• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2020.08.06. Mi van a sünökkel?

Fotó: Centauri

MI VAN A SÜNÖKKEL?

2020.08.06. Gondolom, néha eszetekbe jut: vajon hogy vannak azok a sünkölykök, akiket nemrégiben örökbe fogadtam. Valójában nem is fogadtam őket örökbe, hisz a sünöknek a vadonban a helyük, mindössze átsegítettem őket egy időszakon.

Ebből máris tudhatjátok: a kis sünöket már elengedtem.

Több mint 20 napot töltöttek nálam. Amint arról beszámoltam, első körben tejet kaptak, ám hamar átállítottam a táplálkozásukat, mivel több forrás szerint is a sün laktózérzékeny. Nem igazán képesek megemészteni. Hiába szeretik oly nagyon. Mert szeretik, az biztos. Vannak is kétségeim a laktózérzékenységet illetően; ritka, hogy egy vadon élő állat olyasmit egyen-igyon, ami nincs hasznára.

Tudjuk, hogy a vadon szép számmal kínál az állatoknak mérgező gombákat, rügyeket, bogyókat, mégsem hullanak el mérgezések miatt.


madáretetés madáretető fenyőrigó

Az egyik legkitettebb csoport a rigók csoportja, mint elsődleges bogyófogyasztók, mint a képen látható fenyőrigó (Turdus pilaris), aki téli vendégünk. Számos mérgező bogyó kínálja magát a vadonban, mégsem találunk mérgezett rigókat (Fotó: Centauri)

Vagy nem eszik őket, vagy képesek semlegesíteni a mérgező anyagokat. Más kérdés, mi van akkor, ha olyan étellel találkoznak, amivel a természetben nem. Nyilván más az anyasün teje, és más a tehéntej is, de laktóz mindkettőben van.

Az új étrenden hús, elsősorban jó minőségű párizsi és olajosmagvak szerepeltek, napraforgó és mogyoró például.

Ezeket is nagy kedvvel ették, s nevükhöz méltón nem kis csámcsogással. Az evésen kívül nemigen csináltak mást, leginkább aludtak. Fejlődtek, erősödtek is szépen, de a négy kölyök közül az egyik fokozatosan lemaradt a fejlődésben. Ennek okát nem találtam. Míg a három testvér szemlátomást gyarapodott, ő napról napra növelte a lemaradását, egészen addig, míg el nem pusztult.

Egy kis sünt tehát elvesztettünk.


Itt még négyen voltak 🙁 (Fotó: Centauri)

Igaz, nem sokkal a megtalálásuk után jókora kullancsot szedtem ki belőle, s van némi esély arra, hogy valami kullancstól összeszedett betegség miatt nem tudott fejlődni, de hozzá kell tennem: valójában az a ritkaság, ha egy alomból vagy fészekaljból minden poronty csont nélkül felnő. Tapasztalatból tudom ezt. Gyakran egyszerűen genetikai okok állnak a háttérben. Többek között számos tőkés réce csapatot neveltem fel. A kiskacsákat napos korukban szoktam magamhoz venni, a legutolsó csapatnál egyenesen a keltetőből vették ki nekem őket. Így azt mondhatom, hogy

például a tőkés récénél 20 kiskacsából egykettő mindenképp elpusztul, legyenek bármilyen ideális helyen.


Fotó: Centauri

Más madárfajok tenyésztése során is mindennapos, hogy nem mindegyik tojásból kel fióka, a kikelt fiókák egy része nem éli meg a kirepülést, sőt, amikor már a legbiztosabbnak tűnik a sorsuk, vagyis szépen kitollasodtak, és kirepülés előtt állnak, a kirepülés utáni napokban is gyakran hullik el közülük néhány. Ennek okát általában nem találni.

Szóval a kölyökállatoknál, fiókáknál sajnos létező jelenség a viszonylag magas mortalitás. Amint nálunk, embereknél is jóval magasabb volt a modern orvoslás megjelenése előtt.

A megmaradt három kis sün között szintén volt egy, aki kissé lemaradt, nála viszont látnivaló volt, hogy miért. Szilárd táplálékot csak módjával evett, így kénytelen voltam neki időnként mégis tejet adni, amit viszont mohón lefetyelt, s lemaradása sem tűnt oly végzetesnek, mint az elpusztult kistestvéré.


Gif: Centauri

Miután a három sünkölyök nagyot nőtt, és szemlátomást sokat erősödött, önállóan táplálkozott, rövid kiszoktatás után, a kert egy nyugodt, búvóhelyekben gazdag részén visszakerültek a vadonba. A sünök tápláléka ebben az időszakban főként puhatestűekből áll, gilisztákból és csigákból, így ezt is figyelembe vettem. Olyan területre helyeztem ki őket, ahol pár lépés után akaratlanul is csigákba, gilisztákba botlanak.

Azért sem vártam sokat az elengedésükkel, mert nem akartam, hogy túlzottan kézhez szokjanak, s aztán ne féljenek az embertől. Így is úgy számoltam, hogy egy ideig visszatérnek majd a vackukba.

Sokat nem lacafacáztak, egy nap alatt elhagyták a „fészket”, és mikor ellenőriztem, egyszer sem tértek vissza. Ugyanakkor két nap múlva találkoztam egyikükkel a háznál, amint fürgén kocogva vadászgatott a gyepen. Szóval, remélem, jól vannak mindannyian. Egészen biztos vagyok benne, hogy találkozom velük még a nyáron.

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


írókboltja ősz természet nature Centauri író writer author Magvető Kiadó irodalom regény könyv fotó madarak természet

2017 nyarán négy kislibával, talán még emlékeztek rájuk. Közülük is csak kettő maradt életben, Gerda és Anser. Viszont Gerdáék 2018-ban már önállóan költöttek. (Fotó: Centauri)

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    Ismerjétek meg a tőkés récét! Nem is hinnétek, milyen vagány „kacsa”

    2018.08.05. – Az utolsó képek Gerdáékról

    Ablaknak repülő madár – Hogyan segítsünk?

    Madarakról mindenkinek

    Elárvult süngyerekek a házban – sünmentés

    Búcsú a csodafától, búcsú egy erdőtől. Szerettelek fenyvesek!

    Igazi hétalvó és mézes krumpliállat – a nagy pele

    10 Comments:

    1. Szabó Edit

      Épp a napokban gondoltam rá, hogy mi lehet a süngyerekekkel. Vajon mennyi idő után tudnak önálló életet élni, és neked ahhoz mi mindenre kell megtanítanod őket? (Nem vagyok elég képzett sünügyileg – sem. 🙂 ) Szerencsések voltak, hogy beléjük botlottál, nélküled mind elpusztult volna.

      Nagyon tetszik a mostani háttérképed!!
      Egyszer már volt ez itt, nem is olyan régen. Keresgéltem az oldaladon a fotók között, mert nagyon szerettem volna látni az egész képet, de nem találtam sehol. 🙁
      Gondolom, a fotót te csináltad. Meg lehet tudni, hogy hol?

    2. Én is kíváncsi voltam, hogy mi a helyzet a sünökkel, de nem kellett megkérdeznem, mert itt a válasz. 🙂
      Ma örvendeztem, hogy kirepült a 2. fészekalj füsti, de utóbb kiderült, csak 3 madár az 5-ből, mert kettő valahogy nem nagyon tud repülni. Egyiket, mivel a talaj felett kínlódott, el is kapta a “farkasvér”, sikerült ugyan elvenni, de sérült is kicsit, meg eleve valami gond lehetett vele, hogy alacsonyan kínlódott szegény. Azt hittem csak 4-en vannak, mert az 5. valahogy sosem volt látható, hogy kukucskálna a fészekből, de most kiederült, hogy a sérültön kívül van még egy, ami szintén szeretne kirepülni, de valahogy mindig lepottyan. Most biztonságban vannak a vérebtől, ha újra kiesnek is a fészekből, de lent nem etették a szülök, így most újra visszaraktuk őket a fészekbe. Sosem volt még ilyen, hogy a fecskék nem tudtak kirepülni rendesen, viszont általában 1 tojás mindig marad, amiből nem kelt ki madár. Most kikelt mind az 5, de lehet csak 3 lesz élteképes.
      Ha holnap látom értelmét, akkor leviszem Hortobágyra a madárkórházba, nem tudom még. 🙁

    3. A fenyőrigónak biztos van valami méregtelínítő enzim a bélrendszerében, mert a fagyal bogyója is mérgező elvileg, egy madár sem eszi meg, de ennek rettentően örülnek a fenyőrigók, mert ők viszont jókat csemegéznek belőle, ha erre járnak telente.

    4. Ibolya Nagy

      De jó volt olvasni a kis sünökrol, a kicsit könnyes, de újra szabad életükről, de rajtuk kívül sokszor eszembe jut Emma és Kis Mu, és hát Gerdaek, mi lehet velük?
      🦔🦔🦔🤔🤗

    5. Holsky Péter

      Ez a fióka-/kölyökpusztulás, attól tartok, része a természetes szelekciónak. Mikor segítőleg beavatkozunk, ezt írnánk felül (ha nem is ez a szándékunk) – végül, statisztikailag azonban helyreáll a rend: nem az egyes kisállat léte a fontos, hanem a faj (és az ökoszisztéma) fennmaradása. Bár lehet, hogy a dolog ennél komplexebb…

    6. Gadányi Terézia

      Nagyon szeretem olvasni az írásaidat Cen’.Sok érdekeset tudok meg a madarakról ,és az állatokról.Én is etettem sünt.( Macska kajával ,konzervvel)Gondolom rengeteg időt töltesz el a szabadban.Nagyon lelkiismeretes vagy.Köszönöm.

    7. A konzerv macskaeledelt szokták javasolni sünetetésre. A párizsiban sok a só, a nitrát, nem biztos, hogy jót tesz neki.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük