• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2020.04.23. A könyv napja


„Végül csak néhány épület marad meg abból, ami ma köröttünk áll. És a könyvek.” Megdöbbentő mondat ez egy fiatalembertől.


2020.04.23. Erről a „jeles napról” nem emlékeztem meg soha még, holott író vagyok, nem mellesleg bibliofil is. Nem is szoktak nagy felhajtást csapni ezen a napon, és talán jó ideig nem is fognak. A könyv lassan, de biztosan süllyed. Egy író is az online térbe kényszerül, ha szeretne elérni embereket – de azt sem állítom, hogy ez oltári tragédia. Igaz, az online-lét mikéntje kérdéses lehet,

de végtére is minden korábbinál több a lehetőség a közvetlen elérésre, mindentől és mindenkitől függetlenül.

A könyv talán háttérbe szorul, de ahogy korábban írtam már: a pakliban mindig benne van, hogy jöhet olyan kor még, amikor a nyomtatott könyvek mentsvárat jelentenek. Épp ezek a hónapok mutatják bántó élességgel, mennyire sebezhető a mi kis életünk, a mi kis civilizációnk; a rendszereink, melyek nélkül egy napig sem boldogulunk; az életmódunk, melyből képtelenek vagyunk kiszakadni, s ha mégis muszáj, elveszettekké, tanácstalanokká, frusztrálttá válunk.

A könyv marad. A könyv a hosszútávfutóké.

Hosszútávfutók pedig mindig kellettek. Minél nagyobb a gáz, annál inkább szükség van rájuk. Nem hiszem, hogy ne kerülnénk a jövőben a mostaninál is nagyobb pácba, és akkor kell majd a könyv. Sok könyv kell majd.
Legutóbb tavaly októberben írtam erről:
Nemrégiben hosszan beszélgettem egy fiatalemberrel, aki betöltve tizennyolcadik életévét épp a felnőttkorba lépett. Legnagyobb megdöbbenésemre azt mondta: „Végül csak néhány épület marad meg abból, ami ma köröttünk áll. És a könyvek.” Megdöbbentő mondat ez egy fiatalembertől.
Nem igazán tudom, hol tart most a felnőtt társadalom. Nem igazán tudom, milyenek most a tizen- és huszonévesek. De azt biztosan állíthatom, hogy bármely korosztályban találni még és találni már reneszánsz embereket, humanistákat, nyitott elméket, kíváncsi természeteket, szépségkeresőket, jókat és zseniket is. Voltaképp mindegy is, hogy épp most hányan vannak. Ha csak egy él is, meg kell írnunk a még hiányzó regényeket, történeteket.
Ha csak ketten vannak is ilyenek, addig azt kell mondanunk: nem vagyunk egyedül.

BŐVEBBEN ITT:


Könyvkritikák – könyvajánlók

Szeressétek a könyveket!

Ezen a napon összegereblyézek néhány könyvekkel kapcsolatos írást itt az oldal alján.
Főként az új látogatóknak írom: még ha könyvesboltba most nem is mehetnek, az e-book még mindig lehetséges opció. Nem kis elfogultsággal ajánlhatok is rögtön kettőt. (A borítóra kattintva máris elérhetők 🙂 )
 
 

 

 
 
 
 
 

Jól jön a könyv karanténban is. Kiszámoltam: az én kicsi könyvtárszobámban annyi könyv van, hogy ott napi egy könyv elolvasása mellett 16 évig lehetnék karanténban.

Azt is remélem, hogy amint könyvekkel foglalatoskodni akkor is jó, ha kézbe vesszük, ha a könyv vadonatúj, ha a könyv réges-régi, ha csak írunk róla, az is öröm, remélem könyvekről olvasni is ugyanennyire jó. Éljenek hát a könyvek, éljenek a könyvesek, éljenek az írók és éljenek az olvasók! Böngésszetek a könyvről szóló írások között!
Hétvégén pedig megleplek titeket – irodalommal 😊 De tényleg meglepetés lesz. Cserébe elárulhatnátok, mit olvastok karantén idején.
Osszátok meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!    

    Név*

    Email cím*


    Könyvkritikák – könyvajánlók

    Életmentő cseppek – erre van szükséged neked is

    Legkedvesebb könyveim – egy bibliofil vallomása

    A legkedvesebb könyvek (2.) – Az ősember és a televízió

    Mi az irodalom? – Amin az életed múlhat

    A világirodalom fogalma – Babits Mihály

    Valóban gondolkodunk, ha például a gondolkodásról gondolkodunk?

    Jákob botja (Magvető Kiadó, 2016)

    Jégvágó (Magvető Kiadó, 2013)

     

    7 Comments:

    1. Nagyné Ica

      “Éljenek hát a könyvek, éljenek a könyvesek, éljenek az írók és éljenek az olvasók!”
      Én “maradi” ember vagyok, még mindig papíralapú könyvet olvasok. Próbálkoztak hozzám közelállók az e-book olvasásra rávenni, de hajthatatlan vagyok.
      Mindig a hangulatomnak megfelelő könyvet olvasom. Most éppen Mary Higgins Clak egyik könnyed hangvételű kis bűnügyi regényét: Míg a halál el nem választ-ot.
      Remélem nem kövez meg senki emiatt. 😉

    2. Szabó Edit

      Én is úgy vagyok, mint az előttem szóló Ica: papír alapú könyvet szeretek olvasni, az e-könyveket meghagyom másoknak.

      Épp most olvastam a Magvető fb oldalán, hogy április 23. Cervantes halálának a napja, és az ő tiszteletére lett ez a nap a könyv világnapja. Én nem tudtam ezt eddig. 🙁

      Mit olvasok mostanában?
      Amit épp most fejeztem be: Esterházy Péter: Harmonia caelestis.
      Még az önkéntes karantén elején kölcsönöztem a szomszédból, mert úgy gondoltam, hogy ennél alkalmasabb időt nemigen találhatok az elolvasására.
      Amit épp most kezdtem el: Michael Chabon: Ragyog a hold. A könyvtárból hoztam. Nem ismerem a szerzőt, még bármi lehet.
      Ami pedig egy ideje folyamatosan ott van az éjjeliszekrényen, és amibe időnként beleolvasok, ha úgy tartja kedvem: Sebastián Fest: Federer és Nadal – A párharc, amely örökre megváltoztatta a teniszt.

      Ami az olvasást illeti, én mindenevő vagyok. 🙂

    3. Való igaz, a karanténban minden félbehagyott, vagy félretett könyvet el lehet olvasni. Nekem nagyjából öt van az ágyam mellett, hol egyiket, hol a másikat olvasom, megvallom nem vagyok olyan koncentrált, mint “azelőtt”-időről időre kizökkentenek az események, bármennyire is igyekszem szűrni őket. Valahogy a jelenlegi helyzet fenntart egy alarmot- mi lesz, még ha szeretné is az ember hátra küldeni a gondolatai közül. Egyetem után “csak” könyveim voltak amivel kezdtem, azóta szépséges könyvtárrá szaporodott, most sincs másom mint a nagybecsű társaim a könyveim. Nálam valószínűleg nem lenne olyan hosszas az olvasós karantén mint a Te könyvtáradban Cen:-)),
      Imádom őket, mindent elolvasok ami a kezembe kerül és valamiért van benne valami érdekes. A jó krimi éppen úgy mint a nívós kortárs magyar írók, vagy a bestseller listák vezetői , vagy történelmi regények, bármi. Mivé is lenne a világ könyvek nélkül? A minap Zsuffa Tünde elküldte a “Paprika rummal” c. könyvét elektronikusan, nem vagyok képes gépről olvasni, helyette előkaptam egy édes történetet arról “A francia nők miért nem híznak”(Mireille Guiliano) mondhatom vissza adta a hitem az élet, étel, a főzés és az evés örömeiben:-)))Szóval vedd fel reggel a tűsarkud, igyál egy pohár pezsgőt és ballagj el benne a munkahelyedre:-)))
      Imádtam Cen a szakácskönyves írásod is, meg a receptjeid is.
      Jó most olvasgatni, finomakat enni és nem gondolni a hisztis pánikolós hírekre.
      Az is érdekes, a fiatalok vajon olvasnak-e. Az én gyerekeim nem olyan olvasósok mint én-sajnos- bár a fiam újabban igen, a lányom nagyon válogatósan olvas el egy-egy könyvet. A látókörömben lévő korosztályából vannak extrém szélsőségesen olvasók, igazi könyvmolyok, de olyan is akad aki még az életben nem vett a kezébe könyvet-talán a kötelező olvasmányt igen. Mi a faluban szombatonként sorban álltunk a könyvtár ajtaja előtt és összevitatkoztunk egy egy könyvért, ki vigye előbb haza. A világ most nem ilyen-ez nem biztos, hogy baj-mindenki lóg a neten.
      Sosem leszek ebook olvasó, kell a papír zizegése, a lapozás, meg a könyvjelző, vagy a behajlított lap sarok :-)), s megvallom alá is szoktam ceruzával húzni ami nagyon fontos valamiért nekem.
      Szép olvasós hétvégét nektek is :-))

    4. Holsky Péter

      Kissé késve jelzem, hogy április 23-a nem csak Cervantes miatt lett a könyv világnapja:
      https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_konyv_napja__a_szerzoi_jogok_napja
      Bár ez bonyolultabb, mert Shakespeare csak a régi, a Julián-naptár szerint halt meg április 23-án, a mi mai, Gregorián-kalendáriumunk szerint május 3-án:
      https://en.wikipedia.org/wiki/William_Shakespeare#cite_note-2
      – csakhogy az anglikán (protestáns) államvallású Angliában akkor még nem vezették be ezt a “pápista” eredetű új időszámítást.

      Eszerint mégsem vagyok olyan nagy késében – akkor, csatlakozva az előttem szólokhoz, én is jelzem, hogy egy szakkönyv olvasását fejeztem be éppen:
      https://www.antikvarium.hu/konyv/paul-schrader-a-transzcendentalis-stilus-a-filmben-603633

      Olvasni képernyőről én sem szeretek, kivált nem szépirodalmat – csak ha muszáj…

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük