• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2021.01.02. Tízezer patanyom – téli rudlik, szarvascsapatok a birtokon

Fotó: Centauri

2021.01.02. Tízezer patanyom – téli rudlik, szarvascsapatok a birtokon

2021 első napján még sütött a nap, így ki nem hagyhattam, hogy ne járjak egyet a birtokon. Lőttem is pár képet, de az a helyzet, hogy ez a környék még napsütésben sem igazán fotogén ebben az időszakban (havazásban más volna a helyzet). Valamikor november második felében elcsendesült itt minden, a vadkamerák heteken át nem vettek semmit (ennek hol a pára, hol a dér volt az oka), de a madárbalkon forgalma sem növekedett, nem jöttek új fajok, és a létszám is maradt a régi, kiegészítve azzal, hogy időnként napokra eltűnnek a madarak, és az etetőn is csak hébe-hóba jelenik pár széncinege.

Tegnap is őrült nagy volt a csönd. Valami azért nincs rendben az énekesmadarakkal.

Hetek óta nem láttam egy rigót, de szajkót sem. Hetek óta nem láttam egy ökörszemet, egy vörösbegyet, egy fakopáncsot.

A KÖKÉNY ÉS A GALAGONYA IS JÓ TERMÉST HOZOTT, DE SEMMI SE FOGY A TERMÉSBŐL – NINCS RIGÓ, AKI MEGEGYE

Szóval, amikor szakértői vélemények szerint mindössze arról van szó, hogy az enyhe tél miatt beállt egyfajta köztes csönd, mert a vonulók már elmentek, és az északról érkezők viszont még nem jöttek meg, csak részben lehet igaz. És persze már a tél eleji magyarázatok sem foglalkoztak az olyan részletekkel, hogy mi a helyzet az állandó fajokkal, melyeket az efféle csöndek nem érintenek, így például a cinegékkel.

Nálam már egy éve nem bukkant fel házi veréb! Az etetőn is rendszeres volt, nagyjából 30-40 példány, az idén mutatóban sincs. Egy sem.

mezei veréb

Mezei veréb

Mondanám, nem találtak még ide, de nem mondhatom, mert a mezei verebek idetaláltak (50-60 jár az etetőre a korábbi 200-300-al szemben), és ahol a mezei verebek zajonganak, ott hamar jön a házi veréb is, már ha van a környéken. Úgy sejtem, ezúttal nincs. De hová lettek? Az utóbbi 10 évben ez egyszer sem fordult elő.

A tartósan enyhe és esős-nedves idő következtében merő sár itt minden, még az udvar jelentős része is. Még ha van is fagy hajnalban, a talaj teteje keményszik meg csak kicsit, de napfelkelte után máris kienged.

Részint ennek köszönhető, hogy rengeteg a jól kivehető nyom a birtokon, hisz még a kisebb súlyú vadak is könnyen hagynak maguk után nyomot a puha sárban. Gondolom ők is örülnének annak, ha kicsit hidegebb volna, és nem kellene egész éjjel sárban járniuk.

Megkockáztatom: ennyire kevés madár sosem volt itt. De megkockáztatom azt is, hogy ennyi vad sem. A temérdek nyom nem írható a sár rovására. Széles járdák, kisebb országutak jelentek meg a birtokon belül olyan helyeken is, ahol korábban nem voltak vadösvények. Eszement mennyiségű nyomról beszélek.

Ha nem láttam 20 perc alatt legalább tízezer patanyomot, akkor egyet sem.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy 10.000 szarvas jár itt, azért sem, mert egy szarvashoz 4 láb tartozik 😊, de azt igen, hogy rengetegen vannak, és rendszeresen vonulnak keresztül a birtokon.

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

A birtoktól északra található termőföldet (lehet kb. 10 hektár) bevetették; épp csak sarjad, de szarvasoknak jó lehet, ráadásul lebontották a villanypásztort, és most nem védi semmi, akadálytalanul járhat ki rá bármely vad.

Korábban, még októberben, a vadkamera is rekordot állított be, olyan sok szarvast vett, ráadásul télen a szarvasok időnként úgynevezett rudlikat, nagyobb csapatokat alkotnak. Két éve is volt egy 60-70 főből álló rudlim, de az idén valószínűleg minden korábbinál nagyobb rudli jött létre. Míg tavasztól a birtok ideális búvóhely – ennek köszönhetően 2020-ban 8-9 szarvastehén nálam hozta világra kis borját, és ezek az anyák a borjaikkal itt tanyáztak még ősszel is (a kamera szoptatást is vett októberben) – lombhullás után viszont túlságosan átlátható a birtok. Nem is találkoztam tegnap senkivel sem. Viszont itt vonulnak át minden éjjel, ráadásul viszonylag „magasan”, közel a boglyákhoz és a házhoz.

NEM TUDOM, MI MARAD MEG EBBŐL A BOGLYÁBÓL TAVASZRA – EGÉSZEN ELLAPULT MÁR, JÓL LÁTHATÓAN FOLYAMATOSAN BONTOGATJÁK A SZARVASOK

Már a terepbejárás elején feltűnt, hogy a boglyákat sok helyen szinte szétszedik (szénát keresnek?), és annyi szarvas jár fel a kert alá, hogy az egész réten meglátszik az erős legelés. Még a fiatal, rég elszáradt aranyvessző tetejét is lecsipkedik. Emiatt a teljes rét „alacsonyabb”, mint volt pár hete. Magyarán a rudli dél felől vonul be a birtokra, a boglyáknál feljönnek a kert alá legelni, onnan pedig észak felé haladva, átkelve a horhoson kimennek a vetésre, majd dolguk végeztével megteszik ugyanezt az utat visszafelé hajnalban, hogy a birtoktól délre fekvő nagyobb erdőkben találjanak biztonságra és nyugalomra.

Ki kell találnom valamit, hogy vadkamerával is felvehessem őket. Leginkább olyan éjszakákon volna erre esély, amikor nincs fagy és némi szél is lengedez, megakadályozva a harmatképződést – ez ritka időjárási helyzet ebben az időszakban, de pár kísérletet megérne, mert olyan rudli-ösvényeken jártam tegnap, melyek lassan felveszik a versenyt motocross-pályákkal is.

S mire észbe kapunk, vége a télnek, jön az agancshullajtás, és a tavasz 😊

       

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


 

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider


Slider


Slider


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

 

    Név*

    Email cím*

    5 Comments:

    1. Még mindig itt is nagyon kevés a madár, nem csak a ház körül, de a parti sávban sem, a kőrisesben sem, sőt a vízen se nagyon vannak. A karvaly még nálam lakik, mondja is a szomszéd, hogy csináljak valami a karvalyommal, mert zavarja a cinkéit. 😀 😀

    2. Kálmán Péterné

      Kedves Cen’!
      Én sem értem mi történik, csak találgatok, a magyarázatok nem meggyőzőek. Aggódom a madarakért. Próbálom nyugtatni magam az enyhe időjárással, de félek ez nem elég.
      Erdeti elképzelésemet felülírva maradtam a tanyán. Nem etetek, mert nem tudom meddig maradok itt, így az etetőről nem tudok információt adni. A kertben viszont nagyon sok a széncinke de kéket egyet sem láttam, pedig kb fele-fele arányban szoktak lenni. Őszapó csapatok jönnek-mennek, rám sem hederítve az orrom előtt keresgélnek. A fekete rigók eszegetik az almát és a borbolyatermést. Veréb egyáltalán nincs.
      Egy vörösbegy könnyelműsködik a bokrokon, a macskák nagy érdeklődését kiváltva, minden nap megkönnyebbülök, hogy megint megúsza a tegnapot. Nagy kedvencem!. Viszont: a cinkék tavaszt éreznek. Zajonganak és…megszólalt a nyitnikék!! Azt hittem rosszul hallok, de nem..többször is! Mi lesz ebből? Más madarak még nem jöttek ki az erdőből, pedig ha az idő bekeményített, volt, hogy 19-20 féle is a vendégem volt. Napok óta a darvak sem jönnek. Libákat sötétedés elején látok, hallok de nem az igazi.
      A közvetlen mellettem lévő erdő egy öreg vegyes állományú erdő. Főleg tölgy, nyár, erdei-, feketefenyő, sok madárcseresznye, gazdag cserjeszint. Körülötte már kétszer termelték ki, a telepített akácosokat, ezt a részt madárvédelem miatt hagyták meg nagy örömünkre. Így vannak a kapum előtt sétáló , meg kertembe tévedt őzikék, diómat lopkodó pelék , mókusok, szarkák, harkályok…több is van, mondjam még? 🙂 ….meg nagyon sok örömöm bennük. 🙂 🙂
      Remélve a legjobbakat, jó éjszakát neked.

    3. Lívia dr. Zilahi

      Milyen érdekes szó- rudli, sosem hallottam.
      A városomban , itt ahol viszonylag több a zöld és a patak is közel, a varjakon és néhány galambon kívül senkit sem látok. Ők is csak délelőtt jönnek ide a kopasz tölgyfa ágakra. Kiszórtam a szárított tökmagot a fák alá, azonnal lecsaptak rá. Nem tudom hova lesznek délután és este. Csend van és madártalanság:-))
      Az enyhe idő biztosan megzavarja a biológiai órájuk- egy volt professzorom az egyetemen egész életét a madarak tobozmirigyének tanulmányozására szánta, hogyan függ össze a melatonin szint a napfénnyel és a párzási időszakkal. Talán elülnek valahol a fészkeikben és csak ennivalóért jönnek elő. Az olyan természet búvárok mint Te és ahogy olvasom Kálmán Péterné is(elismerésem!)biztosan valami reális következtetésre juttok, miért a hiány . Kíváncsian várom!!!

      • Kedves Lívia, csodálkozom,hogy nem ismeri a “rudli” kifejezést. Általában szarvasok csordáját tisztelik a vadászok ezzel a német eredetű szakkifejezéssel kb. a XVII.-XVIII. század óta. (Jó, tudom, könnyű nekem, nagyvadas dél-somogyi vidékről származom, sokat forgolódtam vadászok között, hála édesapámnak és akkori vadász barátomnak)

    4. Nálam is kevés a madár, szén-, kék-és barátcinege és verebek rendszeresen járnak, de jóval kevesebben a szokottnál; csuszka is idevetődik, egy vörösbegy is néha meg zöldike is, apókát, tengelicét, pintyet, meggyvágót nem láttam még. Csapat kicsi csíz lakomázott a nyírfákon minap, de azóta nem jöttek. Ha sétálni megyünk a határba, rigókat látok, de rőtvadat alig, pedig tavasszal rengeteg őzzel, szarvassal találkoztunk, most nyomot is jóval kevesebbet láttunk. A cinkék pedig elkezdték a tavaszi nótájukat…

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük