd melegítelek.
És akkor részegítő rabságba zuhantam.
Tudtam, hogy nem hibázhatok, nem lehetek gyors és mohó, szilaj és vad, óvatosan kell mozognom Miss Coolbirth közelében, annak ellenére, hogy még sosem támadt bennem ilyen erejű vihar. Bárhogy villogott odakinn száz villám, hiába surrogott az eresz, hiába rázta mennydörej a falat, az én viharomnál nem volt akkor nagyobb. Persze, bámultam én a nőket korábban is, lopva és titokban, ámultam elégszer egy-egy lány hófehér nyakán, tudtam jól, mi a kéjvágy, de soha nem érintettem nőt, a lehetőség sem merült fel azelőtt. Csak azért nem veszítettem el a fejem, mert volt még bennem félsz. Nem a tapasztalat hiánya miatt, hisz nagyon is tudtam, mit tennék, ha megtehetném. Akartam is, csak épp az is tiszta volt, hogy ez tilos, amint az is, hogy ellenállásra nincs erőm, kiszolgáltatott vagyok, s amit Miss Coolbirth akar, enged, pontosan az s úgy lesz. Pont azt akarom majd én is. Uralkodott rajtam. Valójában csak az önállóságom összeomlásával nem tudtam mit kezdeni. Azzal, amit egyrészt én, másrészt a tanárnő okoz. Valami irányíthatatlan bennem, és valami delejes őbenne. Bevallom, ettől megijedtem. Ennek dacára, némi hezitálás után, befeküdtem Miss Coolbirth ágyába.
Megrendelhető itt
Vélemények a Jákobról
További részlet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük