• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Igazi ritkaság, tüzesfejű királyka az új fészkelő fajom

 

tüzesfejű királyka regulus ignicapillus magyarországon

Free Photo

Igazi ritkaság, tüzesfejű királyka az új fészkelő fajom

2021.05.28. Április közepétől minden reggel a tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) énekére ébredek. Az első hetekben gondolhattam, hogy talán egy átvonuló madár, de mivel mind a mai napig itt énekel, méghozzá rendkívül szigorúan tartott menetrend szerint, reggel 6.30 és 8.00 óra között, több mint biztos, hogy költ is. Így most ő lett a legritkább fészkelő madárfajom. Sőt az utóbbi 21 év legritkább fészkelőfaja is, hisz Magyarországon a költő párok számát mindössze 500-ra becsülik. Hogy ez mennyire kevés, arra rögtön kitérek, de előtte egy apró vargabetű.

Volt már a tüzesfejű királykánál ritkább fészkelőm is, de az annyira ritka, hogy hivatalosan fel sem vehetném a listámra, hisz még az előfordulását is a Nomenclator Bizottsággal kell hitelesíteni, hát még a fészkelését!

Berki poszát Cettia cetti Mqagyarországon

Berki poszáta (Cettia cetti) – Free Photo

A berki poszáta (Cettia cetti) azok közé tartozik, akit sokáig vártak a hazai faunában, de csak 1996. október 25-én sikerült bizonyítani magyarországi előfordulását, amikor is a fenékpusztai gyűrűzőtáborban hálóba került egy madár. Az első bizonyító példány megkerülésének helyszínétől nem messze, a Kis-Balaton nádrengetegében, 2003-ban sikerült bizonyítani a fészkelését is. Azóta – tudtommal – nem találtak másutt fészkelő párokat, és bár valamivel gyakrabban kerül hálóba (1951-től 21 példányt fogtak Magyarországon), de ma is rendkívül ritka. Elszórtan költhetnek párok, de rendkívül rejtett életmódú madár, így nem könnyű a megtalálása. A vízpartokat kísérő bokorsorokkal vegyes nádasok, berkek lakója – ahogyan azt a neve is mondja. Akik ismerik már a birtokomat, rögtön gondolhatnak a patakpartomra. S mennyire jól teszik. A berki poszáta előfordulásoktól messze sem vagyok.

A dolog pikantériája, hogy épp az első bizonyított hazai fészkelés előtt, 2001 és 2002 nyarán rendszeresen hallottam éneklő berki poszátát a völgyből, 2001-ben két hím is énekelt, gyakran éjjel, akár a fülemülék.

A BERKI POSZÁTA EBBEN A VIDEÓMBAN IS FELBUKKAN

Beszéltem is erről „kollégákkal”, de nem vették a dolgot komolyan. Nem csoda, hisz akkoriban nemigen érdekelt a hitelesítés, egészen más dolgok kötöttek le, holott korábban sok adatot küldtem és hitelesítettem a Nomenclator Bizottságnál, és voltaképp csak annyit közöltem, hogy nálam nagy valószínűséggel költő faj a berki poszáta. Ez meredek kijelentés olyan fajról, mely addig csak pár esetben fordult elő az országban. 2003-ban aztán fészkelő madarakat találtak a Kis-Balatonnál. Nem hivatalosan tehát a legritkább fészkelőm a berki poszáta volt 21 év alatt, hivatalosan azonban ez mit sem számít.

Így lesz hivatalosan a legritkább fészkelőm a tüzesfejű királyka.

A királykák gyakran látott, ismert madarak, írtam is róluk ITT.

Melyik Magyarország és Európa legkisebb madara?

Európa legkisebb madarai. Amikor királykákkal találkozunk, szinte mindig a sárgafejű királykák (Regulus regulus) keresztezik az utunkat, a tüzesfejű jóval ritkábban. Különösen igaz ez költési időben, bár Magyarországon a sárgafejű királyka költése is jó adat, mivel elsősorban a nagyobb, összefüggő fenyvesekkel rendelkező területek fészkelője mindkét faj.

A két fajt legkönnyebben úgy különböztethetjük meg, hogy a tüzesfejűnek van, a “sima” királykának nincs fehér szemsávja.

Királyka regulus regulus Magyarországon

Királyka (Regulus regulus) – Free Photo

Tüzesfejű királyka Regulus ignicapillus Magyarországon

Tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) – Free Photo

A tüzesfejű nálam rendszeres átvonuló, de szinte kizárólag ősszel. Egyértelműen az október madara, amikor is évről évre akár kisebb, 3-4 fős csapatban is megjelennek a lucfenyőkön; leggyakrabban a dolgozószobám ablaka előtt álló fenyőkön látom őket. A sárgafejű királykával ellentétben, télen nem láttam még. Tavasszal is csak kivételes esetben bukkan fel 1-1 példány. Idén sem tapasztaltam tavaszi vonulást.

Április közepén azonban váratlanul megszólalt egy hím az ablakom előtt, s attól fogva minden nap énekelt a ház 15 méteres körzetén belül.

Eleinte arra gondoltam, hogy a szokatlanul hűvös időjárás miatt időzik itt ennyire sokáig, de miután mind a mai napig itt énekel, rendszeresen és módszeresen, szinte biztos, hogy fészkel is. Más kérdés, hogy megdöbbentően óvatos. Bár gyűrűzésen is fogtam már tüzesfejűt, így a kezemben is volt párszor, de fészkelésen egyáltalán nem ismerem. Az éneklő madarat annak ellenére is nehéz megpillantani, hogy nem zárt fenyvesről, hanem fenyősorokról van szó. Ez csak akkor sikerül, amikor közvetlenül az ablak előtt, 4-5 méteren belül dalol. Üdvös volna persze, belőni, hol van a fészek, de annak megtalálása többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült eddig.

A tüzesfejű valami eszement frekvencián énekel, szinte az agyba hatol ez a halk, de rendkívül éles hang. Ezt hallom minden reggel, néha alkonytájt is.

MENNYIRE RITKA A TÜZESFEJŰ?

Összehasonlításképp először nézzük a sárgafejű királykát!

Hazai állományát 1200 és 12.000 pár közé teszik. Ebből az adatból a becslések erős bizonytalansága is visszaköszön. A legfrissebb adatok szerint eddig 27.618 példányt került hálóba. Ezzel szemben a tüzesfejű hazai állományát 400-500 párra becsülik, melynek nagy része az ország nyugati határvidékén, főként az Őrségben található. 1951-től mindössze 3218 példány akadt hálóba.

De mennyi az annyi?

Mennyire kevés 400-500 pár egy madárfajból?

A teljesség igénye nélkül nézzük néhány ritka fészkelő legfrissebb állományadatait!

gólyatöcs himantopus madarak birds birdlife madárvilág

A gólyatöcs (Himantopus himantopus) is hasonló kategória, bár több fészkel, mint a hasonló élőhelyeket igénylő gulipán. Ezt a madarat Mórahalomnál fényképeztem – a tüzesfejű fészkelése majdnem olyan jó, mintha gólyatöcs nálam is fészkelne 🙂

A fenti fajok, ritkaságuk miatt valamennyien a fokozottan védett kategóriába esnek.

A tüzesfejű királyka azonban nem fokozottan védett, mivel a védelmi státusz megállapításánál azt is figyelembe veszik, hogy az adott faj világállománya mekkora, és csökkenő-e vagy esetleg növekvő. A tüzesfejű királyka Európa jelentős területein, kiterjedt fenyveseiben, hegyvidékein gyakori faj, így a hazai állománynak csekély szerep jut a világállomány fenntartásában, ezért nem indokolt a fokozott védelem.

Ettől függetlenül látjuk, hogy ritkaságát tekintve tényleg a legritkább fészkelők klubjában foglal helyet.

Ezek után mondani se kell, mekkora öröm, hogy fészkelőként is üdvözölhetem az udvaromban. Fotózni, videózni nem sikerült még, az időjárás sem kedvezett az utóbbi hetekben, de remélem, végül képeken és videókon is megmutathatom. A fészket még keresem. Az volna a legjobb, ha megtalálnám, mert akkor a fészek körzetében könnyebben kapnám lencsevégre. Fontos kiemelni, hogy madárfészkeket semmilyen esetben sem háborgatunk. Nálam az a helyzet, hogy annyit már tudok, hogy a fészek viszonylag magasan lehet, tehát a megtalálásához semmivel sem mozgok többet az udvarban, mint egyébként, a fészekkeresés pedig csak annyit jelent, hogy több időt szánok arra, hogy távcsővel kifigyeljem a királyka mozgását, és átfésüljem a magas fenyők lombkoronáját.

Most kellene ezt meglépni, mivel könnyen lehet, hogy ez nem csupán az első, hanem egyúttal az utolsó fészkelése is. Legalábbis semmi meglepő nem volna abban, ha újabb 10-20 évig nem költene.

búbos cinege Magyarországon

Búbos cinege (Lophophanes cristatus) az ablakomban 2021 telén (Fotó: Centauri)

Ami miatt mégis reménykedhetek

Nem a tüzesfejű királyka az első alpesi, hegyvidéki, fenyvesi költő madaram. Sokan láttátok még idén, tél végén is a búbos cinegéről (Lophophanes cristatus) készült fotókat. Többször is írtam róla, ő is nagy büszkeségem, hisz 21 év alatt csupán az utolsó két szezonban nem költött nálam. Két olyan évem is volt, amikor egy másik látványos alpesi faj is fészkelt itt, a keresztcsőrű (Loxia curvirostra); az egyik évben több pár is, és egész nyáron hozzám jártak a környékbeli párok is inni és fürödni, úgy 15-20 madár. Az egyik pár közvetlenül a ház sarkán álló fenyőn fészkelt. Szóval ez a hely, a lucfenyők (Picea abies) – melyekből (más fenyőkkel együtt) legalább 60-70 további fát telepítettem 10 évvel ezelőtt – rendszeresen állítanak meg, vonzanak ide hegyvidéki, fenyvesekhez kötődő fajokat. Néha vonuláson-telelésen is, amint 2019-ben például hónapokig nem a széncinege (Parus major) volt a domináns fajom a madáretetőn, hanem a jóval-jóval ritkább fenyvescinege (Periparus ater).

Videót is készítettem róluk (érdemes megnézni, ritkán látunk olyat, hogy így sürgölődjenek a fenyvescinegék egy etetőn):

Mindezt két okból írom meg ennyire részletesen. Először sok a madaras olvasóm, akik e fajok többségét ismerik, és tudják, hogy minek mi a jelentősége; kezdő madárbarátok számára pedig szeretném áttolni a lehető legtöbb infót. Másodszor pedig, mivel a birtokot egy rezervátum irányába tolom, és mindent alárendelek annak, hogy ezt a területet visszaszolgáltassam a természetnek, így többek között ez az írás egyfajta dokumentáció a terület változásairól, jellemzőiről, „képességeiről”.

Mi mást mondhatnék még? – Folytatása következik. Hamarosan megmutatom az új virágos növényfajaimat is, melyeket a rovarvilág gazdagítása céljából telepítettem, és készül már egy teljes fajlista is arról, hány fajjal élek együtt ezen a 11 hektáron.

Köszönöm a figyelmet! Üdv: Cen’

NÉZZETEK KÖRBE A YOUTUBE-CSATORNÁN, ÉS IRATKOZZATOK FEL RÁ, HOGY EGYRE GYAKRABBAN HOZHASSAK MADARAS VIDEÓ-HÍREKET IS. ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!      

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider


     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

    12 Comments:

    1. Szabó Mihályné

      Szia, Cen! Valóban nagyon örömteli esemény, hogy fészkelő madarad lett a vörös fejű királyka! Amikor a fotót láttam, elképedtem, hiszen róluk és a keresztcsőrűről készült képeket eddig csak erdélyi fotósok felvételein csodálhattam. Meg is jegyeztem őket magamnak! Örülök, hogy talán sikerül nyomon követned őket! További szép napot, jó megfigyelést kívánok!!!

    2. Ibolya Nagy

      Nagyon örülök a kis tüzesfejű szépségnek és ha netán aludnál, 6:30-kor garantált az ébredés.☺️
      Amire felkaptam a fejem, az az, hogy még azt is meg tudod különböztetni a madáréneknel, hogy hím v. tojó énekel!
      Elképesztő!
      Köszönöm az élményt 🐦🤗💚

      • Egy apró infó: azért ennyire könnyű, mert az énekeseknél a tojók nem énekelnek, csak a hímek. Egésze kivételes esetekben a tojók is ráfanyalodhatnak, de ez valóban kivételes. Szóval könnyű a dolog: ha egy madár énekel, az hím 🙂

    3. Szabó Edit

      Nagyon szép kis madár, és az éneke is figyelemre méltó. Örülök az örömödnek, és szurkolok nagyon, hogy sikerüljön lencsevégre kapnod! 🙂

      Olvasás közben gyakran keletkeznek kérdéseim. Most pl.:
      Mitől függ, hogy egy tüzesfejű királyka fészket rak és költ valahol? Miért gondolod, hogy csak most az egyszer fészkel nálad? Miért nagyon valószínű, hogy nem marad, nem telepszik meg ott?

      • Az első kérdésre nehéz válaszolni. A nyugati országrészben voltaképp az alpesi régió temérdek tüzesfejű királykájának úgynevezett perempopulációja él. Perempopulációnak azt mondjuk, amikor egy faj elterjedésének-elterjedtségének szélén vannak azért még kisebb állományok vagy elszórtan fészkelő párok, de már nem alkotnak sűrűségükben és létszámukban sem egy stabil állományt. Az ország nyugati részén vagy hegyvidéki fenyveseiben ilyen kis szórvány csoportok-párok élnek, ez volna a kb. 400-500 pár. Úgy szóródik, ritkul az állomány, amint a nekik legkedvezőbb élőhelyek, ebben az estben a fenyvesek is egyre ritkábbá válnak. Minden faj igyekszik kimaxolni a lehetőségeket, így olyan helyeken is folyton kísérleteznek, melyek már nem egészen ideálisak. A magyarországi fenyvesek pedig nem azok az alpesi fenyvesekhez mérten, illetve csak nagyon kis hányaduk az “igazi”. De ebben a kísérletezésben újra és újra előfordulhat, hogy megtelepedéssel próbálkoznak párok a fő költőterületektől távolabb is. Ezeken a helyeken azonban – mint nálam – nem tud kialakulni egy komolyabb állomány. Gondold el: most beesett ide egy párocska, de ha bármi történik velük, sikertelen lesz a költés vagy ragadozók, esetleg betegség áldozatává válnak, rögtön megszűnik az utánpótlás. Nincs a közelben egy másik pár, mely rögtön elfoglalhatja a megüresedett területet. Túl ritkán helyezkednek el a környéken a párok ahhoz, hogy állandósuljon itt, bár ha szerencséjük van és jól érzik magukat, és a költés is sikeres, akkor ez sem teljességgel kizárt. / Korábban szinte biztosan nem fészkelt. Bármilyen kicsi madár, jól ismerem, az éneke is feltűnő, és nem egy fenyőrengetegről beszélünk, hanem egy ligetről, méginkább fasorról, ahol aligha maradhatott volna észrevétlen – mert hát azért valljuk be: madár elég nehezen bújik meg előttem 🙂 Talán segítette a megtelepedésüket, hogy a régtől a területen álló öreg fenyők mellé friss, ma már egészen komoly méretű fenyőket telepítettem (fenyvescinegék és királykák rendszeresen mozognak ezekben a “törpe fenyvesekben, úgy 2 éve), így még ha csak szerény mértékben is, de a királykának kedvező élettér növekedett. (Amúgy a telepítési tervemben szerepel újabb fenyősorok létrehozása is.) Kedvező, hogy hűvös, nedves, hegyvidéki éghajlatot szereti – itt pedig félig egyébként is hegyvidéki a mikroklíma (erre más fajok is utalnak, például a rendszeresen fészkelő berki tücsökmadár), kiváltképp ezen a tavaszon, amikor olyan kíméletlenül lassan tavaszodik, mintha két nagy alpesi hegy közötti völgyben volnánk. Hát röviden talán ennyi. Remélem, nagyrészt érthető volt minden, amit írtam. 🙂

        • Szabó Edit

          Köszönöm szépen a “különórát”! 🙂 🙂
          Teljesen érthető és logikus is, amit írtál.
          (Ha én a királykák helyében lennék, biztosan maradnék nálad, pláne sikeres költés esetén. Csak ők nem tudják, hogy milyen édenkertbe csöppentek. 🙂 )

        • Kálmán Péterné

          Üdv Cen’ szép napot!
          Örülök a királykádnak, megértem a lelkesedésed, hisz ezek hatalmas élmények. Hiszem, hogy eredményes lesz a “rezervátum ” benépesítése. A kezdet nagyon biztató, sok sikert hozzá.
          A tüzesfejű királykáról szóló írásod kapcsán az ajánlott kapcsolódó írásokban is elmélyedtem. Mindig tanulok tőled valamit. Köszönet a sokérdekes és hasznos infóért.
          A fenyvescinegével kapcsolatban annyit, hogy amikor ilyet láttam azt hittem egy megfakult tollazatú cinegét látok, akinek hiányoltam a “mellénye gombolását”, a fehér tarkófoltja meg nem tűnt fel. Valószínű, hogy az eddig általam nem ismert fenyvescinegével találkoztam. Annál is inkább, mert a közeli vegyes öreg erdőben többségében fenyők vannak. Az én telkemen is a karácsonyfa értékesítés céljára ültetett fenyőkből azóta a megmaradt (kb 50-60 db) 20 éves fa sűrű erdővé vált. (Azért maradtak meg, mert olyan 160 cm körül már sajnáltuk eladásra kivágni.) Öszapó rajok, barátcinegék, széncinegék napi járásába beleesnek. A széncinegék az idén már két odúból is útjára bocsátották a fiókákat. Itt portyáznak a családok a kertemben, még etetik is a fiatalokat. Csilpcsalpfüzikém is van, de látni nagyon ritkán tudom. Ő is menetrend szerint “énekel”.

    4. De ari! <3

    5. Milyen klassz videók- ebből is lehetne könyv(evideó-könyv) azoknak akik vizuális memóriával tanulnak:-)- mint pl.én. Téged olvasva, nézve, mindig rádöbbenek, menyire nem tudom mi van körülöttem, pedig minden reggel madárdal ébreszt engem is egy szocreálos lakótelepen, ahol 40 év alatt megnőttek a tölgyfák:-)))). Varjak, galambok, rigók és még valakik akik énekelnek -tanyáznak itt. Én a dalos madarat füttyöskének hívom, tudjátok olyan mezoszoprán erőteljesen hangos nagy hullámú rezegtetéssel és jól belecsavar:-)))

    6. Holsky Péter

      Megint tanultam. Köszönöm!

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük