Idáig kell eljutnunk a foglyokkal! | A fogoly telepítése
Istápoljuk őket, szinte álló nap az ő csipogásuk és toporgásuk zaja és nesze tölti be a házat, telnek a napok, jönnek a feladatok, tesszük a dolgunkat, s minden nappal megállíthatatlanul haladunk előre. Amióta fogolycsibék vannak nemcsak azért, mert felkelünk és dolgozunk nap mint nap, hanem mert a csibék, akár egy falióra, növekedésükkel, változásaikkal, minden csippantásukkal, minden szárnypróbálgatásukkal mérik az időt, és azt üzenik: megállíthatatlanul haladunk a cél felé.
Míg a foglyocskáink növekednek
változatlanul gyűjtünk minden szakmai anyagot velük kapcsolatosan, bár ez a gyűjtés jóval korábban, gyerekkoromban indult, 1984-ben, amikor az első szabadon élő foglyokat láttam, és 1985-ben, amikor Studinka László könyvéből kijegyzeteltem mindent, amit a fogolyról írt, és tartott tovább minden alkalommal, amikor a foglyokról volt szó. De ennek a gondolkodásnak, ennek a kutatásnak talán nem lesz vége sehol.
Számos dilemma, tengernyi nehézség akadályozza, hogy a foglyot – mint egykor legtömegesebb honos madárfajunkat – biztonságban tudhassuk, és kimondhassuk: nem fog kipusztulni. Ezekkel a dilemmákkal számolunk mi is,
ezeket igyekszünk megoldani,
és bár nem feszengünk, hisz kárt semmiképp sem teszünk, ráadásul – ahogy korábban írtam már – van pár unortodox ötletünk, amit évtizedes tenyésztői és negyven éves terepi madarász tapasztalat támaszt meg, de azért jól esik, amikor kutatásaink során olyan anyagokra is rátalálunk, ahol már a célt láthatjuk.
Nem a végső célt, a fogoly megmentését, de egy közbülső célt mindenképp, amikor is a vadonnak nevelt foglyok elhagyják a kivadítást célzó kifutót, elrohannak a pusztába és megkezdik vadonbéli – reményteli? – életüket.
Amit az alábbi videóban láttok, pontosan abba az irányba teszünk pár lépést minden nap.
Végül, valamikor augusztus végén nekünk is el kell készülnünk legalább kettő, de inkább négy darab fogoly-kifutóval. Írunk majd ezekről is bővebben. A kifutókat az Őskökényes körül kell elhelyeznünk, és ott kell 1-2 hónapig tovább nevelni a foglyokat, mielőtt kiengednénk őket.
Ebben a videóban nemcsak azt látjuk, milyen az a pillanat, amikor a foglyok először „szétszélednek”, hanem azt is, hogyan védik a fogoly-bokszokat a ragadozók ellen villanypásztorral. Épp egy hete jutottam arra én is, hogy villanypásztorral fogunk próbálkozni, és most örülök, hogy másutt is bevált már ez a módszer. Mert sok szempontból a kiszoktatás lesz a legkritikusabb időszak, s épp a ragadozók miatt.
Mi a kitelepítés időpontját a szarvasbőgés utáni hetekre, október közepére tervezzük, amikor a sármányetetőink is működnek már.
Addig is fogadjátok szeretettel az alábbi videót, és lássátok: erre tartunk mi is.
Mi, ti, és a foglyok.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
