• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2021.10.24. Ez a legbizarabb szex a kertemben!

Méhlegelő a kertben – 2021. – A birtok legbizarabb szexjeleneteit látni itt (Fotó: Centauri) 

2021.10.24. APRÓ ÖRÖMÖK: HÁL’ ISTENNEK, NEM SZÜLETTEM DARÁZSPÓKNAK

Annyi abszurd, hátborzongató jelenséget láthatunk akár a saját kertünkben is, hogy néha úgy érezhetjük: idegen bolygón járunk. Az egyik legkényesebb kérdés a szexualitás kérdése, nálunk, embereknél is, de gyakran az állatvilágban is.

Nemrégiben újabb groteszk, horrorisztikus szexualitással szembesültem a bejárati ajtótól pár méterre.  

Méhlegelőnek hagytam meg az idén a zárt kert egy részét, volt is rajta virág bőven, egészen október közepéig. Rengetek boglárka (ITT) mozgott rajta (a boglárkák élete is meredek!), és persze, méhek is, de mint kiderült, a pókoknak is Eldorádóvá vált a kaszálóra hagyott, hajdan rövid gyep.

Ősszel az egyik leggyakoribb, épp ezért legnehezebb fotótéma a pókháló (Fotó: Centauri)

A darázspók (Argiope bruennichi) talán a legdekoratívabb pókfajunk, s nem is ritka, mégis, nálam eleddig nem találkoztam vele. Már a nyár folyamán – amikor fokozottan kutattam a birtok ízeltlábú (Arthropoda) világát – felvetődött bennem: biztos, hogy nem él nálam darázspók? És ha igen, hogyan kerülheti el a figyelmemet évről évre? Aligha valószínű, hogy eddig ne éltek volna darázspókok a birtokon, mivel leginkább a nedves élőhelyeket szereti, kiváltképp a nádasokat és azok környékét, nálam pedig van nádas is (óvom is, mint a hímes tojást, hiszen fontos a nádi madaraknak és a szarvasoknak is). Bárhogy van is, most először láttam darázspókokat, méghozzá a kertben, s nem is keveset. Gyönyörű hálókat szőttek a katángok és aszatok szárai közé a “hajnali harmatnak”, fotóztam is őket, sőt az alábbi videóban is feltűnnek.

Ugyanebben a videóban az imádkozó sáska (Mantis religiosa) is felbukkan, aki köztudottan felfalja a hímet a párzás után. Azt hittem, hogy ő képviseli a birtokon a morbiditás, a szadista szexuális szokások csúcsát, de nemrégiben jöttem rá, hogy

a darázspók szexuális élete sem igazán kiegyensúlyozott vagy demokratikus.

A darázspók hímeket ugyanis szintén felfalhatja nőstény. A hím akkor úszhatja meg a légyottot – már ha szerelminek nevezhető egy ilyen „barbár” aktus –, ha kxrva gyorsan végez. Aligha jut idő előjátékra. A darázspóknál a petting abszolút felejtős műfaj. A hímnek ugyanis, írd és mondd, 10 másodperce van arra, hogy közösüljön és lelépjen. Tíz másodperc. Nem tizenöt, nem húsz, csak tíz, és punktum. Nincs aztán összebújás, sutyorgás, összekuckózás, egy cigi az ágyban, egy pohár bor, nincs további ciróka maróka. Az a hím, akinek ilyesmi jutna eszébe, nyújtaná kicsit az aktust vagy romantikázni még, az a hím, aki túllépi az időkeretet, az hamar pofára esik. Nincs “repeta”, nincs meghittség, nincs becézgetés; annak a hímnek, aki mégis ilyesmire gyúrna, annak lőttek.

Jó tanács darázspók fiúknak: ha azt mondja a lány, hogy “úgy szeretlek, majd megeszlek”, ne dőlj be neki, inkább fuss, fuss Forest!

A nőstény bizonyára jól érzi magát akkor is, vagy akkor érzi csak jól magát igazán, amikor jöhet a szex utáni nasi, csak épp a hím lesz a mazsola, a nőstény az orgazmus utáni renyhe boldogság állapotában a hímből csipeghet, szex után – egy pohár 67-es champagne helyett – a hím vérét kortyolhatja; a hím lesz a 10 másodperces kéj utáni bónusz, a hab a tortán, a csokis rész a kakaós csiga közepén.

Hervasztó lehet szex közben visszaszámolni: kilenc, nyolc, hét… Húzzunk bele! Egyébként is lelombozó, ha a szex ideje alatt az életünkért küzdünk. Pont olyan ez, mint az Elemi ösztönben, amikor tudjuk, hogy egy rohadt nagy jégvágó (!!!) van a matrac alatt, amit a nő bármikor előránthat, hogy az ejakuláció pillanatában tövig döfje a mellkasunkba.

A tíz másodperces limit persze még nem minden. A hím, ha már egyszer ekkora kockázatot vállal, ha már egyszer tömény gyönyör helyett mindössze 10 másodperc rettegés a jussa, legalább szeretne biztosra menni, vagyis mindent megtesz azért, hogy valóban az ő génjei öröklődjenek az utókorra. Nem elhanyagolható áldozatot hoz ezért: menti az irháját, ahogy tudja, ám a hímtagját hátrahagyja a nőstényben. Ezt nem is kommentálom – félő, hogy még túllépnék a jó ízlés határán. Így voltaképp eldugaszolja a nőstény ivarnyílását. Földanya nem először tűnik félelmetesen pragmatikus, a pszichózis állapotában alkotó „teremtőnek”, mégis, néha mintha megenyhülne. Mint a darázspók esetében.

A hímek nem sok lehetőséget kapnak ebben a szűk játéktérben, de talán épp ezért van még egy dobásuk.

Egy élet során ugyanis két nemiszervük alakul ki, így amennyiben az első alkalommal fegyelmezetten tartották a 10 másodperces szabályt, és ép bőrrel megúszták a „nagy aktust”, guríthatnak újra. Hogy ez mekkora vigasz, nem tudom, de talán hallani sem akarnám a választ. Rögtön hozzá kell tenni persze, hogy mindez kizárólag a mi nézőpontunkból tűnik morbidnak, és Földanya se pszichopata.

méhlegelők virágzó rétek élővilága lepkék boglárkák

Innentől azt is mondhatom: az elemi ösztönök kertje – csodálatos virágok, béke, idill és őrült szexuális szokások… 

Egyébként pedig a nőstények élete sem habos kakaó. Még ha sikerül is bekajálni a leendő kis pókok nemző atyját, még ha számukra elégedettséget (és jól lakottságot) hozhat is a közösülés utáni pár óra, és bár egyedül, mégiscsak bekuckózhatnak az elfogyasztott hím finom ízeivel a csáprágójukban, ez a magányos öröm sem tart sokáig, a peték lerakása után ugyanis a nőstényeknek is kampec.

Nyilván nem véletlenül zajlik így a „szerelem” a darázspókok világában, nyilván nincs szó semmiféle kegyetlenségről, nyilván Földanya sem egy beteg lelkű főmérnök, épp ellenkezőleg: minden természeti törvényben, metódusban átgondoltság és bölcsesség nyilvánul meg, mégis azt mondom: fontosak az apró örömök, és én ezek közé sorolom mostantól, hogy nem születtem darázspóknak.

darázspók

Darázspók a kertben (Fotó: Centauri)

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider


     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

                     

    7 Comments:

    1. Eszem áll meg, ahogy leírtad!! 🙂 Minden iskolás imádná, ha te írnád a biosz könyveket. Együtt lenne a biológia, és az irodalom. 🙂

    2. Ibolya Nagy

      Igen, a természet az elemi ösztönök kertje,,,
      Az a darázspók fotó gyönyörűséges, nem először csodálkozom rá.

    3. Péterné Kálmán

      Vidám, szellemes, mégis ismeretterjesztő írás. Ha valaha darázspókot látok majd, biztosan nevetni támad kedvem. Ja! …és az utolsó mondat nagyoz szólt.

    4. Marsovszki Viktória

      😀 😀 😀 😀

    5. Holsky Péter

      Nehéz szalonképesen kommentelni: a dolgot kommentálni.
      Úgyhogy csak annyit: az élővilágban, úgy látszik, a vágyak különbözőek:
      https://www.babelmatrix.org/works/hu/%C3%96rk%C3%A9ny_Istv%C3%A1n-1912/Gondolatok_a_pinc%C3%A9ben

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük