A tintahalgomba annyira bizarr, akár egy Alien

 

Tintahalgomba (Forrás)

A TINTAHALGOMBA OLYAN BIZARR, HOGY SOKAKAT ALIENRE EMLÉKEZTET

2020.11.15. Mielőtt tovább haladnék az erdélyi elbeszélésekben (utolsó rész ITT), hadd mutassak be nektek egy gombát. Mi köze az erdélyi blognak ehhez a gombához? Életemben először találtam ilyen gombát, nem messze Parajdtól, és fotóztam is, de a gombáról részletesebben előzetesen szeretnék írni, mivel többet érdemel egy bekezdésnél. Egyrészt rendkívül érdekes, másrészt a története is tanulságos, ez ugyanis egy újzélandi gombfaj.

Hogyan kerül Erdélybe? – épp ez az, ami miatt ki kell emelnem az elbeszélés folyamából.

Gondoltatok-e már arra, hogy az olyan növények és gombák, melyek egészen apró magokkal, szöszökkel, spórákkal szaporodnak, mekkora területeken terjedhetnek el? Főként, ha az ember mesterségesen is összeköti a világ legtávolabbi pontjait, elsősorban a kereskedelem révén, újabban viszont turizmussal is. Kevesen vagyunk tisztában azzal, hogy a világkereskedelem csatornáin, de akár a cipőtalpunkon, a ruháinkon is milyen mennyiségben hurcolunk szét magokat és spórákat a világban. Ahogy széthurcolunk vírusokat is. Évtizedek óta egyre jelentősebb gondok forrása ez. A világ globalizálása egyenesen vezet majd minden terület tájidegen fajokkal történő „beszennyezéséhez”; amint ugyanez a globalizáció már rég megágyazott egy világméretű pandémiának is.

tintahalgomba

Ezen a felvételen nem is annyira tintahalra, mint inkább polipra emlékeztet (Forrás)

A tintahalgomba eredetileg Tasmániában, Új-Zélandon és Ausztráliában honos – innen nézve a világ végén –, de a kereskedelem révén lehetővé vált számára, ami korábban nem: óceánokat „ugorhatott át”. Elsőként 1914-ben Franciaországban találtak rá, s mivel ez egyben a világháború ideje is, egyes feltételezések szerint katonai felszerelésekkel, esetleg gyapjúszállítmáynokkal kerülhettek spórák francia földre. Európa országaiban többnyire a hatvanas években jelent meg, így Magyarországon is (1967).

Nálunk főként az Őrségben találkozni vele, de nem egy széles körben elterjedt faj.  

Nemcsak küllemében üt el a legtöbb gombafélétől, hanem szaporodása sem a megszokott: spóráit ugyanis nem a szélre bízza, hanem döglegyekre, ennek megfelelően romlott húsra emlékeztető, dögletesen rossz szagot áraszt, és színeivel és állagával is igyekszik a legyek szemében „kívánatos”, véres húscafrangnak tűnni.

Bizarr fizimiskája miatt még a magyar elnevezése a legbarátságosabb. Az angol Devil’s Fingers – ami annyit tesz: az ördög ujja – kevésbé barátságos. Ennél is barátságtalanabb, amikor időnként Alien gombaként emlegetik, mivel a tintahalgomba nyálkás, vérvörös csápjai a burokból úgy törnek elő, mint egy Alien karjai.

Tudtommal ez a faj nem veszélyeztet más fajokat. Igazán érdekes volt belebotlani egy erdélyi legelőn, de nehéz megfeledkezni róla, hogy számos jövevényfaj súlyos gondok forrása, a krumplibogártól a parlagfüvön át a spanyol csigáig.


Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm!

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*

Hogyan szakadnak a gombaszedők kasztokra és szektákra?

Melyik a Föld legnagyobb élőlénye?

2020.10.20. Éjszaka két székely medve s farkasok között

 

7 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    A legfelső fotón, mint egy harlekin sipkaja, nagyon különleges, köszi, Cen’!🍄🙃

  2. Szabó Edit

    Amikor megláttam a képet, az első gondolatom az volt, hogy olyan, mint egy polip.
    A második gondolatom: vajon ehető?
    S miután megnéztem a videót róla, a harmadik gondolatom az volt, hogy megkóstolnám-e, ha ehető lenne. 🤔 🙂

  3. Holsky Péter

    Hát őt is a “Nagy Háborúnak” (1914-’18) köszönhetjük? Sok minden más mellet, pl. ahogy a lövészárokrendszerek elpusztítottak tájat, flórát, faunát (talán jó lesz a link):
    https://terkep-center.hu/Az-I-vilaghaboru-kornyezeti-hatasai-az-olasz-osztr

    • Holsky Péter

      Javítok: nem “mellet”, hanem mellett.

      A mellet a spanyolnátha érintette – ami persze cseppet sem volt spanyol, hanem vszl. vagy az Egyesült Államokból vagy Kínából hurcolták be Európába (bár a brit eredet sem kizárt):
      https://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyoln%C3%A1tha#Fell%C3%A9p%C3%A9se
      – szóval, a világháború nemcsak az invazív fajoknak, nemcsak a környezetpusztításnak, hanem a világjárványnak is megágyazott. Túl azon persze, hogy hányan haltak bele, sebesültek meg benne, mennyi falut, várost, műkincset, stb.-t pusztított el.
      Vagyis hát nem “a” világháború, hanem azok az embertársaink, akik azt kirobbantották és végigvitték.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük