• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

A gímszarvas agancs részei és bírálata

Gif: Centauri

A gímszarvas agancs részei és bírálata

2020.09.12. A cím talán nyomasztóan „hivatalos”, de azért maradok ennél, mert most nem a gímszarvas fejdíszét jöttem dicsérni. Arra szeretnék választ adni – miután többször érintettem a vadászat kérdését az utóbbi napokban –, hogy mitől trófea egy vadász szemében a trófea, és miként lehetséges ranglistákat összeállítani, rekordereket hirdetni.

Utóbbi azért is érdekes a számunkra, mivel Magyarország több világrekorderrel is dicsekedhet.

Néhány vadászati botránnyal is jövök majd, de azok megértéséhez is szükséges, hogy tisztában legyünk az alapokkal.

Bár a gímszarvas agancsa rendkívüli változatosságot mutat, ahogy azt láthattátok a tegnapi videókban, ahol a világ legnagyobb szarvasbikáiról gyűjtöttem össze felvételeket, a többségnél igen szabályos képződményről beszélhetünk, melynek megvannak a visszatérő elemei. Ezt az alábbi ábrán láthatjátok. (Magyarul sajnos alig található normális ábra 🙁 nem is értem a vadászokat)

Brow tine = szemág / Bez tine = jégág / Burr = agancstő / Trez tine = középág / Beam = terpesztés / Crown = korona (FORRÁS)


Az agancs bírálatánál külön-külön vizsgálják az egyes részek méretét, szépségét.

Mennyire objektív ez a minősítés?

Gyerekkoromtól tisztában vagyok az alapvető kritériumokkal, de most, alaposabban is megnézve a folyamatot, számomra is meglepő, hogy a bírálat legalább két részből áll:

  • objektív, mérhető elemekből
  • és szubjektív, esztétikai elemekből

Jól jelzi ez, hogy legyen szó bármely természeti képződményről, a megítéléséből bajosan zárható ki a szubjektív, esztétikai mozzanat. Metaforikusan az jelenik meg ebben, hogy

a természet szépségéhez, tökélyéhez lehetetlen csupán racionális úton közelíteni. Bárhogy igyekszünk is, mindig maradnak olyan területek, ahol csupán ízlést érvényesíthetünk.

A bírálat teljes menetét a cikk alatt idézem, itt inkább csak a legfontosabb, s legkönnyebben érthető momentumokra térek ki. Egy laikus számára minél nagyobb egy agancs, annál szebb. De mit értünk „nagy” alatt? Két dolgot biztosan: a súlyát és méretét. A méret egyik legfontosabb jellemzője az agancs ágainak száma.

Az objektív, számszerűsíthető paraméterek közé tartozik mindkét jellemző, a súly és az ágszám is. Mivel a trófeákat koponyával együtt készítik ki, a súlyt is a koponyával együtt értékelik, azzal a feltétellel, hogy alsó állkapocs nélkül kell a súlyt mérni. Az ágak számát megállapítani első nekifutásra nem tűnik nehéznek, de épp az agancsok változatossága miatt, ezt is pontosan definiálták: minden két centiméternél nagyobb ág, csonk, dudor ágnak számít.

Számos egyéb, objektív szempont mellett vannak olyan szempontok is, melyek szubjektívek, ilyen például az agancs koronájának értékelése. Minden egyes paraméterhez jól kidolgozott pontrendszer társul, ami több részletben, végleges formájában 1954-re dolgoztak ki.

A BÍRÁLATI SZEMPONTOK KIALAKULÁSA: A szarvasagancsok bírálati képletét 1925-re Nadler Herbert dolgozta ki, és ez 1937-ben nyerte el végleges formáját (Nadler-Képlet). Rendszerét a percentuális egyensúly jellemzi az egyes szépségtényezők súlyozott figyelembevételével. Ez a képlet szolgált a későbbi nemzetközi bírálati képlet alapjául is, amelyet az 1937-ben Berlinben rendezett Nemzetközi Vadászati Kiállításon a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et du Conservation du Gibier, rövidítve: CIC) javaslatára fogadtak el CIC-képlet néven. Ezt a képletet 1952-ben módosították, majd 1954-ben a düsseldorfi kiállításon véglegesítették, s nemzetközi bírálati képletté nyilvánították.

AZ ALÁBBI ANIMÁCIÓBAN LÁTHATJÁTOK A LEGALAPVETŐBB MÉRÉSI TECHNIKÁKAT

A bírálati rendszer hatással van a vadgazdálkodásra is.

A „szépségeszménynek” leginkább megfelelő bikákat, amíg csak lehet, a jobb vadásztársaságok kímélik abból a megfontolásból, hogy kedvező tulajdonságait a lehető legtöbb utódnak adják át. Ezzel párhuzamosan a deformitásokat, néha veszélyes deformitásokat mutató bikákat igyekeznek a lehető leghamarabb kivonni a forgalomból. Vannak olyan „gyilkos” agancsformák, melyek veszélyesek a többi bikára nézve, ilyen például a „nyársas”, ahol a korona híján összecsapásnál egy gyengébb bika is képes halálos döfést bevinni riválisának. Az agancs koronája épp azt a célt szolgálja, hogy az egymással küzdő bikák a koronájuknál fogva akaszkodjanak össze, és a párharc ne váljon erőpróbából öldökléssé. Ezért a nyársas bikákat amilyen hamar lehet, kilövik az állományból.


Gif: Centauri

Viszonyulhatunk a vadászathoz bárhogy – amint korábban írtam, én speciel a szarvasállomány szabályozását is szívesebben bíznám farkasokra, semmint vadászokra –, de tény, hogy a trófeabírálatban végső soron a gímszarvasagancs szépségének dicsőítése nyilvánul meg. Más kérdés, hogy ehhez valóban semmi szükség a vad lelövésére.

Ha a gyönyörűséges bikákat mondjuk csak fotóznánk, aligha lehetne világrekordereket hirdetni, hisz alig maradna számszerűsíthető szempont a trófeabírálat számára. Maradna a szubjektivitás, ha tetszik, a felhőtlen öröm. A pontozás és világrekorderek kihirdetése ugyanis már nem a gímszarvas szépségének dicsőítéséről, mint inkább az ember örök dicsvágyáról szól. A versengésről. Kié a legnagyobb? Kié a legszebb? Kié a legtöbb pont? Kié a világrekord?

Ahol versengést indítunk, ott megjelenik mindig a csalás is.

Amint a sportban a dopping. Épp ezért nagyon erős a szándék objektivitásra. Ha azt hinnétek, hogy egyesek a gímszarvas trófeabírálata során próbálnak csalni, csalatkoznotok kell. Még a szubjektív szempontok sem elegendők ahhoz, hogy ott a csalás számára elég mozgástér legyen. De az ember leleményessége, dicsvágya, gőgje, és mohósága nem ismer határ és mértéket, így egészen fifikás módszerek bukkantak fel a szarvasvadászatban. Erről írok legközelebb.

Kérlek, oszd meg az cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*

    GÍMSZARVAS ALFRED BREHM

    Forrás: Alfred Brehm

    A GÍMSZARVAS TRÓFEÁJÁNAK BÍRÁLATA

    1. A szárhosszak mérését a koszorúk (rózsák) alsó peremétől kezdjük, és a mérőszalagot szorosan a szárhoz szorítva végigvezetjük a szár középvonalában – külső oldalon – egészen a leghosszabb koronaág hegyéig.
    A tized centiméter pontossággal mért szárhosszak átlagának a fele adja a pontszámot.
    2. A szemágak hosszát a koszorúk felső peremétől kiindulva mérjük – a külső oldalon – az ágak hegyéig. Ha a tized centiméter pontossággal megállapított átlaghosszat elosztjuk néggyel, az eredmény adja a pontszámot.
    3. A középágak hosszát a szártól való kiindulás helyétől kell mérni – a külső oldalon – az ágak hegyéig, tized centiméter pontossággal. Ha az átlag hosszat elosztjuk néggyel az eredmény adja a pontszámot.
    4. A koszorúk (rózsák) körméret a perem középvonalán kell mérni tized centiméter pontossággal. A két körméret átlaga adja a pontszámot.
    5. –6. A szárak alsó körméretét a számág és a középág közötti a legvékonyabb helyen kell mérni, függetlenül a jégág elhelyezkedésétől. (Néhány próbaméréssel határozhatjuk meg a legkisebb körméret helyét.)
    A két (tized centiméter pontossággal mért) körméret – külön-külön – adja a pontszámot.
    7. –8. A szárak felső körméretét a középág és a korona között a legvékonyabb helyen kell mérni. Az esetleges vendégág jelenléte esetén a középág és a vendégág közötti legvékonyabb helyen mérjük a körméretet, mivel minden középág fölötti ág a koronához számít. A pontértéket – az alsó körmérethez hasonlóan – a két legkisebb körméret adja.
    9. A képletben kiskoponyával mért agancstömeg szerepel. Egész koponya esetén a tömegből 0,7 kg-ot kell levonni. Ha a bírálat a kifőzést követő 8 napon belül történik, a beszáradásra ajánlatos még a következő levonást alkalmazni:

    • 4-6 kg agancstömegig 0,3 kg
      6-8 kg agancstömegig 0,4 kg
      8-10 kg agancstömegig 0,5 kg
      10 kg-nál nagyobb agancstömegnél 0,6 kg

    10. Minden ág egy pontot ér. Az ágak számának megállapításakor minden 2 cm-nél hosszabb ágképződmény ágnak minősül, még akkor is, ha az egy letört ág 2 cm-nél hosszabb maradványa.
    11. A mesterségesen festett vagy háncsban levő agancs színe: nulla pont.
    12. A gyöngyözés akkor szép, ha a középnagy gyöngyök körben egyenletesen borítják a szárakat és az ágak alsó harmadát.
    13. A terpesztés méretét a koponyatető síkjával párhuzamosan kell végezni, a szárak legnagyobb belső távolsága között. Ellentétben az őzaganccsal, a terpesztés az ághegyek között nem mérhető, hanem csak az első korona elágazásánál. A pontszámot úgy számítjuk ki, hogy a cm-ben mért terpesztést megszorozzuk 100-zal és elosztjuk az átlagszárhosszal. A kapott százalékból a képlet segítségével megállapítható a pontérték.
    14. A koronát szubjektív módon értékelik. Gyilkos vagy kétoldali villás koronáért nulla pont jár. A maximális 10 pont csak a kivételesen nagy, a legalább 5-5 hosszú ágú koronával rendelkező agancs kaphatja.
    15. A jégág pontszáma nem számítás eredménye, hanem szubjektív módon ítélhető meg. Ha egy jégág van, és ez 20 cm-nél hosszabb vagy két jégág van, de egyik sem hosszabb 10 cm-nél, legfeljebb 1 pont adható. A két hosszú, a szem- és középággal arányos jégág értéke 2 pont.
    16. Az egészséges, fényes, fehérre csiszolt ágakért adható meg a 2 pont. Ha az 1-16 pontok alatt kiszámított értékeket összeadjuk, megkapjuk az agancs pontértékét. Ebből 0-3 pont levonható a feltűnően szabálytalan formáért vagy torzulásért stb. (FORRÁS)

     


    Mutatom a világ legnagyobb szarvasait

    Ünnep kezdődött az éjjel: beindult a szarvasbőgés!

    Optikai tuning és smink – embernél és szarvasoknál

    Ünnep kezdődött az éjjel: beindult a szarvasbőgés!

    2020.06.19. Vad gifek itthon – őzek és szarvasok

    Alfred Brehm: Az állatok világa – A szarvasok

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük