2020.12.19. Akaratlanul bonyolódtam bele a megoldásba

Fotó: Centauri

2020.12.19. Akaratlanul bonyolódtam bele a megoldásba

Tíz órája még feszengtem, hogyan lesz takarítás, főzés, fa, miegyéb karácsonyig, de reggelre minden megoldódott. Az utóbbi hetekben annyi melóm volt, hogy kissé szétborult köröttem minden, és első nekifutásra el sem képzelhettem, hogyan fogok én ebből karácsonyra olyan rendet, tisztaságot, fényt és illatot csiholni – munka mellett –, hogy elégedett lehessek.

Úgy alakult, hogy nem sokkal éjfél után már talpon voltam, egy gyors kávé, aztán gondoltam, mielőtt nekiugranék az írásnak, rendbe szedem az íróasztalt, mert ott is kezdett elharapózni az őskáosz; úgy is tettem; összepakoltam az íróasztalon; aztán ott is összerendeztem a könyveket, ahová az íróasztalon felhalmozott könyveket és kéziratokat kellett átköltöztetnem; gondoltam, ha már egyszer lepakoltam az asztalt, le is törlöm; ahogy hoztam fel a szivacsot és a vizet, gondoltam, akkor már letörlöm a konyhapultot és a lépcsőt is; de akkor már jó volna felseperni és felmosni az előszobában; addig meg akár megrakhatnám a mosógépet is… és így tovább. Végül rendet raktam a konyhaszekrényben, rendet raktam a könyvtárszobában, még egy nemrégiben kapott kis gurulós asztalkát is beállítottam, felszedtem az összes szőnyeget, kiráztam mindet, felsepertem, padlóápolóval felmostam mindkét szobát, kivittem minden szemetet, a mellékhelységek kivételével mindenütt lepókhálóztam, kivittem a takarmányos zsákokat a dolgozószobából – mert ugye innen szórom a madárbalkonra –, sütöttem egy kis krumplit, nehogy kilyukadjon a gyomrom, s végül rájöttem: voltaképp készen vagyok. Csak az élelmiszerkészleteket kell feltöltenem, meg egy tartalék gázpalackra lesz szükség, meg a kávé is fogytán, de csak ennyi, jöhet a karácsony. Végeztem.

Elengedhetem azt az érzést, ami a legtöbb háztartásban a karácsony felhőtlenségét veszélyezteti. Éjfélkor még teher volt, nem mintha bárki bármire kötelezne karácsonyügyben, mégis, nincs az évnek egyetlen olyan időszaka sem, amit a karácsonyhoz hasonlóan szeretnék, szóval ez belső igény, ha rosszul csinálom, belső nyomás még 24-én is, de ez a veszély már nem fenyeget.

Szeretem ezt; gyerekkoromban is szerettem a nagytakarítások utáni finom illatokat. A tisztaságot, a rendet, azt az otthonosságot, ami ilyenkor faltól falig árad; lenni, ünnepelni, sőt dolgozni is sokkal jobb így; de hát ahol dolgoznak, ott hullik a forgács; nálam is – viszont épp ezért, főként karácsony előtt illő is, célszerű is „összeseperni”. Jó kedvem van. Adtam is magamnak 4 darab hajnali illatmécsest, extrakávét mézzel, és azt is kitaláltam, mi lesz nektek a karácsonyi ajándékom.

Megkönnyebbülve, reménykedve üdvözlök innen mindenkit; innen, ahol búbos cinege pörög az ablakban, a fülemre zene szól, gyertyák libbennek, ha megkeverem a kávét, és „a minden lehetséges” iránti szerelmünk és elkötelezettségünk szelleme közelít a ködön túl.

Most már nyugodtan mehetünk tovább 🙂


Talán még tél is lehet egyszer az idén 🙂

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

     

    12 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Csodaszép karácsonyi idill, elbűvölő! Le a kalappal, Cen’!🤠😇
      Ma én is felkelek éjfélkor, de az lesz a legjobb, ha le se fekszem!☺️

    2. Szabó Edit

      Érdekes ez.
      Az idei karácsony más lesz, mint az eddigiek, de mégis ugyanúgy készülődünk rá.
      Kitakarítok, mert karácsonykor ragyognia kell a lakásnak; megsütöm a hókiflit, mert ilyenkor anyu is mindig azt sütött, én pedig továbbviszem ezt a szokást;
      és megfőzöm a töltött káposztát is.
      Ajándékokat is vettem, igaz idén nem olyan körültekintően és kevesebb utánajárással, mint tavaly.

      Pedig idén nem lesz vendégjárás, csak valahol találkozunk majd, arcunkon a maszk, nincs ölelés sem, csak kicseréljük a ajándékainkat. 🙁 De az is jó lesz, hogy látjuk egymást! 🙁

      További jó készülődést, Cen’!:-)

      • Persze, már aktivizálódtak a karácsonyellenesek is, szóval idén SZÍVLAPÁT is lesz erről 🙂 🙂 Szerintem marad már ez a rovat 🙂 s köszi mindent!

        • Szabó Edit

          😯 erről még nem hallottam! Kíváncsian várom, hogy mit találtál.
          És én is hálásan köszönök mindent neked! ❤ 🙂

    3. Szabó Mihályné

      Szia, Cen’! Nagyon aktív és ügyes voltál az éjjel! Mindenki Karácsonya jóval magányosabb lesz, mint eddig, de a készülődés, a ráhangolódás sokunknál még mindig megmaradt. Én is ugyanúgy rendbe tettem a lakást, sütök, főzök, mint korábban. Nem karácsonyellenesnek kellene lennie senkinek! Tegnap olvastam, hogy szerényebb lesz az idei ajándékozás, s talán új szokás is lesz? Nekem nem az ajándék mennyisége és értéke számít, hanem a meghittség és a szeretet!!! Áldott,Békés Karácsonyt kívánok Neked a ” szomszédból “: Gyöngyi Várom az írásaidat!!!

    4. Aztamindenit!
      Le a kalappal!Tetszik,ez a nem túl ” dramatizált”
      takarítás.Szuper vagy!
      S most az a kellemes érzés eltöltése,hogy ez a része megvan,s nyugodtan főzöcskezhetsz karacsonykor/ra/.
      Pontosan ezt szoktam tenni,én is..illatmécsesek,finom
      mézes kávé,s jóérzés tölt el.🥰❄🌲
      Kellemes ,szép hétvégét,Cen’!🤗

    5. Kedves Tőletek! – Figyeljetek a nap folyamán, mert ahogy írtam, kitaláltam, mi lesz a karácsonyi ajándék az idén, de állati spéci lesz, többek között azért is, mert bár nektek készül, nélkületek nem megy majd. Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne a speciális helyzethez igazodó karácsonyi együttlétet produkálni. Már írom a posztot, hamarosan hozom is – persze egyebekkel együtt. 🙂

    6. De jó, friss illatok, libbenő mécsesek, meg aztán igazi meglepetés is lesz Tőled nekünk. Hálásan megköszönjük, ez egy igazi virtuális Karácsony lesz, sokunknak így van most ez, a sok ajándék komment pedig aranypapírban repül majd hozzád az éterben🙃🙏

    7. Akit a gépszíj egyszer elkapott..:-)
      Nagyon szívmelengető beszámoló!

    8. Sziasztok!Igazából így szoktam, csak nem hajnalban. 😉 Kis csillogás, fahéj, mécses. Boldog ünnepet kívánok mindenkinek! 🙂

    9. popovics andrea

      a Karácsonyi takaritás…, szidoloztuk a kilincseket és küszöböket no meg a hamutartót amely csodálatos három dimenziós Hamupipőke jelenet volt és nekem itt megállt a kezemben a munka. Anyukám nem szólt meg érte leült mellém és elmesélte a történetét.
      Szeretém megtermteni azt a hangulatot amit szüleim létesitettek….

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük