• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2016.01.21. Első keleti etap – kigyóbőr-kamion (11. nap)

2016. január 21. 9:21
facebook-buttonRÉV ÉS FÉLÚT
Jó reggelt! Lezárult a szavazás. 8 órakor az állás a következő volt: Eger-Miskolc irány 61, Kecskemét-Szeged irány 48. Tegnap este nagy csata zajlott a két irány között, jó darabig Szeged volt az élen, de késő estére Eger átvette a vezetést. Ez idáig nem volt még ennyire szoros, izgalmas „meccs”. Én örülök az Eger-Miskolc iránynak is. Hegyek között még nem vitt az út, most előfordulhat az is. Szóval hamarosan elindulok az M3-ason.
Emlékeztek még a Nenére? Arra a kis jégbe fagyott hajóra, ahol aludtam, s amivel viharba kerültünk a jeges Balatonon? A napokban rákérdeztem a kapitánynál, hogy mi lett a kis hajó sorsa, hisz amikor Balatonfüreden végre kikötöttünk, világos lett, hogy onnan aligha mehet haza vízen. Némi túlzással a Nene a jég fogságába esett Füreden. Laci volt olyan kedves, és tegnap képeket küldött a Nene útjáról. Végül is vontatón ment haza szárazon. Lacinak üzenem, örülök, hogy minden rendeződött.
A Nene már hazaért és pihen. Én pedig ma vagyok a tervezett út felén. Boldog vagyok és izgatott, az első naphoz hasonlóan kíváncsi, most küldtetek először keletnek. Nem mellesleg, annak idején az ifjú Jack London is nyugatról keletnek tartott. Kövessetek továbbra is, én pedig igyekszem bejelentkezni, amikor csak lehet. Üdv: Cen’

2016. január 21. 14:28
facebook-buttonAz m3 bagi lejárojanal jarok. Nehez lesz innen tovabb jutni, metszo a hideg, de a kedvem nagyszeru. Meg mindig nyitott kerdes, hogy meddig es hova jutok. Jo erzes, hogy 10 nap utan is van bennem kivancsisag. Hegyeket remelek es erdoket. Udv nektek: centauri

2016. január 21. 15:40
facebook-buttonEljutottam a hatvani benzinkutig, meg mindig az m3-on. Lassan haladok, viszont ma vett fel eloszor olyan ember, aki hallott az utrol a radioban. Kepet nemigen enged a telefon, de probalom. Udv: centauri

2016. január 21. 18:01
facebook-buttonELSŐ KELETI ETAP – BUKTA? (11. nap)
Nem akarok elhamarkodottan ítélni-ítélkezni semmiről, de mintha a mai nap világosan jelezné: átjöttem a Dunán. Az M3-ason haladok keletnek, de mint a csiga. Ez egy dolog. Hogy Hatvannál kábé négy órát álltam a fagyban, s nem állt meg senki, a „megesik” kategória, de láttam pár dolgot ma, amit korábban, 10 nap alatt egyszer sem. Ma esett meg először, hogy egy autós beintett (l…sz a seggedbe). Egy órán belül kétszer láttam autót a sztrádáról a benzinkútra szemből (SZEMBŐL) befordulni. Hogy érthetőbb legyen, túlmentek a benzinkúton, de ez nem zavarta őket, lazán bekanyarodtak ott, ahol a kijáró van. Egy ukrán meg egy magyar holdjáró. 10 nap alatt összesen nem láttam annyi öltönyös, nyakkendős embert, mint itt két óra alatt. Temérdek az ukrán autó, s bennük jól öltözött „üzletemberek”, na jó, ne legyünk előítéletesek: üzletemberek (idézőjel nélkül). Aztán 10 nap alatt összesen nem láttam ennyi kopaszra borotvált, szétgyúrt, BMW-s Michelin-embert, mint itt ma délután.
Lényeges különbség a Dunántúlhoz képest, hogy erős a tranzitforgalom. Az M3-ason sosem stoppoltam. Hát most igen. Talán csak a kezdet nehéz, aztán fordul a kocka. Mindenesetre rekordot döntöttem ma, mert ennyi időt egyhuzamban még nem töltöttem egy helyen.
Rájöttem: ritkán gondol az ember arra, hogy van arca. Mire besötétedett, én másra már nem is tudtam, úgy lefagyott. Végül attól is tartottam, hogy a benzinkúton is más fogad, mint nyugaton. De szerencsére itt kedvesek.
A stratégia a következő. Most posztolok nektek, nem mintha ideje lenne, de addig is melegedek. Aztán iszok a kávémból, eszek szendvicset, csokit, felhúzok a lábamra még egy zoknit, és amikor úgy érzem, készen állok, kiállok a lámpák alá és próbálkozom. Ha sokáig nem vesznek fel, újra bejövök melegedni. És ezt addig-addig csinálom, míg előre nem jutok. Ha kell reggelig. Mezőkövesd közelében egyébként van meghívóm, de hát az innen még 80 kilométer. De ne aggódjon senki, jó helyen parkolok, lámpák vannak, benzinkút és egy éjjel-nappali étterem is. Nem mintha vacsorázhatnék, de melegedni azért talán ott is lehet. Üdv: Cen’
(Csak álmos ne lennék!)

2016. január 21. 22:14
facebook-buttonHát, kedves barátaim, nem állítom, hogy a mai nap unalmas volt. Megérkeztem, bár nem tudtam még este sem, hogy ide tartok. Konkrétan Füzesabonyba. Iszony jó kamionban, ahogy látjátok, kígyóbőrmintás műszerfal, szabóval varratott keleti kárpit, baldachin, jópofa sofőr, s amit csak egy vándor magának kívánhat, és ahová érkeztem! Az – ahogy a költő mondja – nem semmi. Köszönöm enapi aggódásotok, figyelmeteket, támogatásotokat, legyen szép éjszakátok, én most a vendéglátóim asztalához ülök. Üdvözlettel és köszönettel: Centauri

jack londontúra

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük