2020.12.13. REKORD: Soha ennyi olvasó nem járt a honlapon!

Slider

2020.12.13. REKORD – Soha ennyi olvasó nem járt a honlapon!

Hadd osszam meg ezt az apró örömöt veletek. Na jó, nem is annyira apró öröm ez. Annál is inkább szeretném megosztani, mert ahogy lentebb látni fogjátok – mert nagyon meggyőzlek titeket erről 😊 – ez valóban a ti örömötök és „munkátok” is.

Sokan már tökéletesen tisztában vagytok vele, hogy minden honlapnak van analitikája, mely mutatja az oldal látogatottságát, és ezt figyelemmel kísérve mindenféle statisztikákat gyárthatunk. Mivel jó ideje nem az asztalfióknak írok, természetesen nem mindegy, hány emberhez jutnak el az írásaim.

13 vagy 14 éve működik ez az oldal, de soha annyian nem olvasták, mint az utóbbi egy hónapban!

És ez csak részben köszönhető a Facebooknak, az ugyanis a logaritmusai segítségével időnként szinte elrejti a posztokat. Egyelőre nem árulom el, hány olvasóról van szó, mert van egy célkitűzésem, s ha azt elérte az oldal, újabb beszámolóval jövök. A célhoz képest most nagyjából 60%-on áll az oldal, de ha nem jön közbe semmi, akkor a kitűzött cél akár már karácsony előtt is meglehet. Így is – tegnap estére – megdőlt az eddigi abszolút rekord.

Különösen érdekes kérdés, hogy az előző csúcs mikor volt. Olyan időszakban, amikor a Facebookot még nem kaptam vissza, a tavaszi karantén idején. Ez is jelzi: a Facebook nem minden.

De hozzá kell tenni: Facebook nélkül ma már nagyon nehéz kijutni az online térbe.

Sosem írtam még arról, milyen egy ilyen oldal „első napja”. Egy friss honlap sokáig olyan árva, mint a kisujjam. A kutya se nézi, a keresőkben hiába is keresed. Mintha nem is volna. Olyan, mint egy regény, amit elhajítottak a legnagyobb erdő sötét közepén. Vagy mint egy palackposta. Igazán kicsi az esély rá, hogy bárki rátalál. Napok telnek el, hetek úgy, hogy senki se látja. Ehhez mérten ma már nincs olyan óra, de lassan perc sem, hogy ne lennének rajta olvasók, még az éj közepén is. Újabban például hajnali négytől már egészen sok olvasó érkezik, elsősorban az USA-ból. Érthető is, hisz a legtöbb olvasó Chicagóból látogat ide, hihetetlen, de csak onnan több ezer látogató, és az ottaniak is estefelé olvasgatnak szívesen, leginkább délután 6 és este 10 között, épp, ahogy a magyar olvasók, csak hát ott akkor van este, amikor nálunk késő éjjel – kora hajnal. Erről egy másik rövid posztban írok még kicsit részletesebben.

Szóval a kezdeti árvaság évei után szép lassan ráleltek az olvasók, kiváltképp az utóbbi években. Legutóbb augusztus végén, közel félmillió látogatás alapján állítottam össze nektek egy top10-es listát ITT – árvaságnak, csöndnek, palackpostának már régen vége 😊


Slider

Egy ilyen oldal napi üzemeltetése – mert ez üzemeltetés is – voltaképp egy külön szakma, száz és száz aprósággal.

Az a legszebb és egyben legnehezebb benne, hogy nincs rutin; óráról órára kell mindent kitalálni; stratégiai-játék is; szerkesztési feladat; dizájn, fejlesztés, útkeresés, minden percben innováció és progresszió ideális esetben; de mindebből alig látszik valami a felszínen. Nem is megyek bele. Annyit írok csak: nem a Facebook viszi a hátán, és erre féktelenül büszke vagyok. És nem is a reklám, mert ha van elég lé, és egy oldalt jól megreklámoznak, akkor nem kell megfeszülni, hogy olvasói legyenek. Ám Facebook és egy fillér nélkül állati nehéz, majdnem lehetetlen – de mindig is érdekeltek és vonzottak a lehetetlen vállalkozások. (Ilyen volt annak idején Centauri néven íróvá válni.) 🙂

De bárhogy dolgozzon az ember, bármennyit is cselezgessen az algoritmusok szövevényében, ha senkit sem talál, aki vevő lenne a „termékre”, a feje tetejére is állhat, akkor sem történik semmi.

Így aztán ízléstelenül nagy hálával gondolok rátok, és köszöntelek Titeket innen, egy olyan palackposta belsejéből, mely immár nem egyedül hánykolódik az online-óceán műanyagszeméttől csörgő-zörgő hullámain.

Ha az a bizonyos limit meglesz – tavasszal határoztam meg, kíváncsi lévén: vajon elérhető-e egyáltalán 😊 –, kitalálok valami turbó-extra meglepetést is.

Jó páran találkozhattatok az utóbbi hetekben ilyen-olyan kéréseimmel is. Kicsit visszaereszkedve földközelbe, erről annyit mondok: nemigen van szerepe a rekordban. Felhívásaim szerény eredményt hoztak, a Facebook csaknem lejtőn van, főként a kis gonosz logaritmusoknak köszönhetően, de sebaj, haladunk tovább, remélem, és újfent megkérlek Titeket (ha meg nem tettétek még):

Ajánljátok a Facebookon az oldalt az ismerőseiteknek!

Iratkozzatok fel a Youtube-csatornára ITT!

És feltétlenül iratkozzatok fel hírlevélre!


    Név*

    Email cím*


    A feliratkozókat kérdezem, mivel az utóbbi 10 napban sűrűbben mentek hírlevelek, hogy nem túl sok-e? Komolyan érdekel! Legyen ritkábban? Legyen sűrűbben?

    Végül – mert nem akarom hosszú lére ereszteni, és haladni kell sok mással is – csak jelzem, hogy hamarosan azt is megmutatom, ami egyébként talán a legérdekesebb. Rövid, térképekkel illusztrált posztban megmutatom, merre élnek a honlap olvasói a nagyvilágban. Korábban is adtam már hasonló összeállítást, de azért pár dolog változott, az utóbbi hónapokban érkező olvasóknak pedig ez is zsír új. Kedvcsinálónak csak annyit ragadok ki példának: az olvasók közel 10%-a az Amerikai Egyesült Államokból érkezik, és ezzel maguk mögé utasítják a második legnépesebb külhoni tábort, az erdélyi olvasókat. Mégis hogyan lehetséges ez? Ezt is megnézzük a következő rövid elemzésben.

    Fogadjátok szeretettel, és ünnepeljetek egy kicsit velem! Támogassátok az oldalt továbbra is, mert ez már jó ideje nemcsak az én oldalam, hanem a tietek is. 😊


    Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

                    

    5 Comments:

    1. Szabó Edit

      Az én véleményem szerint a hírlevélből sosem sok, mert mindig akadhat olyan, amire jó, ha felhívod a figyelmünket. Szóval amikor fontosnak tartasz valamit közölni velünk, csak küldd!

      Szeretem az elemzéseket, kimutatásokat, grafikonokat. Kíváncsi vagyok az USA-Erdély összevetésre.
      No meg hogy vajon mi a helyzet most az oroszokkal?😉 🙂

    2. 🙂 🙂 A lgejobb hírek vasárnap reggelre!
      “Vasárnapi hírek” nem is tudom létezik-e még ilyen hetilap… ?? A fővárosiak biztos tudják.
      Lehet azért, hogy valami komoly hozadéka csak van a fb-nak, mert mi, az olvasók ott osztjuk meg a honlap friss anyagát, de én pl. általában nem a fb.-os funkcióval, hanem az oldal linkjével, és pár szó elővezetéssel. Így kevésbé veszik el a sűrűben valahogy.
      A másik pozitívuma számomra, hogy ha nincs a fb. sosem találtam volna meg az egyik gombás csoportban, azt a számomra is legkedvesebb emléked, ami után “ismerősök” lettünk. Igaz ennek már sok éve, de én csak utána olvastam el a könyveidet.
      Nem vagyok rá büszke, hogy előtte mint írót nem ismertelek, de azóta mindent örömmel olvasok itt a honlapodon is, és “éhes elmével falom” a vadon és a madárvilág érdekességeit. 🙂

    3. Ibolya Nagy

      Örülök nagyon, Cen’ és ha a technika és sok más tényező engedi, továbbra is jövök az Oázisodba.☺️
      Felcsigazott még a látogatottsági térkép is ☺️

    4. SzabóMihályné

      Szia, Cen’! Kérésed nélkül is teljesítem a kívánságod, mert kezdettől fogva megosztok minden olvasottat az oldalamon! Nagyon örülök a sikerednek! Gratulálok!!! Én csupán Sanyitól értesültem Rólad, de rengeteg érdekességet találok! Te egy két lábon járó lexikon vagy!!! Őrült nagy lemaradásom van, de megpróbálok mindig többet olvasni. Jó egészséget kívánok a további munkádhoz!!!

    5. Szia,Cen! A hírlevélből nem tudsz eleget küldeni 🙂 Nagyon szívesen látogatok el a honlapodra, csak az a gond, hogy az étel nem főzi meg magát, a ruha nem mászik bele a mosógépbe és nem is teregeti ki magát, a vasaló sem dolgozik magától… Mert ha ide felnézek, akkor megszűnik a külvilág a számomra, csak olvasok és olvasok…

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük