BOGLYA-ÖKOLÓGIA – Élet a szalmában, szénában, pusztán, réten

Itt még a széna nagyja a réten szárad 🙂 (Fotó: Centauri)

BOGLYA-ÖKOLÓGIA – Élet a szalmában, szénában, pusztán, réten


2020.08.07. Úgy két hete számoltam be arról, hogy egy rég tervezett projectem indult el itthon, az úgynevezett pocoktanyák, pocok-gócok, létrehozása. Akkor megígértem, hogy írok pár szót a boglyák és szénakazlak élővilágáról. A téma jóval érdekesebb, mint első hallásra tűnik, és ami igazán meglepő:

egyáltalán semmiféle kutatást nem találtam erről, holott a dolog jelenetőségét egy terepen jártas embernek magyarázni sem kell.

(Ha bárki tud ajánlani anyagokat, tanulmányokat e témában, örömmel veszem!)

Így indult a kaszálás július végén 🙂 (Gif: Centauri)


A pocokvár-project előrehaladásáról hamarosan írok részletesebben is, elöljáróban azért annyit: a viharos időjárás kétszer is megszakította a munkálatokat, de kereken 10 boglya már áll. A Nagy-karám és a Kis-rét területéről szinte minden anyagot beszedtem, míg a Hospodán épp csak megkezdtem a begyűjtést. A viharok többször is levitték a frissen rakott boglyák tetejét, amiket aztán visszaraktam.

Ezen a hétvégén volna nem kis feladatom a maradék szénát és töreket is begyűjteni, és a pocokvárakat valóban beüzemelni.


ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

A boglyák önmagukban is vonzzák a rágcsálókat, de „üzemelés” alatt azt értem, hogy a boglyák aljában kialakított „kuckókba” takarmány kerül, elsősorban szemes búza, viszonylag nagy mennyiségben.

Ettől várom azt, hogy a boglyákban valóban gyorsan szaporodó pocok-kolóniák alakuljanak ki. A mezei pocok a mezőgazdaság számára kártevő, de itt „csak” gazdag táplálékforrást jelentene a ragadozóknak, baglyoknak, ölyveknek, hüllőknek. A boglyavárak nem mellesleg a ritkább kisemlősöknek is kedveznek.

Gyorsan zöldülnek a parcellák, szóval alig maradt időm a maradék betakarítására.

Itt már előrehaladottabb a begyűjtés, és még szép magasak a friss boglyák. (Fotó: Centauri)

MI TÖRTÉNIK KASZÁLÁS UTÁN EGY RÉTEN?

A magasfüvű rét az egyik legértékesebb élőhely (ha nincs tele invanzív gyomfajokkal), de fenntartásához elengedhetetlen a rendszeres kaszálás. Amint láthattátok a kaszálást a költő madárfajok tempójához igazítom, vagyis csak a fészkelések lezárulása után jöhet szóba.

Ugyanakkor a kaszálás számos szempontból előnytelen módon változtatja meg ezeket az élőhelyeket, méghozzá órák alatt.

A magas fű remek búvóhely, nemcsak rovaroknak, hanem a kisemlősöknek is. Kaszálás után jó darabig számukra „sivár pusztának” számít. Ilyenkor az állatvilág nagy része el is hagyja a kaszálót, és áttelepedik háborítatlan búvóhelyekre.

Mármost ha a szénát nem viszem le a területről, hanem boglyákba rakom, legalább ezek a boglyák menedéket jelentenek kaszáláskor is. Ha ezek állandó boglyák, ahová évről-évre széna kerül, akkor eleve ezekben, vagy ezek környékén alakul ki a legnagyobb népsűrűség, ismert búvóhelyek már, így a következő kaszálás kisebb megrázkódtatást jelent, és kevesebb állat kénytelen elhagyni a kaszálót.

MILYEN ÁLLATOKNAK AD OTTHONT EGY BOGLYA?

A boglya önmagában is egy élőhely, méghozzá viszonylag speciális élőhely, mely szintekre tagozódik. A legalsó, talajjal érintkező, s ezért gyakran nedvesedő réteg lassan komposztálódik. A lassú komposztálódás az egyik oka annak, hogy a boglyák évről évre alacsonyabbak, hisz az alsó rész lassan „beleolvad” a talajba. Két éve raktam már egy kísérleti boglyát, ahol ezt jól megfigyelhettem. A helyén ma feltűnően laza, nedves, televény keletkezett, szemben a környék kemény vályogtalajával. Ebben a komposztálódott részben főként a rovarvilág gazdag, sok a giliszta, és az alacsonyabb rendű gombaféle. Ebből következően a boglya környezete is gazdagabb rovarokban.

A boglya belső, többnyire száraz részei valóságos aranybányák. Lakótelepek és lakóparkok, ahol igen különböző állatcsoportok telepedhetnek meg.

RÁGCSÁLÓK – KISEMLŐSÖK

mezei pocok microtus arvalis

A másutt kártevőként számontartott mezei pocok (Microtus arvalis) nálam kívánatos 🙂 (Forrás)

Leggyakrabban és legnagyobb számban rágcsálók vernek tanyát benne. A boglyák, még ha nincs is bennük olyan éléskamra, mint ami az én boglyáimban már a hétvégén lesz, táplálékot is adnak ínséges időben. Valami rágcsálnivaló mindig akad bennük, de a pockok és egerek elsősorban azért kedvelik, mert biztonságos menedéket nyújtanak. A kisemlősök viszonylag spéci csoportját adják a cickányok, melyek szigorúan rovarevők, de mivel a boglya alsó fertálya rovarokban gazdag, ők is örömmel telepednek meg, nyílt helyen elsősorban a mezei cickányok, erdőszélben erdei cickányok is (nem mellesleg ők a Föld legkisebb termetű emlősei, a világ legkisebb emlőse is egy cickány, a kisded cickány).

erdei cickány

Erdei cickány biztosan él nálam, néha még a házba is betéved. (Forrás)

HÜLLŐK: KÍGYÓK ÉS GYÍKOK

Kígyók és gyíkok is nagy örömmel foglalnak boglyákat, annál is inkább, mert búvóhelyre nekik is szükségük van, ám ellentétben a pockokkal, egerekkel, járatokat nem tudnak készíteni. Különösen kedvez nekik, hogy a boglyáknál nemcsak a boglyában élő rovarokra vadászhatnak, hanem a kisemlősökre is. Utóbbi főként a kígyókra igaz.

rézsikló

A rézsikló a siklók között a leginkább “kígyós”, cakkozottsága miatt kicsit viperás, sokan meg is ijednek tőle, ráadásul vérmes is, sziszegve védekezik. Épp mindezek miatt szeretem én 🙂 (Forrás)

Nálam elsősorban rézsikló él, néha felbukkan a vízi sikló is, és remélhetően él a területen erdei sikló is, bár vele nem találkoztam még. Mivel ez egy erdősült, viszonylag hűvös, csapadékos vidék, a melegkedvelő gyíkoknak nem igazán kedvez, így mindössze egyetlen faj él a birtokon, a lábatlan gyík, ő viszont jelentős számban. Volt olyan napom, amikor fűnyírás közben csak a kertben legalább 15-20 példány került az utamba. Ő különösen szívesen bújik meg szénakupacok, boglyák alatt.


lábatlan gyík

Eszement szép, tökéletes lábatlan gyík. Az első szénaforgatáskor fogtam a széna alól. Tudom, sokan idegenkednek a hüllőktől, de tegyétek a szívetekre a kezeteket és válaszoljatok: hát nem gyönyörű!? 🙂 (Fotó: Centauri)

Mindez különösen igaz a telelés időszakában. Egerek, pockok, cickányok, siklók és gyíkok számára is fontos biztonságos, viszonylag meleg helyet találni télvíz idejére. A boglyáknál alkalmasabb helyet aligha találhatnak. A mély, földalatti üregek, pocok- és vakondjáratok remek telelőhelyek, fagymentesek, de egy boglya alatti üreg még jobb, ott ugyanis

a tél folyamán sem áll le teljesen a komposztálódás folyamata, amely hőt is termel, így a boglyák bizonyos zónái nem egyszerűen fagymentesek, hanem némiképp fűtöttek is.


Bizony! Ez a hihetetlenül karcsú és elegáns kisragadozó, a menyét is erősen kötődik a kazlakhoz, bogláykhoz, többek között azért is, mert fő táplálékát rágcsálók adják. Ő is eszement szép. (Forrás)

RAGADOZÓK

Sokan talán nem is hinnék, de télidőben sok ragadozó választja a boglyákat és kazlakat telelésre. Saját szememmel is láttam ezt, elsőként – sosem felejtem el – 1984. februárjában, akkor még gyerekként. Pocokgradációs év volt, és rengeteg gatyásölyv. Szinte naponta jártam egy lucernatáblát, ahol annyi volt a pocoklyuk, mintha szitává lőtték volna. Ráadásul a lucernaföldet határoló patak partján állt egy nagy bálás szénakazal. Hol a gatyásölyvek, hol én ültem rajta. 😊 Történt aztán egy napon, hogy már csak a kazal hűlt helyét találtam; az egészet bevitték a közeli majorba. Ami a kazal alatt maradt, egészen megdöbbentő volt.

Tucatjával feküdtek az összegömbölyödött kisragadozók, amint megfagytak téli álmukban. Ősszel vackolódtak be a kazal aljába, de amikor elhordták fölülük a kazlat, megfagytak szegények. Volt ott legalább 10-15 menyét és vagy tucatnyi sün. Mind megfagyva.

Szóval a boglyák telelőhelyet adhatnak menyéteknek és sünöknek (utóbbiak bevackolják magukat még a kerti komposztálókba is!). A menyét az egyik leggyakoribb kisragadozónk, de a birtokon sajnos még nem sikerült bizonyítanom, míg a jóval ritkább rokonát, a hermelint már igen. A Nagy-patak mentén találkoztam vele. A patak közelében rakott boglyákban tehát hermelin-tanyák is kialakulhatnak! Sünök mindig is sokan voltak itt, de ha a kaszálókon is találnak búvó- és telelőhelyet, akár az ő állományuk is megszaporodhat.

hermelin

Ha a menyét gyönyörű, akkor a hermelin micsoda? Pazar! Őrület! Itt épp téli bundában (a menyét télen is barna). Féktelenül büszke vagyok rá, hogy a birtok hermelinnek is otthont ad, bár semmit sem tettem érte – igaz ellen se. Mindegy. Büszke vagyok rá és kész. Remélem foglal majd magának boglyát, és egyszer megcsípem vadkamerával is (Forrás)

AZOK, AKIK A BOGLYA-LAKÓKRA VADÁSZNAK

A boglyák remek leshelyek is. Ragadózómadarak, elsősorban ölyvek, vércsék, éjjel baglyok örömmel vadásznak lesből, boglyák tetejéről. Nyílt területen sokszor gondot jelent a ragadozóknak, hogy bár a terület prédaállatban gazdag, de nem találni leshelyeket. Ez volt a helyzet a már említett 1983/84-es télen is. Akkor úgynevezett T-fákat eszkábáltam, melyeket kiállítottam a lucernaföldre, hogy az ölyvek azokra ülhessenek.

Itthon most a boglyák kínálnak kényelmes leshelyeket.

Frissen rakott boglyáimon már az első délutánon megjelent a tövisszúró gébics, de elsősorban a nagyobb ragadozókat akarom idecsábítani. Az egerészölyv gyakori ragadozó az egész környéken, de évek óta nem láttam konkrétan a területen vadászni. A boglyák építésével ez remélhetően változni fog. Másik, viszonylag gyakori ragadozómadarunk a vörös vércse, aki alkalmilag megjelenhet itt.

Forradalmi változást azonban a baglyokkal kapcsolatosan várok. Három faj járja a birtokot éjjel, az erdei fülesbagoly, a macskabagoly, és a kuvik.

Erdei fülesbagoly - Asio otus

Erdei fülesbagoly

macskabagoly

Macskabagoly (Forrás)

AZ ALÁBBI VIDEÓBAN HALLHATJÁTOK IS, TAVALY ŐSSZEL FELVETTE A KIÁLTOZÁSÁT A VADKAMERA

Leginkább abban vagyok biztos, hogy az ő gyakoriságuk fog jelentősen megnőni. Így a pocokgócok mellett mondhatom majd azt is: bagoly-boglyák. Ha valóban használatba veszik a területet, elárulja majd őket a boglyákon hagyott köpet. A baglyok ugyanis a csontokat és a szőrt nem emésztik meg, hanem azokat kis gombócok formájában felöklendezik.

Ilyen köpetek begyűjtése is rendkívül hasznos volna, mert a köpetekből előkerülő csontok alapján olyan kisemlősök jelenlétére is fény derülhetne, akiket amúgy 20 év alatt sem látok.

Kuvik Athene_noctua

Kuvik – Újabban néha megjelenik a háznál, és közvetlenül az ablakom előtt ücsörög, néha a könyvtárszoba korlátján. Azért ez nem rossz 🙂

A BOGLYA, MINT VIZUÁLIS CSAPDA

A kaszáló, a magasfüvű rét, a boglyák-kazlak világa sok egyéb fajnak nyújt magas életminőséget. Köztük olyan gyakori fajoknak, mint a cigánycsuk (nálam 5-6 éve sajnos mutatóban sem akad, holott korábban rendszeresen költött), és olyan ritka ékességeknek is, mint amilyen a szalakóta. Utóbbi felbukkanására errefelé alig van esély, de rájuk is igaz, amint a ragadozókra, baglyokra, és gébicsekre, hogy sokszor vizuális ingerek alapján állnak meg egy-egy helyen. Vagyis egy boglyákkal megtűzdelt rét vagy puszta, sok madár számára messziről is ígéretesnek hat, így gyakrabban jelennek meg ezeken a helyeken – s általában nem is csalódnak.


szalakóta

Az Alföldön esélyes lenne, de nálam nemigen, bár láttam már tavaszi vonuláson a környéken. De ha esetleg felbukkanna, megígérem, három napig mulatok. (Forrás)

NAGY ŐRGÉBICS: AZ ÉN INDIKÁTOROM

Mennyi idő, amíg látványosan beindul a boglya-pocok project? Úgy számolok, hogy a kisemlősök, főként a mezei pocok, akár még az idén elfoglalhatja a boglyákat, és a váratlan táplálékbőség hatására még az idén szaporodhat is, akár megduplázhatja jelenleg viszonylag szerény állományát, különösen amennyiben hosszú, enyhe őszt kapunk.

Látványos eredmény számításaim szerint 2021 őszére várható.

Akkor már látni kell a megszaporodott járatokat, látni kell, a feldúsult állományra vadászó ölyveket és baglyokat is. Kisebb mérvű javulás azonban már ez év őszére is várható, amit a baglyok, ölyvek talán még nem, de egy másik faj esetleg jelezhet. Míg a tövisszúró gébicseim hamarosan útra kelnek, és elvonulnak Afrikába, október elején északról megérkezik ide telelni nagyobb termetű rokona, a nagy őrgébics. Ő eddig is rendszeresen felbukkant nálam, de nem cövekelt le a birtokon. A „nagyőr” ugyanis elsősorban kisemlősökön él, ezért is képes áttelelni nálunk. Itt viszont nem igazán várta eddig bőség, és leshelyekben is szűkölködtünk. Ha ő megjön az idén is, de már több időt tölt nálam, és megjelenik a boglyák tetején is, akkor tudni fogom: jó úton járunk.

nagy őrgébics

Nagy őrgébics – a képen épp egy pirókegeret zsákmányolt. Ez a kis rágcsáló nálam is él, tavaly a ház körül is rendszeresen láttam. (Forrás)

Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*


Mikor kaszáljunk? – környezetbarát gazdálkodás

2020.08.06. Mi van a sünökkel?

Igazi hétalvó és mézes krumpliállat – a nagy pele

2020.07.20. Boglyarakás ezer és ezer élőlénynek

Elárvult süngyerekek a házban – sünmentés

MINDEN NAP SZAFARI – Út a rezervátum irányába

9 Comments:

  1. Igazi csemege ez az írás megint! 🙂
    Felénk elég sok a cickány, a mezei pocok is, de itt a hörcsög a kertek réme. Van kuvik is bőven, macskabagoly is, (koraestétől már hallani őket) de a fülesek inkább télen jönnek be a településre.
    Rákérdeztél a rudasra az előző boglyás írás után, linkeltem is kis “ismeretanyagot”, de lehet arra nem jártál azóta. Ezért most újra itt a link. Nyilván azért hívták itt a boglyánál kisebb szénahalmot rudasnak, mert a petrencerúd segítségévél gyűjtötték utána boglyába, vagy valami szállító eszközre, ha jól emlékszem. https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Petrencer%C3%BAd

    • Köszi, sajnos a rudas módszer nem játszik, mivel egyedül dolgozom 🙂

      De így is alakulnak a boglyák…

      Megkérdezhetem, miért olyan rémséges a hörcsög? Errefelé nincs, de ha volna, akkor se csábítanám, mert itt nincsenek nagyobb ragadozók, melyek levadásznák, például parlagi sas, kerecsensólyom, effélék. De nagyon szeretnék egy gazdag kisemlős-faunát. 🙂

  2. Ibolya Nagy

    Elképesztő, hogy mennyit tanulhatunk tőled, Cen’. Hála érte.
    Szép hétvégét!

  3. Azért rémséges, az egyébként csodaszép hörcsög, mert a konykertekben rettenetes károkat okoz. Megrág mindent, répát, dinnyét, és többi tökfélét is, sőt vannak olyan virágok, amiknek a szirmait is, pl a temetőken a krizantémokat. Valaha a bundája érték volt, akkor sokan foglalkoztak a befogásukkal, de mostanság nagyon elszaporodott, és nincs igazi ellensége a kertekben, csak az ember, de az emberek eszén túljár. Nekem itthon nem okoz gondot, a vérebek gyérítik őket is, én inkább sajnálom, aranyos kis állat. Észlelem néha, hogy a komposztra jár, nálam ott talál finomságokat.

  4. Kedves Cen! Kívánom neked, hogy a boglyák a számításaid szerint népesedjenek be! Elragadó írás: a boglya lehetséges dimenzióinak megismerése egészen kuriózum. Várom a fejleményeket, az elsőkig akkor nem is kell sokat várni, amennyiben azok őszre várhatóak ☺️

    • Bizakodó vagyok. Tegnap is haladtam valamennyit, egészen biztos vagyok a dolgomban – bár ez önmagában nem jelent semmit. Mégis: meg leszek lepve, ha októberben nem látom majd a nagy őrgébicset ezeken a boglyákon. Amúgy nemcsak ökológiai szempontból hasznos, de még esztétikailag is jó. Kicsit skanzenes lett így a ház környéke. Kicsit még idillibb, bukolikusabb ezekkel a boglyákkal. Arról nem is beszélve, hogy a a szóban forgó három területrész mennyit tisztul, hisz minden levágott gyomfélét is összerakok, így a területek sokat tisztulnak. Zöldebbek, szebbek, ápoltabbak lesznek. Mint a havasi kaszálók.

      Van némi lelkesültség bennem ezügyben 🙂 Csak nagyon sok meló, és szénahordás közben megesznek a böglyök a nagy melegben. De a bögöly is táplálék sok madárnak. 🙂

  5. Holsky Péter

    Tudom, plusz munka még ez is – de mindenképpen érdemes lenne folyamatosan dokumentálnod a folyamatot: nemcsak “honlapos”, hanem tudományos relevanciája is lenne, lehetne!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük