LejlĂĄt ezer aprĂł hiba pettyezi. Egyedi, aprĂł, izgĂĄga. IzgatĂł. Hatos veszĂ©lyessĂ©gi fokozatba sorolt kamaszlĂĄny, aki â ha Ăgy folytatja â nemsokĂĄra elĂ©ri a hetes besorolĂĄst, s akkor, a 747-es cikkely Ă©rtelmĂ©ben, automatikusan megfigyelĂ©s alĂĄ kerĂŒl. NagyjĂĄbĂłl erre gondol a magasan kĂ©pzett Ă©s kifogĂĄstalanul korrigĂĄlt biztonsĂĄgi ember a hĂĄrmas portĂĄn, ĂĄm Ășgy dönt, nincs ok ĂłvintĂ©zkedĂ©sre, kamerĂĄk figyelik a lĂĄny minden lĂ©pĂ©sĂ©t, ha csak a jĂĄrĂĄsa eltĂ©r a standardtĂłl hĂșsz-harminc szĂĄzalĂ©kkal, a rendszer rögtön jelez, Ă©s konduktor ĂĄll rĂĄ. Azaz megfigyelĆ. Vagyis spion. Spicli. Hivatalosan konduktornak kell mondani az ilyet.
AprĂł termetƱ, negyven font sĂșlyĂș, tizennyolc körĂŒli, barna hajĂș lĂĄny lĂ©p be a Time Road Company helyi kirendeltsĂ©gĂ©nek hajlĂtott fĂŒstĂŒveg ajtajĂĄn, s mĂĄr messzirĆl lĂĄtszik, hogy azon kevesek közĂŒl valĂł, akik mĂ©g nem hibĂĄtlanok. Az orr metszĂ©se korĂĄntsem ideĂĄlis Ă©s a mellbĆsĂ©g is hagy nĂ©mi kĂvĂĄnnivalĂłt maga utĂĄn. A biztonsĂĄgiak alaposan megbĂĄmuljĂĄk, s nemcsak szokatlanul alacsony termete miatt, hanem mert az ĂĄlla is kisebb a trendinĂ©l, a szeme bĂșzavirĂĄgkĂ©k, holott kĂ©k Ărisszel mĂĄr csak ultrakonzervatĂv sznobok flangĂĄlnak. âŠĂs bĂșzavirĂĄgok sincsenek. TalĂĄn ezĂ©rt ment ki a kĂ©k szem a divatbĂłl. BĆ harminc Ă©ve mĂĄr.
A lĂĄny meleg, gesztenyebarna haja lĂĄgy hullĂĄmokat vet, kĂŒlönösen a vĂĄlla fölött, s ez mĂ©g a termetĂ©nĂ©l vagy a szemszĂnĂ©nĂ©l is feltƱnĆbb. A biztonsĂĄgiak összesĂșgnak. Az idejĂ©re sem emlĂ©keznek, mikor lĂĄttak utoljĂĄra ilyen hullĂĄmos, mi több göndörkĂ©s frizurĂĄt. EgyikĂŒk Ășgy vĂ©li, talĂĄn szĂnĂ©sznĆ jön a fĂ©mdetektorok felĂ©, olvasĂłprĂłbĂĄrĂłl ugrott be kinĂ©zni egy extravagĂĄns utat, siet vissza, s ezĂ©rt maradt rajta parĂłka. Mert csak parĂłka lehet ez, esetleg idĆleges beĂŒltetĂ©s. Egy biztos, nincs nĆ, aki ilyen frizurĂĄval Ă©l, gondoljĂĄk az ideĂĄlisan izmolt Ćrök.
A Time Road ĂŒgyfĂ©lszolgĂĄlatĂĄnak egylaki, vagyis hĂmnĆssĂ© operĂĄlt transzszexuĂĄlis utastrĂ©nere az alagsori testĂ©pĂtĆknĂ©l jĂłval intelligensebb. Meg sem fordul a fejĂ©ben, hogy a hullĂĄmos haj parĂłka vagy beĂŒltetĂ©s, mĂĄs jegyekbĆl biztosan tudja: csupĂĄn egy kirĂvĂłan elmaradott csalĂĄd sarjĂĄval hozta össze a sors. Ennek megfelelĆ az elsĆ kĂ©rdĂ©se is:
â Ha meg nem sĂ©rtem, ön is gĂ©nmanipulĂĄlt?
A lĂĄny arca pĂrba borul, ugyanakkor valamifĂ©le daccal vĂĄlaszolja:
â Nem.
A trĂ©ner Ă©pp erre a vĂĄlaszra szĂĄmĂtott, s azon morfondĂrozik, hogy elnĂ©zĂ©st kĂ©rjen-e, ĂĄm Ășgy dönt, nem forszĂrozza a dolgot tovĂĄbb mĂ©g egy bocsĂĄnatkĂ©rĂ©s erejĂ©ig sem. Ezt a kĂ©rdĂ©st Ăgy is, Ășgy is fel kellett volna tenni, voltakĂ©pp jĂł, hogy tĂșlestek rajta a legelejĂ©n.
â Szabad a nevĂ©t?
â Lejla.
â Ha nem tĂ©vedek, utazni szeretne ugyebĂĄr.
â Ăgy van.
Az egylaki trĂ©ner â akĂĄr a kĂĄrtyalapokat â kiterĂti a katalĂłgusokat, bekapcsolja a projektort, Ă©s az akciĂłs ajĂĄnlatok ismertetĂ©sĂ©be kezd:
â TalĂĄn tudja, hogy a Time Road kĂnĂĄlja a legmodernebb szabadidĆs utakat. Mivel oktĂłber van, most a Vissza az Ćszbe idĆutazĂĄs-csomag a legnĂ©pszerƱbb. SzĂvbĆl ajĂĄnlhatom. Tudom, ma mĂĄr olyan bĆ az ĂĄlfĂĄk vĂĄlasztĂ©ka, hogy a vĂĄroskĂ©p szinte az Ă©ghajlatvĂĄltozĂĄs elĆtti idĆket idĂ©zi Ćsszel, de azĂ©rt â köztĂŒnk szĂłlva â ez nem az igazi, mĂ©g a peremkerĂŒletekben sem. SzĂłval, tĂ©nyleg melegen ajĂĄnlom a Vissza az Ćszbe programot. Az idĂ©n öt verziĂłt kĂnĂĄlunk EurĂłpĂĄba Ă©s Ăszak-AmerikĂĄba. Ami pedig a törtĂ©nelmi idĆket illeti, szintĂ©n öt lehetĆsĂ©gbĆl vĂĄlaszthat. Amint lĂĄtja, az Ćszi OdĂŒsszeia az Ăłkori GörögorszĂĄgba vezet, Krisztus elĆtt 421-ben hallgathatja meg PeriklĂ©sz hĂres beszĂ©dĂ©t az Akropolisz ĂĄtadĂłjĂĄn. Abban az Ă©vben pĂĄratlanul szĂnpompĂĄs volt az athĂ©ni hegyoldal. BĂĄr igaz, ami igaz, ez az Ăłkori Ćsz nem foghatĂł az amerikai turnusokhoz. Tekintse meg a SziĂș Ćsz kĂ©peit, ezt a szĂnpompĂĄt 1870-ben! Ha ajĂĄnlhatom, ezt vĂĄlassza. EllentĂ©tben a görög Ășttal, itt szĂłt vĂĄlthat a telepesekkel is, bĂĄr erĆs nĂ©met akcentussal beszĂ©lnek. A felderĂtĆ kollĂ©gĂĄk kitartĂł keresĂ©s utĂĄn bukkantak erre a tĂ©ridĆ-helyszĂnre, s nagy biztonsĂĄggal ĂĄllĂthatom, hogy a mi irodĂĄnk talĂĄlta ez idĂĄig a legszĂnpompĂĄsabb Ćszt az idĆben. Az 1870-es Ă©v vĂ©dett termĂ©k, tehĂĄt kizĂĄrĂłlag a Time Roaddal utazhat oda. Nem mellesleg AranyhĂșr-dĂjas ĂștrĂłl beszĂ©lĂŒnk, rĂĄadĂĄsul a hĂł vĂ©gĂ©ig fĂ©lĂĄras.
â Nagyon kedves, de engem nem Ă©rdekelnek az ĆsznĂ©zĆ utak. DĂ©dapĂĄmtĂłl maradtak rĂĄm fĂ©nykĂ©pek a nagy lombhullĂĄsok idejĂ©bĆl, beĂ©rem azokkal.
â Kisasszony, higgye el, nem az Ă©rtĂ©kesĂtĆ szĂłl belĆlem, de nĂ©hĂĄny fotĂł azĂ©rt nem az igazi. Ăn tavaly fizettem be a felesĂ©gemmel a SziĂș Ćszre, Ă©s mondhatom, pĂĄratlan Ă©lmĂ©ny volt.
â Igen, köszönöm, hiszek önnek, de az igazat megvallva, Ă©n mĂĄr tudom, hovĂĄ szeretnĂ©k utazni.
â IgazĂĄn?
â Csak Ă©pp nehĂ©z megfogalmazni.
â Nem gond. PrĂłbĂĄlja csak meg. Hisz ezĂ©rt vagyok itt.
â SzĂłval voltakĂ©pp a jövĆmben, illetve a mĂșltamban tennĂ©k egy kört, ha lehet.
â TehĂĄt egyĂ©ni ĂștrĂłl van szĂł?
â Alighanem.
â Ăs inkĂĄbb a mĂșlt vagy inkĂĄbb a jövĆ?
â VoltakĂ©pp a jövĆ, azaz nem tudom. A jövĆbĆl szeretnĂ©k rĂĄlĂĄtni a mĂșltra.
â Vagyis kĂ©t utat szeretne?
â Nem egĂ©szen. Nem a jövĆm Ă©rdekel, hanem az, hogy mit kellett volna mĂĄskĂ©nt tennem a mĂșltban, hogy a jövĆm szerethetĆ legyen.
â SzerethetĆ?
â Tudja, olyan, amilyennek szeretnĂ©m. Ăgy tudom, erre is van lehetĆsĂ©g, nemrĂ©giben hallottam errĆl. Vagy tĂ©vedek?
â Ezek szerint ön a ParallelidĂĄkra akar menni.
â ElnĂ©zĂ©st, megismĂ©telnĂ©?
â ParallelidĂĄk. Vagyis pĂĄrhuzamos valĂłsĂĄgok.
â Igen, erre gondoltam.
â SajnĂĄlom. Ez annyira Ășj, hogy ezzel mĂ©g a Time Road sem foglalkozik, rĂĄadĂĄsul a profilunkba sem illeszkedne.
â Ăgy tudtam, hogy ez a legnagyobb idĆutazĂĄsokkal foglalkozĂł vĂĄllalat.
â Kedves kisasszony, ez Ăgy van, csakhogy a ParallelidĂĄkra menni nem egyszerƱ idĆutazĂĄs, jĂłval több annĂĄl. Adhatok cĂmet, ahol Ă©rdeklĆdhet, vĂ©gĂŒl is a ParallelidĂĄkkal egyelĆre csak ĂĄllami cĂ©g foglalkozhat. Sok jĂłval nem bĂztatom. Civileket talĂĄn nem is utaztatnak. Ha mĂ©gis, aligha tudja megfizetni. Ăme a cĂm, prĂłbĂĄlja meg, de ha nem jön össze, jussak eszĂ©be, Ă©s gondolja ĂĄt az ajĂĄnlatomat. A jövĆjĂ©t az is jobbĂĄ, vagy ahogy ön mondta: szerethetĆbbĂ© teszi, ha lĂĄtott valami igazĂĄn szĂ©pet a tĂĄvoli mĂșltbĂłl, mondjuk a SziĂș Ćszt. Gondolja ĂĄt!
Lejla nĂ©mikĂ©pp csĂŒggedve nĂ©zegeti a Time Road prospektusĂĄra firkantott cĂmet. SvĂĄjcba kell mennie, a CERN központba, a hajdani Nagy Hadronba, ĂĄm elĆtte odaszĂłl, jĂł-e a cĂm egyĂĄltalĂĄn. ValĂłban ott foglalkoznak a ParallelidĂĄkkal?
Fiatalos, bĂĄrsonyos, Ă©des nĆi hang beszĂ©l vele, azzal a nehezen felismerhetĆ mellĂ©kzöngĂ©vel, amely a hangszĂĄlmƱtött nĆk orgĂĄnumĂĄt jellemzi. A zönge erejĂ©bĆl Lejla Ășgy saccolja, hogy a hölgy legalĂĄbb szĂĄzĂ©ves, de talĂĄn annĂĄl is több, viszont nyilvĂĄn alig nĂ©z ki többnek negyvennĂ©l, mert aki hangszĂĄlmƱtĂ©tre megy, az rendszerint fiatalĂtĂłkat is szed, Ă©s talĂĄn mĂĄr harmincĂ©ves korĂĄtĂłl plasztikĂĄztat. Lejla Ćszinte Ă©rdeklĆdĂ©ssel kĂ©rdezi a nĆt, hogy vele talĂĄlkozik-e a központban vagy valaki mĂĄssal. A fiatalĂtott hangot meglepi Lejla kĂ©rdĂ©se, kedvessĂ©gnek veszi, szokatlan Ă©s kissĂ© nyugtalanĂtĂł közvetlensĂ©gnek, amely szintĂ©n ritka mĂĄr, ki is csĂșszik egy kissĂ© faragatlan kĂ©rdĂ©s a szĂĄjĂĄn:
â Mondja csak, kedves, maga ugye a ProvinciĂĄbĂłl hĂv?
Lejla cseppet sem sĂ©rtett, Ă©ppolyan bĂŒszkesĂ©ggel vĂĄlaszol, mint amikor a gĂ©nmanipulĂĄltsĂĄgĂĄt firtattĂĄk.
â Igen, a ProvinciĂĄbĂłl.
â KĂŒlönös lehet. De kĂ©rdĂ©sĂ©re vĂĄlaszolva, nem Ă©n fogadom majd. Ne kĂ©rdezze, hogy ki, fogalmam sincs. Mikor jön? SzĂĄmoljon azzal is, hogy SvĂĄjcba csak hĂ©tfĆn Ă©s pĂ©nteken lĂ©phet be. Az Ăj Hadronba viszont, idĆpont-egyeztetĂ©s utĂĄn bĂĄrmikor. SzĂłval?
â Holnap?
â Ez most kĂ©rdĂ©s?
â Holnap â vĂĄlaszolja Lejla.
â Jaj, de sĂŒrgĆs. Maga diĂĄk?
â Igen.
â Tudja, hogy önnek jĂĄr a cirkumpolĂĄris kedvezmĂ©ny is?
â Köszönöm, tudok rĂłla. Nagyon kedves.
â Nem tesz semmit, ez a dolgom. Akkor holnap. Ăjjeli idĆpont is megfelel? Hadd javasoljam, Ă©jjel gyorsabban jut be.
â Rendben, legyen Ă©jjel.
â Akkor Ă©jjel egykor legyen a rĂ©gi Nagy Hadron hĂĄrmas portĂĄjĂĄnĂĄl. Ne tĂ©vessze meg, hogy CERN van kiĂrva, az lesz a Nagy Hadron, de ha bizonytalan lenne, bĂĄrki eligazĂtja a környĂ©ken. ViszlĂĄt.
Lejla nem mond otthon semmit, szĂłtlanul vacsorĂĄzik, fĂŒrdik, Ă©s sietve visszavonul a szobĂĄjĂĄba. Meztelenre vetkĆzik, bebĂșjik a termoplĂ©d alĂĄ, a kezĂ©t a combjai közĂ© dugja, a mennyezetet nĂ©zi, Ă©s arra a jövĆre gondol, amelyet nĂ©ha utazĂĄs nĂ©lkĂŒl is lĂĄtni vĂ©l, s amely tizennyolc Ă©ves korĂĄig egyre közelibbnek tƱnt, ĂĄm Ășjabban egyre tĂĄvolibb. Itt van ez a vilĂĄg, amelybe szĂŒlettem â gondolja Lejla â, amely nemrĂ©g mĂ©g oly ismerĆs volt, s oly idegen Ășjabban. Ăs itt van ez a fiĂș, aki oly közel ĂĄllt hozzĂĄm pĂĄr hete, most meg nem is köszön; Ă©pp Ć, aki eltĂ©phetetlenĂŒl tartozott hozzĂĄ a sokat lĂĄtott jövĆhöz, ahhoz a közeli jövĆhöz, amely most tĂĄvolodni lĂĄtszik. Valamit elrontottam, a napokban talĂĄn, a mĂșlt hĂ©ten, valamikor, nemrĂ©giben, nincs mit tenni, vissza kell menni, s helyrebillenteni a dolgokat, visszahozni az elveszett jövĆt.
ErĆs Ă©szaki szĂ©l zĂșdul a ProvinciĂĄra hajnali nĂ©gy tĂĄjban, zĂșgnak a tetĆk, a rosszul rögzĂtett mƱfĂĄk szĂĄz szĂĄmra dĆlnek ki, vadul szakad a komor Ă©s barna, nyĂĄlkĂĄs Ă©s nyĂșlĂłs esĆ, nem jĂĄrnak helikopterek, szokatlanul nagy a csönd. Lejla összepakol, alig nagyobb a tĂĄska, mint mĂĄs napokon, azt mondja, Ășj kurzust vett fel, a sorstranszmissziĂłt, ami igaz is, de nem ezĂ©rt megy el korĂĄn. Nem akarja az otthoni szerverrĆl intĂ©zni a jegyfoglalĂĄst, mĂ©g nyoma marad, a szĂŒlĆk nem pĂĄrtoljĂĄk az Ășj divatokat, technolĂłgiaellenesek, divatjamĂșltak. ErĆsen hisznek az igazukban, jĂł emberek, ĂĄm fanatikusok, Ă©s a szĂvĂŒk szakadna meg, ha megtudnĂĄk, hogy a lĂĄnyuk önkĂ©nt Ă©s dalolva vesz rĂ©szt a legĂșjabb hĂłbortokban, ahogy az apja mondanĂĄ: a modern hĂłkuszpĂłkuszokban; ezĂ©rt indul korĂĄn, Ă©s intĂ©zi a jegyfoglalĂĄst egy nyilvĂĄnos hĂĄlĂłzatrĂłl, hajnali hatkor.
A CERN Ășj Ă©pĂŒlete szupermodern Ă©s acĂ©lszĂŒrke, mögötte a hegy csak egy hatalmas pĂșp, mint egy betemetett szemĂ©tdomb, olyan. A hĂĄrmas portĂĄn pontosan az a tĂpus fogadja LejlĂĄt, amely megbĂĄmulta a Time Road elĆcsarnokĂĄban. Ez is jĂłl izmolt, erĆs Ă©s hajlĂ©kony, szögletes ĂĄllĂș, nagy szemƱ, kefehajĂș Ă©s gyanakvĂł. FĂ©rfi. Ez is alaposan szemĂŒgyre veszi aprĂł termetĂ©t, hullĂĄmzĂł hajĂĄt, kĂ©k szemĂ©t, ĂłdivatĂș ĂĄllĂĄt, mellĂ©t, lĂĄbĂĄt, fenekĂ©t; mindazt, ami a vegytiszta kĂ©jvĂĄgyat nosztalgiĂĄval fertĆzheti. Lejla izgatott, nemcsak a haja, hanem a teste is hullĂĄmzik â ĂłdivatĂș testbeszĂ©d, imbecillis szenvedĂ©ly, hatos veszĂ©lyessĂ©gi fokozatba sorolt kamaszlĂĄny. Ez a megfelelĆ kifejezĂ©s LejlĂĄra. Ć az, akirĆl azt ĂrjĂĄk: mivel nem vetettĂ©k alĂĄ se gĂ©nmanipulĂĄciĂłnak, se testi-lelki korrekciĂłknak, olyan jegyeket mutat, amelyek kiszĂĄmĂthatatlan hatĂĄssal lehetnek mĂĄsokra. Mert egy nem egĂ©szen tökĂ©letes vĂĄll szebb lehet a tökĂ©letesnĂ©l is, mert az ember egyelĆre mĂ©g tökĂ©letlen lĂ©ny, s irracionĂĄlis, sokszor kedveli a tökĂ©letlent, gyakran Ă©pp az egyedi lobbantja lĂĄngra, s ami mĂ©g rosszabb, leginkĂĄbb az aprĂł, alig tudatosĂthatĂł hibĂĄt, aszimmetriĂĄt, hiĂĄnyt vagy többletet Ă©rzĂ©keli egyedinek. Egy tökĂ©letes vilĂĄg tökĂ©letes, racionĂĄlis polgĂĄrai sosem Ă©rzĂ©kelnĂ©k Marylin Monroe-t istennĆnek. BelĂĄtnĂĄ mindenki, hogy az az aprĂł kis anyajegy, mindent tönkre tesz. Ăs Ă©pp az arcĂĄnâŠ! Borzalom. MĂ©gis: a lakossĂĄg 76%-a mĂ©g mindig emocionĂĄlis alapon dönt, mĂ©g mindig Ă©szlelhetĆ a Monroe-effektus, vagyis az, amikor aprĂł hiba hat a tudatalattira, s a tökĂ©letlenĂ©rt rajonganak nĂ©melyek.
LejlĂĄt ezer aprĂł hiba pettyezi. Egyedi, aprĂł, izgĂĄga. IzgatĂł. Hatos veszĂ©lyessĂ©gi fokozatba sorolt kamaszlĂĄny, aki â ha Ăgy folytatja â nemsokĂĄra elĂ©ri a hetes besorolĂĄst, s akkor, a 747-es cikkely Ă©rtelmĂ©ben, automatikusan megfigyelĂ©s alĂĄ kerĂŒl. NagyjĂĄbĂłl erre gondol a magasan kĂ©pzett Ă©s kifogĂĄstalanul korrigĂĄlt biztonsĂĄgi ember a hĂĄrmas portĂĄn, ĂĄm Ășgy dönt, nincs ok ĂłvintĂ©zkedĂ©sre, kamerĂĄk figyelik a lĂĄny minden lĂ©pĂ©sĂ©t, ha csak a jĂĄrĂĄsa eltĂ©r a standardtĂłl hĂșsz-harminc szĂĄzalĂ©kkal, a rendszer rögtön jelez, Ă©s konduktor ĂĄll rĂĄ. Azaz megfigyelĆ. Vagyis spion. Spicli. Hivatalosan konduktornak kell mondani az ilyet.
A fĂ©rfi tehĂĄt ĂĄtadja a mĂĄgneskĂĄrtyĂĄt, Ă©s Lejla bejuthat a hajdani Nagy Hadronba, onnan pedig riksa viszi az Ășj rĂ©szleg gigĂĄszi kupolĂĄja alĂĄ.
Az 1112-es szobĂĄban mentĂĄlisan erĆsen korrigĂĄlt, vĂ©gtelenĂŒl nyĂĄjas fĂ©rfi fogadja. KedvessĂ©ge oly meggyĆzĆ, hogy Lejla fejĂ©ben megfordul: âEz az ember talĂĄn nem is manipulĂĄlt? Ăpp olyan, mint apa. De apa szigorĂș Ă©s mogorva. Aki termĂ©szetes, az mogorva. Aki korrigĂĄlt, az nyĂĄjas. Ez az ember viszont mintha mindkettĆ lenne egyszerre: termĂ©szetes Ă©s kedves. Pontosabban Ășgy kedves, mintha szĂŒletĂ©sĂ©nĂ©l fogva lenne az.â
Lejla feszĂŒltsĂ©ge csökken, csaknem boldog, hogy vĂ©gre embersĂ©ges alak közelĂ©be jut, nem fĂŒrkĂ©szik bĂĄntĂłan a hajĂĄt, a mellĂ©t, a fenekĂ©t. VĂ©gre! Ez a fĂ©rfi segĂt neki, nem vilĂĄgĂtja ĂĄt röntgennel, szemlĂĄtomĂĄst nem kattognak benne a standard nĆ leĂrĂĄsĂĄnak fĆ Ă©s alpontjai, nem a központi menĂŒ, egyfajta termĂ©kleĂrĂĄs szerint ĂtĂ©li meg. TalĂĄn meg sem ĂtĂ©li! EzĂ©rt LejlĂĄt az sem zavarja, hogy a fĂ©rfi arca viszont sablon. A minta egyĂ©rtelmƱen a hĂres B60, a KĂĄosz fĆszereplĆje â ugyanaz a csĂșcsos ĂĄll, ugyanaz a vonzĂł gödröcske az erĆs, fekete borostamezĆben, Ă©s ugyanaz a szomorkĂĄs, mĂ©gis erĆt sugallĂł tekintet a viszonylag erĆteljes szemöldökeresz alatt. Kicsit mĂĄr ez is divatjamĂșlt, a KĂĄosz kasszasikere mĂĄr vagy ezerszer megdĆlt, B60 ideje leĂĄldozott, nem jĂĄtszik mĂĄr, privĂĄt partikra sem hĂvjĂĄk, talĂĄn mĂ©g vetkĆzni se, elmĂșlt szĂĄzhĂșsz, ĂĄm fiatalkori kĂ©pei alapjĂĄn sok nĆnek mĂ©g mindig zsĂĄner, talĂĄn ezĂ©rt akad mĂ©g fiatalabb fĂ©rfi is, mint ez itt, aki B60-nĂĄ alakĂttatja magĂĄt.
â DrĂĄga kisasszony, mi szĂ©l hozta? â kĂ©rdezi az ötven körĂŒl jĂĄrĂł fĂ©rfi. â Pardon, a nevem Kvark. Foglaljon helyet!
â Köszönöm â rebegi Lejla Ă©s az ĂłriĂĄsi plĂŒssbe ereszkedik. A plĂŒssben nincs semmifĂ©le vĂĄz, Lejla Ășgy Ă©rzi, rögtön nyakig merĂŒl Ă©s hanyatt dĆl, de nem csekĂ©ly erĆfeszĂtĂ©s ĂĄrĂĄn egyenesbe hozza magĂĄt.
â Egy pohĂĄr vizet?
â Megköszönöm.
Kvark mozgĂĄsa szintĂ©n az apjĂĄt idĂ©zi fel, mondhatni vadregĂ©nyes, Lejla anyja legalĂĄbbis ezzel a jelzĆvel illetnĂ©. Könnyed, termĂ©szetes, örökölt, Ă©s nem manipulĂĄlt, nem köszön vissza benne egy gyorstalpalĂł testbeszĂ©d-tanfolyam sem. Kevesen mozognak Ăgy. FĆkĂ©nt SvĂĄjcban. A ProvinciĂĄban mĂ©g csak-csak, de itt ez egĂ©szen kivĂ©teles. Lejla tudja ezt, okos lĂĄny, Ă©s mĂ©g nem vesztett el mindent, bĂzik a jövĆben, akĂĄrmilyen gyorsan tĂĄvolodik is tĆle.
Lejla rögtön tudja, hogy Kvark az elsĆ manipulĂĄlt fĂ©rfi az Ă©letĂ©ben, aki megnyerĆ. Aki Ă©lĆnek hat. Aki nem egy tökĂ©letes zombi. C16, a fiĂș, akit a jövĆjĂ©ben lĂĄt, Ć is ultrakonzervatĂv csalĂĄdbĂłl valĂł, nagyon is provinciai, tehĂĄt nincs korrigĂĄlva semmiben, Ă©ppolyan, mint Ć, talĂĄn azĂ©rt is hat rĂĄ oly könnyen, s az apjĂĄtĂłl is mindig azt hallja, hogy ami korrigĂĄlt, ami manipulĂĄlt, felvarrt, kitöltött Ă©s klĂłnozott, az mind-mind pocsĂ©k. VisszataszĂtĂł, termĂ©szetellenes, emberellenes, Ă©ghajlatellenes Ă©s univerzumellenes. Ăm Lejla most tisztĂĄn tudja, hogy ez a hajszĂĄlerekig ĂĄtrendezett fĂ©rfi tetszik neki. Ha egyetlen csigolyĂĄja sem az igazi, akkor is. Mert jĂłl manipulĂĄltĂĄk, jĂłl korrigĂĄltĂĄk, egyszerƱen mindent jĂłl csinĂĄltak rajta, jobbĂĄ tettĂ©k mindenĂ©t, olyannyira, hogy az is Ă©rdektelen, mi volt a sablon. MĂ©g B60-nĂĄl is jobb! Fel is merĂŒl LejlĂĄban, hogy talĂĄn B60-t igazĂtottĂĄk Kvarkhoz, s nem fordĂtva.
Lejla korrekciĂł nĂ©lkĂŒl is okos lĂĄny. Ritka, termĂ©szetes intelligencia dolgozik vadul az aprĂł hibĂĄk szĂ©psĂ©ges sora mögött, ĂĄm egy dolgot mĂ©gsem tud. Nem tudja, hogy amikor Kvarkot szemlĂ©li, a kĂ©pzeletĂ©ben a Nagy HadrontĂłl tĂĄvol, SvĂĄjcon Ă©s a ProvinciĂĄn tĂșl lĂĄtja Ćt. Nem hĂĄzak között, nem csarnokban, hanem a dĂ©dapa fotĂłinak vilĂĄgĂĄban, ott, ahol Ćsszel mĂ©g lombjukat vesztik a fĂĄk. Ott, ahol Kvark szörnyen Ă©reznĂ© magĂĄt, Ă©s mint egy gĂłlem, talĂĄn szĂ©t is esne. Ha Lejla tudatosĂtanĂĄ, amit önmagĂĄban lĂĄt, szĂ©gyenkezne: virĂĄgzĂł mezĆn nyargal, fĂŒstmentes alkonyban, pucĂ©ran, s Kvark â abban a szĂ©pen vĂ©rzĆ alkonyban â valamifĂ©le nagyfarkĂș, tudĂłs Tarzan, bogyĂłk Ă©s a jövĆ ismerĆje, minden öböl Ă©s minden barlang egyedĂŒli örököse, valĂłsĂĄgos ĂdĂĄm, egy alfahĂm, Lejla pedig hamvas, remĂ©nyteli Ă©s rĂĄnctalan Ćsanya, aki korrigĂĄlhatatlan, manipulĂĄlhatatlan jövĆt szĂŒl majd Kvark temĂ©rdek, tƱzforrĂł magvĂĄbĂłl.
â Ez affĂ©le ĂŒzemlĂĄtogatĂĄs? NetĂĄn kvantumfizikĂĄt tanul a drĂĄga kisasszony? â kĂ©rdezi Kvark, Ă©s LejlĂĄnak nyĂșjtja a tiszta vĂzzel teli hƱvös poharat.
â Nem igazĂĄn.
â Ă, azt hittem, hogy ön is a Hadron-jubileumra jött.
â SajnĂĄlom, azt sem tudtam, hogy most van. Röstellem â mondja Lejla, s arra gondol: csak egy hajszĂĄlon mĂșlt, hogy az Akropolisz ĂĄtadĂłjĂĄn viszont ott legyen. Krisztus elĆtt 419-ben.
â Semmi gond. Igaza van, nem a jubileum a legfontosabb. De akkor miben segĂthetek?
â Nem szĂłlt senki?
â Nem, de mondja csak bĂĄtran! ĂrĂŒlök, ha egy ilyen termĂ©szetes szĂ©psĂ©gnek segĂthetek. De kĂ©rem, ne adja tovĂĄbb, hogy a termĂ©szetessĂ©gĂ©t dicsĂ©rtem, tudja, hogy van ez⊠Nem mindenĂŒtt veszik jĂł nĂ©ven. Ăs remĂ©lem, nem vette tolakodĂĄsnak â mondja Kvark, s ezzel olyan meghittsĂ©get hoz lĂ©tre, amelyben Lejla rögtön felolvad.
â Engem a ParallelidĂĄk Ă©rdekelnek. SzeretnĂ©k odautazni.
Kvark megdöbben, s ugyanakkor csodĂĄlat tĂŒkrözĆdik rajta:
â Gondolja, hogy odautazhat? Ezek szerint azt sem tudja, hogy alig mĂĄsfĂ©l Ă©ve nyĂlt ez a lehetĆsĂ©g. Civilek eddig nem utaztak, s ha fognak is, nagyon sokba kerĂŒl. De tudja, mit? A kĂsĂ©rleti utasok közĂŒl ketten ellenreakciĂłt mutattak az elixĂrrel szemben. Ha jĂłl meggondolom, beszervezhetnĂ©m a helyĂŒkre. MĂ©ltĂĄnyos ĂĄron. Mit szĂłl? De mielĆtt bĂĄrmit vĂĄlaszolna, ĂĄrulja el, miĂ©rt kĂvĂĄncsi a ParallelidĂĄkra?
Lejla lelkesen mesĂ©li Kvarknak, mint egy rĂ©gi, bizalmas barĂĄtnak, hogy Ășjabban veszni Ă©rzi a jövĆjĂ©t, a mĂșltban sejt hibĂĄt, s azt a hibĂĄt akarja megtalĂĄlni.
â SzĂ©p szĂĄndĂ©k, csak Ă©pp ez nem olyan egyszerƱ. Tudja, a pĂĄrhuzamos valĂłsĂĄgok lĂ©nyege Ă©pp az, hogy vĂ©gtelenĂŒl sok van belĆlĂŒk, s nagy rĂ©szĂŒk Ă©pp csak egy kicsit kĂŒlönbözik attĂłl a valĂłsĂĄgtĂłl, amelyben most vagyunk. Vagyis ha ĂĄtkĂŒldöm az egyikbe, talĂĄn meg sem talĂĄlja a kĂŒlönbsĂ©get, talĂĄn csak egy kavics lesz mĂĄskĂ©nt, egy repedĂ©ssel több a falban, rĂĄadĂĄsul igen hosszĂș idĆ, hogy a pĂĄrhuzamos valĂłsĂĄgok tĂzezreit vĂ©gigjĂĄrja. Ehhez kell az elixĂr, amely meghosszabbĂtja az Ă©letĂ©t. Az pedig szinte megfizethetetlen. Ăn rokonszenves nekem, de ezt mĂ©g Ă©n sem intĂ©zhetem el. RĂĄadĂĄsul csak akkor van esĂ©lye, ha pontosan tudja, mikor romlott el a jelen, azaz a mĂșlt. Sejti esetleg, hogy hol hibĂĄzott?
Lejla nem tĂ©pelĆdik, rögtön egy bizonyos nap ugrik be, amikor C16, a provinciai fiĂș nem karolta mĂĄr többĂ©. Amikor elszakadtak a kettejĂŒket összekötĆ Ă©rzĂ©keny szĂĄlak, Ă©s bĂĄr Kvarkra nĂ©zve nem is tƱnik mĂĄr oly fontosnak, hogy visszamenjen ahhoz a dĂ©lutĂĄnhoz, mĂ©gis habozĂĄs nĂ©lkĂŒl nevezi meg a dĂĄtumot, sĆt az ĂłrĂĄt Ă©s percet is.
â Remek! Ăgy sokkal könnyebb a dolog! â örvendezik Kvark, Ă©s Lejla vĂĄllĂĄt ĂĄtölelve azt kĂ©rdezi:
â Ăs a bĂĄtorsĂĄga is megvan hozzĂĄ? Ki tudja, mit lĂĄt majd? Ez mĂ©g kezdeti utazĂĄsi forma. BiztonsĂĄgos, ĂĄm kezdeti, a következmĂ©nyeket nem ismerjĂŒk mĂ©g, alig vannak teszteredmĂ©nyeink. Ăgy is akarja?
â FeltĂ©tlenĂŒl â mondja Lejla, de a vĂĄlasz mĂĄr voltakĂ©pp arra vonatkozik, hogy szeretne minĂ©l tovĂĄbb maradni Kvark bƱvkörĂ©ben. SzeretnĂ©, ha tovĂĄbb karolnĂĄ, ha mĂ©g erĆsebben, ha hozzĂĄĂ©rne az arcĂĄhoz, ha beletĂșrna a hajĂĄba, a hĂșsos ajkait pedig az övĂ©ire tapasztanĂĄ, mĂ©g ha szilikon, akkor is. Ha az ĂĄgyĂ©kĂĄval nekifeszĂŒlne az Ć ĂĄgyĂ©kĂĄnak, ha fĂ©lrevonnĂĄ a sarokba, ha visszalöknĂ© az alaktalan plĂŒssbe, Ă©s arra kĂ©rnĂ©: rakd szĂ©t a lĂĄbad! Fittyet hĂĄnyva a biztonsĂĄgi kamerĂĄkra, kicsatolnĂĄ a szĂjat, Ă©s elĆvennĂ© a farkĂĄt, amivel Ășj nemzedĂ©kek hosszĂș sorĂĄt nemzenĂ© egy Ășj, derƱs Ă©s termĂ©szetes Ăden szĂĄmĂĄra. Kvark pĂ©nisze nyilvĂĄn Ășj tĂpusĂș, nyomĂĄsĂ©rzĂ©kelĆ, biopneumatikus âKamĂ©leonâ, vagyis mindig Ă©pp akkora, hogy kitöltse a partnert. Se nem kisebb, se nem nagyobb. A kĂ©nyes behatolĂĄsnĂĄl kisebb, majd hĂ©zagmentesre nĆ, s ha kell, akĂĄr az aktus közepette is dinamikusan Ă©s ideĂĄlisan vĂĄltozik, viszont jĂłval nagyobb erĆvel lövell, Ă©s jĂłval többet is, mint a natĂșr, arrĂłl nem beszĂ©lve, hogy nem tisztĂĄn ondĂłt, hanem sterilizĂĄlĂł Ă©s fertĆtlenĂtĆ, vitaminos hĂŒvelybalzsamot is. Olyan a natĂșr ondĂłbĂłl kifejlesztett sĂkosĂtĂłt, amely megsokszorozza a kĂ©jĂ©rzĂ©st Ă©s vagy tĂzszer hosszabb idejƱvĂ© teszi, amitĆl a vagina garantĂĄltan Ă©s sĂ©rĂŒlĂ©smentesen az ĂĄjulĂĄsig döfködhetĆ. LejlĂĄban fĂ©ktelen vĂĄgy Ă©bred, hogy ezt a turbĂł intelligens pĂ©niszt â mely kiiktatja a fĂĄjdalom Ă©s a fertĆzĂ©s kockĂĄzatĂĄt â magĂĄba fogadja. VĂĄgyik a tuningolt biotech hĂmtag okozta extra örömre, semmivĂ© lesz egy pillanat alatt minden fenntartĂĄsa, a konzervatĂv, reakciĂłs neveltetĂ©s, vĂĄgyik Kvarkra, Ășgy Ă©rzi, termĂ©szetesebbnek Ă©reznĂ© Ćt, mint bĂĄrki mĂĄst. Közelebb akar kerĂŒlni hozzĂĄ, ha kell, azon az ĂĄron is, hogy bizonytalan kimenetelƱ Ă©s drĂĄga utazĂĄst tesz a ParallelidĂĄkra.
â Ăgy lĂĄtom, maga rĂ©gi vĂĄgĂĄsĂș csalĂĄdbĂłl valĂł, Ăgy talĂĄn nem sĂ©rtem meg vele, ha megkĂ©rdezem: ugye, tanult mĂ©g kĂ©zĂrĂĄst?
â Igen, Ă©desapĂĄmtĂłl â rebegi Lejla.
â Remek. Tudja, ez könnyebbsĂ©g. A grafolĂłgusok sokat segĂthetnek. MĂĄr csak egy kĂ©rdĂ©s marad. MibĆl fedezi az elixĂr ĂĄrĂĄt? Nem bĂĄnja, ha az Ă©lete jelentĆsen meghosszabbodik?
â Nem igazĂĄn örĂŒlök neki, de ha egyszer muszĂĄjâŠ
â MuszĂĄj. Ha tĂ©nyleg a ParallelidĂĄkat akarja. SegĂtem magĂĄt mindenben, ne aggĂłdjon, csak hĂĄt az elixĂr ĂĄra⊠A csalĂĄd tĂĄmogatĂĄsĂĄra szĂĄmĂthat?
â Az sajnos szĂłba sem jöhet. Ăs mĂĄs eshetĆsĂ©g sem â magyarĂĄzza Lejla, Ă©s arra gondol: âMiĂ©rt nem lassĂt, miĂ©rt nem tĂ©r el a tĂĄrgytĂłl, hogy inkĂĄbb rĂĄm figyeljen?â
Kvark az ĂĄllĂĄt simogatja:
â VĂĄrjon csak, talĂĄn erre is van megoldĂĄs.
âBĂĄr ne lenne â gondolja Lejla â Ă©s mĂ©g hosszan kereshetnĂ©nk a megoldĂĄst a problĂ©mĂĄra, s közben rĂĄm talĂĄlna Ă©s felfedezne engem. FelfedeznĂ© bennem a gyors Ă©s biztos, nyugtalanĂtĂł Ă©s vonzĂł megadĂĄst. RĂĄjönne, hogy nincs ellenemre benne semmi, ami mƱ Ă©s Ășj, rĂĄjönne, hogy hiszek korrigĂĄlt rĂ©szĂ©inek Ă©des mƱködĂ©sĂ©ben, Ă©s mindent, ami bennem rĂ©gi, termĂ©szetes Ă©s szƱz, örömmel adnĂĄm oda neki.â
â Ha esetleg petesejtet adna nekĂŒnk klĂłnozĂĄsraâŠ
Lejla összerezzen, de aztĂĄn arra gondol: pĂĄr sejt, mit szĂĄmĂt az? Ha Ć Ăgy gondolja jĂłnakâŠ
â Rendben. Mikor?
â NyĂ©lbe ĂŒthetjĂŒk akĂĄr azonnal is, s aztĂĄn jöhet a lĂ©nyeg! KikĂ©pzem az Ăștra. SzemĂ©lyesen, ha Ășgy akarja.
â ĂrĂŒlnĂ©k â mosolyog Kvarkra Lejla, mintha a âkikĂ©pzĂ©sâ szĂł fednĂ© le mindazt a vĂĄgyat, amely egy perc alatt, mint a tƱz, elborĂtotta. EgyĂ©bkĂ©nt is: a petesejtvĂ©tel bizalmas aktus. BĂĄr egĂ©szen mĂĄskĂ©nt, mint akarnĂĄ â miĂłta Kvarkot megkĂvĂĄnta â, de behatolnak majd a testĂ©be. âMindegy is hogyan, gondolja Lejla, csak Kvark is ott legyen! Ha Ć csinĂĄlnĂĄ, az volna a legjobb. HĂĄtha tĂ©nyleg Ć csinĂĄlja!â
Ăs engedelmesen követi az Ăj Hadron oldalcsarnokĂĄba.
A mƱtĆ steril Ă©s vörös. MetszĆ benne a levegĆ, Lejla frissnek Ă©rzi, ahogy azt a vizet is, amellyel kĂ©t nĆ â nem tudni, mi okbĂłl â tetĆtĆl talpig lemossa, aztĂĄn bebugyolĂĄljĂĄk. A lepel langyos Ă©s rendkĂvĂŒl finom. Lejla sosem Ă©rezte magĂĄt Ăgy, csak olvasott ilyesmirĆl, igen, talĂĄn a rĂłmaiak Ă©ltek ilyen finom kelmĂ©k Ă©s valĂłdi Ă©rzĂ©sek között, virĂĄgkorukban, a Birodalom kettĂ©szakadĂĄsa elĆtt, gondolja, aztĂĄn Ășjra a mƱtĆ, Lejla felfekszik az ĂĄgyra, összezĂĄrja a lĂĄbĂĄt, kicsit szorong, Ă©s vĂĄrja az Ă©rzĂ©stelenĂtĂ©st, de nem endoszkĂłpiĂĄval veszik ki a sejteket, hanem a hĂŒvelyen ĂĄt.
Kvark a sarokban ĂĄll, bĂĄrhogy szuggerĂĄlja is Lejla, nem lĂ©p közelebb. A lengĆajtĂłn ĂĄt kĂ©t fĂ©rfi Ă©rkezik Ă©s egy nĆ.
â KĂ©rem, nĂ©zzen a mennyezetre! â utasĂtjĂĄk LejlĂĄt, Ă©s a hĂŒvely tĂĄgĂtĂĄsĂĄba kezdenek.
â SzƱz a lĂĄny â ĂĄllapĂtja meg az egyik.
â MĂ©g ilyet! â mondja halkan a mĂĄsik.
Kvark ekkor mĂ©giscsak odalĂ©p az ĂĄgyhoz, megfogja Lejla kezĂ©t, Ă©s vĂ©gigsimĂt a homlokĂĄn:
â Ez csodĂĄlatos.
âMiĂ©rt nem te csinĂĄlod? Hagyjuk a ParallelidĂĄkat! KĂŒldd el ezeket az alakokat! Menjenek el, Ă©s vegyĂ©k ki belĆlem ezt a hideg csövet! Hadd mosakodjak le, kapcsold le a hideg fĂ©nyt, engedd ki a metszĆ levegĆt, mosolyogj rĂĄm Ășgy, mint elĆször, zĂĄrd be az ajtĂłt, kapcsold ki a kamerĂĄkat, Ă©s tĂ©gy a magadĂ©vĂĄ. Ne vegyĂ©l ki belĆlem semmit. InkĂĄbb, amit csak lehet, ami csak benned van, rakd belĂ©m!â â gondolja kĂ©tsĂ©gbeesetten Lejla, ĂĄm Ășgy tƱnik, Kvark nem rendelkezik a gondolatolvasĂĄs kĂ©pessĂ©gĂ©vel Ă©s emĂłciĂłnak benne nyoma sincs.
â Nem akarja, hogy szerezzek magĂĄnak nĂ©hĂĄny szeretĆt? Nem szeretne beavatĂĄst? Ez ma mĂĄr, legalĂĄbbis itt, SvĂĄjcban elfogadott.
Lejla a fejĂ©t rĂĄzza. Nincs mĂĄs vĂĄgya, mint hogy vĂ©gre összezĂĄrhassa a lĂĄbĂĄt Ă©s elhagyja a mƱtĆt.
âTegezz mĂĄr le, kĂ©rlek!â â fohĂĄszkodik magĂĄban, s Kvark keze utĂĄn nyĂșl, mire Kvark kimegy.
â SikerĂŒlt? â kĂ©rdezi Lejla aggĂłdva pĂĄr ĂłrĂĄval kĂ©sĆbb.
â Persze. Remek sejteket adott, köszönjĂŒk â mondja Kvark, s mivel lĂĄtja, hogy Lejla megszeppent, talĂĄn kicsit fĂ©l is, mĂ©g hozzĂĄteszi:
â Na, jöjjön ide, kedves.
Magåhoz öleli, és hosszan ringatja a mellkasån, akår egy gyereket.
â Ăs ne aggĂłdjon, megtalĂĄlja, hol az a hiba, amely miatt tĂĄvolodik öntĆl a szĂ©p jövĆ.
Lejla szĂĄll. EgyedĂŒl. Egy kapszulĂĄban. Nem magasan, s nem is alacsonyan â a tĂ©ren Ă©s az idĆn ĂĄt. Sosem hitte volna, hogy a tĂ©r ennyire szĂnes, s hogy az idĆ fodros is lehet. Ărzi az utazĂĄs kicsit Ă©gett illatĂĄt, csillagokat lĂĄt, de nem maga fölött, hanem önmagĂĄban, temĂ©rdek csillagot Ă©s tejutat, mĂĄgnesessĂ©g jĂĄrja ĂĄt minden irĂĄnybĂłl, olyan Ă©des Ăz, ami a sĂrĂĄst elĆzi meg, mĂĄr ha az emberbĆl nem iktattĂĄk ki a sĂrĂĄs kĂ©pessĂ©gĂ©t, nem mƱtöttĂ©k ki a könnycsatornĂĄt, ha nem korrigĂĄltĂĄk abszolĂșt szenvedĂ©ly- Ă©s szenvedĂ©smentesre. Lejla, a ProvinciĂĄbĂłl valĂł, hatos veszĂ©lyessĂ©gi fokozatba sorolhatĂł lĂĄny hetes erĆssĂ©gƱ szenvedĂ©llyel szĂĄll a tĂ©ridĆben, szeme nyitva, fĂĄsultan szemlĂ©li a kĂ©t pĂĄrhuzamos valĂłsĂĄg között hĂșzĂłdĂł szĂnes-szagos semmit, Ă©s vĂĄrja, hogy megĂ©rkezzen. MielĆtt a mĂĄsik valĂłsĂĄgba ĂĄtugorna a CERN Ășj rĂ©szecskegyorsĂtĂłjĂĄnak segĂtsĂ©gĂ©vel, Ă©s eltƱnne SvĂĄjcbĂłl, hogy egy mĂĄsik SvĂĄjcban sĂ©tĂĄljon ki egy mĂĄsik Nagy Hadron hĂĄrmas portĂĄjĂĄn, pillanatnyi sötĂ©t ĂĄll be, rövid bĂșgĂĄs, vibrĂĄlĂł-sercenĆ fĂ©nyek, aztĂĄn ott ĂĄll az udvaron, a Nagy Hadron udvarĂĄn. Nem Ă©rti, miĂ©rt nem a csarnokban, miĂ©rt nem Kvark szobĂĄja az, amelyet elsĆnek lĂĄt, egy mĂĄsik Kvark mĂĄsik szobĂĄja, miĂ©rt az udvar, amelyre csak az ablakbĂłl vetett egy futĂł pillantĂĄst, s Ăgy nem hasonlĂthatja össze a mĂĄsik udvarral, nem vizsgĂĄlhatja rögtön, hogy ez a pĂĄrhuzamos valĂłsĂĄg miben kĂŒlönbözik attĂłl, amelybĆl Ă©rkezett, ĂĄm mielĆtt elszomorodna, megpillantja Kvarkot. A fĂ©mfekete kövezet tĂșloldalĂĄn ĂĄll, nem mosolyog, nem nyĂĄjas cseppet sem, Ă©ppoly agyonmanipulĂĄltnak, tĂșlkorrigĂĄltnak tƱnik, mint a mĂĄsik Kvark elĆtt minden manipulĂĄlt Ă©s korrigĂĄlt fĂ©rfi Ă©s nĆ. Az arca szigorĂș, hideg Ă©s halott gĂłlemarc, nem egyĂ©b, ĂĄgkeze van, gallyujjai, s ezek az ujjak egy piszkos lombikot tartanak. SĂĄrga folyadĂ©k ĂĄll benne, Ă©lĆ kotyvalĂ©k, amelynek tudata van, Ă©rzĂ©sei, Ă©s a folyadĂ©k önmagĂĄtĂłl undorodik. Lejla azt kĂvĂĄnja, hogy Kvark fordĂtsa meg a lombikot, Ă©s öntse ki a fĂ©mfekete kövezetre. Ăm Kvark ilyet nem tesz. Esze ĂĄgĂĄban sincs. Lejla tudja, mi van a lombikban: hĂĄrom, izotĂłniĂĄs oldatban ĂĄzĂł, elĂĄrvult petesejt. Az a jövĆ, amelyet nem a mĂĄsik Kvarkkal, s nem is ezzel, hanem talĂĄn C16-al kezdhetett volna el. Lejla okos lĂĄny, tudja, mit tartalmaz a tudatos, szomorĂș folyadĂ©k: hĂĄrom egymĂĄssal pĂĄrhuzamos, s immĂĄr manipulĂĄlhatĂł jövĆt. De mĂĄr kĂ©sĆ, Kvark kezĂ©ben van mindhĂĄrom lehetĆsĂ©g, az elsĆ Ă©s az utolsĂł dobĂĄs. Lejla mĂ©hĂ©ben vĂĄkuum, tĂ©r Ă©s idĆ nĂ©lkĂŒli, hideg Ă©s kietlen, feketĂ©n ragyogĂł Ʊr, s ez a pĂĄrhuzamos Kvark sem kĂ©rdez semmi mĂĄst, csak azt:
â Tudod-e mĂĄr, te kis ribanc, hogy hol csĂșszott szĂ©t a jövĆd?
Szeretem ezt a novellĂĄt. JĂł, hogy itt van. đ
Jönnek mĂ©g ĂĄt mĂĄs ĂrĂĄsok is, de alapvetĆen az Ășjaknak kell Ă©letben tartani Ă©s hamarosan dominĂĄlni ezt az oldalt.
Jöjjenek hĂĄt az Ășj ĂrĂĄsok Ă©s dominĂĄljanak! đ
(Még többet fogsz dolgozni, mår låtom.)