• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Mikor kaszáljunk? – környezetbarát gazdálkodás

mikor kaszáljunk

Kaszálás a Hospoda és a Fenyéres határán – a magaslesről – 2020.07.15. (Fotó: Centauri)

Mikor kaszáljunk? – környezetbarát gazdálkodás


2020.07.17. Tegnapelőtt végre összejött a kaszálás. 😊 Talán senkiben fel nem merül a kérdés: miért épp most kaszáltattam, miért nem később vagy miért nem korábban, holott ez kardinális kérdés, ráadásul nem egyszerű a válasz sem. Számos olyan kérdés van egy gazdálkodó, egy kerttulajdonos számára, melynek megválaszolása viszonylag egyszerű.

Nem igazán bonyolult eldönteni például, hogy mikor szedjük le a cseresznyét.

Amikor érett. Rögtön hozzá kell tenni, hogy még a cseresznyeszedés kérdése sem feltétlenül ennyire sima ügy, mivel a cseresznye könnyen rothad, így egy tartósabb esőzés, de akár egy nagy melegben jött zápor is beteheti a kaput. Így aztán előfordul, hogy a cseresznyefa tulajdonosa várna még a szedéssel egy hetet, de mivel tartós eső ígérkezik, inkább leszedi, kevésbé éretten, kevésbé édesen, inkább, minthogy az eső nyomán a fára rohadjon a termés.


Somló (Fotó: Centauri)

Még inkább bonyolult a helyzet a szőlő szüretelésénél, nem is mennék ebbe bele, csak annyit hozzá: cukorfok és savszint is perdöntő, az időjárás, de a szőlő esetében oldalakat írhatnék tele további szempontokkal, amennyiben figyelembe vesszük a borgazda szándékait; sok függ attól, mit akar a bortól, milyen fajtái vannak.

A szőlő természetéről korábban részletesen írtam ITT:


Jack London, a szőlő, a bor és Tokaj szimbolikája

 

Azt hihetnénk, hogy a kaszálás időpontjának megválasztása jóval egyszerűbb. Ez részben igaz is, de ha már ökológiai szempontokat is figyelembe veszünk – amint nálam ez dominál – bonyolulttá válik ez a kérdés is.

Átlagos területen évente két, esetleg három kaszálás lehetséges a mi éghajlatunkon. A kaszálás terméke a széna (nem szabad összekeverni a gabonafélék aratása után keletkező szalmával!), mely elsősorban szálastakarmány télen a kérődzők számára, teheneknek, lovaknak, juhoknak, kecskéknek. A legjobb minőségű szénát akkor kapjuk, ha a rét még zölden áll, vagyis a fűfélék még nem száradtak sárgára. Ez az úgynevezett zöldszéna. Ehhez legkönnyebben május vége táján juthatunk hozzá.


Ilyen volt a Kis-rét május végén (2020). Ekkor még a fűfélék dominálták, ideális lett volna kaszálásra, de ugyanekkor javában költöttek benne a madarak, többek között énekes nádiposzáta is. (Fotó: Centauri)

Ezzel máris van egy súlyos gond.

Május nemcsak a vegetációs időszak kellős közepe, hanem a madarak költésének ideje is; ebben az időszakban a rétek is benépesülnek madarakkal, mezei poszáták, fürjek, fácánok, ahol van még, foglyok költenek a kaszálóban – ezeket a költéseket a májusi, de a júniusi kaszálás is tönkreteszi.

Jól jönne nekem is egy kis szálastakarmány (ha lenne, legalább rövidebb időkre levehetném az udvar legeltetéséről a lovat), de a helyzet az, hogy az a három parcella, amit rendszeresen kaszálok (Nagy-karám, Kis-rét, Hospoda) még mindig sok gyomfélét tartalmaz, főként kanadai aranyvesszőt és gilisztaűző varádicsot. Szénának tehát mérsékelt minőséget adna, akkor is csak májusi kaszálásban.


ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

Az én célom azonban nem a takarmány, mint inkább az fenti parcellákból kiszorítani a gyomfajokat, hogy teljes mértékben átalakulhasson tiszta, magasfüvű rétté. Ezt kaszálás nélkül lehetetlen megoldani. A fűfélék bírják a kaszálást, kedvez nekik, míg a gyomfajok a rendszeres kaszálás nyomán eltűnnek. Első célom tehát:

Kaszálással egyre nagyobb területekről kiszorítani az invanzív gyomfajokat.


Négy parcella találkozása a kaszálás megkezdése előtt: Kert, Nagy-karám, Kisrét, Kökény-liget. Itt már jól látszik, a fűfélék visszaszorultak, és virágzás előtt áll a kanadai aranyvessző (Fotó: Centauri – 2020.07.15.)

Oda kell figyelnem, hogy a fűfélék a kaszálás időpontjára elszórják a magjaikat, így természetes úton erősítve a kívánt, természetes, magasfüvű és ökológiai szempontból is kívánatos vegetációt. Ennek alapján sor kerülhetett volna a kaszálásra már júniusban is, de ezekben a parcellákban nemcsak fűfélék élnek – hanem madarak is.

Bárhány ideális időpontot tűzünk is ki, bármennyire ideális például az időjárás júniusban, kaszálni addig nem lehet, amíg ezekben a parcellákban fészkelések zajlanak. Így például a Nagy-karám kellős közepén énekes nádiposzáta költött, mindhárom parcellát használták a mezei poszáták, és a tövisszúró gébicsek. Utolsónak a tövisszúró gébicsek reptették a fiókáikat, kb. egy hete. Vagyis egy hete már nincsenek fészkek és fiókák ezekben a parcellákban.


Jó ütemben indul idén a kaszálók kezelése 🙂 2020.07.15. (Fotó: Centauri)

A kanadai aranyvessző visszaszorításakor fontos figyelembe venni, hogy még virágzás előtt vágásra kerüljön, s magjait semmiképp se szórja szét. Az aranyvessző épp a napokban kezdett virágozni (egyelőre mindössze 10% áll virágban, de napok kérdése, hogy ez az arány jelentősen megváltozzon, augusztusra sárgába borul az egész terület).

Alapvetően három tényező tette egyértelművé, hogy ezen a héten jött el a kaszálás ideje:

Nincs már fészkelés a parcellákban

Épp a virágzás elején áll a kanadai aranyvessző

Napsütéses, száraz időjárás ígérkezett

Utóbbi már nem áll, de ez esetemben mégsem tragédia. Aki jó minőségű szénát akar, annak nagy kárt okozhat egy futó zápor is, amitől egy nap alatt is berohadhat a széna. Vannak céljaim a szénával is, de nekem egy kis rothadás nem gond. El is mondom hamarosan, miért nem.


tövisszúró gébics lanius collurio

Két pár költ idén nálam. Az egyik pár revírje épp a három kaszált parcellát fedi le. Számukra most, hogy már kirepültek a fiókák, a kaszálás svédasztalt jelent. (FORRÁS)

Előtte azonban annyit, hogy nincs olyan kaszálás, ami mindenkinek előnyös lenne. A kaszálóban, főként, ha olyan sokáig háborítatlan, mint nálam, gazdag élet alakul ki. Hangyabolyok százai épülnek felszín feletti szellőztető „tornyokkal”, sáskák, szöcskék tízezrei és egyéb rovarok hada telepszik meg benne, amint egerek, cickányok, pockok, sőt hüllők, nálam leginkább lábatlan gyík, akik azonban nem hagyják el a területet, míg azt le nem kaszálják. A kirepülő madárfiókák, a kaszáló környékén élő madárhadnak viszont hatalmas előny egy kaszálás. Sokkal könnyebben férnek hozzá az addig megbújó temérdek élőlényhez. Ez a frissen kirepült gébicseknek és poszátáknak például hatalmas segítség, de a rigók is örömmel keresgélnek ilyenkor, amint a seregélyek, sokszor galambok, gólyák, és persze megjelennek a ragadozók is, elsősorban ölyvek, éjjel pedig baglyok.


Ez egy törpeegér fészke. Tegnap – 2020.07.16. – találtam kézi szénaforgatás során. Eredetileg nádasokban épít ilyen gömbalakú, csinos fészkeket, de nálam rendszeres a kanadai aranyvesszőben is. (Fotó: Centauri)


A kaszáló pár nap után elcsendesedik. Az élőlények jelentős része levonul róla, áttelepszik a meghagyott rétbe; már ha lábon hagynak a közelben magasfüvű részt. Nálam ez nem gond.

A birtok nagyobb hányada továbbra sincs kaszálva, holott volnának parcellák még, ahol indokolt lenne kaszálni. Ezeket azonban továbbra is használhatja a népes rovar-nép, és a sűrűt igénylő poszáta-népség is. Az idén kiemelt szempont a „szafari” megőrzése, vagyis: igyekszem a birtokon élő nagyvadak nyugalmát biztosítani. Azonban nagyon nehéz eltalálni, mi az, amit még elviselnek, s mi az, ami már sok nekik.


Az első méterek (Gif: Centauri)

A felső parcellákon túl az alsóbb területeken csak néhány keskeny nyiladék kikaszálását végeztem el (lásd lejjebb a térképen!), de úgy tűnik, ez is sok volt. Főként, mert a traktor az alkony órákban a völgy aljában lerobbant, telefröcskölt mindent olajjal, szerelőket kellett kihívni, szóval még terepjárók is járták a területet, hozták-vitték az alkatrészeket, mindezt este, egészen sötétedésig, míg végül nagy zajjal, reflektorokkal vonultak le a területről. Ezzel nem számolhattam.

Tegnap egyetlen vad sem mutatkozott, mindössze egy róka vágott át a magasles alatti nyiladékon.

Abban reménykedem, ha kap a vadvilág egy nyugodt hetet, lassan visszatérnek, hisz másutt még ennyi nyugalomra sem számíthatnak. Több mint egy éven át teljes nyugalomban élhettek nálam. Bár az alsóbb területeken is kénytelen leszek még dolgozni, pár napig, mondom is, miért.

A kaszálással más célom is van. Amint régi terv volt egy gát építése a Nagy-patakra, úgy pár éve fogant meg bennem a gondolat, hogy tennem kell valamit a kisemlős-fauna gazdagítása érdekében is;

több egér kell, több pocok!


törpeegér környezettudatos gazdálkodás

Törpeegér – az ősszel megtalált fészkek alapján 50-100 család is élhet nálam, de ez még mindig kevés 🙂 (FORRÁS)

 

Honnan tudom, hogy kevés van? Egyrészt igen kevés járatot látni, de ami ennél is árulkodóbb: kisemlősökre vadászó ragadozómadarak – elsőrangúan egerészölyvek – csak a légtérben mozognak, és sosem vadásznak nálam. Ez egyértelműen azt jelzi: annyira kevés a rágcsáló, hogy nem érdemes itt próbálkozni. Ráadásul, ahol a nappali ragadozók nem találják meg a számításaikat, ott az éjjeliek, a baglyok sem. Jelenleg három bagolyfaj él nálam (erdei fülesbagoly, macskabagoly, kuvik), de erősen kérdéses, hogy mennyire vadásznak területen belül. Lehetőségem van arra, hogy ez ügyben radikális javulást érjek el záros határidőn belül.

Elképzelésem szerint pocoktanyákat hozok létre, ahogy pár napja elneveztem: pocok-kupacokat, pocok-gócokat. 🙂

A kaszálás után keletkező temérdek szénát és töreket boglyaépítésre használom. Létrehozok 10-15, esetleg még több állandó boglyát, melyeket úgy alakítok ki, hogy azokban népes pocok-kolóniák telepedhessenek meg.


Pár helyen már állnak a boglyák könnyű faszerkezetei – írok róla hamarosan, miért van szükség erre (Fotó: Centauri – 2020.07.17.)

Előzetesen csak annyit erről, hogy ezek a boglyák abban térnek el a megszokott boglyáktól, hogy a talapzatukban lesz egy egyszerű faszerkezet, ami lehetővé teszi a boglyák élelmiszerellátását is. De erről és egy kis boglya-ökológiáról később.

Köszönöm a figyelmet!

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Az alábbi térképen látjátok azt a három parcellát, amit lekaszáltam, és azokat a nyiladékokat-utakat, melyeket szintén; ez még mindig a terület töredéke.


Feliratkoztál már hírlevélre?

    Név*

    Email cím*


     

    2020.03.29. Hogyan hódíts karantén idején?

    Elárvult süngyerekek a házban – sünmentés

    2020.06.24. Az első részletes élőhelytérkép a birtokról

    Kegyetlen Werner – Werner Herzog filmjéről

    Hosszú esti séta a májusi kertben

    MINDEN NAP SZAFARI – Út a rezervátum irányába

    6 Comments:

    1. Egyszer régen, a fecskéimmel kapcsolatban azt írtad nekem, hogy “ilyen emberből kellene sok száz, ezer…….” Most én mondom, ilyen emberből, mint te vagy, kellene sok száz, ezer!! 🙂

    2. Szabó Edit

      Elképesztő vagy! 😮
      Nem hiszem, hogy sok olyan embert találnánk, aki 11 hektáros birtokkal rendelkezik, és így gondolkodna, mint te. Jó, hogy ezen a területen sem vagy sablonos!

      Ezek szerint fegyverszünetet kötöttél az egerekkel? 🙂
      A pockokkal meg a baglyoknak szeretnél kedveskedni?
      Kíváncsian várom, hogy mit jelent a boglyák élelmiszerellátása. (Talán nem is a boglyákat eteted. 🤔 🙂 )

      • Az egerekkel csak akkor háborúzom, ha átveszik az irányítást a lakásban. A kintiekkel nincs semmi gondom. Az élelmiszerellátás annyit jelent, hogy a boglyák aljában szemestakarmányt halmozok fel az aprónépnek, legyen min hízniuk, szaporodniuk, sokasodniuk – a baglyokat meg ki nem szereti?

    3. Holsky Péter

      Ez akár egy ökogazdálkodási tanácsadó könyv első fejezete is lehetne…

    4. Ibolya Nagy

      Elképesztő, a tudós gazdálkodó.

    5. Rajna Edit, Holsky Péter, Nagy Ibolya!

      🙂 Köszönöm, zavarba hoztok 🙂 🙂 megint…

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük