2021.09.29. Védett lepkék és pillangók Afrikából
Amint láthattátok, ezentúl megújult formátumban jönnek a videók ITT, természetesen az élőhelyátalakításról, virágosításról és minden élőlényről, amely nálam felbukkan, így a lepkékről is. Szeptemberben elsősorban a szarvasokra koncentráltam, de legnagyobb meglepetésemre – a lehűlés ellenére is – nagyot hasítottak a pillangók is.
A virágos, magasfüvű részek kaszálásának időzítésével még mindig kísérletezem, keresem az ideális megoldásokat, hogy egyszerre legalább három kritériumot teljesítsek.
- A kaszálás gyakoriságával tudom egyre jobban kiszorítani a kanadai aranyvesszőt és más gyomfajokat,
- ugyanakkor ügyelnem kell arra, hogy a virágos növények és fűfélék magot érlelhessenek,
- és a pillangók és általában a rovarvilág számára hagyjak időt a nektárgyűjtésre és szaporodásra is.
E három szempontot figyelembe véve az idén egy hónappal előrehoztam a kaszálást (július elejére), a Fenyéresen viszont lábon hagytam az aranyvesszőt, amint az Aranyos-oldalban és a Nagy-patakot kísérő lapon is.
Ezzel párhuzamosan a korábban rendszeresen rövidre nyírt területek javát is hagytam felnőni, felmagzani. Utóbbi rendkívül érdekes tapasztalattal járt. A rövidre nyírt területek hozzák a legtöbb virágot! Ebből az következik, hogy a terület minél nagyobb hányadát gyakran kellene kaszálni-nyírni, majd egy későbbi fázisban (1-2 év után), hagyni kell, hogy ezekben a parcellákban magasra nőhessen a növényzet. Ez tűnik ideálisnak. A rövidfüvű sávokon idén szeptemberben olyan virágzást láttam, amit soha korábban, így aztán pillangók is soha nem látott számban jelentek meg. Főként boglárkák. Róluk nemrégiben részletes cikkben számoltam be ITT.
A gyakran kaszált területeken, így a Kis-réten és a Nagy-karám területén örvendetesen jön fel a fehér mécsvirág (Silene latifolia). Bűvöletes kis növény, mely a kora reggeli órákban nyílik. A fotó annyira túlvilági, szférikus, hogy azt hihetné bárki, valamiféle efektet küldtem rá a képre, de nem: ez így néz ki hajnalonta.
Védett lepkefajok jelenléte mindig kiemelt öröm, mivel jó, s talán javuló természeti környezetet jeleznek. Már tavasszal előkerült – többször is – a nagy tűzlepke (Lycaena dispa), de azóta megkerült a kóbor ékesboglárka (Cupido argiades) és a nyírfa csücsköslepke (Thecla betulae) is. Utóbbit szintén láthattátok a legutóbbi videóban. Párszor láttam a kertkapunál és a magaslesnél a hiperimpozáns, szintén védett kardoslepkét is, de fotóznom sajnos nem sikerült, így szégyen szemre külsős fotón mutathatom csak meg.
Nagy tűzlepke (Lycaena dispa) – Fotó: Centauri
Nyírfa csücsköslepke (Thecla betulae) – Fotó: Centauri
Kardoslepke (Iphiclides podalirius) (FOTÓ). Az ő jelenlétének is örülök. Az egyik tápnövénye – melyen a hernyói fejlődnek – a kökény, így valószínűleg rendszeres nálam, hisz kb. 1200 kökénybokor között válogathat.
2021 különlegessége egy olyan faj is, mely időnként Észak-Afrikából érkezik a kontinensre. Mutattam már a bogáncslepkét (Vanessa cardui) is, aki szintén vonulgat a két kontinens között – ami nem kis teljesítmény egy ilyen pillekönnyű élőlénytől –, de őt nem először látom a birtokon, és az ország más részein is gyakran találkoztam vele. Vonulását is megfigyeltem az utóbbi években.
Bizonyára emlékeztek rá, hogy a nyár folyamán többször is afrikai levegő érkezett hozzánk erős déli áramlással, több alkalommal szaharai homokot hordva fölénk.
Az egyik ilyen déli áramlás után jelentek meg tömegével a keleti kéneslepkék (Colias erate) nálam is (ugyanakkor városi parkokban is találkoztam velük). Augusztus végén a boglárkák után a második leggyakoribb lepkefaj volt. Az irodalom szerint a kéneslepke is gyakran érkezik Észak-Afrikából, hogy aztán nálunk (Európában) szaporodjon. Arra vonatkozóan, hogy ez mennyire rendszeres, még nem találtam adatokat. Arra sem emlékszem, hogy korábban láttam volna őket a birtokon, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy 2021-ben bukkantak volna fel itt először, mivel korábban jóval kisebb figyelmet szántam a lepkéknek. Mindenesetre érdekes a megjelenésük, rendkívül szépek, röptük jellegzetesen gyors, és most is, szeptember végén akad egy-egy példány a területen.
Keleti kéneslepke (Colias erate) (Fotó: Centauri)
A vadvilág mellett talán a lepkékről készítettem a legtöbb felvételt. Hónapok óta rendes metódus, hogy világosodáskor és alkonyatkor a vadakról forgatok, koradélután pedig a pillangókról. Reményeim szerint belátható időn belül hozom a videót róluk is.
Türelmeteket és támogatásotokat megköszönve, a legjobbakat kívánva: Cen’
Az aszatféléket sokan nem kedvelik – én sem szerettem őket eddig – mivel rendkívül szúrósak, de a méhek és pillangók kiemelt kedvencei. Sok remek felvételt épp a virágzó aszatoknak köszönhetek (Fotó: Centauri)
Korábban röviden tartott, idén felengedett gyep pompás virágmezőt ad – főként a katáng kék virágai pompásak (Fotó: Centauri)
A magasra növő növényi szárak remek lehetőséget kínálnak a pókfajoknak is. Az idén először észleltem tömegesen a darázspók jelenlétét (a képen nem darázspók látható). . Fotó: Centauri
A darázspók (Argiope bruennichi) úgy ül a hajnali harmatcseppek között, mintha gyémántokat, egy egész kincstárat őrizne (Fotó: Centauri)
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Gyönyörűek! 🙂
Nálam idén újdonság volt a rezedalepke, fel is töltöttem, a izeltlabuak.hu-ra 🙂 és még néhány bíborsávos araszoló, de az nem annyira ritka.
Nagyon szép felvételek, a darázspók a gyönyörű pókhálóján mindent visz. 🙂
Hú, én a mécsvirágot folyton keverem a rokonával, a habszegfűvel. 😀
Gratulálok, Cen’! Fantasztikusak a fotóid és a felfedezéseid!
Mindig megéri várni. 😍 Ha valami szépet szeretnék látni, itt megtalálom. Gyönyörűségesek a lepkék. 🙂
Szép képek a szépekről – és sok-sok tudás. 🙂 Köszönet!