2021.07.26. Új madárfajom a kertben a jégmadár

kingfisher jégmadár alcedo atthis

A jégmadár (Alcedo atthis) Európa legszínpompásabb madarai közé tartozik, talán csak a gyurgyalag (Merops apiaster) színpompája vetekszik vele. Gyurgyalagokat azonban rendszeresen látok az udvar felett májustól szeptemberig, nem ritkán 40-50 fős csapatokban, jégmadárral azonban nem találkoztam még itthon. (Fotó: Pixabay)


21 év után már csak kivételes esetekben bukkan fel új madárfaj nálam. A madaraknál mobilisabb csoport aligha van, így bárhol bármikor felbukkanhat valami, amit addig nem láttunk korábban, mégis az idő teltével egyre kisebb az esélye új fajok észlelésének.

ITT írtam arról nemrégiben, hogy a birtok élővilágának kutatását magasabb  szintre emeltem azzal, hogy az idén végre elkészült egy teljes fajlista, és olyan csoportok is több figyelmet kapnak már, mint a rovarok, lepkék, vagy alacsonyabb rendű élőlények. A madaraktól viszont nemigen vártam az idén új fajt – kaptam egyet mégis.

2021.06.13. Elkészült az első bioszféra-fajlista

2021.07.06-án hajnalban lesen voltam, forgattam, ahogy mostanság igen gyakran. Szarvasokat és fácánokat vettem fel épp, amikor délkeleti irányból felbukkant egy jégmadár (Alcedo atthis), és alacsonyan, alig pár méterrel a rét felett áthúzott a birtokon északnyugati irányba.

Tátva maradt a szám is. Szó szerint.

A jégmadár nem egy ritka madár, gyakorlatilag bármelyik víznél felbukkanhat, kisebb tavaknál és patakoknál is, nagyobb vizek mentén pedig borítékolható, hogy találkozunk velük, de itt, az erdők között csak kóborlók fordulhatnak elő, azokat viszont csak nagy szerencsével lehet elcsípni. Azt a pár pillanatot, amikor épp áthúznak. Mint július hatodikán az én jégmadaram.

A jégmadárnál hálásabb fotótéma kevés van – saját fotóval azonban egyelőre nem szolgálhatok (Fotó: Pixabay)

A birtokhatártól alig 100 méterre a birtokszomszéd területén van egy kicsi, körülbelül egy hektáros tó. A jégmadár egyértelműen odatartott. Így elképzelhető, hogy ott többször is megfordul, megtelepedése azonban nem valószínű.

Nem véletlenül kellett 21 évet várni erre a pillanatra, s könnyen lehet, hogy újabb húsz év kell ahhoz, hogy itt ismét lássam. Hacsak nem sikerül jóval hamarabb kis tavat varázsolni a birtok aljába 🙂

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider


     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

          

    8 Comments:

    1. Milyen gyönyörű madarak!

    2. Szabó Edit

      Olvasás közben nekem is eszembe jutott az a birtokodon kívül lévő kis tó.
      Miért nem valószínű, hogy ott megtelepedne a jégmadár? Miért nem tetszene ott neki?

      • Egy ilyen kicsi tó aligha ad elég táplálékot egy párnak a fiókák felneveléséhez. Egy-egy magányos példány elidőzhet ideig-óráig, de ennél több nemigen van egy hektárnyi kicsi vízben. Más volna a helyzet, ha a túloldalon újabb vízzel bővülne az élőhely – az talán már elég volna. 🙂

    3. Ibolya Nagy

      Nincs több kérdésem 🙂

    4. Marsovszki Viktória

      De már közelít! 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük