2021.06.21. Hőség, kutatás és lepkék közelről
Ha nem is teljesen, de megáll az élet ebben a hőségben. Nemcsak váratlanul tört ránk, nemcsak szokatlanul erős ez a hőhullám (ahhoz mérten még inkább, hogy pár hete még koratavaszi hőmérsékletekhez kellett igazodnunk), de a páratartalom se gyönge. Láttam már hasonlót, de ilyet azért még nem. Mintha szmogtól volna szürke a táj, de nem. Ez „csak” víz. Pára. Trópus. Tegnap késő délután szokatlan jelenségre lettem figyelmes: „beborult” az ég, de felhők nem voltak. A pára dúsult fel annyira, hogy kitakarta a napot.
Ha felnéztem, mintha fóliaház mennyezete feszült volna fölém.
Nem sütött a nap már, a hőmérséklet mégsem csökkent. Elképesztő. Épp a pára miatt nem tud jelentősen lehűlni a levegő éjjel sem, így már a reggel is hőséggel indul. Ez az, amit sokan nem bírnak.
Ebben a hőségben némi vigasz visszalapozni az utóbbi egy hét fotóira – azért a pillangók világa is csodálatos, nem is akármennyire! Ítéletnapig gyönyörködhetnék például a közönséges boglárka (Polyommatus icarus) színeiben, mintázataiban.
Most épp süt a nap, de a légkör most is annyira telített, hogy a távoli dombok szürkék. Az ég fehér. Ennél nagyobb meleg is könnyebben elviselhető, ha nincs ennyi víz a levegőben. A nyírt területek kisülnek. A magas füves részeken 2 nap alatt beérett minden fűféle. Az erdőkben csönd lett. Tikkadt madarak, tikkadt lepkék.
Szünet állt be a munkákban és kutatásokban – és ezt most kihasználom. Hamar igyekszem bepótolni digitális adósságokat, megválaszolni leveleket, új posztokat készíteni – vizes pólóban, időnként hideg zuhannyal hűtve szumátrai gőzben feredő gyönge testemet 😊
Egy hete adtam hírül, hogy elkészült a birtok első, teljes fajlistája (ITT), miszerint 346 faj jelenlétét mutattam ki ezen a 11 hektáron 21 év alatt. Részletesen írtam arról, miért fontos tudni, milyen itt a fajösszetétel, mielőtt tovább haladnék a nagy átalakításokkal. A kutatás folytatódott a legutóbbi poszt óta, de sajnos még nem tudom megmondani, hová emelkedett a fajszám.
A 400-at elhagyta már, az biztos. A felvételek feldolgozása több időt igényel, mint az elkészítésük.
Egy-egy problémásabb faj határozása eltarthat órákig is. Borítékolható, hogy a nyáron észlelt fajok egy részét csak az ősz és a tél folyamán sikerül azonosítani. Most az a cél, hogy a lehető legtöbb felvételt vegyem fel. Hogy 2021-ben a lehető legtöbb faj jelenlétét dokumentáljam.
A virágos Kisrét alsó szélén (pár lépésre a Boldog-boglyától) láthattok egy kis madármintás fémvázat. Ez egy pillangó-büfé. 🙂 Pár napja kísérletezek azzal, hogy a gyümölcsökkel és cukros vízzel feltöltött kis tálkával koncentráljam a nappali lepkéket a könnyebb fotózhatóság kedvéért. Bevallom: ez nem jött be. Az irodalom szerint ennek működnie kellene, de eddig fia pillangót nem láttam rajta – csak a hangyák örülnek.
Főként a lepkékre álltam rá (új növényfajokat nemigen találni, rovartani kutatásokhoz pedig még körözök segítséget). Nappali lepkékről egészen tűrhető kép alakult ki, sok fotót és remek videókat készítettem, de az éjjeli lepkéket is napi szinte monitorozom, s egy-egy éjjel 2-3 új fajt találok. A kert, a Nagykarám és a Kisrét találkozásánál, a Boldog-boglyánál felállítottam egy éjjeli „lepkecsapdát” is. Ez egy kifeszített fehér lepedő, amit sötétedés után két refivel világítok meg, így a fényre összesereglenek a környék éjjeli lepkéi (rovarok is), akiket aztán igyekszem olyan minőségben megfotózni, hogy később azonosíthatók legyenek. Szerencsére van egy igen hosszú kábelem, amivel az áramot kivezethetem a kert széléig.
Két napja, hajnali háromkor került elő ez kis UFO, a gyöngyházfényű araszoló (Campaea margaritata)
Hatalmas előnyöm, hogy a kert sarkáról éjjel körbenézve távoli lámpafényt sem látni. Tök sötét van, vagyis nulla a fényszennyezés. Így az egyetlen fényforrás – a megvilágított fehér lepedő – még erősebben vonzza a környéken csellengő éjjeli lepkéket. Életemben egyszer próbálkoztam ezzel, körülbelül 20 éve, a ház előtt, amikor még nem parkosítottam. Sajnos akkor még nem fotóztam, és nem készítettem a lepkékről jegyzeteket, de arra emlékszem, hogy annyi rovar és lepke volt, hogy levegőt is alig kaptam tőlük. Bár a terület ökológiai szempontból sokat javult, a rovarok mennyisége mégis töredéke a 20 évvel korábbinak. Hiába vegyszermentes a birtok már 30 éve (előttem is felhagyott terület volt), a globális hatások itt is érződnek: kevés a rovar, kevés a lepke. Legalábbis kevesebb, mint 15-20 éve. Bár azt is hozzá kell tenni: egy minta nem minta. Időszakosan is változhat ez. Könnyen lehet, hogy augusztus erősebb lesz. Előfordulhat, hogy a következő év lesz erősebb. A kínkeserves hideg tavasz a rovarvilágnak sem kedvezett. Május közepén olyan fagyok voltak, hogy az akkor már térdmagasságig felnőtt rét kőkeményre fagyott (rengeteg csírázó magom elfagyott ☹). Nyilván sok rovar sem élte túl.
Barna busalepke (Thymelicus sylvestris) nem gyakori, de rendszeresen találkozom vele. Apró, de szép, főként a virággal együtt.
Most azonban a nappali kutakodásokat felfüggesztem pár napra a hőség miatt. Éjjel azért próbálkozom, hátha épp az enyhe, párás éjszakák hatására pezsdül meg a rovarélet. Először is szeretnék egy kis ízelítőt adni az utóbbi egy hét lepkefotóiból. Időközben megkerestem egy lepkész szakembert is, hogy az adataim biztosak legyenek, és olyan fajok is mihamarabb a fajlistára kerülhessenek, melyek meghatározásával sehogysem boldogulok.
Talán emlékeztek: július első hetében érkezik hozzám egy ökológus, egy botanikus és egy denevérkutató is, így már 4 szakember segíti a birtok mind teljesebb felmérését.
Addig maradok én, és napokon belül jön az első kaszálás is, amit az idén előre hozok egy hónappal annak érdekében, hogy a kanadai aranyvesszőt kiszorítsam, és a tízezrével vetett virágfajaim levegőt kapjanak, érvényesülhessenek. Munka tehát lesz bőven. Idén is. Mind mindig. 😊
A legjobbakat kívánva, és megköszönve türelmeteket! Üdv: Cen’
Fogadjátok szeretettel az első, mini-lepkegalériát!
Közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) – ő sem ritka. Igyekszem mihamarabb megmutatni videóban is.
A közönséges boglárka (Polyommatus icarus) bizonyos napokon sok van, de érdekes módon egy egészen kicsi területen koncentrálódnak. Főként a Boldog-boglya környékén látni őket. Változatos színűk miatt sok fejtörést okoznak – gyakran merül fel, hogy esetleg más fajt látok (rengeteg boglárkafaj van!)
Közönséges boglárka (Polyommatus icarus)
Még egy barna busalepke (Thymelicus sylvestris)
Büszkeségem, a védett (eszmei értéke 50.000 forint) nagy tűzlepke (Lycaena dispar). Jó élőhelyeket jelöl, főként lápi élőhelyeket.
Ezt a kissé ütött-kopott bogáncslepkét (Vanessa cardui) a kerten belül fényképeztem. Gyakori faj, korábbról is jól ismerem, ugyanakkor az egyik legérdekesebb faj, hiszen időnként a madarakhoz hasonlóan vonul, és képes eljutni Afrikáig is! Nekik köszönhetően láttam is már lepkevonulást Magyarországon.
Közönséges szénalepke (Coenonympha glycerion) a leggyakoribbak közül való; gyakorisága körülbelül a boglárkalepkékkel megegyező. Nagyon kedvelem ezt a visszafogott, elegáns színkombinációt (passzol a birtok színvilágához 🙂 ), amit azonban izgalmassá tesznek a “szemek”. Néha betéved a kertbe is.
Színvilágában nagyon hasonló a nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina), de jóval nagyobb. Ő vezet toronymagasan a listán, egyértelműen ő a leggyakoribb. Volt olyan nap, hogy a Hospoda területén és szűk körzetében kb. 50-60 példány mozgott.
Méhek és lepkék együtt – Úgy tűnik, hogy az idén a varfű (Knautia arvensis) a legvonzóbb virágos növényem. Viszonylag kis területre koncentrálják a nektárt kereső “rovarságot”. A Hospoda területén van az állomány 98%-a. Egy kevés akad még a Kisréten is. A Hospoda 25%-át (ahol a varfű tenyészik) lábon hagyom, kimarad a kaszálásból, hogy meg ne szűnjön a lapkeparadicsom, és így míg a varfű virágzik, tovább fotózhatom-filmezhetem a lepkéket.
Távolról csodaszépek, közelről egészen különleges lények a pillangók. Engem kicsit mindig a földönkívüliekre emlékeztetnek. Mint ez a pödörnyelvét penderítő tarkalepke.
A “klasszikus”, nagy termetű pillangók kis számban vannak jelen. Közülük is a leggyakoribb a répalepke (Pieris rapae).
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Azta, de gyönyörű fotók! Nagyon ari a virágos az egyik oldalán a méhhel, a másikon a lepkével. 🙂
Jaj de nagyon szépek-persze nekem mi jut eszembe, a lepkegyűjtő könyv:-))))kedves Cen ugye neked nincs egy Mirandád eldugva a pincében?
Pincében legalább jó hűvös van. 😂 Gyönyörűséges fotók.
Elbűvölő világ a lepkék világa! Remek fotóid ezt jól visszaadják, Cen’!
Vonuló lepke! istenem! Hisz egy kis szellő is visszalebbentheti
Nagyon édes alliteráló nevével a pödörnyelvét penderítő tarkalepke. Táncolni lehet a nevére! 🙂
És egy csöppet sem közönséges a szénalepke, eleganciáját festőien ecsetelted!
Hű, de jól esett ebben a nyomasztó, nehéz hőségben ezt a tündér-világot nézegetni!
Köszönöm! ♥
Tényleg szépek!
És mennyit lehet tanulni róluk 🙂
Viszont, félek, a rovarok csökkenésében az idei hideg tavasz csak kis szerepet játszik – mint arra Te is többször rámutattál, itt, sajnos, világtendenciával állunk szemben:
https://g7.hu/elet/20210618/egeszen-dermeszto-ahogy-a-rovarvilag-eszrevetlenul-kipusztul-korulottunk/
Még egy cikk arról, mennyire érvényesül a pillangóhatás – a pillangók között is:
https://qubit.hu/2021/06/22/ha-esik-afrikaban-boseges-bogancslepke-kinalatra-lehet-szamitani-europaban
Nagyon szép és remélem pihensz és pihegsz.
Bizonyára olvastad, ezt a fémesen “izzó” égboltot, a kegyetlen hőséget a Szaharából kapjuk a sivatagi homokkal és ezek szerint a bogáncslepkékkel együtt.
Vigyázz magadra!
Most találtam.
Egy érdekes cikk a bogáncslepkéről.
Hátha jár még erre valaki, aki majd elolvassa…
https://ng.24.hu/termeszet/2021/06/23/mi-segiti-a-bogancslepke-vandorlasat/
Jól kiegészítik egymást a Qubit-beszámolóval, bár ez (a Nat. Geo.-cikk) azért részletesebb, alaposabb. Köszi szépen!
🙂
❤🦋
Csodálatos lepkevilág!🙂
Gratulálok, Cen’! Nagyon tetszenek a pillangóid! Legyen szép és tartalmas nyarad!
Köszönöm szépen mindenkinek! Különösen Holsky Péternek az idevágó cikkeket 🙂 A legjobbakat! – sok lepkével.