• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Miért olyan aránytalan az ámbráscet feje?

 

 ámbráscet melville moby dick

Ámbráscet a borjával (Forrás)

Miért olyan aránytalan az ámbráscet feje?

MÉLYTENGERI LIFT MELVILLE REGÉNYÉBEN

(avagy kenőolaj a Moby Dickhez)

2020.08.08. Alighanem nem tévedek nagyot, ha azt mondom, világviszonylatban a legismertebb állatfigura a Moby Dick. Ha irodalmi állatszereplőket nézünk, szinte biztosan. Herman Melville regénye több szempontból is káprázatos, nem véletlenül jutott számára jelentős szerep a Jákob botjában is. Melville művével emelte be magát az amerikai irodalom a világirodalom páholyába. Különösen pikáns, hogy Melville számára épp a Moby Dick jelentette a bukást, amely voltaképp élete végéig megnyomorította, sértett és mogorva emberré tette.

Moby Dick alakja ott van mindannyiunk szeme előtt, főként, ha láttuk a regényből készült filmek valamelyikét (három is van már, ha jól számolom), de vajon hányan tették fel a kérdést: miért olyan bumfordi a nagy fehér bálna, a Moby Dick feje? Hősünk ugyanis ámbráscet, aki sok egyéb mellett az aránytalanság bajnoka is lehetne. Hatalmas, hasáb alakú feje miatt az egyik legormótlanabb állat a Földön.

Úgy néz ki, mint akinek az anyja bálna volt, az apja meg konténer.

De ha tudjuk, hogy a vadonban semmi sem ok nélkül való, sejthetjük, hogy az ámbrás sem egyszerűen egy esztétikai baki.  


herman melville moby dick avagy a nagy fehér bálnaMelville regényének egyik felejthetetlen jelenetében Tashtego, az indián fiú beleesik az ámbráscet fején vágott lukba. Túlzásnak érezhetjük ezt, persze értjük, hogy a „bálna” méretei iszony nagyok, de azért ez mégiscsak sok! Az ámbráscet feje azonban tényleg brutális, Mellville-től megtudjuk, hogy olaj van benne, részletesen tudósít róla, mi az olaj kinyerésének módja, ám arra nincs magyarázat, miért jó az ámbráscetnek, ha a feje egy ezergallonos hordó.

A természeti formák csak addig hatnak esetlegesnek, míg nem ismerjük a funkciójukat.

Leggyakrabban az életmód tanulmányozása vezet megoldáshoz, hisz az elsődleges cél minden élőlény esetében az életben maradás.


ámbráscet a parton

Elképesztő méretek, hihetetlen arányok. Jól látszik, hogy az ámbráscet a fogascetekhez tartozik. A hatalmas fogakból álló fogsorok a nagy mélységben élő kalmárok megragadására szolgálnak, de ezek a kalmárok néha csak heves küzdelmek árán ejthetők el, és papagájcsőrszerű szájszervükkel védekeznek is. Az ámbrás fején látható karcolások származhatnak egy ilyen mélytengeri viadalból is. Jellemző az ámbrásokra, hogy gyakran viselik magukon efféle harcok hegeit. (Forrás)

Az ámbráscet a mélyben vadászik termetes kalmárokra, lemerül akár ezer méterre is. Cetek közül ő merül a legmélyebbre. Emlősállat lévén ez nem kis bravúr. Számára az a legnagyobb kihívás, hogyan tud spórolni az oxigénnel. Ebben segíti a tartályszerű fej. Látszólag csak nehezíti a dolgát, olyan, akár egy kolonc, csakhogy ez a „kolonc” valójában ballaszt.

A cet fejében lévő olaj levegőhőmérsékleten megdermed, sűrűbb lesz a víznél, így a cet feje súlyos „üllővé” alakul.

Vadászat előtt a cet lelassítja vérkeringését (ezzel máris csökkenti az oxigénfelhasználást) és az orrát kidugva a vízből lehűti a fejét. Ha az olaj megszilárdult, az orrnehéz cet lesüllyed. Minimális mozgással és oxigénfelhasználással éri el a kívánt mélységet, ott aztán vadászik, amikor pedig ideje levegőt venni, felgyorsítva vérkeringését megolvasztja az olajat, amely ekkor ismét a víznél kisebb sűrűségű lesz és akár egy ballon, felfelé viszi. Az ámbráscet feje voltaképp egy lift.

Nem zseniális?

Kérlek, oszd meg ezt az írást másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

ITT ÉPP 598 MÉTERES MÉLYSÉGBEN TALÁLKOZIK VELE EGY KUTATÓCSOPORT – NEM KIS ELRAGADTATÁSSAL 🙂

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


TÁMOGASD A CENWEBET!

MIT TÁMOGATTOK?

➡ a honlap fennmaradását
➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
➡ nemcsak az irodalmat
➡ hanem a természetet is
Full screenExit full screen
Slider


 

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider


Slider


Slider


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    HA SZERETNÉL TISZTA KÉPET KAPNI ARRÓL, HOGY A BÁLNÁK VALÓJÁBAN MEKKORÁK, OLVASD EL AZ ALÁBBI CIKKET!

    Melyik a legnagyobb állat a Földön?

    Moby Dick (Jákob botja, 2016)

    A víz bolygója – delfinek, bálnák és fókák tánca

    Nem hallgattak az oroszokra a gyilkosságra kiképzett ukrán delfinek

    4 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      …és az orra a tőkesúly. 🙂
      Elképesztő konstrukció!

    2. Holsky Péter

      Egy év után is nagyon tanulságos olvasmány!
      Láthatóan Melville-nek (ma 202 éves) is megvolt az érzéke a nagy formátumhoz.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük