Csöndes boglyák, zöld kaszáló, közelítő ősz

A hely, ahol élek madártávlatból 🙂 (Fotó: Centauri)

Csöndes boglyák, zöld kaszáló, közelítő ősz

2020.08.11. Az utóbbi egy hétben megváltozott minden. Egyrészt elcsendesült a táj, hajnalban már nem zsong az erdő a madárdaltól, a tövisszúró gébicseim java elment, ugyanez igaz a mezei poszáták nagy részére is; augusztusban már erősen érződik, hogy lassan vége  nyárnak, akkor is, ha ez sokak számára az igazi szezon, a nyaralás ideje. Bármelyik nap megszólalhat az első, sietős gímszarvasbika. A következő lehűlésnél már hallani fogom őket. A legutóbbi hidegfront, és eső még korai volt ahhoz, hogy egy-egy bikát bőgésre bírjon, bár a völgyben minden hajnalban megült a köd, és ezt szeretik, ez ösztönzőleg hat rájuk.

A három lekaszált parcella képes azonban pár napa alatt megváltozott; száras, sívó pusztaságból zöldellő rét lett mindhárom.

A kaszálásról és a boglya-projectről nem először számolok be (a bejegyzés alatt megtalálod őket).

Most azt szeretném megmutatni, hogy nem egészen egy hónapon belül a kertet közvetlenül határoló parcellák képe hogyan változott.

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

A természet gyorsan reagál mindenre, többek között ennek köszönhető, hogy egy kert – anélkül, hogy bármit tennénk – képes hétről hétre másik arcát mutatni. Így egy kert tulajdonosa, pláne egy akkora kert kezelője, mint amilyen én vagyok :-), anélkül kerül hétről hétre egy másik világba, hogy kitenné a lábát otthonról. Ez voltaképp utazás otthon. Csak nem a koordinátáink változnak, hanem a környezetünk. Ingyen utazunk, amint a mérsékelt övön ingyen utazunk távoli földrajzi övek között is, hisz ezekben a napokban épp mediterrán, sőt szubtrópusi “tájon járunk”, 

de hamarosan ránk köszönt az egyik legmozgalmasabb időszak, az ősz, ami hosszú, gyönyörködtető, kacskaringós, színes lombokkal övezett, csöndes út, mely a sarkvidéki tájak csöndjébe és gyönyörű fagyosságába vezet.

Egy métert sem teszünk meg, mégis tudjuk, mi az a hó, és mi az a hőség.

De hadd mutassam képekben a Kis-rét változásait.  

Kis-rét és Hospoda közötti út júniusban, amikor a fűfélék magja már beérett. Itt már indokolt lett volna a kaszálás, ha ebben a fűben nem zajlik a mezei poszáták, énekes nádiposzáták és fürjek költése. (Fotó: Centauri)

Ugyanez a területrész júliusban, közvetlenül a kaszálás előtt. Jól látszik, hogy feljöttek benne a zöldellő gyomfajok, főként a kanadai aranyvessző foltjai. (Fotó: Centauri)

A Kis-rét a kaszálás után pár nappal. A széna már száraz, begyűjtésre vár. (Fotó: Centauri)

Megvan az első szénaforgatás, és megkezdem az első boglyák összerakását. (Fotó: Centauri)

Épülnek a boglyák, de még mindig sok széna van a kaszálón, és még mindig sivár (Fotó: Centauri)

Ezt követően – még mielőtt a munka végégre értem volna, nagy viharok, szelek, és bőséges eső jött. Nem épp a legjobbkor. Viszont ennek köszönhetően a következő képen rá sem ismerni a Kis-rétre.

Néhol már 10-15 centi magas új fű nő, de sajnos még mindig akad begyűjtésre váró széna, amit egyre nehezebb felszedni, főként szárazon. A három parcella így is olyan sokat tisztult, amennyit már régen nem. Ha kedvező ősz jön, akkor még egy gyors őszi kaszálás is lehetséges, ami tovább tisztítja a területeket, s tovább növeli a boglyák méretét és tömegét. (Fotó: Centauri)Továbbra is bizakodó vagyok, bár a boglyaépítéseket befejezni a tervezett mennyiségben igen nehéz most, hogy a hőségtől és a magas páratartalomtól levegőt is alig kapni, ráadásul annyi a bögöly, hogy a terepi munka valóságos vitustánccá válik. De haladunk azért továbbra is.

…és az élet nem áll meg, persze, míg ezeket a sorokat írtam, meg kellett állnom, mert a kölyöksünök után ezekben a percekben megint a kezembe került egy állat. Hamarosan hozom róla a fotókat. 🙂 A legjobbakat addig is! Üdv: Cen’

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

KORÁBBAN IS MUTATTAM UGYANEZEN TERÜLETRÉSZ LÁTVÁNYOS VÁLTOZÁSAIT, ÍGY PÉLDÁUL 2017 NYARÁN, AMIKOR KASZANYÜGBÜKKÖNY BORÍTOTTA EL, MAJD KASZÁLÁS UTÁN ZÖLDELLŐ MEZŐVÉ VEDLETT VISSZA. ÉVENKÉNT IS MÁSHOGY MENNEK A DOLGOK. AZ IDÉN PÉLDÁUL BÜKKÖNY EGYÁLTALÁN NEM VOLT.

Virágzó kaszanyügbükönnyel – 2017 (Fotó: Centauri)

Ugyanott szintén 2017-ben kaszálás után (Fotó: Centauri)

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*

BOGLYA-ÖKOLÓGIA – Élet a szalmában, szénában, pusztán, réten

2020.08.06. Mi van a sünökkel?

2020.07.20. Boglyarakás ezer és ezer élőlénynek

Mikor kaszáljunk? – környezetbarát gazdálkodás

Fekete keresztes vipera a tanáriban

Igazi hétalvó és mézes krumpliállat – a nagy pele

A Balaton és környékének madarai

7 Comments:

  1. Mit látok, kép madártávlatból, drón? 🙂 Nagyon szép fotó! 🙂
    Látok szőlő sorokat az egyik képen, az még a te birtokod, vagy a szomszéd telke lóg be??
    Gratulálok az átalakításhoz, remélem megmarad a lendület, és minden évben abba az irányba fejlődik a terület, hogy egyre több örömed legyen neked is, nem csak az állatoknak!

    • Nem drón, egy magaslati pontról lőtt kép. Amit szőlősornak vélsz, az valójában egy karám széle, de már nem az én területemen. Errefelé nemigen van szőlő, túl nedves, túl hűvös – kárpótlásul gyakran bele lehet fulladni a gombába 🙂

      Nem a lendülettel van gond – ha valamivel gond van; de még ha el is fogyna, lendület, lehetőség, bármi, a boglyák már állnak, és néhány évik egészen biztosan búvóhelyet kínálnak az állatvilágnak. 🙂

  2. Szabó Edit

    Jó, hogy megcsináltad az élőhely-térképet, Cen’, így meg tudom nézni rajta, hogy hol is van az a hely, amit a képen látunk. 🙂 (Szeretek térképeket nézegetni.)

    Már próbáltam kitalálni, de nem jutottam semmire, most meg kérdezem hát: a 4-es számú területnek miért adtad azt a nevet, hogy Hospoda? (Ha elárulható.)

    • Igen, emlékszem rá, hogy kedveled a térképeket 🙂 – én is

      Régen a kolostorokhoz tartozó gyümölcsösöket nevezték hospodának, és mivel itt egykoron kolostor állt, én meg arra a területre gyümölcsöst tervezek, hospoda lett. Az a legjobb fekvésű, legmelegebb oldal, s elfér rajta 80-100 gyümölcsfa. Ha esetleg ősszel eljutnék az elsők elültetéséig, igen boldog lennék.

      Amúgy nem te vagy az első, aki megkérdezte. Tim Wilkinson, aki többek között a Sorstalanság fordítója is, meg az enyém volt egy ideig, amikor a Kút a Nap alatt című novellámat fordította, levélben kérdezte meg, mi az a hospoda 🙂

      https://centauriweb.hu/novellak/elbeszelesek/kut-nap-alatt/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük