2021.06.13. Elkészült az első bioszféra-fajlista

Virágzik a bodza a patakparton (Fotó: Centauri)

2021.06.13. ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ BIOSZFÉRA-FAJLISTA

 Több évnyi tervezés és az első élőhelytérkép megrajzolása (épp egy éve ITT) után végre elkészült az első bioszféra-leltár is a birtokról. Ez talán az egyik legizgalmasabb és legfontosabb fejlemény a birtok 21 éves történetében.

 

 

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

Mint azt tudjátok, idén tavasszal teljes élőhelyreformba, átalakításba fogtam bele. Korábban is állandóan farigcsáltam, fejlesztgettem, elsősorban a kert területén, ahol 20 év alatt voltaképp egy kis parkot hoztam létre, de jelentős területekről szorítottam ki a gyomfajokat, így a Kiskarám a Kisrét és a Hospoda nevű parcellákon magasfüvű kaszáló jött létre, melyben évről évre egyre több a virágos lágyszárú is. Időközben felnövekedett egy fiatal égererdő, és a Juharos nevű részt is elborították a cserjék, mezei juharok, és fiatal tölgyfák (a kökénybokrok száma kb. 1000-1200 a terület egészén!). Összességében tehát részben a telepítéseknek, részben a kaszálásoknak, és a természetes megújulásnak köszönhetően a terület egy része lassan szinte beerdősült. Ez azonban még mindig csak a terület 20%-át érinti. A füves területek aránya is kedvezőtlen, a legtöbb parcella ökológiai szempontból (főleg botanikailag) szegényes, hisz szinte mindent az egyébként nagyon fotogén kanadai aranyvessző ural.

Összeállt az évek során egy határozott elképzelés arról, miként lehetne ezt a területet ökológiai szempontból sokkal értékesebbé tenni; miként lehetne visszaadni intenzív beavatkozásokkal ezt a birtokot a természetnek. Ebbe fogtam bele 2021 tavaszán.

A virágosítás első eredményeiről az alábbi videóban mutattam pár képet legutóbb.

Bármely terület, akár egy kis udvar kezelésére is igaz, hogy érdemes kiismerni, feltárni és rögzíteni az eredeti állapotokat. Ez nálam (sem) történt meg eddig. Egyébként is régóta foglalkoztat a kérdés: vajon hány fajjal osztozik az ember az udvarán? Hány fajjal élek itt együtt?

Az átalakítások hatékonyságát is az mutatja meg a leginkább, ha összevethetjük az itt élő fajok számával és állománynagyságával az eredeti állapotokat, hiszen egy ökológiailag értékesebb, harmonikusabb élőhely több faj (diverzitás) több egyedét (denzitás) képes eltartani.

Indás pimpó egyre elterjedtebb a rövid füvű területeken (Fotó: Centauri)

Óriási adósság volt, hogy a területről még egy átfogó fajlista sem készült, bár napi szinte észleltem és jegyeztem fel fajokat, fotóztam, videóztam, kutattam és segítettem őket.

Az utóbbi két hétben azonban végre összeállt egy fajlista, mely több bejárás és felmérés során pontosításra került, így végül a 2021.06.12-ig észlelt, azonosított fajok számát végre tudhatom: 346.

Ez a szám persze csak azt jelzi, hogy hány faj jelenlétéről tudok. De ez az alap. Ha csoportonként nézzük a fajok számát, rögtön látszik, hogy ez a fajlista leginkább a saját preferencáimat tükrözi, jelesül a madárvilág iránti érdeklődésemet, hisz nonszensz, hogy a madarak 127 fajjal képviseltetik magukat, míg a rovarvilág mindössze 39 fajjal. Hozzátartozik az is, hogy a madarakhoz értek a leginkább, így más csoportok felmérése kihívás a számomra.

De épp az a lényeg, hogy ezeket  kihívásokat is le kell győzni annak érdekében, hogy olyan adatbázis álljon a rendelkezésre erről a területről, mely akár tudományosság igényének is megfelel.

Tejoltó galaj és kaszanyügbükköny a Hospoda területén (Fotó: Centauri)

Ebből a szempontból ez az első fajlista voltaképp csak rajtkő. De bármibe fogjunk is, fontos tisztázni, honnan indulunk – így leszünk képesek felmérni azt az utat, amit majd be kell járnunk. Így buknak ki a legordítóbb hiányosságok. Mint esetemben a rovarvilág hézagos ismerete és „elhanyagolása”.

21 évnyi sertepertélés, ültetés, kaszálás, telepítés persze még így is tetten érhető a számokban. A fafajok magas aránya szembeszökő (48 faj!), amint a bokrok-cserjék (22 faj) gazdagsága is. A fásszárú fajok aránya az összes ismert fajhoz mérten 20%! Ez természetesen a kutatások előrehaladtával arányaiban drasztikusan csökken majd,

de a fajszámot nézve csak – kereken 70 fásszárú növényfaj él jelenleg a birtokon! – jól látszik, mennyi mindent ültettem el 21 év alatt.

Bejárati ajtó (fotó: Centauri)

Az alábbi diagrammon a biológiában-ökológiában járatos olvasó rögtön felfedezheti, hogy igen kezdetleges, és ökológiai szempontból kissé ad hoc jellegű a csoportok megalkotása; se az ökológia, se a rendszertan tudományának nem feleltethető meg igazán, de most egyelőre nem is ez a cél. A nagy „fehér területek” miatt csak egy könnyen átlátható, mindenki számára érthető átfogó képet igyekeztem megjeleníteni.

Első körben 346 faj sem kevés, és engem ez a tudás is boldoggá tesz – holott tudom, hogy ennél jóval több faj él itt. Velem. És ezen a ponton jön a lényeg, életem egyik, ha nem legnagyobb kalandja. Mert három nagy kérdés van.

  • Hány fajról tudok?
  • Hány faj él itt valójában?
  • És hány fajjal lesz több, ha végigviszem a teljes élőhelyátalakítást?

A második kérdés megválaszolása akkora kihívás, akkora kaland, amihez képest a Zafír-túra smafu. Teljesen új területekre kell kalandoznom; olyan területekre, melyek a biológián, ökológián belül különálló, s egyenként is rendkívül húzós szakágak. Világos, hogy egyedül nem is boldogulhatok, ugyanakkor amit csak lehet, megoldok magam. Ha kell tanulok, belebonyolódom sok olyan kutatásba, amihez foghatót sosem műveltem korábban.

Közönséges boglárka (Fotó: Centauri)

Az első bioszféra-lista elkészítése kijelölte azt a nullapontot, ahonnan két dolog is elindulhat egyszerre: egy tényleges fajfeltáró kutatómunka és egy stabil, megalapozott adatbázisra épülő élőhelyrekonstrukció 1-2 éven belül (még nagyobb arányú virágos növény telepítés, további fásítás, új bokorsorok, tó létesítése vagy árasztás esetleg a völgyben…)

A bioszféra-listához kapcsolód kutatásokról és eredményekről is hozok majd beszámolókat. Ízelítőnek annyit: a tegnapi napon elindultak az első komolyabb kutatások. Főként a növény- és rovarvilág felmérését céloztam meg (utóbbin belül a lepkékre fektetek nagy hangsúlyt). Máris „forradalmi” eredményekről számolhatok be.

A varfű főként a Hospoda területén terjed, pillanatnyilag ez a legjobb lepkecsalogató (Fotó: Centauri)

FONTOS! Abszolút kíméletes módszereket használok csak. Nincs gyűjtés!

Minden rovart, bogarat, izgő-mozgót és lepkét szupermakróval fényképezek, és a fotók és videók alapján történik a határozás, vagyis anélkül, hogy bárki áldozatul esne a kutatásnak vagy jelentősebb zavarást kellene elszenvednie.

Az egyik új fajom, aki még nem szerepel a listán: zebrabagoly (Fotó: Centauri)

2021.06.12. volt az első olyan nap, amikor már az alaplista ismeretében jelentős „gyűjtést” folytattam. Az eredmények rendkívül biztatók, és egyelőre nem vállalkozom arra, hogy leírjam a lelkesedésem. Nincsenek rá szavak, és ezt most – író vagyok vagy sem – tudomásul veszem.

Világok tárulnak fel előttem, s mindig sejtett gazdagságom nagykapuja lesz hamarosan tárva-nyitva előttem.

Az a paradoxon áll elő, hogy most léphetek be végre igazán abba a világba, melyben mindig is éltem. Most látom majd igazán, milyen is az a hely, amit mindig is szerettem, amit mindig is gazdagnak és mindig is perspektivikusnak véltem.

Eloszlik a köd, a homály, és a saját birtokomat illető tudatlanságnak hamarosan vége. Ez megváltó és megvilágosító élmény – egy életre.

Mocsári nefelejcs a patakmederben (Fotó: Centauri)

Csak a tegnapi napon körülbelül 30 új fajt azonosítottam, és tovább 40 olyan fajt találtam, melyek újak, de meghatározásuk még várat magára. Gondoljátok el! Ha naponta 50 fajt fényképez és visz az ember egy adatbázisba, az 10 nap alatt 500, s egy hónap alatt 1500 faj! Ennyi élőlényt, ennyi fajt elképzelni is nehéz, főként nehéz mindössze 11 hektáron. Persze, ez csak a kezdet gazdagsága, hisz a folyamat előrehaladtával egyre ritkábbá válnak az új fajok, de szerintem az 1000 fajt elérem. S milyen szép lenne kimondani: itt, ezen kis helyen, a Föld nevű bolygó ezen szegletében 1000 fajjal osztozom a levegőn, a legelőn, a földön, a Földön, és a vízen.

S mennyivel szebb, és akár egy élet befejezését is bearanyozó mondat lenne, ha azt mondhatnám: 1500 faj otthona ez, most, amikor itt hagyom, holott csak 1000 faj élt itt, amikor átvettem.

Az egyik leggyakoribb lepkefajom: fehér tollasmoly (Fotó: Centauri)

A teljesség igénye nélkül a tegnapi új fajok (rendszerezés nélkül):

Növények is akadnak még újak, mint az olocsán csillaghúr vagy a bakszakáll, de tegnap a lepkék vitték a prímet: erdei busalepke, közönséges szemes lepke, közönséges széna lepke, fenyő-sávosaraszoló, zebrabagoly, bükkfa zöldbagoly….

A legnagyobb meglepetés egy nagy tűzlepke volt, mely védett (50.000 Ft az eszmei értéke), és remek indikátor faj; használják is természetközeli élőhelyek minősítésére.

Mi minden kerülhet elő itt még!

Meghatározásra vár még ez a lepke a Nagykarám területéről (Fotó: Centauri)

Természetesen nem boldogulok mindennel, így segítséget is szereztem. Július első hetében – vagyis nem is oly sokára – érkezik hozzám egy botanikus, egy biológus, meg egy denevérkutató, hogy a modern technika segítéségét is igénybe véve a lehető legpontosabb képet kapjam (s a lehető leghamarabb) a birtok élővilágáról. A denevérek felmérése rendkívül körülményes, hisz általában nem látjuk őket, megfogni őket nehéz, épp ezért ma már a kutatók detektorokat használnak a denevérfajok azonosítására. Ez rendkívül izgalmas módszer, és alkatommal is kompatibilis, hisz a denevérkutatók a láthatatlant mérik műszerekkel. Mindezt videóban is mutatom majd.

Addig is fogadjátok szeretettel és érdeklődéssel a videókat és beszámolókat.

A legjobbakat nektek, köszönve a türelmeteket, kíváncsiságotokat és támogatásotokat.  

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider


     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

     

     

    9 Comments:

    1. Hú, ez komoly!!!!!!
      Talán valamelyik araszolólepke, ami határozásra vár. 🙂

    2. Micsoda gazdagság, a kökényestől ellágyult a szívem. Mi jelent a hospoda?
      Ekkora terület minden szegletét ismerni és tudatosan élőhellyé alakítani, az igen- Te elmondhatod sokat tettél. Micsoda történetek lesznek itt:-)))) mint a brémai muzsikusokban(helyettesítsd be a te helyed nevével), összeállnak az erdei és mezei állatok, a csobogó patakodból a halak, a gátat építő vidra, előjönnek borzaskáék is , a fácánok rikoltozva toboroznak mindenkit, színpadul pedig a virágos mező szőnyeget borít a lábuk alá és a madaraid égi karmesterként trillázva oda állnak és szerenádot adnak a gazdájuknak:-))), megköszönve a hajlékot és a benne levő életet.

    3. Holsky Péter

      Szerintem is komoly teljesítmény, nagyon szép program ez: szakmailag (tudományosan), emberileg (értve alatta nem a természet urát, hanem a részét) – és csak halkan merem hozzátenni: azért reménykedem benne, hogy íróilag is lesz hozadéka.
      Jó keresést, sikeres kutatást kívánok!

    4. Szabó Edit

      😮😮 Hűha!
      Megint hatalmas fába vágtad a fejszédet.

      Azt kívánom, hogy sose érj a végére, mert az azt jelenti, hogy a fajok száma nálad folyamatosan nő. 🙂

    5. Marsovszki Viktória

      Mondom neked, Cen, az Erdő Attenborough-aj, Lorenze, és Durellje vagy egy személyben! Szemem párásodott a videódat nézve, és erőfeszítéseidet olvasván!
      És itt elkad a szavam… 🙂
      Veszem a tied: A LEGJOBBAKAT ehhez a gyönyörű munkához!

    6. Marsovszki Viktória

      Eszembe jutott a jó szó: azt hiszem, ezt hívjuk Teremtő Erőnek! 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük