Szükséges, hogy a szarvasokra vadásszanak?

 

szarvas

Fotó: Centauri

Szükséges, hogy a szarvasokra vadásszanak?

2020.09.06. Tegnapelőtt, miután felfedeztem, hogy a birtokkal határos láperdő szélében vadat ejtettek a vadászok, és a hátrahagyott zsigereken hollók ülnek lakomát, felhívtam a vadásztársaságot. Ahogy arról már videóban is beszámoltam, már koránreggel kiraktam a vadkamerát, de azt akartam, hogy tudjanak róla. Azt is szerettem volna elkerülni, hogy rám lőjenek bóklászásaim során, bár az itteni vadászok egyáltalán nem hülyék. Erről bővebben talán később.

Bár én egyértelműen a „zöld” vagyok – mély zöld, haragos zöld, moha zöld –, a vadászokkal mégis jó a kapcsolatom. Ehhez mondjuk normális vadászok is kellenek. Mellesleg az utóbbi három évben nem lőttek itt semmit. Kimondottan visszafogott társaság.

Szóval felhívtam a helyi társaság vadőrét, mindenesét, mire ő mondta, semmi kifogása, támogatja, kamerázzak csak nyugodtan. Hozzá kell tenni, hogy a „holló-etető” már az ő területükre esik. De ami fontosabb:

kiderült, hogy áll a vadászat, és úgy néz ki, nem is igen lesz az idén. Legalábbis ezt hallottam tegnapelőtt. A beutazási korlátozások miatt.

A szarvasvadászat a legtöbb helyen a külföldről érkező vendégvadászok privilégiuma. A nagyvadas területeken gazdálkodó vadásztársaságok jobbára ebből tartják el magukat (többek között a vadkárokat is ebből fizetik). Ha a külföldiek nem jönnek, nincs vadászat, vagy csak hébe-hóba.

Tudva, hogy sokan ellenzitek a vadászatot, például azért, mert szolidárisak vagytok minden élőlénnyel, a helyzet összetettségéből csak egy momentumot hadd villantsak fel. Hivatkoznak is rá a vadászok, és azt kell mondani: joggal.

A vadászat állományszabályozó szereppel is bír.

A szarvasok – ahogy azt például a saját megfigyeléseim és vadkamerás felvételeim is igazolják – erősen rágják a fák hajtásait. A bikák a nyár végén, ősz elején fiatal fákon „fenik” az agancsukat. Csak az én birtokomon az utóbbi 10 évben körülbelül 500-600, egészen nagy, 5-6 méteres égerfát „öltek meg” így. A fenéssel lekérgezik őket, melyek aztán ebbe belepusztulnak. További 1600 fenyőcsemetémet tűntették el nyomtalanul. Nem véletlenül élnek együtt mindenütt a nagyvadakkal nagyragadozók. Európában farkasok. Csakhogy itt nincsenek farkasok, és vadászat nélkül az erdők felújulása is veszélybe kerülne. A világ első nemzeti parkjában, a Yellowstone Nemzeti Parkban is ez volt a gond, s ott farkasok visszatelepítésével oldották meg a problémát.

Én persze a farkasokra szavaznék, de azért megnézném azt is, hogy a jó nép hogyan reagálni egy nagyszabású farkas-betelepítésre.

FARKAS PORTRÉ farkasok magyarországon

Farkasportré (Fotó: Centauri)

A birtok fásítása épp a szarvasok miatt állt meg az utóbbi években. A kerten belül nincs szükség több fára, azon kívül pedig minden kísérlet szinte teljes kudarcot vallott a szarvasok és őzek miatt. Hatalmas lépés lenne nekem, ha a bekerített részt jelentősen növelhetném, ez azonban – bármennyire is fantasztikus a nagyvad-világ közelsége – a szarvasok és őzek kizárásával jár majd együtt.

Miért szinte csak külföldiek vadásznak gímszarvasra nálunk?

Például azért, mert sokba kerül. Végül is a szarvas trófea az európai vadászat csúcsa. Az egyik legismertebb szarvasparadicsomban, Gemencen 2016-ban súly szerint 300€-tól indultak az árak (a 3,5 kilónál könnyebb trófeáknál), de 11 kiló felett már 11 300 €-ba kerül egy gímbika elejtése,

vagyis mai árfolyamon meghaladhatja a 4 millió forintot is. Azért ez már egy egészen jó kocsi ára.

Mennyi egy szarvastrófea súlya?

A magyar ranglista első helyezettje egy 1986-ban Karapancsán lőtt bika 14.5 kilós trófeája, de az ötvenedik helyezett is bőven 11 kiló felett van (13.05 kg). Az ötven legnagyobb trófea elejtői között mindössze egyetlen magyar nevet találni.

Egy trófea minőségét és szépségét azonban nem csupán a súly határozza meg.

trófeabírálat gímszarvas

Trófeabírálat (Forrás)

Számos más szempont szerint pontozzák nemzetközi zsűrik (erről írok később részletesebben is, mert rendkívül érdekes), így a méretes, és ráadásul szép agancsok, főként, ha esélyesek a világranglistán is jó helyezésre, akár többe is kerülhetnek. A vadásztársaságok megkérhetik a „szépség felárát” is. Arról nem beszélve, hogy a vendégvadászokat fizetnek a szállásért és az ellátásért is, nálunk jellemzően németek és osztrákok.

A hazai trófeák méltán lettek világhírűek, volt több világrekorderünk is.

A világranglista jelenlegi világrekordere egy 16,2 kilós bolgár trófea, de itt is igaz: a súly nem minden, hisz a negyedik helyen egy 18,1 kilós trófea áll.

A gímszarvas és az őz állománysűrűsége Magyarországon

Mennyi szarvas él Magyarországon?

A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb jelentése (2018-2019) szerint összesen 114.508 szarvas élt nálunk, ebből 38.538 bika, 43.286 tehén és 32.684 borjú. Az alábbi táblázat 1961-től mutatja napjainkig a szarvasok létszámának és a „zsákmány” alakulását.

Egyértelmű, hogy az egyre intenzívebb vadászat ellenére is dinamikusan növekszik az állományuk.

Ezt a saját tapasztalataim is visszaigazolják. Nálam is évről évre egyre több a szarvas, holott már bő évtizede is megállapították, hogy szükség lenne állománycsökkentésre, akárcsak a vaddisznó esetében.

gímszarvas állomány és teríték Magyarországon 1961-2019

Visszatérve arra az alappontra, mely szerint kegyetlenség megölni egy állatot, muszáj megállapítani: természetes ellenség nélkül a felduzzadó szarvasállomány más élőlények rovására terjeszkedik. Kénytelen vagyok felhívni a figyelmet arra is, amennyiben humanizmustól átfűtve tekintünk a problémára, be kell ismernünk, hogy

egy lövés még mindig irgalmasabb, mint amikor egy farkas-falka fél órán át küzd a védekező szarvassal, míg azt leteperi.

Senkit sem akarok sokkolni, de a ragadozók többsége, így a farkas sem várja meg, míg az áldozat kimúlik. Ha leteperték, nemritkán még életében hozzálátnak az elfogyasztásához. A vadon nem ismeri az irgalmat. A farkasok biztosan nem. Bár az is igaz, hogy a ragadozók elsősorban a kisebb termetű borjakra és legyengült állatokra vadásznak, így azok haláltusája sem mindig kíméletlenül hosszú.

Ha szarvasokról, vadászatról, erdőkről, élőhelyekről gondolkodunk, bárhogy nézzük is, végül mindenképp annál a kérdésnél találjuk magunkat: melyik ujjunkat harapjuk meg? Minek feleljünk meg? Az irgalmasság követelményeinek vagy az ökológia törvényszerűségeinek?

Mindenesetre, ha a korlátozások a jelenlegi formában fennmaradnak, az idén nemigen lesz vadászat.

Én ennek továbbra is örülök, mert jó, ha csönd van, nyugalom, és nem kell arra felriadni, hogy lőttek valahol a környéken; nyugodtan kamerázhatok, figyelhetem a nagyvadakat, ugyanakkor a fentiek fényében azért bennem marad az a kérdés is: mi lesz a továbbra is túlszaporodott szarvasállománnyal?

Légy oly kedves, oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál hírlevélre? Próbáld ki!   

Email cím*

Common raven (Corvus corax) holló
GYERE VELEM VADKAMERA-ELLENŐRZÉSRE A "HOLLÓETETŐHÖZ"! KATTINTS A KÉPRE! 🙂
2020.09.05.
Slider

Image is not available
2018 tavaszát azóta is sokan emlegetjük. Az is egy olyan tavasz volt, amikor a segítségünk nélkül sok madár pusztult volna el.
fenyvescinege parus ater
20 év alatt egyszer sem voltak ennyien, s kitartottak egészen 2020 áprilisig, költeni azonban sajnos nem maradtak itt.
szarvas
10 years ago Planet Earth changed our view of the world. Now we take you closer than ever before. This is life in all its wonder. This is Planet Earth II.
Slider

Play
Play
Play
previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

Ünnep kezdődött az éjjel: beindult a szarvasbőgés!

 

   

14 Comments:

  1. Szabó Edit

    😮 Nahát! Hány olyan terület lehet még, amit érzékenyen érintett a koronavírus okozta drasztikus idegenforgalom csökkenés, és nem hallani róla?

    A vadászattal és az igazi vadászokkal nekem nincs semmi problémám. Fekete István is vadászott, sok elbeszélést írt róla. Ha meg akarjuk tudni, hogy hogyan gondolkodik a vadakról és a vadászatról egy igazi vadász, hogyan viselkedik vadászat közben, el kell olvasnunk néhány erről szóló novelláját.
    Többször is említi a szarvasok esetében a szép, gyöngyös agancsot. Vajon milyen az a gyöngyös agancs? Te biztosan tudod, Cen’. 🙂

  2. Istenem, de jó lenne, ha minden vadásztársaság betartatná a szabályokat, az írottakat és az íratlanokat is! Nem vitatom, hogy vannak gerinces és szabálykövető vadászok, de sajnos az ellenkezője is, nem beszélve az orvvadászokról, és az engedéllyel rendelkző húsvadászokról.
    🙁

    • Az “én vadászaim” úriemberek. Tényleg. Ráadásul korábban saját zsebből, rendszeresen támogattak madártani kutatásokat. Amikor bejelentkeztek nálam, erről nem is tudtam, de ez egy “legszebb emlék”, inkább megírom.

  3. Lívia dr. Zilahi

    Micsoda felvételek a bölényekről és a farkasokról, a természet lenyűgöző a farkastörvényeivel együtt. A vadgazdálkodás amúgy kell, bár én egyáltalán nem vagyok képes megenni a vadhúst. Csodásak a vadkamerás felvételek is. Ha valaki talál egy elhullatott agancsot azt is oda kell adni a vadászoknak? Én mindig azt hittem azért sározzák be az agancsukat a szarvasbikák, mert ahogy növekszik viszket- nem baj ha kinevettek:-))Otthon nálunk is a nagy kertben az őzek voltak a problémák Apámnak, megrágták a gyümölcsfái kérgét. Aztán azt találta ki, hogy beültette fenyőfával a kert végét- hitte, hogy nem jönnek és úgy is lett-semmi tudományos alapja nincs:-)- csak a kert végéig jöttek a lábon maradt kukorica szárát, vagy az otthagyott termést enni. A környező erdőkben(Őrség) rengeteg vadászház volt, szerettünk oda menni, szerencsére sosem futottunk bele egy lelőtt vadba.

    • A bölényes videóban az a különösen érdekes és hátborzongató, hogy az egyik úgy dönt, feláldozzák a farkasok által lefogott társukat, és akkorát taszít rajta, hogy aztán nem mozdul.

      Bevallom, én nemcsak megeszem, hanem szeretem is a vadhúst, és állítólag jól is készítem.

      Ami a nevetést illeti: én sosem nevetek ki senkit; sokszor elmondtam már, hogy szerintem a leghasznosabb mondat a “nem tudom”. Olyan világot építettünk, ahol nem része a műveltségnek a környezet ismerete (és ebből sok gondunk fakad), ám ezért nem hibáztatom az egyes embert, mivel ez rendszerszintű hiba. Amúgy pedig mindig boldoggá tesz, és megtisztelőnek érzem, amikor látom a nyitottságotokat, a kíváncsiságotokat, azt, hogy madárbarát olvas irodalmat, irodalmár olvas madártant.

      Nálam a fenyőt eszik elsőnek. A kerítésen kívül egy fenyőnek semmi esélye.

  4. Ibolya Nagy

    Köszönöm ezt a posztot is, Cen’,r
    nekem főleg amiatt vannak rossz érzéseim, amiről Rajna Edit is ír.

  5. Antal Anikó

    Éppen azon gondolkoztam a minapi sétánkon, ahol találtam egy őz agancsos, fejet, rövid gerincrésszel (még dongták a legyek), hogy milyen állat lehet, amelyik így el tud bánni vele? Azért gondoltam állatra, mert az ember talán nem hagyta volna ott az agancsot. Sakál? Kóbor kutyák? Mit gondolsz, Cen?
    Egyébként megértem én a természet farkastörvényeit, mégis az áldozatot sajnálom, s nem jut eszembe, hogy szegény ragadozó is az életéért küzd ilyenkor valójában…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük