• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Hemingwayről (Jégvágó, 2013)

Hemingway ivott, akár a gödény, mint hírlik, néha együtt Marylin Monroe-val. Többet ivott Jack Londonnál is, búvalbaszott figura volt, mondjuk, meg tudom érteni, ha esetleg ő maga is úgy érezte, hogy mások epigonja.

Centauri Jégvágó Magvető Kiadó 2013 irodalom író Kék angyal könyv Ice Pick novella HemingwayrőlÁm Moniz túlélte a merényletet. Hihetetlen, de igaz. A sors iróniája, hogy lebénult. Többé nem kotorhatott senki fejében, hisz még a seggét is más törölte. Talán ez is befolyásolta a Nobel-bizottságot? Talán a szánalom vezette őket, amikor pontosan tíz évvel később a béna Monizt kitüntették? Nem kizárt. Nagyi szerint nemegyszer egyéb megfontolások alapján döntöttek.
Hemingway díjáról például azt mondta:
– Ernest nem igazán érdemelte meg. Jack London epigonja volt, Az öreg halász meg a Moby Dick parafrázisa. Azért adták neki, mert akkor már jó ideje nem kapott amerikai, és emiatt sokan zúgolódtak. A Nobel-díjat európai díjnak könyvelik el, ha nem adnak már egyet ide is. Mások szerint azért kapta, hogy a „jobbos” Faulkner után egy „balos” amerikai is kapjon. Jobb híján Hemingway látszott erre leginkább érdemesnek. De vele legyünk elnézőek!
Fel nem foghattam, Hemingwayjel miért bánik kesztyűs kézzel, mikor másokkal annyira cudar. Később megértettem.
Hemingway ivott, akár a gödény, mint hírlik, néha együtt Marylin Monroe-val. Többet ivott Jack Londonnál is, búvalbaszott figura volt, mondjuk, meg tudom érteni, ha esetleg ő maga is úgy érezte, hogy mások epigonja. Szerencséjére akkoriban a lobotómiát már tiltották. Freeman ámokfutását az ECT, vagyis az elektrosokk váltotta föl. Az sem sokkal jobb. Eredetileg vágóhidaknak fejlesztették ki, hogy azzal nyírják ki a húsmarhákat. És ezt a kütyüt csatolták emberekre, hogy jól fejbe kúrják őket. Azért ez fantasztikus, nem? Azt mondják, hogy a mániás depressziósok, az öngyilkosok olyan erős halálélményben részesülnek, hogy elmegy a kedvük az egésztől. Klassz. Réges-rég, amikor az elektromosság csak egy varázsos kunszt, vásári mutatvány volt az arisztokraták hétvégi mulatságain, és azon vihorásztak a dámák, hogy égnek áll a hajuk a leideni palacktól, ki gondolta, hogy egyszer erre használjuk majd? Rosemary Freeman jégvágójába, Hemingway pedig az elektrosokkba futott bele. Tucatszor kúrták agyba, az eredmény nem volt olyan tragikus, mint Rosemarynél, Ernestnél viszont ez is lehúzta a rolót.
Az utolsó kezelés után új füzetet nyitott, írni szeretett volna, történetet – háborús, délvidéki, kalóz vagy bármiféle sztorit –, de hiába szakadt róla öreg víz, hiába gyűlt a gallérjába a tajték, hiába nyugtalanította szándék, a fehér lapon túl semmit sem talált. Jó pár ilyen üres füzet porosodott a fiókjában. Minden egyes ECT után újat nyitott, és basszus, egyikbe sem írt semmit. Nem tudott. Az utolsó füzet utolsó lapjára meg csak annyit:      
Mi értelme volt szétbarmolni a fejem és kitörölni az emlékeimet? Az emlékezetem volt az én tőkém, és most teljesen csődbe mentem.
– aztán visszarakta a rózsafatollat a tokba, puskát vett elő, és mint aki egész életében erre készült, tök rutinosan, szájon keresztül, alulról felfelé, főbe lőtte magát.
A golyót a plafon fogta meg.
További részlet
Centauri – Jégvágó (Magvető Kiadó)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük