Először volt a tízéves háború. Ez tavasszal kezdődött és tavasszal is ért véget. Hatvan évvel korábban. Májusban béke volt. Majd következett a húszéves háború, ami húsz évig tartott, nyáron kezdődött és nyáron ért véget. Szeptemberben ismét béke volt. Végül kitört a harmincéves háború. Ez ősszel kezdődött és ősszel ért véget, harmincévnyi öldöklés után. Októberben elcsöndesültek a frontok. November elejére egyszerűen kiürültek a lövészárkok. Az ezredesek, dandártábornokok, marsallok novemberben már nem találtak katonákat. December elején próbáltak még toborozni, de a falvak és a városok egyaránt üresen álltak, pontosabban nem volt bennük férfi, még fiatal férfi vagy nagyobb fiúcska sem. Arról nem szólva, hogy ezredesek, dandártábornokok, vezérkari főnökök és marsallok se igen akadtak. Az a néhány, aki maradt, agyalágyult hülye lett a sok lövöldözéstől, az összességében hatvanévnyi öldökléstől elszállt minden harcikedvük és életerejük, megöregedtek, nemhogy harcolni, de járni is alig tudtak, süketek voltak mindkét fülükre, és amikor ezek közül néhányan itt-ott, véletlenszerűen, a pusztában, a tajgán, a tundraövben, az évekkel korábban elcsatangolt vagy leszakadt, húsz és harminc és negyven évvel korábbi hadifogságból hazafelé vándorló kéttucat férfiból összeblöfföltek egy-egy tizedet vagy fél szakaszt, bármit, amit harci alakulatnak tekinthettek, és mustársárga, vérpöttyös térképeikkel elindultak az utolsó állások felé, majd odaértek, azt kellett látniuk, hogy ott már rég nem folyik semmiféle harc, sőt vér se. A tízéves háborúból visszamaradt csontoknak nyoma sincs. A húszéves háború katonai zubbonyaiból csak itt-ott maradt néhány mandzsettagomb, de az is a porhanyós, vértől fekete tőzeg alatt.
Végre egy boldog család!! 🙂 Az emberek között igen ritka… Anser és Gerda oké, de ki az a Selma? Lemaradtam valamiről? Ismerős név, de nem tőled.
Centauri novellákból ismerős a Selma név – pl. Úszó sziget, Morgen és Norman -, de ebben a családban én sem tudom hova tenni. 😮
(Bár a memóriám már nem a régi. 🙂 )
Lehet, csak tesztelni akarja Cen’, hogy figyelünk-e? 😉 🙂
Köszi Edit! Akkor megvan, hogy honnan ismerős a Selma, de az én memóriámmal nem igen lehet dicsekedni, itt a bizonyíték! 😀 😀
🙂 🙂 🙂
Így voltam ezzel én is Edit! Talán csak “nyelvbotlás” volt Cen’ részéről. Pillanatnyilag nekem csak egy Selma van meg, a Nils Holgersson írónője. Végül is az ő neve is ludakhoz kapcsolódik. 🙂
Kedves Edit, jogos a kérdés. A helyzet az, hogy ez csak egy elírás – a tudatalatti 🙂 Gondolom írás közben Selma Lagerlöf járt a fejemben a Nils Holgersson szerzője. Köszi, hogy szóvá tetted!
Örülök, hogy már nincs őzed! 🙂 🙂
én is – annál is inkább, mert míg itt volt, nem mulasztotta el jó őzbak-szokás szerint az agancsával meghántolni néhány fámat
😮 🙁
💗
A kép ragyogóan sugározza mindazt, amiket elmesélsz róluk…csak az a fránya nyest ólálkodjon egész máshol 🙂
Pár napja a nyestek is előhozták a kölykeiket, és mostanság hatalmas sivalkodással játszanak éjjelente a tetőn és a fenyőfákon – de a ludik nincsenek veszélyben 🙂