2020.10.11. Pár napra számítottam, de egy hét kellett, hogy egyértelmű, értékelhető, sőt gyönyörű felvételeket kapjak a bagolyboglyák fosztogatóiról. (A boglyákról legutóbb írtam ITT és ITT)
Nem jutott időm napi beszámolókra, de naponta változott a helyzet boglyaügyben. Üzembe helyezett boglyáim száma még mindig 9, viszont lényeges változás, hogy 3 nap után mind a 9-re rátalált az állatvilág. Eredetileg pockok és egerek számára készítettem őket.
A harmadik naptól mind a kilenc boglyában megjelentek a rágcsálók.
Apróság, de pár napja észrevettem, hogy frissültek a Google Earth felvételei, s boglyáim már a műholdképeken is látszódnak 😊
A NAPRAFORGÓ, MINT LAKMUSZPAPÍR
Eredetileg nem terveztem napraforgót rakni a boglyákba, voltaképp csak annak köszönhető, hogy a pocoktápba némi napraforgót is kevertem, hogy tavalyról maradt némi, kissé hadviselt napraforgó, amit már kikezdtek az egerek. Úgy gondoltam, jobb azt már „csak” belekeverni a pocoktápba. Titkon azt is reméltem, hogy mivel a napraforgó olajban gazdag, így az illata is ütősebb egy marék búzánál, s így hamarabb a boglyákhoz csalhatja a rágcsálók népét. Ez valószínűleg így is történt. De csak utólag jöttem rá, hogy
napraforgó nélkül nem tudnám magabiztosan kijelenteni, hogy a boglyákat rágcsálók járják, mivel a búza fogyását nehéz észlelni.
A napraforgót viszont a rágcsálók is úgy fogyasztják, mint a madarak, vagyis kibontják a héjából, így a hátramaradó napraforgó héj egyértelműen jelzi a fogyasztást. Ennek köszönhetően 100%-os biztonsággal mondhatom: minden boglyát használnak a rágcsálók.
NAGYVADAK
Első meglepetésem az volt, hogy miután a boglyákat feltöltöttem szemestakarmánnyal, nem telt el 24 óra, és a Boldog-boglyát csontra kifosztották. Ezt követően vadkamerával figyeltem a boglyát, s figyelem mind a mai napig. A várakozással ellentétben, nem szajkók, nem szarkák vagy fácánok fosztogattak, hanem vadak. Először csak homályos, rossz felvételek készültek, mivel minden éjjel harmat volt, s emiatt nem látott jól a kamera, ráadásul tegnap azzal szembesültem, hogy belülről is bepárásodott. Szét kellett szerelnem, kitöröltem, kiszárítottam, és alkonyat előtt ismét kiraktam.
Ez idő alatt estéről estére elfogyott a kirakott kukorica. Sőt! A titokzatos vadak felfedezték a többi boglyát is. Ahol a boglya aljába vázat építettem, és mély kamrában van a takarmány, ott maradt élelem a pockoknak is, de ahol csak kézzel vájtam üreget a boglya oldalába, ott a vadak mindent kiettek, sok helyen látványosan kibontották a boglyák oldalát is. A nyomokból jól látszik, hogy szisztematikusan körbejárják a boglyákat, és keresik az üregeket.
Tegnap estefelé megérkezett a front, és feltámadt a szél; ez sok jót ígért, mert amíg szél fúj, nincs harmat, így a kamera is jobban dolgozhat. Így is lett. Ma reggelre elkészült az első igazán szép sorozat a fosztogatókról. Egy szarvastehén érkezik a borjával.
ANYAI GONDOSKODÁS A FELVÉTELEKEN
Nézzétek meg alaposan a felvételeket. Jól látni, hogy az anya inkább őrködik a borjú mellett, és engedi, hogy a borjú a kukoricát felegye. Azért ez szép tőle nagyon. Pár napig még fotó-üzemmódban hagyom a kamerát, de aztán átállok videóra, hátha láthatjuk is, hogy az anya valóban átengedi a legjobba falatokat a borjának.
Edward nevű gyönyörű bikám ezen a héten, reggel, sajnos nagyon messziről.
LESZ-E BIKA?
Sokat kutakodtam a birtokon a napokban, így többször is találkoztam szarvasokkal. Több bika is itt pihen, főként az égeresben, és bár nem bőgnek már, még együtt mozognak a tehenekkel. Tudni kell, hogy egy ilyen kis csapatban mindig a vezértehén dönti el, merre megy a csapat. A bika csak követő őket. Minden látszat ellenére a szarvasok társadalma matriarchális társadalom.
Most már kijelenthető, hogy a szarvasok célzottan és rendszeresen jönnek fel, gyakorlatilag a házhoz a napi kukoricáért.
Előbb-utóbb meg kell jelennie a felvételeken a teheneket követő bikának is. Reménykedem benne – mert igen szép bikákat láttam az utóbbi két hétben.
TÉLI VADBŐSÉG?
Gondoljátok el, milyen lehetőségek lesznek ebben télen? Amikor már a szarvas is kevesebb táplálékot talál! Sok-sok kukoricára lesz szükségem. Ha sikerül kellő mennyiséget szereznem, az idén télen rendszeresen etetem majd őket, és minden korábbinál több felvételt kaphatok a vadvilágról.
Páran talán emlékeztek még, hogy azt írtam: a nagy őrgébics lesz az egyik indikátorom; ha ő rendszeresen a boglyák körzetében mozog, akkor tudhatom: jó úton járok – mivel a nagy őrgébics ősztől tavaszig szintén rágcsálókra vadászik. Október 3-ra vártam, de csak hetedikén érkezett meg. Azóta kisebb megszakításokkal itt van, főként a Kökényliget száraz diófájának tetején üldögél, de gyakran a KERTEN BELÜL! tanyázik, ott is diófán. Képet még nem sikerült lőnöm róla, de igyekszem. A kérdés már most az, itt marad-e nálam télre is? Ha az erdélyi út ellenére is sikerül valamikor időt szakítani egy őszi kaszálásra (és az időjárás is kegyes lesz hozzám), akkor javulnak az esélyek, mivel kb. 2-3 hektárnyi terület válik remek vadászterületté a nagy őrgébics számára. A novemberi szártépőzés a völgyben újabb 2 hektárt nyit meg előtte. Összességében nem rosszak az esélyek. Az utóbbi 20 évben sosem volt ökológiai szempontból ennyire jól kezelt a terület – és ennek kell legyen eredménye.
Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
2020.10.06. Lebukott a Boldog-boglya fosztogatója – s egyéb ügyek
Ez nagyszerű, Cen’ !
Ahogy egyre gazdagabb, látványosabb lesz a műved, szívmelengető látni a szarvastehenet borjaval, a Google Earth műhold képein leesett az állam.
Nagyon várom a nagy őrgébicseket és akiket még jobban, azok a baglyok!☺️🐦🦉🦒🦔
Van már terv arra, hogy baglyokat hogyan tudnék venni, de az – még ha továbbra is jól alakul minden – legalább 1-2 hónap.
Kivárjuk, Cen’, hacsak nem szól közbe a covid.🦉🦉🐦
🙂 🙂 🙂
Már csak azért is nagyszerű lenne, mivel a baglyok éjszaka vadásznak, de hát legyünk türelemmel, őrizzük meg hidegvérünket (és maradék egészségünket)! 🙂
A bagolyboglya tetejéről vajon melyik állat ette le az első alkalommal a kukoricát? A képek alapján az őzeknél jóval magasabb a boglya. A szarvasok felérhetnek odáig?
A műholdkép jobb alsó részén a kökényliget látható?
Ez az egész olyan, mint egy krimi! 🙂 🙂
Most látom, hogy a képen is szarvasok vannak. Akkor ki érivel a boglya tetejét? 😮
Nem tudom. Felmásznak, felágasodnak az őzek, szarvasok? Mégis jártak ott szajkók vagy fácánok is? Reménykedjünk a kamerában!! 🙂
A kamera 24 órában működik, ugye? Mert a maarak nappal járnak arra, ha járnak arra.
Még egyszer megkérdezem, mert kíváncsi vagyok, hogy jól gondolom-e: a műholdkép jobb alsó részén a kökényliget látható?
Igen, a Kökényliget látható – nappal nem mindig vesz a kamera, de nappal nem is fogy a takarmány ! egyelőre.
Sok mindent nem tudtam a szarvasok őzek szokásairól, életéről, most szerencsére jó forrásra akadtam nálad, természetesen a madarakra is értem ezt. Köszönöm,egyik évben egy macskabagoly hozzánk is beköltözött egy rövid időre, majd pár nap múlva eltűnt. állítólag sebesült lehetett és gyógyulni jött a nagy almafára. Erdő közelében , Máriaremetén lakom.ezért télen az etetőkre járnak erdei madarak is.,örömömre!
Örülök! 🙂 – Remélem, előbb-utóbb mutathatok baglyokat is 🙂