• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2022.03.04. Hol a francban voltam már megint?

Írtam egy irgalmatlanul hosszú könyvet – és ezt mondhatom végre múlt időben. Több mint nyolcszáz oldal A/4-ben, 2 millió karakter, bőséges olvasmány, ráadásul természettudományos ismeretterjesztő képeskönyv (azt hiszem, ebbe a kategóriába tartozik leginkább). Jó pár év után most azt mondhatom megint (utoljára a Jákob botja megjelenése előtt mondhattam ilyet), hogy leadtam egy kötetet. A megjelenéséről is mondhatok konkrétumot: ez év ősze, várhatóan október eleje.

Amikor először láttam kinyomtatva, kissé megrémültem. Észre sem vettem, mikor lett ekkora. Csak azt tudtam, mi minden van, amit semmiképp sem hagyhatok ki belőle. Mivel több ezer kép is színezi, a munka sem áll meg oly könnyen, mint egy regény esetén, mivel a szerkesztés teljes folyamatában ott kell lennem, így ez a könyv továbbra is rengeteg munkát ad a következő hónapokban, de ez már egészen más, mint írni, gondolkodni rajta, próbálgatni, hogyan lenne a legjobb, ötletelni, jegyzetelni, aztán kipróbálni egyik dolgot a másik után, megírni egyik fejezetet a másik után, napról napra. Bármi történik is, ezt a könyvet már megírtam. Azt remélem, hogy akik sokallták az újabb szünetet a honlapon, utólag majd úgy látják: megérte.

Amikor a Jákobot befejeztem, bementem a városba, hogy egy új öngyújtót vegyek, s azzal ünnepeljek. Végtelenül kimerültem a regény végére, és ez – mint utóbb világos lett számomra is – meg is látszott rajtam. Elmeséltem már valahol, hogy a boltban, ahol öngyújtók között válogattam, az eladó hölgy hosszas méricskélés után feltette a kérdést: “Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de mennyit ült?” Vagyis úgy néztem ki akkor, mint aki hosszú börtönévek után először lép ki az utcára. Gőzöm sincs arról, hogy most hogyan nézek ki, de az biztos: egy könyvet befejezni nagy öröm, és megkönnyebbülés is. Főként, ha akkora, mint az új könyv. Nem írtam még se ilyen jellegű könyvet, és nem dolgoztam még ekkora terjedelemmel sem. Nagy kaland volt – és nagy kaland lesz eljuttatni a nyomdáig, onnan pedig a polcotokra.

Ezúttal nincs bennem az a felszabadultság (bár igazán a Jákob után sem volt), de készen állok rá, hogy lassanként az online világba is visszatérjek. A teljes könyv leadásának másnapján már interjút is adtam (hozok még hírt erről is), belefogtam más munkákba, tennivalókba is.

Köszönöm a türelmeteket és támogatásotokat!

A legjobbakat kívánva: Cen’

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider


     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

    27 Comments:

    1. De jó, hogy itt vagy és jó hírekkel!
      Legalább tudjuk a kámforrá válás termékeny volt:-)))

      • A hajrában egyszerűen nem lehetett másképp; amúgyis mindig több vas izzik a tűzben, ez viszont akkora patkó volt, hogy muszáj volt egyes egyedül őt kalapálnom. 🙂

    2. Üdv újra az online térben! 🙂 Micsoda szuperizgalmas hírek! 😲

    3. Hát ez nagyszerű hír, gratulálok!

    4. Ibolya Nagy

      Gratulálok! Olyan távolinak tűnik az október, azért remélem, hogy még a kezembe vehetem!

    5. Szabó Mihályné

      Gratulálok Cen’!
      Azt hittem, hogy nem is vagy itthon! Úgy gondoltam, hogy az elmaradt külföldi utadat pótoltad be.
      Örülök a jó hírnek, írtam egy messenger üzenetet, nézd meg légy szíves!
      Várom az újabb videóidat és híreidet a birtokról!
      Pihend ki magad szellemileg! Csinálj egy hosszú szemlét a természetben!!!

    6. Az év legjobb híre! 🙂

    7. Szabó Edit

      👍🙂
      Nagyon várom az októbert!!!

    8. Kálmán Péterné

      Örülök, hogy újra itt vagy. A MŰ kész az alkotó pihenjen! Töltödj fel a birtokodon, hisz az a nyugalom és béke szigete. Kiváncsian várom a KÖNYVET!!!

    9. Papp Anikó

      De jó! 🙂 Gratulálok! Jó pihenést! Jákob botját olvasom. Ez is a nagy kedvencem lett. 🙏 Nagyon várom az új könyvedet. Örülök, hogy újra a fedélzeten vagy. 🙂

    10. Kovács László

      Kedves Cen!
      Gratulálok az újabb “NAGY MŰ” befejezéséhez.

    11. Marsovszki Viktória

      Óh, óh! Előre látom, gyönyörű lesz. impozáns, gazdag, remek,, olyan Cen’-es,
      amit a könyvespolcon fó helyre kell rakni, hogy gyakran kézbe lehessen venni, szemezgetni belőle, persze, csak az első olvasás után.
      Örüljünk, Cen’ . Tudod! A nehezén már túl vagy!
      Isteni lesz kézbe venni majd, ha kijön a nyomdából, és eljut hozzánk is.
      Hinnye, de jó lesz! 🙂 🙂

    12. Nagyné Ica

      Végre hát elkészül. Az elképzelés nem új keletű volt. Gratulálok Cen’.

      • Végre hát téged is “látni”! Jut eszembe: épp ti írtátok-kérdeztétek sokszor (évekig), tervezek-e fotós könyvet. Nos, ebben fotók is lesznek bőven 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük