Sok van, mi csodálatos – de a Bakony se gyenge 🙂 A Várpalotától Veszprémig vezető út is az, jobbról-balról árvalányhajas mezők, hatalmas terek, igazi szubmediterrán, néhol egészen sztyeppi hangulat. Veszprémtől Tapolca felé haladva még nagyobb térségeket találni, ott azonban már a mezőgazdasági táblák gyönyörködtetik a szemet, évről évre repce és bíborhere mezők hatalmas mozaikjai. Mindig is szerettem ezt az útvonalat – többek között azért, mert feltűnően kevés a műtárgy és a légvezeték. Könnyen találni olyan területeket, ahol a réteken, erdőkön kívül semmi sincs.
Itt kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy mennyivel szebbek volnának a tájaink, ha a magasfeszültségű áramot nem légvezetékeken, hanem földkábeleken vinnénk.
Talán egyszer megszületik az a döntés is, hogy minden vezetéket vigyünk a föld alá – így nem veszélyeztetnék a madarakat sem 🙂 De jó volna. Egyszer.
http://https://centauriweb.hu/archiv/galeria/foto-2018/2018-majus/
http://https://centauriweb.hu/archiv/barangolo/menny-kapuja-zarva-szeged-1/
http://https://centauriweb.hu/archiv/barangolo/emlek-bulgariabol/
http://https://centauriweb.hu/archiv/termeszet/elet-az-egen/
Egy virágzó bíborhere tábla csodás látvány! Igaz, én eddig még csak képen láttam, de talán egyszer láthatom élőben is. S talán lesz majd mellette egy aranysárga repce tábla. 🙂
Itt is repcetáblákkal váltakoznak, csak az épp már elvirágzott – ahogy egy kicsit már a bíborhere is 🙂
Kár, hogy nem néhány nappal korábban jártál arra. 🙁
Nagyon szép! 🌱🌱🌼
🙂 🙂
Elég sokat tébláboltam egykor arrafelé, imádom, szívesen megyek (mennék) vissza minden évben. 🙂
🙂 🙂 jó ez a “téblábolás”
Bizony, szép! 🙂