• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2020.11.11. Rendes-e a rendes kerékvágás? – én is kizökkentem

Centauri Jack London zafír-túra Jákob botja író

2020.11.11. Betegeskedtem kicsit – remélem, helytálló a múlt idő. Október 26.-án érkeztem haza Erdélyből. 16 napja jöttem vissza, azóta nem mozdultam ki itthonról, igyekeztem bepótolni az erdélyi út miatt felhalmozódó elmaradásaimat. Ebben a bő két hétben mindössze egyetlen emberrel találkoztam, bár az ország átfertőzöttségét nézve akár egyetlen találkozás is fertőzhet. (Indokoltak is a szigorítások.) Ha jól számolom, a 12. nap környékén reccsentem el először, először a szívem rendetlenkedett, de nagyon, szedek rá gyógyszert, iszom a galagonyateát, három napja pedig hőemelkedésem lett, és szokatlan gyengeség és aluszékonyság vett erőt rajtam. Vitaminokat már hónapok óta rendszeresen szedek. Az erdélyi út során is adtam magamnak a C- és D-vitamint. Az állandó stressz miatt magnéziumot is. Maszkhordásra és fertőtlenítésre mindig figyeltem.

A koronavírus lappangási ideje utolsó infóim szerint 14 nap, leggyakrabban azonban 5-7 napon belül jelentkeznek a tünetek (már ha jelentkeznek). Ritkábban, de szívpanaszok is előfordulnak; a hőemelkedés és láz, valamint a fáradékonyság pedig a leggyakoribb tünetek. Szóval, mivel mindezek 14 napon belül jelentkeztek, nem lehetek benne biztos, hogy nem Covid19 próbálkozik nálam. Őszintén szólva, az utóbbi egy évben amúgysem mindig voltam a toppon, a túlterheltség és a stressz miatt. A kialvatlanság is gyengíti az immunrendszert, én meg „köztudottan” igen keveset alszom, bár prevenciós céllal igyekeztem javítani ezen is. Az utóbbi hónapokban többször is előfordult, hogy a szokványos napi 3-4 óra helyett megaludtam a 7-8 órát is. Erre még Erdélyben is volt példa 😊 Ezzel együtt is reménykedem benne, hogy elég erős még a szervezetem – végtére is az edzettebbek közé tartozom,

átment már rajtam pár úthenger.

Három napja az első igen szokatlan „tünet” az volt, hogy bár nem terveztem, egyvégtében aludtam 10 órát. Nem emlékszem, mikor fordult elő ilyen velem utoljára. Ebből a hosszú alvásból azonban nem tettre készen ébredtem, hanem fáradtan. Jött is a hőemelkedés, és a levertség, és még kettő hosszú alvás az utóbbi két napban. Amikor éreztem, hogy forróbb vagyok a kelleténél, és ezt a hőmérő is visszaigazolta, úgy éreztem: a szervezetem önhatalmúlag döntött az altatásom mellett. Alvásba kényszerített, hogy felkészülhessen valamire. Hogy erőt gyűjtsön. Remélem, sikerrel járt. Mindenesetre én hagytam. Száz sürgető elmaradásom volt – többek között az erdélyi beszámolók folytatása –, próbálkoztam is a munkával, de kevés eredménnyel. Mivel lázam nem volt, csak kitartó hőemelkedésem, egy kis köhögés mellé, meg enyhe mellkasi fájdalom, nem vettem be lázcsillapítót, csak a vitaminokat szedtem tovább, és több teát ittam. Tegnap már nehezen aludtam el, dolgozni még nem tudtam, csak voltam, akár a befőtt, végül egy Elon Musk könyv olvasása közben ismét elnyomott az álom, és immár harmadszor aludtam egy nagyot. Ebből a harmadik etapból már úgy ébredtem, hogy rögtön éreztem: nincs már hőemelkedésem. S valóban. A közérzetem sokat javult, és ismét tettre kész vagyok.

Hajnal van. Elmosogattam, takarítottam kicsit, elindítottam a mosógépet is. És írok. Odakint köd, és nyirkosság. Néma csönd. Időközben kijárási tilalom lépett érvénybe, és a világ épp olyan ideologikus ketrecharcok színtere maradt, mint volt egy héttel korábban, s amilyen volt a legutóbbi pár száz esztendőben. Ami a vírushelyzetet illeti: mindenütt a kezelésről van szó. Mi jó, mi nem jó, mi elég, mi nem elég. Egyfelől ez érthető, másfelől szomorú.

koronavírus COVID19 karantén Centauri

Csak a helyzet kezelése, a szigorítások fölött pörög a politika és a nép, minden idegsejtjével a vakcina érkezésébe kapaszkodik, minden idegsejtjével azt az igényét igyekszik érvényesíteni és életben tartani, hogy legyen már „ennek az egésznek” vége, s hadd térjünk már vissza a „rendes kerékvágásba”, holott legalább ennyire fontos volna a vírushelyzet ÉRTELMEZÉSE is.

Tavasszal sokan még próbálták megérteni a MIÉRTet is. Ez mára teljesen kikopott a közbeszédből, és ez súlyos hiba. Mindegy. Ez van. Várható volt, hogy ez történik majd, meg is írtam márciusban. Vissza a rendes kerékvágásba! – ez most az egyre növekvő igény, s bár kerékvágásunk volt, szent igaz, de senkit sem érdekel már, hogy rendes-rendjénvaló volt-e az a „kerékvágás” valójában.

Nem számít. Csak vissza mihamarabb! Volt amilyen volt, csak kapaszkodjunk oda vissza valahogy.

Elfogyott a szemestakarmány, a napokban egyébként sem jártam a birtokot, szóval a szarvasok most aligha járnak fel a kerthez. Egyébként sem tudnám őket kamerázni, mert először jött a dér, azóta meg harmat és köd van, és ilyenkor a kamera nem dolgozik. A búbos cinegém megvan. Minden nap itt „berreg” és pörög az ablakban. Az időjárás nemigen kedvez a fotózásnak, de ha lesz némi időm, próbálkozom vele. A lombok java már a földön, a növények a télre készülnek, az utolsó virágok elnyíltak, a madarak vonulnak, a Föld még él, s élni fog a következő tízezer évben is – túl az emberin továbbra is kitartóan forog a kozmosz sűrűjében.

Remélem, mindenki jól van. Vigyázzatok magatokra és egymásra! Üdv: Cen’

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!   

    Név*

    Email cím*

    Slider
                      

    26 Comments:

    1. Lívia dr. Zilahi

      Kedves Cen, szinte biztos voltam benne, hogy kidőltél. Klasszikus koronavírus tünetek s milyen jó, hogy ennyi tartalék van a szervezetedben és nagyobb baj nélkül átestél.A test tudja mi a jó neki, üzen csak meg kell érteni, nagyon jót tettél vele a sok sok alvással, úgymond takarék üzemmódban a vírusölésre mentek az energiák nem a feladataidra.
      Amúgy az emberek többsége valóban kívülről várja a csodát, majd más megoldja, hogy ne legyen baj, a vaccina a megváltó, aztán hajrá mehet minden úgy mint azelőtt. Személyi szinten a változtatásokat vagy azok szükségét nagyon nehéz felismerni, meglépni meg méginkább. Azt hiszem rendszer szinten sem erre motíválják az embereket.
      Szívemből kívánom, hogy teljesen vissza kapd az erőnléted!!!

      • Köszönöm, Lívia. Kissé még bizonytalanul érzem magam néha; ha romlik a helyzet megint, visszafekszem 🙂 de szeretnék írni megint, szeretném befejezni az Erdély-blogot, és a vírushelyzetről is volna mit mondani.

    2. Szabó Edit

      Nos, így a részleteket is olvasva már nem zárom ki a covidot sem, de ki tudja. 🤔 Az a fontos, hogy jobban vagy, és reméljük, hogy így is marad!
      Az jó, hogy hagytad magad! Az ember szervezete mindig tudja, hogy mire van szüksége.

      Várom az erdélyi történet folytatását! 🙂

      • Szabó Edit

        Írod, hogy a búbos cinege megvan.
        Mi a helyzet a csuszkával?

        • Megvan persze a csuszka is, meg mindenik madár, csak azért emeltem ki a búbost, mert ő a legritkább, és talán egyedül van, így kérdéses, meddig lesz látható; minden napnak örülök, amíg itt van 🙂

    3. Sejtettem, hogy megcsapott valami, de bíztam benne, hogy amilyen jól állod a pofonokat, ha most kitérni már nem is tudsz, de erős maradsz. További gyors gyógyulást kívánok, és várom, hogy olvassam a további jobb híreket!
      Én is küldtem át néhány ezt+azt fn.-on privátban. 🙂

    4. Ibolya Nagy

      Okos szervezeted jelzett, Cen’, vigyázz rá és legyél kíméletes magaddal!
      Szükségünk van rád, még akkor is, ha nem írsz minden nap! 🙂 🙂 🙂
      Gyógyulást kívánok ezerrel!

    5. Szabó Mihályné

      Szia, Cen’! Remélem, tovább már nem gyötör semmiféle tünet! Pihenj sokat, szüksége van rá a szervezetednek! Mielőbbi teljes gyógyulást kívánok! Nagyon vigyázz magadra! Várom a további írásaidat! Üdvözöllek: Gyöngyi

    6. Jobbulást,sok-sok pihenést,szervezetünk tudja!
      24 óra volt a rekord alvásom a napokban,sajnos:(
      Én most olvasom ki könyveid,nagyon tetszenek
      -gyógyítanak-🙂
      Vigyázz Magadra,jó egészséget!🤠

    7. Selmeczy Anikó

      Szia Cen! Szerintem is átestél fertőzésen, szerencsére, a jó testi lelki állapotodnak köszönhetően “csak ” ilyen mértékben! Meghálálta a természet, amit teszel! Üdvözlettel Selmeczy A.

    8. Enikő Benéné lakatos

      Továbbra is javuló közérzetet, erőt, kitartást, mielőbbi teljes gyógyulást kívánok!🙂

    9. Nagyné Ica

      Drága Cen’!
      Nem kívánom ismételni a korábbi hozzászólásban leírtakat, csak annyit, valóban tipikus covid vírus okozta tünetek!
      Én már négy hete ebben vagyok, ezekkel az “enyhe” tünetekkel. Ugyanis orvosi szempontból ezek azok.
      Én is azt hittem rendben van az immunrendszerem, rendszeresen ettem, eszem a vitaminokat, propoliszt…mégis leterített ez a vírus, annak ellenére, hogy minden szabályt betartottam.
      Kívánom ne légy covidos és mielőbb légy újra a régi.

    10. Kálmán Péterné

      Üdv Cen’ !
      Minden jót és mielőbbi felépülést kívánok neked! Kérlek ne hamarkodd el a” visszatérést a rendes kerékvágásba”! Pihenj sokat. A beszámolók, írások várhatnak, senki sem sürget, bár hiányzol, de most az egészséged az első. Fontold meg te is, hogy a magad vájta kerékvágás rendjén van-e, vagy vissza kell venned kicsit a hajtásból.
      A szarvasok majd visszajönnek, a picike búbos pedig okozzon sok örömet ezekben a napokban.

      • Na igen, a magam vájta kerékvágással sincs minden rendben, nem tikolom, igazad van, más kérdés, hogy vannak erős, megkerülhetetlen kényszerek is – külső kényszerek, de ez van; ezzel együtt is fogadom a tanácsot 🙂 🙂

    11. Holsky Péter

      Kedves Cen!
      Ahogy a csapat többi tagja, én is jobbulást, gyógyulást, erősödést kívánok! Azt nem mondom, hogy ne írj, mert azt nehezen hiszem, hogy megállnád – inkább azt, hogy valahogy összehangold az írásritmust a most kívánatos testi ritmussal.
      Persze: a másik dolgában könnyű okosnak lennem. Hogy egy klasszikust idézzek: “orvos, gyógyítsd meg magadat!”

      Vírussal & járvánnyal mi, a világ (azt hiszem) úgy vagyunk kollektíve, ahogy Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij az ördög jóslata szerint: “a Miért helyett csak a Hogyant keressük”:
      https://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/23974/cseh-tamas/f-m-dosztojevszkij-es-az-ordog-zeneszoveg.html

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük