2020.06.24. Az első részletes élőhelytérkép a birtokról

2020.06.23. Itthon – Annyira intenzív a vadjárás, hogy most napok óta rendes program a vadak figyelése. Írok majd róla, mihelyst lehet – új helyeken vetem a kamerát is 🙂 (Fotó: Centauri)

2020.06.24. Az első részletes élőhelytérkép a birtokról
Ennek már itt volt az ideje. Régi adósság, hogy készüljön végre egy részletes élőhelytérkép a birtokról. Több okból is szükség volt már rá. Többen, többször jeleztétek, hogy nemigen követhető, hogy mikor melyik területrészről beszélek. Nem csoda. Ez a térkép talán ezt is könnyebbé teszi. Ugyanakkor nekem is régóta szükségem van rá (készítettem is ilyen-olyan vázlatokat, de ezek nem voltak elég alaposak), többek között a tervezéshez és felméréshez.
Egyre égetőbb megválaszolni az olyan kérdéseket, vajon hány fajjal osztozok a birtokon? Milyenek a tendenciák? Növekszik a fajok száma vagy csökken? Milyen változtatásokat kell eszközölni a következő évtizedben, hogy ez egy nagyságrendekkel jobb, gazdagabb élőhely legyen?
Nálam a kertrendezést alapvetően két szempont határozza meg. Az első más kerttulajdonosok esetében is prioritás, ez pedig az esztétika. Egy kert legyen szép! Ez minimális elvárás. Igen, de milyen egy igazán szép kert? Mondhatnánk ebben az esetben is, hogy ízlések és pofonok, de egy kert – főként egy ekkora „kert” – esetében a szépség nem ennyire ingatag fogalom. A kert organizmus. A kert él. Minél inkább él, annál szebb.

Ahol szarvasok szülnek, az a hely biztosan él! (Felvétel: Centauri)

Hogyan válhat egy kert egyre inkább élővé? Ha erre adunk választ, akkor máris áteveztünk az ökológia vizeire, és megérkeztünk a második szemponthoz:
a kert a lehető legtöbb és lehető legtöbbféle élőlénynek adjon otthont. Az ökológia erre mondja: diverzitás és denzitás. A legjobb területek mindkét kategóriában jók, vagyis sok faj lakja (diverzitás), és sok faj sok egyede (denzitás).
Összefoglalva egy kert két kritériumnak kell megfeleljen:

SZÉPSÉG
ÖKOLÓGIAI ÉRTÉK
Utóbbit pedig megint csak két dolog határozza meg: diverzitás és denzitás.
Harmadik szempont a praktikum – átlagos kertek esetében praktikus szempontok szerint döntünk haszonnövények ültetéséről. Nálam ez egyelőre nem játszik, hisz haszonnövényeim alig vannak, s egy gyümölcsöst leszámítva, nem is számolok nagyban velük. Hosszútávon is mindössze két olyan átalakítást szeretnék, mely „emberközpontúan” is praktikus, mondjuk így: hasznot hoz.
Az egyik egy kisebb, 40-50 fából álló gyümölcsös, a másik egy tó a völgyben. Az egyik gyümölcsöt, a másik halat adhat. Egyelőre azonban mindkettő odébb van.

Ugyanakkor vannak más praktikus megfontolások is. Nem mindegy, hogy a művelés, karbantartás milyen formái mellett döntök. Rövidfüvű gyepeket fenntartani nagyon idő- és pénzigényes, ellentétben a kaszálóval vagy a legelővel. Ráadásul minél intenzívebben nyúlok bele egy-egy parcella életébe, annál óvatosabban kell eljárni az ott élő fajok sokasága miatt.
A praktikum, a költséghatékonyság és az ökologikus szemlélet is abba az irányba terel, hogy a lehető legkevesebb beavatkozás irányába menjek, már a tervezés fázisában is.
Egy példa: mi legyen a gyümölcsfák alatt? Kopár föld? Gyep? Vagy kaszáló? Hagyományos kezelés mellett állandóan gyomirtózni, kapálni kellene. Gyep esetén állandóan nyírni. De ha kaszálón álló szellős gyümölcsös mellett döntünk, akkor elég nyáron kétszer-háromszor kaszálni. Amint sokfelé a régiek is így művelték a gyümölcsösöket. Az ilyen gyümölcsös ráadásul remek élőhely is; a madarak számára nem kultúrterület, hanem számos lehetőséget kínáló liget.

Kaszálásra felengedett gyep – zömmel angol perjével (Fotó: Centauri)

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

Íme az első részletes ÉLŐHELY-TÉRKÉP

Ezt a 10 hektárt 18 parcellára osztottam.
Az egyes parcellák elkülönítését elsősorban természeti adottságaik és művelésük mikéntje indokolja.
Ez elég egyértelmű akkor, ha külön parcellaként kezelem az egymással szomszédos akácerdőt és égerest. Jóval bonyolultabb a kérdés a füves, bokros területek esetében. Laikus számára például első ránézésre a patakparti területek (5 parcella van a Nagy-patak mentén: Kutyor, Hermelines, Kis-sásrét, Nagy-sásrét, Nádas-lap), és a felettük, már a domboldalra felhúzódó parcellák (Aranyos-oldal, Fenyéres, Zsúrlós) azonosnak tűnhetnek, hisz mindkét sávban a kanadai aranyvessző a domináns faj. Fűféléket is csak mérsékelten találni e két sáv 8 parcellájában, de ha valaki alaposabban szemlélődik, rögtön gyanút foghat, hisz a patakparti parcellákban megjelenik a nád is, méghozzá értékelhető mennyiségben!

Tegnap cserkelésen – nem elhanyagolható nádban


A nádas ökológiai szempontból az egyik legértékesebb élőhely.
Kevés is az olyan kert, ahol az ember és a vad is eltűnhet a nádban. Ezek a nádasok adnak otthont például az énekes nádiposzátának (Acrocephalus palustris). A legtöbb kertben ez a madár nem él, nálam kb. 10-15 pár fészkel az idén. De még ez sem minden. A patakparti parcellák kanadai aranyvesszőjének tövében elterjedtek a sásfélék, ami a nádhoz hasonlóan arra utal, hogy ezek a patakparti területek egykor mocsárrétek voltak, és még mindig tartják magukat valamelyest. A felettük lévő parcellákat is aranyvessző uralja, de ott már nincsenek sásfélék.
Ez két nagyon más minőségű élőhely, s nemcsak jelenlegi állapotuk, hanem a bennük rejlő lehetőségek miatt is.

Ez a kép ősszel készült a Kis-sásrét és a Nagy-sásrét határán. Jól látszik, hogy az elszáradt aranyvessző tövében ott zöldell a magas sás. Ez jó jel – víz kell ennek a területnek. (Fotó: Centauri)

A két sáv, főként esztétikailag, pillanatnyilag szinte azonosnak tűnik, de merőben más irányba kell őket vinni. A patakparti területeket a mocsár-tó-láprét irányába, a fölé eső területeket pedig a magasfüvű kaszáló illetve a rövidfüvű legelő irányába. Másként úgy is fogalmazhatnék, hogy mind a nyolc parcella gondja az, hogy átmenet, nem képvisel egyetlen értékelhető élőhelytípust sem teljesen; nem azzal van a gond, hogy átmenet, hanem azzal, hogy az Amerikából származó kanadai aranyvessző mindegyik parcellában belerondít a képbe.      
De miért, és milyen alapon különítem el például az Aranyos-oldalt, a Fenyérestől és a Zsúrlóstól?
Itt finomabb különbségek vannak már, többek között ezekben a rétekben északról dél felé haladva egyre kevesebb a fa és a cserje. 20 évvel ezelőtt még az égererdő is olyan egyszerű száraz aranyvesszős volt, mint most a Zsúrlós. Ennél is finomabb különbség, hogy például a Zsúrlós esetében a kanadai aranyvesszőből szinte teljesen hiányzik minden más faj, ugyanakkor egyedül ebben a parcellában található jelentős számban mezei zsúrló.

Tegnap lőttem ezt a képet a Zsurlóson – bár a kanadai aranyvessző itt még mindent ellep, de ha széthajtjuk a hajtásokat, sokfelé rátalálunk a zsurlóra is (Fotó: Centauri)

A parcellák kialakítását az is befolyásolta, hogy hová akartam utakat, merre szoktam járni, hol alakultak ki természetes határok, ösvények, csapások.
MI VÁLTOZOTT 20 ÉV ALATT?
A terület félidőben, úgy 10 éve bővült is. Ez fontos, mert sok mindent megmagyaráz. A birtok északi harmada (Juharos, Akácos, Kutyor, az Égeres és Hermelines északi fele) nem tartozott hozzám, ugyanakkor a tulajdonos külföldön élt, és semmit sem kezdett vele. 20 éve még a száraz „préri” elért az akácosig, de mivel a tulajdonos nem kaszáltatta, a rét egy részét elfoglalta az éger, másik részét bokrok és juharok. Mikor észrevettem, hogy az égercsemeték megjelennek nálam is, kivettem a kaszálásból az égeres területeket. Később megkerestem a műveletlen részek tulajdonosát, és méltányos áron megvettem tőle ezeket a területeket. Így például a fiatal égeres másik fele is a tulajdonomba került, de ami még fontosabb, az egész Kutyor a forrásokkal és dagonyákkal.

centauri

Ez az égeres 20 éve nem létezett; nyoma sem volt még. Ma ennek az égeresnek az északi vége és keleti oldala a szarvasok szülőszobája!

A kanadai aranyvesszős gaztenger 20 éve még a ház teraszáig ért. Nem volt talpalatnyi hely, ami gyepnek vagy rétnek számított volna. Az egész terület valójában egy felhagyott mezőgazdasági terület. Hatalmas változás, hogy a gaztengert jelentős arányban váltották fel értékes – s egyre értékesebb – élőhelyek. Íme, készítettem egy olyan élőhelyszerkezeti térképet is, ami a 2000-es állapotokat mutatja. (Felül 2000, alul 2020)

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

Először is az udvarból – gaz- és sártenger helyett – egy kis park lett.
Három terület kilépett az aranyvesszős gaztenger kategóriából (Kis-Karám, Kis-rét, és Hospoda), mivel ezeket kaszáltam a leggyakrabban. Ezek ma már inkább magasfüvű rétnek számítanak, bár a Kis-Karámban még mindig sok a gyom. A magasfüvű rét szintén igen szép és értékes élőhely!
20 éve nemcsak az jelenlegi kert, de a terület nagy része is tökéletesen kopár volt. A következő parcellákban egy szál bokor sem volt, nemhogy fa:
Juharos, Kis-Karám, Égeres, Aranyos-oldal, Fenyéres, Zsurlós
Ha ránéztek a térképre, láthatjátok: komplett erdő keletkezett (Égeres), de a Juharos is száz és száz fának-bokornak ad már otthont, s már a Kis-Karám, sőt az Aranyos-oldal erődülése is megkezdődött. Ezek hatalmas változások. Egyelőre nem megyek bele, hogy mindez mennyiben gazdagította a madárvilágot.
Az irányok tehát jók, de gyorsítani kellene 😊
És bár rengeteget figyeltem a kertet, a völgyet, az erdőt, a patakot, átfogó képem nincs a helyi élővilágról; nem értek például elég jól a botanikához, a rovartanhoz, a mikroorganizmusokhoz, épp azért segítséget hozok a birtokra. Szerencsére sok szakembert ismerek, némelyik egykor hosszabb-rövidebb ideig a tanítványom vagy munkatársam is volt, szóval nincs nehéz dolgom.

Az év végéig jó lenne átfogó képet alkotni arról, mégis mennyi faj él itt? 122 madárfajt észleltem eddig, de mennyi a rovarfajok száma? Mennyi a növényeké? A moháké, a gombáké, az alacsonyabbrendű fajoké? Vajon lehetséges, hogy a velem együtt élő, és sok szempontból nekem kiszolgáltatott fajok száma elérje itt az ezret?
A részletes élőhelytérkép nemcsak a tervezéshez szükséges, hanem egy átfogó felméréshez is.
Ugyanakkor persze remélem, hogy nektek is segít az eligazodásban, például, ha a vadkamerák felvételeit hozom; s reményeim szerint képben, videón, külön-külön is bemutathatom nektek a birtok bugyrait-parcelláit. Ami voltaképp nem is az enyém. Legalábbis nem gyűröm magam alá, inkább hagyom- segítem élni.
Folyt. Köv.

Addig is fogadjatok szeretettel egy harmadik térképet is. Illetve hármat egymás alatt. Látszik a múlt. Itt a jelen, és megrajzolható a jövő:


ÉLŐHELYSZERKEZET – 2000


ÉLŐHELYSZERKEZET – 2020

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELY-TÉRKÉP

ÉLŐHELYSZERKEZET – ILYENNEK KELL LENNNIE MAJD 🙂

Osszátok meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*


2020.06.19. Vad gifek itthon – őzek és szarvasok

2020.06.06. Őzbak és szarvasborjú a vadkamera új felvételein

Hosszú esti séta a májusi kertben

Expedíció otthon – Skorpiók menthetnék meg az életünket.

Expedíció otthon – fedezzük fel a kertünket!

Tájfestészet otthon – Élőhelyrekonstrukció és tájtervezés

 

15 Comments:

  1. Bencze László

    Nagyon szépen kialakított birtok.A vizes élőhely csodálatos lesz,csupán néhány év és horgászhatsz is.Jól látom, a kökényesbe ház épűl?

    • Köszönöm! A vizes élőhely hozná a legnagyobb minőségi javulást. Jelenleg sajnos a patakokban is épp csak csörgedezik valami kis víz; olyan súlyos az aszály, hogy közel két hét ború és esőzések után sem telt meg vízzel. Így – egyelőre – hiába építettem tavasszal gátat a patakra, a gát fölött is szinte szárazon áll a patakmeder.

      Jól látod, bár a Kökényligetben álló ház inkább csak elvi lehetőség.

      Mindenesetre, amikor elkészítettem a térképeket és egymás mellé raktam a 2000-es és 2020-as állapotokat mutató térképeket, elégedett voltam. Nem maxoltam ki a lehetőségeket koránt sem, de a terület sokat változott, változatosabb, összetettebb és sokkal szebb lett.

  2. Szabó Edit

    No, ezt majd a laptopon olvasom el, ott egyszerűbb lesz. Ott böngészem majd a térképeket is, amik nagyon látványosak lettek. Sokat dolgozhattál velük. 👍
    Az “ilyennek kell lennie majd” térképen nem látom a tavadat. Rosszul látom?

    • Pedig ott van, a patakparti parcellák kékje VÍZ! 🙂

      • Szabó Edit

        😮 Hűha! Gyanakodtam erre egy kicsit, csak nem gondoltam, hogy ilyen nagy lesz.
        Itt aztán sokan sokfélék elférnek majd a vízben és a víz mellett is. 🙂 Csak legyen víz!

        • Azért azt tudni kell – és fontos is – hogy a víz itt zömmel sekély vizet jelent, javarészt mocsarat. Nem kell nagy gödröket meg gátakat ideképzelni, “csak” arról van szó, hogy a patakmenti parcellákra vizet kell engedni. Ez is óriási feladat, de megoldható. Megnézettem már vízügyi mérnökkel is. 🙂

          • Szabó Edit

            Így már értem.
            Én a világoskék színnel jelölt területet gondoltam ilyennek. Mármint sekélynek, vizenyősnek.

  3. Ibolya Nagy

    Amikor a tudós kertet épít, elámultam.
    Lenyűgöző! Igen, kívánom, hogy ne csak a térképen legyen víz!
    A legjobbakat, Cen’! 🙂

  4. Öko-vadon. 🙂 Őrületes munka, sok pénz, szerteágazó tudás,………… de sorolhatnám még. Azt hiszem az elszántságod nélkül nem ment volna. Gratulálok, és kívánom, úgy folytatódjon, hogy mindig egyre több örömed legyen benne!

    • Ezek szerint látszik az eredmény – “csak” 20 év kellett hozzá, és talán még 20 a befejezéshez 🙂

      Ami a pénzt illeti, az nemigen volt, a változások zömét inkább odafigyelés eredményezte. Ahogy valamelyik évben – talán tavaly előtt mutattam – például a kaszálás átgondolása; az, hogy bejelölgettem az aranyvesszőben megbúvó apró bokrokat és fákat, és ezeket a traktornak kerülgetnie kellett. A traktorosok szoktak is rám nézni furcsa nagy szemekkel. 🙂 Ma már ezek közül sok terebelyés galagonya bokorrá nőtt, olyan is van, ami elérte a négy méteres magasságot; másutt 7-8 méter magas égerfák állnak, kökényfoltok alakultak ki, mezei juharok százai telepedhettek be. A kert intenzív fásítása is úgy történt, hogy sok kimentett fát hoztam,olyan helyekről, ahol a csemetéket kikaszálták volna; kidobásra szánt bokrokat vettem fillérekért. Ilyen például a babérmeggy-sorom. Szép babérmeggyeket csak drágán lehet venni, de egyszer rátaláltam egy egész szállítmányra, amit már kidobtak. Igaz, nem néztek ki jól, de én úgy gondoltam, nálam helyrejönnek. Gyakorlatilag pár ezer forintért hoztam el egy százezres tételt; ma már ezek a bokrok ámulatba ejtenek mindenkit, és remek fészkelőhelyek.

      Fenyőket például egy ismerősömtől szereztem karácsonyfa-ültetvényről, szintén nagyon olcsón. És így tovább. Összességében tizedét sem fizettem az egészért, mint amit egy átlag kertépítő fizetett volna.

      Fenyőt, bodzát, juhart is telepítettem úgy, hogy eresztisztításkor kivettem a magoncokat (az ereszben idén is vannak 🙂 ), és szétültettem őket. Bárhol jelennek meg spontán módon tölgyek, vadcseresznyék, sőt diófák is, azokat mindenütt kímélem, kerülöm, ha kell, metszem és karózom.

      Újabban eljutottam oda is, hogy néhány fajom már magról terjeszkedik. Lucfenyők csemetéi már 5 éve is felbukkantak néhol, de újabban már a vörösfenyő és a nyír csemetéi is, sőt pár hete a vérmogyoró újoncát is felfedeztem. Ezeket általában ott hagyom, ahol vannak, ha nagyon rossz helyen csiráztak ki, átültetem őket.

      Így megy ez valahogy 🙂 🙂

  5. Holsky Péter

    Mondhatni: Kert a vadonban – vadon a kertben. A kert mint a vadon és az ember közös munkája… Lehet, hogy az eddigi nagy típusok (olaszkert, franciakert, angolkert/tájképi kert, japánkert) mellé előbb-utóbb fel lehet venni a Cen-kertet is? 😉
    Sikeres újabb 20 évet, 20 éveket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük