• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2018.12.15. Havazás, etetés, barangolás

2018.12.15. ITTHON 🙂 (Fotó: Centauri)

Kedves Mindenki! Épp a havazás miatt megint csak sietve írok pár sort. A mai nap nagy részét felemészti a komolyabb télre és etetésre való felkészülés. Ma reggel kihasználtam, hogy a frissen hullott hó megmutatja, hol járnak újabban a vadak. A nagy őszi átalakítások, patakpart tisztítása és kaszálások után jelentősen visszaesett a területemen mozgó vadak, őzek és szarvasok száma, de ahogy a hó ma reggelre megmutatta, már talán visszaállt a rend. Azt is szépen láttam, hogy még mindig a terület északi végén a legnagyobb a forgalom – korábban ott készült minden értékelhető vadkamerás felvétel 🙂 – szarvasok pedig kizárólag ott járnak; ott viszont szép számban, sőt a patakparton rábukkantam egy egészen friss nyomra, amit egyrészt alig fedett még el a hó (pedig megállás nélkül szakad), másrészt hatalmas.

Nem tudom mekkora szarvas hagyta maga után, de nem akármekkora.

Két olyan helyet is találtam, ahol a vadak hosszasan elidőztek és kapirgáltak a hóban. E kettő közül az egyik a patakparton van, egy kapu alakú öreg fűz alatt. Ennek a fának kivételesen neve is van: Nagyapó. Alszom még rá egyet, de valószínűleg Nagyapó árnyékában lesz a vadetető. A kukorica már itt van hozzá, holnap leviszem, és talán viszek le egy kis szénát is, átviszem oda a nyalósót is,

és persze élesítem a vadkamerákat.

Lássuk, mi történik! Igazatok volt-e akkor, amikor azt mondtátok: majd ha jön a tél, akkor megnő a vadkamerák forgalma. Szerintem igen. Meglátjuk. Több helyen is új madáretetőket nyitottam – és mint korábban is, megint várom a sármányokat. Ismét hallottam őket az udvar közelében. És persze lőttem pár képet a völgyben.

Mindig, ha a patakparton járok, eszembe jut, hogy mégis csak nagyszerű, ha az ember a saját területén vízben gyönyörködhet – még ha az oly kicsi és szerény víz is, mint az én két kicsi patakom.

Az alábbi kép a nagyobbikat mutatja. Fogadjátok szeretettel a képeket, és legyen nagyon szép hétvégétek! Üdv.: Cen’


NAGYAPÓ (Fotó: Centauri)

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/elet-halal-harc-az-ablak-alatt/

http://https://centauriweb.hu/archiv/blog-4/blog-2018/2018-december/2018-12-14-meg-vegen-tel-es-feher-karacsony-lesz/

http://https://centauriweb.hu/archiv/tortent-egyszer/7-megis-mozog-fold-sot-forog/

http://https://centauriweb.hu/archiv/blog-4/jack-london-tura/2016-01-12-eloszor-nem-tudom-hol-leszek-ejjel-1-nap/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/sarmanyvaro-2018-02-24-1124/

http://https://centauriweb.hu/archiv/termeszet/vadfigyelo-vadkamera/

http://https://centauriweb.hu/archiv/termeszet/vadfigyelo-vadkamera/varatlan-talalkozas-eletem-legjobb-cserkelese/

http://https://centauriweb.hu/archiv/termeszet/vadfigyelo-vadkamera/2018-11-03-hasit-vadkamera/

16 Comments:

  1. Neked van a legnagyobb családod Cen a Földön- érted a madarak és a fák nyelvét, a csobogó patakét, a susogó erdőét, a vadak lopakodó lépteit- tudják mind, hogy Te vagy az élet, a hóban a szélben, az esőben a nyárban, a rozsdás őszben és a bimbózós tavaszban.
    Mennyi elégedett madár, kevély tekintet, duzzadó begy, jól tartod őket:-)

    Amúgy a Jégvágót sehol sem tudtam megvenni-bár lehet, ez az én ügyetlenségem-a könyvkereső oldalon sem sikerült a Libris lányoknak. Van tipped hogy jutnék hozzá? Azt már nem is merem mondani, hogy dedikált példányt szeretnék.

  2. Ibolya Nagy

    Igenis, létezik Éden, megteremtetted Cen’. A te kicsi gyönyörű patakod valóban gyönyörű és az édenkerted része.😍

    • Sok vendégemtől hallottam ezt: “Éden”, “Paradicsom”, volt, aki megkérdezte, hogy tisztában vagyok-e azzal, hogy a többség nyaralni jár olyan helyekre, ahol én élek 🙂 De azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy könnyen csúszok bele abba, hogy a sok munka miatt, csak időszakosan lássam ezt én is, hiába vagyok itt nap mint nap, ráadásul azért nekem se mindig fenékig tejföl az élet. Hogy itt és így lehessek, hogy írhassak például, azért néha ádáz nagy küzdelmeket kell vívni, hetes erősségű megpróbáltatások is akadnak néha, de teszem mindig, amit tudok, igyekszem mindig kétszer annyit, kétszer jobban, és ez hol sikerül, hol nem, ám mindent összevetve, végül is, ha lemegyek a patakhoz, ránézek a fákra, felnézek a hollókra, lenézek a hóban sorjázó vadnyomokra, akkor boldog és bizakodó, makacs és élettel teli vagyok. Ez a hely, a fák és madarak és vadak és égitestek közössége egy óriási akkumulátor. Erre vagyok rákötve. E nélkül életben sem maradnék talán.

      • Ibolya Nagy

        Olyan megkapó, amit írsz csodás édenedről Cen’, de eredetileg azzal szerettem volna kezdeni fenti hozzászólásomat, hogy: hatalmas munkával, nem kevés áldozattal alkottad meg ezt a gyönyörű édent, ahol otthonra lelhet minden madár, szarvas, őz, sün, minden élőlény, aki arra jár.😊

      • Marsovszki Viktória

        🙂 ♥ 🙂

  3. Csodás kis patak, nagyszerűen fotózva! 🙂 Állandó, vagy időszakos? Biztos friss forrás táplálja, ha ilyen vidáman csordogál most is. Ha állandó, lehet benne domolykó is, persze ha nem lustán folydogál a víz.

  4. Marsovszki Viktória

    És megtart téged a két kicsi, gyönyörű patakod, Cen… mwgtart sokáig. 🙂 🙂 🙂
    fölemel

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük