{"id":3420,"date":"2015-11-29T16:11:57","date_gmt":"2015-11-29T16:11:57","guid":{"rendered":"http:\/\/centauriweb.hu\/?page_id=3420"},"modified":"2016-05-05T22:12:22","modified_gmt":"2016-05-05T22:12:22","slug":"orgonika","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/","title":{"rendered":"Orgonika"},"content":{"rendered":"
<\/h5>\n
\n

Adalbert n\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva val\u00f3ban hallani v\u00e9lte a bazaltorgon\u00e1k hangj\u00e1t, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezte, hogy a Silbermann l\u00e1ny lelk\u00e9be is bel\u00e1t; \u00fagy, ahogy addig senki. Megny\u00edlik el\u0151tte, \u00e9pp olyan er\u0151vel, amint annak idej\u00e9n a Szt. J\u00e1nos-hegy fekete bazaltr\u00f3zs\u00e1j\u00e1t nyitotta meg a magma. Adalbert egyszerre hallotta a hajdani kit\u00f6r\u00e9s, a hegy, a bazaltorgon\u00e1k fortissim\u00f3j\u00e1t \u00e9s a Stella Silbermann lelk\u00e9b\u0151l felsz\u00e1ll\u00f3 hatalmas \u00e9s nyugodt, \u00e9des \u00e9s v\u00e9gzetes pian\u00f3t. A k\u00e9t sz\u00f3lam \u00f6sszhangja t\u00e9bolyk\u00f6zeli \u00e1llapotba juttatta, Stella m\u00e9ly\u00e9n pedig olyasmit l\u00e1tott, mintha az Istent l\u00e1tn\u00e1 sz\u00ednr\u0151l sz\u00ednre. A n\u00e9gykezes ut\u00e1n Adalbert \u00e9s Stella \u00fajra a v\u00e1rosban, eg\u00e9sz pontosan a templomkertben tal\u00e1lt\u00e1k magukat, de egyik\u0151j\u00fck sem eml\u00e9kezett arra, mik\u00e9nt ker\u00fcltek oda. Mintha csak lerep\u00fcltek volna a Szt. J\u00e1nos-hegy k\u00fapj\u00e1r\u00f3l.<\/span><\/h4>\n<\/blockquote>\n
\n

<\/h4>\n
\"CENTAURI<\/a>

Fot\u00f3: Centauri<\/p><\/div>\n

Adalbert tan\u00e1r \u00far Canossa-j\u00e1r\u00e1sa olt\u00e1ri k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1v\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t, m\u00edg azt pr\u00f3b\u00e1lta el\u00e9rni a v\u00e1rban, hogy a Szt. Sebesty\u00e9n-templom sz\u00e1znegyven\u00f6t \u00e9ves, neobarokk orgon\u00e1j\u00e1n olyan \u00faj\u00edt\u00e1st teszteljen, aminek semmi k\u00f6ze az egyh\u00e1zi vagy hitbeli dolgokhoz. \u00d6zs\u00e9b tisztelend\u0151 atya, az esperes m\u00e9g a mis\u00e9kt\u0151l is f\u00e9ltette a hangszert, ugyanis h\u00e9t\u00e9vnyi hercehurca ut\u00e1n, csak 1989-ben ker\u00fclt sor arra, hogy a szekr\u00e9ny stabiliz\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n a s\u00edpm\u0171 \u00e9s a pozit\u00edv homlokzata visszaker\u00fclj\u00f6n az orgonah\u00e1z als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9be, r\u00e1ad\u00e1sul ez ut\u00f3bbi sz\u00e1m\u00e1ra teljesen \u00faj j\u00e1tsz\u00f3trakt\u00fara k\u00e9sz\u00fclt, a f\u0151m\u0171 horganys\u00edpjait hetvensz\u00e1zal\u00e9kos \u00f3n\u00f6tv\u00f6zetb\u0151l gy\u00e1rtott homlokzati s\u00edpokra cser\u00e9lt\u00e9k, s n\u00e9h\u00e1nyuk dombor\u00edtott d\u00edsz\u00edt\u00e9st is kapott. Nem csoda, ha a Szt. Ann\u00e1nak fel\u00acaj\u00e1nlott, \u00fajj\u00e1szentelt orgon\u00e1t \u00f3vta a sz\u00e9lt\u0151l is.<\/span>
\n1982-ben, amikor Arnold b\u00edboros meg\u00e1llapodott a \u201ek\u00e9kk\u00f6r\u00f6s\u00f6kkel\u201d, vagyis a v\u00e1rosv\u00e9d\u0151kkel, hogy az egyh\u00e1zker\u00fclet \u00e9s az egylet k\u00f6z\u00f6sen \u00e1llj\u00e1k a k\u00f6lts\u00e9geket, Adalbertet \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 trauma \u00e9rte. A kisv\u00e1rosi zenetan\u00e1r megv\u00e1lt\u00e1sk\u00e9nt \u00e9lte meg Stella Silbermann felfedez\u00e9s\u00e9t, aki csodagyerekekhez m\u00e9lt\u00f3 temp\u00f3val fejl\u0151d\u00f6tt a keze alatt, \u00e9s tizenn\u00e9gy \u00e9vesen \u00fagy b\u00e1nt a zongor\u00e1val, mint Arthur Rubinstein f\u00e9nykor\u00e1ban. Stell\u00e1nak hamar h\u00edre ment, minden versenyen \u00e9s fell\u00e9p\u00e9sen maga m\u00f6g\u00e9 utas\u00edtotta kort\u00e1rsait, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v ut\u00e1n a tan\u00e1rait is, \u00e9s ez Adalbert \u00e1zsi\u00f3j\u00e1t jelent\u0151sen n\u00f6velte \u2013 \u00faj korszak ny\u00edlt a fantazmag\u00f3ri\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt verg\u0151d\u0151 f\u00e9rfi \u00e9let\u00e9ben.<\/span>
\nA kisl\u00e1ny \u00e9s a tan\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt meghitt viszony alakult ki. Adalbertben a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb, \u00e9des sugalmaz\u00e1sok \u00e9bredtek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, hogy Stella nemcsak n\u00e9v-, hanem v\u00e9rrokona is a vil\u00e1g legh\u00edresebb orgona\u00e9p\u00edt\u0151inek, a Silbermann fiv\u00e9reknek, Andreas \u00e9s Gottfried Silbermann-nak. Bele is fogott a fam\u00edlia csal\u00e1df\u00e1j\u00e1nak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ba, de Stella apja ezt rossz szemmel n\u00e9zte, \u00e9s amikor kider\u00fclt, hogy a nagyap\u00e1nak tiszt\u00e1zatlan szerep jutott a Reichstag felgy\u00fajt\u00e1s\u00e1ban, egy\u00e1ltal\u00e1n nem seg\u00edtette. Ugyanakkor Adalbert \u00e9s Stella k\u00f6z\u00f6tt olyasmi is \u00e9ledezett, aminek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u2013 helyesebb volna azt mondani: f\u00e9ny\u00e9ben \u2013 a sz\u00e1rmaz\u00e1s t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rdektelenn\u00e9 v\u00e1lt.<\/span>
\n1982 \u0151sz\u00e9n napi h\u00e1rom \u00f3r\u00e1t gyakoroltak a Collegium Musicum verseny\u00e9re, Adalbert ihletett \u00e1llapotba ker\u00fclt, Bach orgonam\u0171veib\u0151l \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny zongor\u00e1ra \u00e1t\u00edrt dallammont\u00e1zst, amit Stella k\u00f6nnyed, kisl\u00e1nyos s m\u00e9gis zseni\u00e1lis d\u00edsz\u00edt\u00e9sekkel eg\u00e9sz\u00edtett ki, \u00e9s aminek k\u00f6z\u00f6sen a Black Rose c\u00edmet adt\u00e1k. Az eg\u00e9sz felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s egyfajta el\u0151re meg\u00e9lt diadalmenett\u00e9 v\u00e1lt. Se a tan\u00e1r, se a tan\u00edtv\u00e1ny nem feszengett, a m\u00e1skor oly gyakran \u00e9rzett drukknak nyoma sem volt, s mindketten tudt\u00e1k, hogy \u2013 el\u0151sz\u00f6r a zeneiskola t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u2013 elhozz\u00e1k az aranytriangulumot. A muzsika, f\u0151k\u00e9nt a Black Rose dallamai, \u00e1thatolhatatlan, v\u00e9delmez\u0151, k\u00f6z\u00f6s burokba vonta Adalbert elhivatotts\u00e1g\u00e1t \u00e9s Stella tehets\u00e9g\u00e9t, mintha a zongorafed\u00e9l alatti vil\u00e1g a k\u00f6z\u00f6sen b\u00e9relt garzonlak\u00e1suk lenne, l\u00e9tez\u00e9s\u00fck k\u00f6z\u00f6s \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lagos tere, \u00e9s ez olyan er\u0151s k\u00f6tel\u00e9k lett kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tt, amihez foghat\u00f3t tal\u00e1n csak a szerelem h\u00edvhat l\u00e9tre. Csak zen\u00e9r\u0151l besz\u00e9ltek, semmi m\u00e1sr\u00f3l, m\u00e9gis: mintha minden \u00f6nmagukr\u00f3l, kettej\u00fckr\u0151l sz\u00f3lna.<\/span>
\nH\u00e1rom h\u00e9ttel a verseny el\u0151tt, Stella k\u00e9r\u00e9s\u00e9re, gyakorl\u00e1s ut\u00e1n fels\u00e9t\u00e1ltak a Szt. J\u00e1nos-l\u00e1vahegy elhagyott k\u0151fejt\u0151j\u00e9be, megn\u00e9zni a bazaltorgon\u00e1kat, hogy l\u00e1ss\u00e1k, milyen egy olyan n\u00e9ma, k\u0151v\u00e9 dermedt hangszer, amit a vulk\u00e1noss\u00e1g \u00e9p\u00edtett. N\u00e9ha ezt a hegyet tett\u00e9k felel\u0151ss\u00e9 a v\u00f6lgyben \u00e9s a v\u00e1rosban id\u0151nk\u00e9nt er\u0151sen \u00e9rezhet\u0151 b\u0171z\u00e9rt, amit egyesek csatornaszagnak tartottak, m\u00e1sok viszont \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul \u00d6zs\u00e9b \u00e9s a k\u00e9kk\u00f6r\u00f6s\u00f6k szeizmol\u00f3\u00acgusa, Joseph B\u00f6hm \u2013 k\u00e9nk\u0151szagnak. Aznap frissen, illatosan h\u00f6mp\u00f6lyg\u00f6tt a leveg\u0151 a v\u00e1rosban \u00e9s a hegyen egyar\u00e1nt, lassan alkonyodott, m\u00edg a mester \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya azt j\u00e1tszott\u00e1k, hogy megsz\u00f3laltatj\u00e1k a k\u0151orgon\u00e1kat. Le\u00fcltek a bazaltoszlopok al\u00e1, a gejz\u00edrf\u00fclke el\u00e9, s m\u00edg holl\u00f3k h\u00faztak \u00e1t a b\u00e1nyaudvar f\u00f6l\u00f6tt, l\u00e1thatatlan trakt\u00far\u00e1n n\u00e9gykezest imit\u00e1ltak. Adalbert n\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva val\u00f3ban hallani v\u00e9lte a bazaltorgon\u00e1k hangj\u00e1t, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezte, hogy a Silbermann l\u00e1ny lelk\u00e9be is bel\u00e1t; \u00fagy, ahogy addig senki. Megny\u00edlik el\u0151tte, \u00e9pp olyan er\u0151vel, amint annak idej\u00e9n a Szt. J\u00e1nos-hegy fekete bazaltr\u00f3zs\u00e1j\u00e1t nyitotta meg a magma. Adalbert egyszerre hallotta a hajdani kit\u00f6r\u00e9s, a hegy, a bazaltorgon\u00e1k fortissim\u00f3j\u00e1t \u00e9s a Stella Silbermann lelk\u00e9b\u0151l felsz\u00e1ll\u00f3 hatalmas \u00e9s nyugodt, \u00e9des \u00e9s v\u00e9gzetes pian\u00f3t. A k\u00e9t sz\u00f3lam \u00f6sszhangja t\u00e9bolyk\u00f6zeli \u00e1llapotba juttatta, Stella m\u00e9ly\u00e9n pedig olyasmit l\u00e1tott, mintha az Istent l\u00e1tn\u00e1 sz\u00ednr\u0151l sz\u00ednre. A n\u00e9gykezes ut\u00e1n Adalbert \u00e9s Stella \u00fajra a v\u00e1rosban, eg\u00e9sz pontosan a templomkertben tal\u00e1lt\u00e1k magukat, de egyik\u0151j\u00fck sem eml\u00e9kezett arra, mik\u00e9nt ker\u00fcltek oda. Mintha csak lerep\u00fcltek volna a Szt. J\u00e1nos-hegy k\u00fapj\u00e1r\u00f3l.<\/span>
\nM\u00e1snap Adalbert elment a Szt. Sebesty\u00e9n-templomba, mivel azt akarta, hogy Stella orgon\u00e1n is j\u00e1tsz-szon. A k\u00e1ntor seg\u00edt\u0151k\u00e9sz volt, \u00d6zs\u00e9b atya viszont rendk\u00edv\u00fcl ellens\u00e9gesen fogadta, \u00e9s k\u00f6z\u00f6lte:<\/span>
\n\u2013 Az orgona nem az\u00e9rt \u00e9p\u00fclt, hogy pattan\u00e1sos bakfisok klimp\u00edrozzanak rajta, am\u00fagy sincs r\u00e1 m\u00f3d, mivel fel\u00faj\u00edt\u00e1s alatt \u00e1ll.<\/span>
\nAdalbert arra hivatkozott, hogy Stella Silbermann egy\u00e1ltal\u00e1n nem pattan\u00e1sos, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt nem klimp\u00edroz\u00f3 bakfis, hanem isten\u00e1ldotta \u0151stehets\u00e9g, aki minden versenyt megnyert, \u00e9s minden j\u00f6v\u0151beli versenyt meg fog nyerni, aki dics\u0151s\u00e9get hoz a v\u00e1rosnak, a kantonnak \u00e9s a Szt. Sebesty\u00e9n-templomnak is, amennyiben ott pall\u00e9rozhatja mag\u00e1t, \u00e1m \u00d6zs\u00e9b \u00f6sszevonta szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t, \u00e9s m\u00e9g goromb\u00e1bb lett:<\/span>
\n\u2013 Vil\u00e1gi h\u00edvs\u00e1gok el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez, a dics\u0151s\u00e9g hajkur\u00e1sz\u00e1s\u00e1hoz azt\u00e1n v\u00e9gk\u00e9pp nem assziszt\u00e1lunk!<\/span>
\nAdalbert megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6d\u00f6tt a pl\u00e9b\u00e1nos korl\u00e1tolts\u00e1g\u00e1n, \u00e9s nehezen sz\u0171n\u0151 zavarodotts\u00e1gba zuhant. R\u00e1ad\u00e1sul a verseny el\u0151tti utols\u00f3 pr\u00f3b\u00e1n, amit a zeneiskola m\u00e1sodik emeleti gyakorl\u00f3j\u00e1ban tartottak, Stella arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy rajzolgat is, \u00e9s a k\u00e9kk\u00f6r\u00f6s\u00f6k k\u00f6z\u00fcl felfedezte \u0151t egy helyb\u00e9li akvarellista, akivel napnyugt\u00e1kat fognak festeni. Adalbertben nemcsak a szakmai, tan\u00e1ri f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g \u00e9ledt fel, hanem ann\u00e1l j\u00f3val t\u00f6bb. L\u00e1tta, hogy Stella holl\u00f3fekete haja jobban csillog, mint b\u00e1rmikor, s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k szem\u00e9ben kor\u00e1bban nem l\u00e1tott f\u00e9ny villog, \u00e9s h\u00f3feh\u00e9r arcb\u0151re kipirosodik, ha a k\u00e9kk\u00f6r\u00f6s piktorr\u00f3l besz\u00e9l. Adalbert esz\u00e9t vesztve azon t\u00f6prengett, mik\u00e9nt t\u00e1vol\u00edthatn\u00e1 el Stella Silbermannt a v\u00e1rosb\u00f3l, ahol ez a bizonyos fest\u0151 \u00e9l, v\u00e9g\u00fcl felh\u00edvta egykori zongoratan\u00e1r\u00e1t, a konzervat\u00f3rium igazgat\u00f3j\u00e1t:<\/span>
\n\u2013 J\u00f6jj\u00f6n el, n\u00e9zze meg ezt a kisl\u00e1nyt a Collegium Musicum verseny\u00e9n, mert ilyen tehets\u00e9g sz\u00e1z\u00e9vente sz\u00fcletik. Ilyet nem l\u00e1tott, nem hallott m\u00e9g! Senki a vil\u00e1gon.<\/span>
\nAdalbertnek meg\u00edg\u00e9rt\u00e9k, hogy ott lesznek, \u00e9s ha Stella Silbermann val\u00f3ban olyan talentum, amilyennek mondja, akkor felv\u00e9teli n\u00e9lk\u00fcl veszik \u00e1t, \u00e9s \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat biztos\u00edtanak neki.<\/span>
\nA verseny m\u00e1r indul\u00e1sakor sem volt mentes a fesz\u00fclts\u00e9gekt\u0151l \u00e9s a szomor\u00fas\u00e1gt\u00f3l. A kisl\u00e1ny a tan\u00e1r\u00e1t faggatta:<\/span>
\n\u2013 Valami baj van?<\/span>
\n\u2013 Nem, dehogy, semmi gond \u2013 v\u00e1laszolta Adalbert mindig, mik\u00f6zben egyre csak a n\u00e9z\u0151teret f\u00fcrk\u00e9szte: vajon itt vannak a konzervat\u00f3riumt\u00f3l? V\u00e9g\u00fcl felfedezte az els\u0151 sorban azt a nagydarab, v\u00f6r\u00f6s szak\u00e1ll\u00fa f\u00e9rfit, aki \u00f6sszemosolygott egy pillanatra a f\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00fcl kipislant\u00f3 Stella Silbermann-nal. A f\u00e9rfi hajt\u00f3k\u00e1j\u00e1n a v\u00e1rosv\u00e9d\u0151k csinos, t\u0171zzom\u00e1nc jelv\u00e9ny\u00e9t, a r\u00e9zsz\u00edn\u0171 pentagramba s\u00fcllyesztett t\u00fcrkizk\u00e9k k\u00f6rt l\u00e1tta, \u00e9s ebb\u0151l azonnal tudta: a vikingszer\u0171, drab\u00e1lis ember nem m\u00e1s, mint a t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151. Stella a szokottn\u00e1l is viharosabban, s ugyanakkor felfokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel j\u00e1tszott. A versenyt\u00e1rsakon m\u00e1r az els\u0151 percben megmutatkozott a cs\u00fcgged\u00e9s, az es\u00e9lytelens\u00e9g \u00e9rz\u00e9se, valamivel k\u00e9s\u0151bb viszont m\u00e9g rajtuk is elhatalmasodott a lelkes\u00fclts\u00e9g. A tapsvihar kit\u00f6r\u00e9sekor Stella a f\u00fcgg\u00f6ny fel\u00e9 n\u00e9zett, \u00e1m Adalbert m\u00e1r nem \u00e1llt ott, kirohant a m\u0171v\u00e9szbej\u00e1r\u00f3n, \u00e9s a sz\u0171k folyos\u00f3n \u00e1t az udvarra jutott: a v\u00e1ros leveg\u0151j\u00e9ben ism\u00e9t volt valami sz\u00far\u00f3s, b\u00e1nt\u00f3 szag. K\u00e9s\u0151bb visszament, hogy Stell\u00e1nak gratul\u00e1ljon, de a folyos\u00f3n a konzervat\u00f3rium vezet\u0151 zongoratan\u00e1ra v\u00e1rta.<\/span>
\nN\u00e9h\u00e1ny nappal k\u00e9s\u0151bb pedig m\u00e1r b\u00facs\u00faztak: Adalbert \u00e9s Stella Silbermann.<\/span>
\nAdalbert m\u00e1r a Collegium Musicum d\u00edj\u00e1tad\u00f3ja ut\u00e1n is \u00fagy \u00e9rezte: hamarosan felk\u00f6ti mag\u00e1t. Stella azt szerette volna, ha Adalbertn\u00e9l marad az arany\u00actriangulum, v\u00e9g\u00fcl \u00fagy \u00e1llapodtak meg, hogy csak addig \u0151rzi, m\u00edg Stella a konzervat\u00f3rium koll\u00e9gium\u00e1ba nem k\u00f6lt\u00f6zik. A di\u00e1koknak \u00e9s felk\u00e9sz\u00edt\u0151 tan\u00e1raiknak adott est k\u00f6z\u00f6s \u00e9nekl\u00e9ssel, Stella Silbermann zongorak\u00eds\u00e9ret\u00e9vel, kilenc t\u00e1jban \u00e9rt v\u00e9get. A f\u00e9lr\u00e9szeg Adalbert egyenesen a Szt. J\u00e1nos-hegyig t\u00e1molygott, felcaplatott a b\u00e1nyaudvarba, nyak\u00e1ban az aranytriangulummal. B\u0151 egy\u00f3r\u00e1s csetl\u00e9s-botl\u00e1s ut\u00e1n \u00e9rte el a bazaltorgon\u00e1kat, leroskadt az \u00e9szaki fal el\u00e9, \u00e9s az er\u0151teljes, szappanfeh\u00e9r holdvil\u00e1gban egyed\u00fcl j\u00e1tszotta a l\u00e1vatrakt\u00far\u00e1kon a Black Rose d\u00e9monikus futamait, eg\u00e9szen hajnalig. Azzal, hogy a konzervat\u00f3riumba k\u00fcldte Stell\u00e1t, nemcsak a k\u00e9kk\u00f6r\u00f6s piktort\u00f3l, de \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l is elszak\u00edtotta, \u00e9s ez sosem \u00e9rzett f\u00e1jdalommal t\u00f6lt\u00f6tte el.<\/span>
\nAz elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben is gyakran j\u00e1rt a csonka hegy tetej\u00e9n, sokszor t\u00f6lt\u00f6tte ott az \u00e9jeket, \u00e9s lassan, de biztosan nehezen k\u00f6rvonalazhat\u00f3, beteges hivat\u00e1studatba s\u00fcllyedt, mintegy kompenz\u00e1lva Stella Silbermann elveszt\u00e9s\u00e9t. M\u00e1ni\u00e1j\u00e1v\u00e1 lett az \u00faj hangszer, az \u00fagynevezett orgonika megalkot\u00e1sa, amely \u00fajra \u00e9s b\u00e1rmikor megsz\u00f3laltathatja azt a hangot, ami \u201982 \u0151sz\u00e9n a Szt. J\u00e1nos-l\u00e1vahegy \u00e9s Stella Silbermann duettjek\u00e9nt sz\u00f3lalt meg benne.<\/span>
\nAdalbert terve m\u00e1r 1983-ban, vagyis a Szt. Anna-orgona fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak megkezd\u00e9sekor sem tartozott az alacsony k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171, \u00e1m biztos eredm\u00e9nnyel kecsegtet\u0151 projektek k\u00f6z\u00e9. Nagys\u00e1grendj\u00e9nek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re a Notre-Dame nagyorgon\u00e1ja a legjobb, amelyben csak a mechanik\u00e1t v\u00e1lt\u00f3 vezet\u00e9kek hossza t\u00f6bb mint h\u00e9tsz\u00e1z kilom\u00e9ter. Nem meglep\u0151 teh\u00e1t, hogy hi\u00e1ba kereste Adalbert a k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, alig tal\u00e1lt h\u00fazhat\u00f3 t\u00e9teleket az orgonika anyagsz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t r\u00e9szletez\u0151 list\u00e1n; legink\u00e1bb m\u00e9g az olcs\u00f3 beszerz\u00e9sben b\u00edzhatott.<\/span>
\n\u2013 Nincs olyan toj\u00e1s, amin\u00e9l olcs\u00f3bb toj\u00e1s ne volna \u2013 mondogatta szolf\u00e9zs\u00f3r\u00e1n a szink\u00f3p\u00e1t gyakorl\u00f3 nebul\u00f3knak a Kapor-l\u00e9pcs\u0151 alatti, roskatag zeneiskol\u00e1ban, ahol heti n\u00e9gy \u00f3r\u00e1ban fuvol\u00e1t is tan\u00edtott.<\/span>
\n\u2013 Valahol, valakin\u00e9l biztosan tal\u00e1lni ugyanakkor\u00e1t kevesebb\u00e9rt vagy nagyobbat ugyanannyi\u00e9rt.<\/span>
\nAdalbert, a f\u00e9l\u00e1ll\u00e1s\u00fa zenetan\u00e1r, aki mindenf\u00e9le jelent\u00e9ktelen agyaf\u00farts\u00e1gok feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1ba menek\u00fclt, s ez\u00fattal \u2013 Stella Silbermann eml\u00e9k\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 tal\u00e1n el\u0151sz\u00f6r haladt jelent\u0151sebb \u00f6tlet megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa fel\u00e9, abban b\u00edzott, hogy valahol f\u00e9l \u00e1ron kap meg mindent. Ebben a hitben \u00e9vekig nyomozott, gy\u0171jt\u00f6gette az \u00e1rlist\u00e1kat, kis- \u00e9s nagykeresked\u0151k, gy\u00e1rt\u00f3k \u00e9s forgalmaz\u00f3k lajstromait, s v\u00e9g\u00fcl megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg huszon\u00f6tezer cikksz\u00e1mot f\u00fajt k\u00edv\u00fclr\u0151l. Tudta, hogy az AWE-00-224567 val\u00f3j\u00e1ban nem m\u00e1s, mint a Malaysi\u00e1ban ut\u00e1ngy\u00e1rtott hangsz\u00ednszenzor nikkel-kobalt bimet\u00e1lja, az IU-7878 pedig a C-r\u00e9zs\u00edp l\u00e9g\u00e1tereszt\u0151 szelepgumija. A t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sban seg\u00edts\u00e9g\u00e9re volt a Szt. Sebesty\u00e9n-templom k\u00e1ntora, Miksa, aki az orgona fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak szakmai r\u00e9sz\u00e9t vezette. A Szt. Anna-orgona h\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan teh\u00e1t az orgonika v\u00e1zrajza is k\u00f6rvonalaz\u00f3dott, a terv megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9n\u00e9l ugyanis Adalbert m\u00e9g hitt abban, hogy a Szt. Anna-orgon\u00e1n v\u00e9grehajtott k\u00eds\u00e9rletek ut\u00e1n az \u00faj hangszert v\u00e9g\u00fcl maga \u00e9p\u00edtheti meg. \u00c1m amikor a lak\u00e1s\u00e1ban m\u00e1r mozdulni sem lehetett, \u00e9s dosszi\u00e9k t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki a k\u00e1dat is, r\u00e1d\u00f6bbent: az olcs\u00f3 alkatr\u00e9szek keres\u00e9se val\u00f3j\u00e1ban annyi p\u00e9nzt nyel el, hogy abb\u00f3l r\u00e9ges-r\u00e9g bev\u00e1s\u00e1rolhatott volna, m\u00e9g ha az \u00f3n, a kobalt, a nikkel \u00e1ra a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\u00e9re emelkedik, akkor is. Az is hamar vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy az orgonika \u00f6nmag\u00e1ban nem sokat \u00e9r, mert nagy \u00e9s ar\u00e1nyos, z\u00e1rt teret ig\u00e9nyel, mondjuk\u00a0 egy templomot. V\u00e9gigj\u00e1rt minden el\u00e9rhet\u0151 zsina\u00acg\u00f3g\u00e1t \u00e9s hangversenytermet \u2013 f\u0151k\u00e9nt a n\u00e9metorsz\u00e1gi Silbermann-orgon\u00e1kat \u2013, s ezzel tov\u00e1bbi p\u00e9nz \u00e9s id\u0151 ment el. Arra m\u00e9gis j\u00f3k voltak az utaz\u00e1sok, hogy megszil\u00e1rduljon benne a hit: a legalkalmasabb l\u00e9gteret az orgonika sz\u00e1m\u00e1ra is az oldalhaj\u00f3s templomok ny\u00fajtj\u00e1k. A neobarokk szent\u00e9lyek v\u00e1laszt\u00e9ka leny\u0171g\u00f6zte, m\u00e9gis \u00fagy gondolta, hogy a sok aranyoz\u00e1s, cir\u00e1da, \u00e9s szobor felesleges vargabet\u0171kre k\u00e9nyszer\u00edti a hangot, ez\u00e9rt jobbak a p\u0151r\u00e9bb neog\u00f3tikus vagy a purit\u00e1n ro\u00acm\u00e1n templomok.<\/span>
\nMivel egyik \u00e9p\u00fclettel se volt t\u00f6k\u00e9letesen el\u00e9gedett, r\u00f6vid ideig \u00fagy gondolta, hogy tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1hoz meg\u00e9p\u00edti az ide\u00e1lis bazilik\u00e1t is \u2013 gig\u00e1szi altemplommal. A Szt. J\u00e1nos-l\u00e1vahegyen. Ezt a szent\u00e9lyt pedig egyszer tal\u00e1n Szt. Stella-d\u00f3mnak h\u00edvj\u00e1k majd \u2013 gondolta id\u0151nk\u00e9nt Adalbert, s ebb\u0151l j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a zenetan\u00e1r fej\u00e9ben nem kis z\u0171r keletkezett 1982 \u0151sz\u00e9t k\u00f6vet\u0151en. Azt gondoln\u00e1nk, hogy k\u00f6lts\u00e9geinek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel e terv kivitelezhetetlens\u00e9g\u00e9t l\u00e1tta be els\u0151k\u00e9nt, de nem: a saj\u00e1t \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 orgonik\u00e1r\u00f3l hamarabb tett le, konkr\u00e9tan akkor, amikor a br\u00e9mai manufakt\u00fara m\u00e1sf\u00e9l \u00e9v alatt megdupl\u00e1zta a r\u00e9z ajaks\u00edpok \u00e1r\u00e1t. Ekkor jutott esz\u00e9be: \u201eDe akkor minek a bazilika?\u201d M\u00e1snap pedig az: \u201eM\u00e9gis mib\u0151l \u00e9p\u00edtkeztem volna, amikor egy nagyobb trakt\u00far\u00e1ra se futja. J\u00f3, ha bel\u00e1that\u00f3 id\u0151n bel\u00fcl eljutok az egyszer\u0171 l\u00e1daorgon\u00e1ig. Egy\u00e9bk\u00e9nt is! Mit gondoln\u00e1nak r\u00f3lam, ha katedr\u00e1list \u00e9p\u00edten\u00e9k? Hogyan magyar\u00e1zom el, mit akarok, m\u00edg meg nem sz\u00f3lal az orgonika, \u00e9s nem gy\u0151z\u0151dhetnek meg arr\u00f3l, hogy tal\u00e1lm\u00e1nyom megv\u00e1ltoztatja a vil\u00e1got?\u201d<\/span>
\nAdalbert bel\u00e1tta: jelent\u00e9keny k\u00eds\u00e9rlet\u00e9hez k\u00e9nytelen seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvni \u2013 \u00d6zs\u00e9b atya szavaj\u00e1r\u00e1s\u00e1val \u00e9lve \u2013 az Anyaszentegyh\u00e1z el\u00f6lj\u00e1r\u00f3it, de miel\u0151tt t\u00e9nylegesen besz\u00e1llt volna a Szt. Anna-orgona k\u00f6r\u00fcl d\u00fal\u00f3, egyre viharosabb harcba, el\u0151sz\u00f6r a Szabadalmi Hivatallal folytatott term\u00e9ketlen vit\u00e1t. Ugyanis egy m\u00e1sik tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t\u00f3l komoly j\u00f6vedelmet rem\u00e9lt. Csakhogy a b\u00fcrokrat\u00e1k merevebbnek bizonyultak \u00d6zs\u00e9b aty\u00e1n\u00e1l is, s nem voltak hajland\u00f3k \u00faj\u00edt\u00e1sk\u00e9nt kezelni az \u00fagynevezett p\u00e1roltkenyeret, ami annyib\u00f3l \u00e1llt, hogy a kisz\u00e1radt kenyeret v\u00edzzel bepermetezve r\u00f6vid ideig, magas h\u0151fokon \u00fajra kellett s\u00fctni. Adalbert statisztik\u00e1k t\u00f6meg\u00e9vel bizony\u00edtotta: a keny\u00e9r huszonh\u00e1rom sz\u00e1zal\u00e9ka a sz\u00e1rad\u00e1s miatt v\u00e9gzi a szem\u00e9tben, \u00e9s abban is igaza volt, hogy amennyiben ezt a kenyeret mindenki \u00fajras\u00fctn\u00e9, eg\u00e9sz r\u00e9gi\u00f3k \u00e9hez\u00e9s\u00e9n enyh\u00edthetn\u00e9nk \u2013 \u00e1m ez nem szabadalmi k\u00e9rd\u00e9s.<\/span>
\nAdalbert vil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3 harc\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1987 tavasz\u00e1n tal\u00e1lkozott Fr\u00e9zi\u00e1val, az \u00f3v\u00f3n\u0151vel, aki r\u00f6vid ideig enyh\u00edtette \u2013 s egyszersmind s\u00falyosb\u00edtotta is \u2013 a Stella Silbermann ut\u00e1n marad\u00f3, m\u00e9g mindig makacs \u00e9s f\u00e1j\u00f3 \u0171rt. A n\u0151 sok\u00e1ig \u00e1csorgott a v\u00e1r nyilv\u00e1nos telefonf\u00fclk\u00e9je el\u0151tt, m\u00edg odabent Adalbert a szabadalmisokkal kiab\u00e1lt. Az akaratlanul is kihallgatott, k\u00fcl\u00f6nleges besz\u00e9lget\u00e9s felkeltette Fr\u00e9zia \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u0151en sok\u00e1ig \u00f6sszej\u00e1rtak, Adalbert \u00fagy \u00e9rezte, j\u00f3ra fordulnak a dolgok, ez id\u0151ben be\u00edratt\u00e1k a zeneiskol\u00e1ba Stella h\u00fag\u00e1t, Maria Silbermannt, r\u00e1ad\u00e1sul kider\u00fclt, hogy Fr\u00e9zia a Silbermann l\u00e1nyok nagyn\u00e9nje, s val\u00f3ban: benne is volt valami Stell\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151, szel\u00edden s\u00f6t\u00e9t \u00e9s ugyanakkor tiszta von\u00e1s. Fr\u00e9zia vonz\u00f3dott a tan\u00e1remberhez, elhivatotts\u00e1g\u00e1t is sokra becs\u00fclte, \u00e1m v\u00e9g\u00fcl \u00e9pp Adalbert vil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9ka \u00e1llt kettej\u00fck k\u00f6z\u00e9, oly er\u0151sen, hogy az els\u0151 cs\u00f3kig sem jutottak el. Annyira t\u00falf\u0171t\u00f6tte az \u00e9hez\u0151 milli\u00f3k v\u00edzi\u00f3ja, hogy az \u00f3v\u00f3n\u0151 szem\u00e9ben val\u00f3s\u00e1gos szentnek t\u0171nt, a szenteknek pedig legfeljebb a l\u00e1b\u00e1t ildomos cs\u00f3kolgatni. Abban is volt valami, amit az \u00f3v\u00f3n\u0151 legjobb bar\u00e1tn\u0151je, Natascha, az \u00f3voda melletti sz\u00e9ps\u00e9gszalon fodr\u00e1sza mondott, amikor egy h\u00e1rmasban elfogyasztott vacsora ut\u00e1n hazafel\u00e9 s\u00e9t\u00e1ltak Fr\u00e9zi\u00e1hoz:<\/span>
\n\u2013 A szentekkel csak az a gond, hogy unalmasak.<\/span>
\nEz persze hamis fr\u00e1zis, \u00e1m Adalbertre m\u00e9gis illett. G\u00e1l\u00e1ns volt, hisz \u0151 f\u0151z\u00f6tt a k\u00e9t n\u0151nek \u2013 spagettit. Desszertk\u00e9nt pedig p\u00e1roltkenyeret k\u00edn\u00e1lt. Mondhatn\u00e1nk, sz\u00e9p teljes\u00edtm\u00e9ny, hisz aligha v\u00e1rhat\u00f3 el egy vil\u00e1g\u00acjob\u00ac\u00acb\u00edt\u00f3 szolf\u00e9zstan\u00e1rt\u00f3l, hogy f\u0151zz\u00f6n is, pedig viszonylag j\u00f3l siker\u00fclt, amint azt Natascha is meg\u00e1llap\u00edtotta:<\/span>
\n\u2013 Nem is volt olyan \u00edzetlen.<\/span>
\nAnn\u00e1l ink\u00e1bb a p\u00e1roltkeny\u00e9rr\u0151l tartott, a vacsora teljes id\u0151tartam\u00e1t kit\u00f6lt\u0151 sz\u00e9kfoglal\u00f3. Adalbert olyan m\u00e9lys\u00e9gekig taglalta a p\u00e1roltkeny\u00e9r felfedez\u00e9s\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy Fr\u00e9zia \u00e9s bar\u00e1tn\u0151je arra gondoltak, a vacsora csup\u00e1n \u00fcr\u00fcgy. Csak az a fontos a sz\u00e1m\u00e1ra, hogy elmondhassa:<\/span>
\n\u2013 Ez a finom, puha keny\u00e9r val\u00f3j\u00e1ban negyvennapos! L\u00e1tj\u00e1k? \u00c9rzik? Na, milyen? Finom, ugye? Ki hinn\u00e9, hogy nem friss? \u00c9s k\u00e9rem, ezt kidob\u00e1lj\u00e1k! H\u00e1t ez megengedhetetlen \u2013 mondta Adalbert, miut\u00e1n a k\u00e9t h\u00f6lgy let\u00f6rte a keny\u00e9rb\u0151l az els\u0151 falatokat. Nem sz\u00e1molt azzal, hogy Natascha \u2013 nyomorg\u00f3 szud\u00e1niak ide vagy oda \u2013 nem k\u00edv\u00e1n negyvennapos kenyeret enni, mert \u0151 bizony \u00e9pp azok k\u00f6z\u00fcl val\u00f3, akik miatt az Adalbert-f\u00e9le vil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3 bajnokok mindig elbuknak. Fr\u00e9zia nem el\u0151sz\u00f6r evett p\u00e1roltkenyeret, s javar\u00e9szt osztotta is a tan\u00e1r n\u00e9zeteit, ez\u00fattal m\u00e9gis feszengett. Szemles\u00fctve, kedvtelen\u00fcl r\u00e1gcs\u00e1lt, \u00e9s rettegett Adalbert tov\u00e1bbi mondanival\u00f3it\u00f3l; \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r az udvarl\u00f3ja miatt sz\u00e9gyenkezett. Az els\u0151 \u00e9s egyszeri vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1s k\u00ednja akkor \u00e9rt a cs\u00facspontra, amikor Adalbert \u2013 moh\u00f3n falva a spagettit \u2013 az eti\u00f3p \u00e9hez\u0151k r\u00e9miszt\u0151 le\u00edr\u00e1s\u00e1t\u00f3l sem tart\u00f3zkodott:<\/span>
\n\u2013 Dr\u00e1ga h\u00f6lgyek \u2013 k\u00e9rdezte, m\u00edg ajkai k\u00f6z\u00f6tt d\u00f6gl\u0151d\u0151 gilisztak\u00e9nt fick\u00e1ndozott a t\u00e9szta \u2013, gondolnak arra ev\u00e9s k\u00f6zben, hogy m\u00edg mi j\u00f3\u00edz\u0171en falatozunk, addig valahol a t\u00e1voli Szahel-\u00f6vben egy bantu anya halott csecsem\u0151t szor\u00edt a mell\u00e9re, gondoln\u00e1k? \u2013 k\u00e9rdezte Adalbert. \u2013 Ubork\u00e1t?<\/span>
\nNem. Amikor a k\u00f6rny\u00e9k legszolidabb, kiss\u00e9 szepl\u0151s \u00f3v\u00f3n\u0151je palacsint\u00e1t s\u00fct\u00f6tt az \u00f6ccs\u00e9nek, nem gondolt ilyesmire, amint a bar\u00e1tn\u0151je se. Akkor sem, ha eb\u00e9dsz\u00fcnetben beugrott a Mekibe betolni k\u00e9t sajtburgert \u00e9s egy epres Mcfr\u00edzt. Ami a legszebb: nem is akart \u2013 ev\u00e9s k\u00f6zben semmik\u00e9pp. Ezt az \u00fcnnepi alkalmat se \u00edgy k\u00e9pzelte el, ezt a napot, amikor Fr\u00e9zia v\u00e9gre bemutatja az \u0151 okos \u00e9s vil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3 lovagj\u00e1t.<\/span>
\nA bar\u00e1tn\u0151k gyorsan v\u00e9geztek, Adalbert j\u00f3val lassabban, nemcsak az\u00e9rt, mert sokat besz\u00e9lt (legal\u00e1bb annyit, amennyit evett), hanem az\u00e9rt is, mert a v\u00e9g\u00e9n a p\u00e1roltkeny\u00e9rrel tiszt\u00e1ra t\u00f6r\u00f6lte a t\u00e1ny\u00e9rokat. Igen, a k\u00e9t n\u0151\u00e9t is.<\/span>
\n\u2013 Pardon \u2013 mondta. \u2013 Megengedik? \u2013 \u00e9s \u00fagy kinyalta mindkett\u0151t, ak\u00e1r a kutya. Az eredm\u00e9nyt be is mutatta, m\u00e9ghozz\u00e1 \u00d6zs\u00e9b atya \u00farfelmutat\u00e1sait megid\u00e9z\u0151 szertart\u00e1soss\u00e1ggal.<\/span>
\n\u2013 L\u00e1tj\u00e1k ezt? El\u00e9g egy kis hideg v\u00edz, nem kell mosogat\u00f3szer, voltak\u00e9pp v\u00edz se nagyon. Ha mindannyian \u00edgy nyaln\u00e1nk ki a t\u00e1ny\u00e9rokat, ha \u00edgy t\u00f6r\u00f6ln\u00e9nk ki, akkor nem lenn\u00e9nek a foly\u00f3kban elr\u00e1kosodott keszegek \u00e9s tumoros pontyok. Jegyzem meg, kit\u00f6rl\u00e9sre nincs a p\u00e1roltkeny\u00e9rn\u00e9l alkalmasabb!<\/span>
\nEkkor menthetetlennek t\u0171nt az este \u2013 az is volt. Pedig el\u00e9rkezett az els\u0151 olyan pillanat, ami viszonylag k\u00f6zel \u00e1llt a bar\u00e1tn\u0151k v\u00e1rakoz\u00e1saihoz, Adalbert ugyanis pezsg\u0151t bontott. Az olcs\u00f3, Bubor\u00e9k nev\u0171 konzumpezsg\u0151 \u00e9des verzi\u00f3j\u00e1t, \u00e9s amint v\u00e1rhat\u00f3, az it\u00f3ka t\u00falcsordult a poharakon. A szolf\u00e9zstan\u00e1r pillanatra se j\u00f6tt zavarba, t\u00f6rt a p\u00e1roltkeny\u00e9rb\u0151l, felt\u00f6r\u00f6lte vele az asztalt, \u00e9s megette:<\/span>
\n\u2013 Mire nem j\u00f3 a negyvennapos keny\u00e9r? \u00c9n sem gondoltam m\u00e9g erre, hogy a pezsg\u0151, term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva, milyen \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9gben locsog mell\u00e9, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6bb milli\u00f3 hektoliterben m\u00e9rhet\u0151 ez a mennyis\u00e9g, de a p\u00e1roltkeny\u00e9rrel tunkolva val\u00f3di csemege!<\/span>
\nNatasch\u00e1nak v\u00e1ratlanul megf\u00e1jdult a feje, \u00e9s a h\u00f6lgyek hazaindultak.<\/span>
\nEgy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb Adalbert a helyi lapban n\u00e9gyhas\u00e1bos \u00e9s felett\u00e9bb unalmas cikket k\u00f6z\u00f6lt a \u201etal\u00e1lm\u00e1ny\u201d forradalmi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. Ehet\u0151 szivacs! \u2013 aj\u00e1nlotta az alc\u00edm, \u00e9s ez m\u00e1r Fr\u00e9zi\u00e1n\u00e1l is kiverte a biztos\u00edt\u00e9kot. Amint 1982-ben tehets\u00e9gkutat\u00f3k\u00e9nt \u00fcnnepelt\u00e9k, ez\u00fattal \u201ea kist\u00e9rs\u00e9gi Edisonon\u201d r\u00f6h\u00f6g\u00f6tt az eg\u00e9sz v\u00e1ros. A szolf\u00e9zstan\u00e1r \u00e9s az \u00f3v\u00f3n\u0151 a megjelen\u00e9s m\u00e1snapj\u00e1n \u2013 el\u0151sz\u00f6r \u00e9s utolj\u00e1ra \u2013 \u00f6sszeveszett. Adalbert od\u00e1ig ment \u0151szintes\u00e9g\u00e9ben, hogy a p\u00e1roltkeny\u00e9r felfedez\u00e9se miatt egyszer m\u00e9g ott \u00e1llhat Stockholmban, a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Akad\u00e9mia sz\u00edne el\u0151tt, \u00e9s B\u00e9ke-Nobel-d\u00edjat vehet \u00e1t. Erre az \u00f3v\u00f3n\u0151 csak annyit mondott:<\/span>
\n\u2013 Egy biztos. \u00c9n nem leszek ott \u2013 \u00e9s sz\u00e9p cs\u00f6ndben, szel\u00edden \u00e9s szomor\u00faan, a szolf\u00e9zstan\u00e1r \u00e9let\u00e9b\u0151l \u00f6r\u00f6kre t\u00e1vozott. \u00c9ppoly hirtelen, mint Stella Silbermann.<\/span>
\nK\u00e9ts\u00e9g sem f\u00e9r hozz\u00e1, Adalbert \u00far n\u0151i szemmel n\u00e9zve val\u00f3ban unalmas alak volt. R\u00e1ad\u00e1sul an\u00e9lk\u00fcl, hogy szent lett volna. Fr\u00e9zia okkal hagyta fak\u00e9pn\u00e9l, mert hisz mif\u00e9le szent az, aki minden cselekedet\u00e9t j\u00f3t\u00e9tem\u00e9nynek gondolja, \u00e9s a lelke m\u00e9ly\u00e9n magas kit\u00fcntet\u00e9sek ut\u00e1n \u00e1h\u00edtozik? Adalbert nem volt szent, nem bizony, de a meg\u00edt\u00e9l\u00e9se m\u00e9gsem k\u00f6nny\u0171. Sz\u00e1nalmas vizion\u00e1l\u00e1sai ellen\u00e9re volt benne valami tagadhatatlanul rendk\u00edv\u00fcli. Meg kell eml\u00edteni, hogy azokban a napokban nemcsak az \u00f3v\u00f3n\u0151 hagyta el, hanem Maria Silbermann is.<\/span>
\nAdalbert hi\u00fas\u00e1ga sokszor l\u00e9pte \u00e1t a n\u00e1rcizmus hat\u00e1r\u00e1t. A ruh\u00e1sszekr\u00e9nye belsej\u00e9ben \u00f3ri\u00e1si t\u00fck\u00f6r \u00e1llt, ments\u00e9g\u00e9re, nem \u0151 rakatta bele, \u00edgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a nagyanyj\u00e1t\u00f3l, att\u00f3l az \u00f6regasszonyt\u00f3l, aki a dinny\u00e9j\u00e9b\u0151l mindig kipiszk\u00e1lta a magot, \u00e9s aki folyton azt hajtogatta:<\/span>
\n\u2013 Sokra viszed egyszer, Bertuska, nagyon sokra.<\/span>
\nA zenetan\u00e1r akkor \u00e9rezte el\u0151sz\u00f6r, hogy a j\u00f3slat igaz lehet, amikor Stella Silbermann a m\u00e1sodik \u00f3r\u00e1n hib\u00e1tlanul \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt j\u00e1tszotta el a h\u00e1rom nappal kor\u00e1bban eg\u00e9sz h\u00f3napra feladott darabokat. \u00dagy gondolta, Stell\u00e1ban \u00f6lt testet ez a bizonyos \u201enagyon sok\u201d, \u00e1m k\u00e9s\u0151bb k\u00e9nytelen volt \u00f6nmag\u00e1ban keresni. Tal\u00e1n ez\u00e9rt k\u00eds\u00e9rletezett azt\u00e1n az orgonik\u00e1val, \u00e9s az orgonika mellett minden m\u00e1ssal is. Est\u00e9nk\u00e9nt, vil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3 terveinek ig\u00e9zet\u00e9ben od\u00e1ig is eljutott, hogy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le magas \u00e1llami kit\u00fcntet\u00e9sek \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t elk\u00e9pzelje. Ilyenkor kinyitotta a nagyi f\u00fclledt szekr\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s a t\u00fck\u00f6r el\u00e9 \u00e1llt:<\/span>
\n\u2013 H\u00f6lgyeim \u00e9s uraim, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. Megvallom, v\u00e1ratlanul \u00e9rt ez a kit\u00fcntet\u00e9s, hisz amit tettem, csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag az emberis\u00e9g jobb sors\u00e1\u00e9rt tettem.<\/span>
\nRitk\u00e1bban az is el\u0151fordult, hogy angyalhangokat hallott a ruh\u00e1k m\u00f6g\u00fcl, a t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe k\u00f6r\u00fcl aranyl\u00f3 aur\u00e1t l\u00e1tott, n\u00e9h\u00e1ny esetben pedig \u00fagy v\u00e9lte, hogy elemelkedik a felp\u00faposodott parkett\u00e1r\u00f3l, \u00e9s azzal a l\u00e9gies k\u00f6nnyeds\u00e9ggel lebeg a szoba k\u00f6zep\u00e9n, amint Krisztus j\u00e1rt a Genez\u00e1reti-t\u00f3 viz\u00e9n.<\/span>
\n1989. janu\u00e1r 7-\u00e9n, kora este az \u00e9vsz\u00e1zad legnagyobb havaz\u00e1sa vette kezdet\u00e9t, m\u00e1snapra f\u00e9lm\u00e9teres h\u00f3 takarta be a vid\u00e9ket. Az utakat hi\u00e1ba j\u00e1rt\u00e1k a h\u00f3mar\u00f3k, a viharos erej\u0171 sz\u00e9l percek alatt hordta vissza a havat. A d\u00e9lut\u00e1ni szolf\u00e9zs\u00f3ra elmaradt, mivel a tizenh\u00e1rom tan\u00edtv\u00e1nyb\u00f3l csak egy \u00e9rt be id\u0151ben. Adalbert ezt az el\u00e1rvult nebul\u00f3t r\u00f6vid instru\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n \u00fatj\u00e1ra bocs\u00e1totta, \u00e9s egyed\u00fcl maradt a m\u00e1sodik emeleti gyakorl\u00f3ban. T\u00edz-tizen\u00f6t percig a havaz\u00e1st b\u00e1multa, azt\u00e1n a zongor\u00e1hoz \u00fclt, \u00e9s azt k\u00e9pzelte, hogy az orgonik\u00e1n j\u00e1tssza a Wir glauben all\u2019 an einen Gott kor\u00e1lt, az els\u0151 versszakot d-mollban, a m\u00e1sodikat esz-mollba emelve, a harmadikat pedig e-mollban. Hogy az orgonika hangj\u00e1t a legtiszt\u00e1bb inton\u00e1ci\u00f3ban hallja, nem \u00e9rintette a zongora billenty\u0171it, hanem pantomimm\u0171v\u00e9szk\u00e9nt p\u00e1r centivel f\u00f6l\u00f6tt\u00fck, a leveg\u0151ben j\u00e1tszott. Nem kellett sok id\u0151, hamarosan hallotta is az orgonika \u00e9teri, l\u00e1ngcs\u00f3va alak\u00fa hangjait.<\/span>
\nM\u00e1r az a-moll concert\u00f3t vegy\u00edtette a Black Rose Stella Silbermannt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u0151elemeivel, amikor meg\u00e9rkezett Maria Silbermann; az apr\u00f3, vil\u00e1gosk\u00e9k szem\u0171, holl\u00f3fekete haj\u00fa, de n\u0151v\u00e9r\u00e9n\u00e9l j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 tehets\u00e9ges hable\u00e1ny, kez\u00e9ben az iskol\u00e1t\u00f3l b\u00e9relt, kopott fuvol\u00e1val, \u00e9s benyitott a terembe. Adalbertben ekkor m\u00e1r olyan sz\u00e9pen, \u00f6bl\u00f6sen sz\u00f3lt az orgonika Pokolb\u00f3l felt\u00f6r\u0151 \u00e9s Mennybe rep\u00edt\u0151 hangja, hogy az \u00f3cska furn\u00e9rajt\u00f3 csikorg\u00e1sa sem z\u00f6kkentette ki. F\u00e9l m\u00e9terrel a zongora f\u00f6l\u00f6tt, \u00e1tszellem\u00fclten, a maga \u00e1tirat\u00e1ban, tov\u00e1bb j\u00e1tszotta Bachot, ekkor m\u00e1r a tri\u00f3szon\u00e1t\u00e1k \u00f6tletszer\u0171 r\u00e9szleteit. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha ez nem olyan eset, amikor Adalbert saj\u00e1t mag\u00e1t nem l\u00e1tja, se Nobel-d\u00edjjal a kez\u00e9ben, se aranyl\u00f3 aur\u00e1val a teste k\u00f6r\u00fcl, \u00e1m valaki m\u00e1s \u2013 ez esetben a megszeppent fuvolista \u2013 viszont igen. Azt l\u00e1tja, hogy Adalbert al\u00f3l kid\u0151l a zongorasz\u00e9k, \u00e1m a tan\u00edt\u00f3 b\u00e1csi nem esik le, s nemcsak Bach-m\u0171veket j\u00e1tszik l\u00e1thatatlan hangszeren a leveg\u0151ben, hanem \u0151 maga is ott van, ott lebeg, igen, a l\u00e9gben. Maria pontosan ezt l\u00e1tta: Adalbert a leveg\u0151ben, l\u00e1thatatlan zongorasz\u00e9ken szertart\u00e1sos merevs\u00e9ggel, egyenes h\u00e1ttal \u00fcl, holdk\u00f3rosk\u00e9nt klimp\u00edroz, gondosan pucolt lakkcip\u0151i a leveg\u0151ben ped\u00e1loznak, \u0151 maga pedig lassan emelkedik, majd s\u00fcllyed. Odakint havazik, m\u00edg a csukott szem\u0171 szolf\u00e9zstan\u00e1r a m\u00e1sodik emeleti gyakorl\u00f3 l\u00e9gter\u00e9ben, ak\u00e1r egy lesz\u00e1ll\u00f3helyet keres\u0151, bizonytalan lufi, lebeg.<\/span>
\nA tizenn\u00e9gy \u00e9ves l\u00e1ny akkort\u00e1jt menstru\u00e1lt el\u0151sz\u00f6r, s emiatt kellett kimennie matek\u00f3r\u00e1r\u00f3l, \u00e9s m\u00e1r a melle is domborodott, r\u00e1ad\u00e1sul kiss\u00e9 aszimmetrikusan, s\u0151t, hol az egyik n\u0151tt jobban, hol meg a m\u00e1sik, \u00e9s \u2013 akkor m\u00e9g \u2013 mindig a kisebbiket szerette. \u00dagy \u00e9rezte, ezeket a k\u00f6\u00acvethetetlen \u00e9s indok n\u00e9lk\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1sokat, a metamor\u00acf\u00f3zis minden jegy\u00e9t titkolnia kell az \u00f6lt\u00f6z\u0151ben, f\u0151k\u00e9nt a h\u00f3naljsz\u0151rt. P\u00e1r h\u00e9ttel kor\u00e1bban pedig \u00d6zs\u00e9b atya a templomb\u00f3l is ki\u0171zte, mivel a seg\u00e9dlelk\u00e9sz, Antal testv\u00e9r k\u00e9r\u00e9s\u00e9re, hittan\u00f3ra v\u00e9g\u00e9n fuvol\u00e1val k\u00eds\u00e9rte a t\u00f6bbiek alleluj\u00e1z\u00e1s\u00e1t, a pl\u00e9b\u00e1nos pedig a fuvol\u00e1z\u00e1st az or\u00e1lis szex szimb\u00f3lum\u00e1nak tartotta, ez\u00e9rt kikapta Maria Silbermann kez\u00e9b\u0151l a hangszert, \u00e9s mint J\u00e9zus a kuf\u00e1roknak, a kij\u00e1ratra mutatott:<\/span>
\n\u2013 Kifel\u00e9! \u2013 ord\u00edtotta, mintha a bibircse ord\u00edtan\u00e1. A megszeppent, \u00e1m dacos Maria \u2013 miel\u0151tt Antal k\u00f6zbel\u00e9phetett volna \u2013 elragadta \u00d6zs\u00e9bt\u0151l a fuvol\u00e1t, zo\u00ackogva rohant v\u00e9gig az oldalhaj\u00f3n, \u00e1tszaladva B\u0171nb\u00e1n\u00f3 Magdolna, Szt. P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l szobra alatt, egy pillanatra elakadt a szenteltv\u00edztart\u00f3 oroszl\u00e1nl\u00e1b\u00e1ban, nyitva hagyta maga ut\u00e1n az ajt\u00f3t, s haz\u00e1ig meg sem \u00e1llt. Antal pedig minden j\u00e1mbors\u00e1ga ellen\u00e9re od\u00e1ig jutott, hogy el\u0151sz\u00f6r \u00d6zs\u00e9bbel veszekedjen, k\u00e9s\u0151bb pedig az atya fallikus te\u00f3ri\u00e1ival fert\u0151z\u00f6tt sz\u00fcl\u0151kkel. Az el\u0151zm\u00e9nyeket figyelembe v\u00e9ve k\u00f6nny\u0171 elk\u00e9pzelni, milyen trauma lehetett Mari\u00e1nak, hogy azon a janu\u00e1ri napon legink\u00e1bb im\u00e1dott tan\u00e1r\u00e1t levit\u00e1lni l\u00e1tta a d\u00fcsseldorfi hangversenyzongora mellett. Maria teh\u00e1t dermedten \u00e1llt a lebeg\u0151 Adalbert el\u0151tt, azt\u00e1n \u2013 amint kor\u00e1bban a templomb\u00f3l is \u2013 elszaladt.<\/span>
\n\u00d6zs\u00e9b szexu\u00e1lis paranoi\u00e1ja n\u00e9h\u00e1ny \u00e1tt\u00e9ten kereszt\u00fcl gyorsan el\u00e9rt a zeneiskol\u00e1ig. M\u00e1snap a sz\u00fcl\u0151k, megfeledkezve arr\u00f3l, hogy neki k\u00f6sz\u00f6nhetik nagyobbik l\u00e1nyuk sikereit, az igazgat\u00f3n\u00e1l azzal v\u00e1dolt\u00e1k Adalbertet, hogy bizony\u00e1ra \u201ek\u00f6zeledni pr\u00f3b\u00e1lt\u201d a kisl\u00e1nyukhoz, mert mi egy\u00e9b oka lehetne annak, hogy Maria nem akar t\u00f6bb\u00e9 fuvol\u00e1ra j\u00e1rni, m\u00edg kor\u00e1bban mindig azt a k\u00e9t napot, a keddet \u00e9s a p\u00e9nteket, vagyis Adalbert \u00f3r\u00e1it v\u00e1rta.<\/span>
\nA tan\u00e1r \u00farnak voltak \u00e9rz\u00e9sei. A vil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k nem az. Erre \u0151 is csak janu\u00e1r 9-\u00e9n, a k\u00e9s\u0151 esti \u00f3r\u00e1kban j\u00f6tt r\u00e1. M\u00e9g mindig havazott, egyed\u00fcl maradt megint, mint minden m\u00e1s est\u00e9n, ez\u00fattal is kinyitotta a nagyi szekr\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s ism\u00e9t a t\u00fck\u00f6r el\u00e9 \u00e1llt:<\/span>
\n\u2013 H\u00e1t \u00fagy n\u00e9zek \u00e9n ki?<\/span>
\nA k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban r\u00e1t\u00f6rt a mag\u00e1ny, \u00e9s az a v\u00e1gy, hogy elrohanjon Maria \u00e9s Stella Silbermann nagyn\u00e9nj\u00e9hez, Fr\u00e9zi\u00e1hoz, ha nem is az\u00e9rt, hogy elpanaszolja, milyen folt esett rajta, csak az\u00e9rt, hogy odahajthassa a fej\u00e9t a dajka puha \u00f6l\u00e9re, amir\u0151l persze nem tudhatta, mennyire puha, de \u00e9rezte \u2013 \u00e9pp ahogy tiszt\u00e1n hallotta nyolcadik\u00e1n az orgonika hangj\u00e1t. De meg\u00e9rtette: ezt nem teheti, m\u00e9g gondolatban sem \u2013 soha t\u00f6bb\u00e9. \u00c9s akkor az is megfordult a fej\u00e9ben, hogy hiba volt n\u00e9gyhas\u00e1bos cikket k\u00f6z\u00f6lni a helyi lapban a p\u00e1roltkeny\u00e9rr\u0151l. \u00dagy \u00e9rezte, hogy milli\u00f3k hal\u00e1la sem \u00e9r fel azzal a vesztes\u00e9ggel, ami \u0151t Fr\u00e9zia t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val \u00e9rte. Ez \u00e9rz\u00e9s, igen \u2013 olyan, amilyen, de \u00e9rz\u00e9s.<\/span>
\nTizedik\u00e9n \u2013 d\u00fch, s\u00e9rtetts\u00e9g, sz\u00e9gyen vagy pr\u00f3f\u00e9tai hev\u00fclet n\u00e9lk\u00fcl \u2013 f\u00e1sultan k\u00f6z\u00f6lte az igazgat\u00f3val, hogy besz\u00e9lni akar Mari\u00e1val. Az igazgat\u00f3 szel\u00edden, bar\u00e1tilag azt tan\u00e1csolta, esz\u00e9be ne jusson, mert akkor az isten se mossa le r\u00f3la, hogy val\u00f3ban megrontotta \u2013 hisz m\u00e9g most is zaklatja. D\u00e9lut\u00e1n ism\u00e9t elmaradtak az \u00f3r\u00e1k, \u00e9s m\u00e1r az \u00e1ramell\u00e1t\u00e1s is akadozott. Adalbert a zongorasz\u00e9ken cs\u00fcggedt, a kez\u00e9t az \u00f6l\u00e9be ejtette, cs\u00f6nd volt, nem hallatszott az orgonika hangja sem, ez\u00e9rt val\u00f3s\u00e1ggal \u00f6sszerezzent, amikor az igazgat\u00f3 l\u00e9pett be, \u00e9s k\u00f6z\u00f6lte: a dolog rendez\u0151d\u00f6tt, Maria mindent tiszt\u00e1zott, m\u00e1r ha tiszt\u00e1z\u00e1snak mondhat\u00f3, hogy azt \u00e1ll\u00edtotta, az\u00e9rt f\u00e9l a tan\u00e1r b\u00e1csit\u00f3l, mert id\u0151nk\u00e9nt a leveg\u0151ben lebeg, \u00e9s mennyd\u00f6rejszer\u0171 hangokat ad.<\/span>
\n\u2013 A kisl\u00e1nyt ki\u00edratt\u00e1k, \u00e9s pszichol\u00f3gushoz viszik.<\/span>
\nAdalbert egy mukkot sem sz\u00f3lt.<\/span>
\n\u2013 Na, fel a fejjel, \u00f6regem \u2013 mondta az igazgat\u00f3. \u2013 Ne vedd a sz\u00edvedre, ink\u00e1bb k\u00e9sz\u00fclj a j\u00f6v\u0151 heti \u00f3r\u00e1idra!<\/span>
\n\u2013 Stella \u2013 s\u00fagta m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb az imm\u00e1r teljesen s\u00f6t\u00e9t teremben az \u00f6sszezavarodott Adalbert, m\u00e9g mindig a zongorasz\u00e9ken szobrozva. K\u00e9s\u0151bb a port\u00e1s riasztotta meg:<\/span>
\n\u2013 Marad m\u00e9g? Vagy becsukhatok mindent?<\/span>
\nAdalbert szedel\u0151zk\u00f6d\u00f6tt, felvette a kab\u00e1tot, felh\u00fazta a keszty\u0171t, a nyaka k\u00f6r\u00e9 tekerte a s\u00e1lat, kil\u00e9pett az elhagyott utc\u00e1ra, hideg volt, viharos sz\u00e9l rep\u00edtette a havat, m\u00e9gis sz\u00far\u00f3s z\u00e1ptoj\u00e1sszag terjengett. Elhaladt a Szt. Sebesty\u00e9n-templom s\u00f6t\u00e9t, komor ablakai alatt, r\u00f6vid ideig a templomkert csupasz gesztenyef\u00e1in\u00e1l \u00e1csorgott, majd nyolc \u00f3ra fel\u00e9 elindult a Szt. J\u00e1nos-hegyre. Elm\u00falt \u00e9jf\u00e9l, mire a h\u00f3viharban fel\u00e9rt, bekucorodott a gejz\u00edrf\u00fclk\u00e9be, \u00e9s azt hallgatta, ahogy a sz\u00e9l \u00fajra meg \u00fajra felz\u00fag a bazaltorgon\u00e1kon. Reggel el\u00e1llt a havaz\u00e1s \u00e9s a sz\u00e9l, az id\u0151 megenyh\u00fclt, Adalbert elb\u00f3biskolt, t\u00edz k\u00f6r\u00fcl leverg\u0151d\u00f6tt a hegyr\u0151l, \u00e9s \u00e1zottan, \u00f6sszefagyva az iskol\u00e1ba ment. Amikor az igazgat\u00f3 megl\u00e1tta, beh\u00edvta a tan\u00e1riba:<\/span>
\n\u2013 Nem j\u00f3 ez \u00edgy, Adalbert. Kimer\u00fclt vagy. Hol j\u00e1rt\u00e1l? Honnan j\u00f6ssz? Pihenned kellene, vegy\u00e9l ki szabads\u00e1got, utazz el. \u00dajabb havaz\u00e1st mondanak, aligha tan\u00edthatunk, ink\u00e1bb pihenj. Am\u00fagy is r\u00e9g\u00f3ta szeretn\u00e9d megn\u00e9zni a Notre-Dame nagyorgon\u00e1j\u00e1t, mi\u00e9rt nem m\u00e9sz el? Adok k\u00f6lcs\u00f6nt is, ha kell. Sz\u00edvesen.\u00a0\u00a0 <\/span>
\nK\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb, 1989. janu\u00e1r 12-\u00e9n Adalbert P\u00e1rizsba indult, hogy a drezdai Frauenkirche Silbermann-orgon\u00e1ja, az \u00f6reg Coswig-templom, a Stephansdom, a St. Vitus-templom, a neuruppini kolostortemplom orgon\u00e1ja, valamint a pfaffrodai Silbermann-orgona ut\u00e1n a vil\u00e1g legjobb hangszer\u00e9t, a Notre-Dame nagy\u00acorgon\u00e1j\u00e1t is szem\u00fcgyre vegye \u2013 azt, amiben t\u00f6bb mint h\u00e9tsz\u00e1z kilom\u00e9ternyi k\u00e1bel tekereg. A f\u0151haj\u00f3ban \u00e1llva \u00fagy \u00e9rezte, hogy holtak szellemei veszik k\u00f6rbe, \u00e9pp\u00fagy, mint Dant\u00e9t az alvil\u00e1gban. Adalbert pislogni is elfelejtett, \u00fagy sz\u00edvta mag\u00e1ba a hangszer l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t, m\u00e9gis, mintha lecsukott szemmel \u00e1llt volna ott, nem l\u00e1tott az orgon\u00e1n k\u00edv\u00fcl semmit. Azt az aty\u00e1t sem, aki kitart\u00f3an figyelte. Csak \u00e1llt, ak\u00e1r egy faszent \u2013 pian\u00f3ban zen\u00e9l\u0151 ujjak \u00e9s kott\u00e1kat lapoz\u00f3 tenyerek \u00e9rint\u00e9s\u00e9t \u00e9rz\u00e9kelte, s egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r tudta is, kik ezek a holtak, akik erre a pillanatra r\u00e9g\u00f3ta v\u00e1rtak.<\/span><\/h5>\n
Adalbert nem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u00f6tt k\u00e9pzel\u0151er\u0151ben, de \u2013 mint Maria esete is mutatja \u2013 k\u00e9pzel\u0151ereje id\u0151nk\u00e9nt magasabb min\u0151s\u00e9gbe csapott \u00e1t, s val\u00f3ban \u00e1tvitte a transzcendencia t\u00e9rfel\u00e9re.<\/span>
\nNeh\u00e9z eld\u00f6nteni, mi t\u00f6rt\u00e9nt a sz\u00e9kesegyh\u00e1zban, mindenesetre Adalbert pupill\u00e1i kit\u00e1gultak, sz\u00e9tt\u00e1rta karjait, \u00e9s az orgona k\u00f6r\u00f6tti leveg\u0151t polipk\u00e9nt tapogatta, addig-addig, m\u00edg egy l\u00e1thatatlan k\u00e9zre, nyilv\u00e1n egy holt l\u00e9lek kez\u00e9re nem akadt az \u00e9terben.<\/span>
\n\u2013 Jean de Bruges \u2013 mondta, mintha bek\u00f6t\u00f6tt szemmel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rgyakat, azaz lelkeket kellene azonos\u00edtani.<\/span>
\n\u2013 Igen, te vagy az.<\/span>
\nJean de Bruges volt az a f\u00e9rfi, aki a nagyorgon\u00e1t \u00e9p\u00ed\u00ac\u00actette, 1334-ben, nem nagy kunszt, tudja ezt a Notre-\u00acDame-ban mindenki, amint a tov\u00e1bbi orgonist\u00e1k neveit is ismeri minden valamireval\u00f3 idegenvezet\u0151.<\/span>
\n\u2013 Renaud de Reims, nyirkos a tenyered.<\/span>
\n\u2013 Henri de Saxe \u00e9s Jacques Le Mol, fogj\u00e1tok meg egym\u00e1s kez\u00e9t!<\/span>
\n\u2013 Arnoul Gr\u00e9ban, sz\u0171nj\u00e9k a f\u00e1jdalmad, hallom a zen\u00e9d.<\/span>
\n\u2013 Pierre \u00e9s Claude Chabanceau de la Barre, egy\u00fctt mentetek el, s l\u00e1m, most egy\u00fctt t\u00e9rtek vissza!<\/span>
\n\u00cdgy ment ez, sz\u00e9p lassan, m\u00edg Adalbert hossz\u00fa sz\u00fcneteket tartva a leveg\u0151t tapogatta, s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl f\u00e9l \u00f3ra m\u00falt\u00e1n megtal\u00e1lta az utols\u00f3 halott notre-dame-i orgonista, L\u00e9once de Saint-Martin kez\u00e9t is.<\/span>
\n\u2013 Lelke van a kezednek is, s minden ujjad egy-egy s\u00edp \u2013 mondta Adalbert, a messzir\u0151l \u00e9rkezett utaz\u00f3, \u00e9s b\u00e1r nem tudni pontosan, mit gondolt a csod\u00e1lkoz\u00f3 atya, de t\u00e9ny, hogy odal\u00e9pett hozz\u00e1.<\/span>
\n\u2013 Az \u00dar irgalmazzon neked \u2013 mondta, keresztet vetett, \u00e9s meg\u00e1ldotta. Mivel Adalbert tov\u00e1bbra se mozdult, leh\u00edvta a f\u00fav\u00f3h\u00e1zat tiszt\u00edt\u00f3 orgonist\u00e1t is. Adalbert nem n\u00e9zett r\u00e1, m\u00e9gis kiny\u00fajtotta a kez\u00e9t Philippe Lefebvre fel\u00e9, aki hagyta, hogy megragadja a jobbj\u00e1t, \u00e9s akkor valami \u00e1ram\u00fct\u00e9sf\u00e9le \u00e9rte, ez\u00e9rt azt\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem eml\u00e9kszik az esetre. Pedig az eml\u00e9kveszt\u00e9st okoz\u00f3 \u00e9rint\u00e9s ut\u00e1n Adalbert \u00e9pp\u00fagy j\u00e1tszott a leveg\u0151ben, mint kor\u00e1bban, azon a bizonyos janu\u00e1r 9-\u00e9n, a zeneiskola m\u00e1sodik emeleti gyakorl\u00f3j\u00e1ban, Maria Silbermann sz\u00edne el\u0151tt. A v\u00e9rbeli orgonista azonnal felismerte a darabot.<\/span>
\n\u2013 Ez az ember a BWV729-es kor\u00e1lel\u0151j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tssza! \u2013 mondta Lefebvre a p\u00e1ternek, de az csak annyit \u00e9rtett, hogy az el\u0151tt\u00fck \u00e1ll\u00f3 f\u00e9rfi nemcsak k\u00fc\u00acl\u00f6n\u00f6s l\u00e1tom\u00e1sok, \u00e9rzetek \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gek \u00e1ldozata, ha\u00acnem ritka talentum is.<\/span>
\nHa azt gondoln\u00e1nk, hogy Adalbert val\u00f3j\u00e1ban nemcsak a vil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k, a n\u00e1rcizmus, a hi\u00fas\u00e1g, a dicsv\u00e1gy \u00e1ldozata, hanem elveszett sz\u00edn\u00e9sz is, aki olykor a bolondj\u00e1t j\u00e1ratja j\u00e1mbor aty\u00e1kkal \u00e9s k\u00e1ntorokkal, akkor gondoljunk arra, hogy b\u00e1r a szolf\u00e9zstan\u00e1rban a sz\u00e9ll\u00e1d\u00e1k illata, a basszustornyok erezete \u00e9s a regiszterkapcsol\u00f3k sz\u00edne \u00e9lesen megmaradt, de arra percig sem eml\u00e9kezett, hogy kezet fogott volna Lefebvre-rel. Mire haza\u00e9rt, az sem r\u00e9mlett neki, hogy k\u00f6rbevett\u00e9k \u0151t a Notre-Dame halott orgonist\u00e1i.<\/span>
\nUgyan\u00edgy arr\u00f3l sem tudott, hogy est\u00e9nk\u00e9nt rendszeresen besz\u00e9l a gyermek Bachhal, mintha \u0151 volna Georg B\u00f6hm, aki az ifj\u00fa Sebastian figyelm\u00e9t a hangszerek kir\u00e1ly\u00e1ra ford\u00edtotta annak idej\u00e9n.<\/span>
\n\u2013 Hallgass a j\u00f3 \u00f6reg B\u00f6hm b\u00e1csira \u2013 mondta n\u00e9ha borotv\u00e1lkoz\u00e1s k\u00f6zben, de nem tudni, mire f\u00f6l.<\/span>
\nAnn\u00e1l ink\u00e1bb eml\u00e9kezett a Notre-Dame hirdet\u0151t\u00e1bl\u00e1j\u00e1n l\u00e1tott, s\u00f6t\u00e9tlila plak\u00e1tra. Ez \u00e1llt rajta: Stella Silbermann, az orgon\u00e1k istenn\u0151je ad koncertet \u00e1prilis 6-\u00e1n 18.00 \u00f3rakor.<\/span>
\nAdalbert d\u00fch\u00f6s volt. Zavarodott, er\u0151s \u00e9s gy\u00f6nge, k\u00e9ts\u00e9gbeesett \u00e9s lelkes, \u00f6ntudatos \u00e9s tudattalan. Az orgonika meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t m\u00e1r nem hivat\u00e1snak \u00e9rezte, hanem bossz\u00fanak; nem \u00fagy gondolt r\u00e1, mint egy hangszerre, sokkal ink\u00e1bb, mint egy t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 fegyverre, amit a Szt. J\u00e1nos-hegyen, titokban kell meg\u00e9p\u00edtenie. Ott, ahol az orgonas\u00edpok voltak\u00e9pp m\u00e1r k\u00e9szen \u00e1llnak, k\u0151v\u00e9 v\u00e1lva, mint megannyi L\u00f3t, mintha k\u0151v\u00e9 v\u00e1lt asszonyok bazaltoszlopa lenne mind. Amelyek nem is \u00fagy merednek a n\u00e9ha egy\u00e9rtelm\u0171en Bach-alak\u00fa felh\u0151kre, mint az orgona s\u00edpjai, hanem mint az \u00e1gy\u00facs\u00f6vek. Id\u0151k\u00f6zben kitavaszodott, \u00e9s Adalbertben is sz\u0171nhetett volna a komors\u00e1g, m\u00e9gis egyre ink\u00e1bb \u00fagy k\u00e9pzelte el, hogy a bazaltorgon\u00e1k, ha v\u00e9gre \u00f6sszekapcsolja \u0151ket az orgonik\u00e1val, nem hangokat l\u00f6vellnek majd, hanem l\u00e1ngot ok\u00e1dnak, zen\u00e9l\u0151 l\u00e1ngot, t\u0171zz\u00e9 \u00e9s v\u00e9rr\u00e9 v\u00e1l\u00f3 kant\u00e1t\u00e1kat, \u00e9s \u00fagy hullnak majd al\u00e1, r\u00e1 a savszagban fuldokl\u00f3 v\u00e1rosra, mint Pompeiire a forr\u00f3 \u00e9s f\u00fcst\u00f6lg\u0151 hamu.<\/span>
\nM\u00e1rcius v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r az \u00f3r\u00e1ir\u00f3l is k\u00e9sett, \u00e9s abb\u00f3l, amit a p\u00e1rizsi \u00fatra kapott k\u00f6lcs\u00f6n, m\u00e9g egy fill\u00e9rt sem adott meg, ez\u00e9rt az igazgat\u00f3 \u00fajra a tan\u00e1riba h\u00edvta, \u00e9s \u00fagy leteremtette, hogy alig \u00e1llt meg a l\u00e1b\u00e1n, s ett\u0151l n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tre kij\u00f3zanodott. Nem j\u00e1rt \u00e1lland\u00f3an a hegyre, tartotta a napirendet, igyekezett odafigyelni a m\u00e9rhetetlen\u00fcl tehets\u00e9gtelen tan\u00edtv\u00e1nyokra, kitakar\u00edtott, \u00e9s visszat\u00e9rt ahhoz a tervhez is, hogy az orgonika protot\u00edpus\u00e1t a m\u00e1rcius elsej\u00e9n felavatott \u00e9s felszentelt Szt. Anna-orgon\u00e1n tesztelje, ez\u00e9rt ism\u00e9t megkereste a hangszert \u00e1d\u00e1zul v\u00e9delmez\u0151 \u00d6zs\u00e9bet.<\/span>
\nAdalbertet megel\u0151zve, els\u0151k\u00e9nt Miksa, a konzervat\u00f3riumot v\u00e9gzett, n\u0151tlen k\u00e1ntor ker\u00fclt \u00f6sszet\u0171z\u00e9sbe \u00d6zs\u00e9b tisztelend\u0151vel, mivel a felszentel\u00e9st k\u00f6vet\u0151en az orgon\u00e1t csak a vas\u00e1rnapi nagymis\u00e9n haszn\u00e1lhatta, am\u00fagy pedig \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul vecserny\u00e9n \u00e9s a vesper\u00e1son \u2013 a fel\u00faj\u00edt\u00e1s idej\u00e9re vid\u00e9kr\u0151l szerzett, hamis harm\u00f3niumon kellett j\u00e1tszania. Miksa igyekezett a felettes\u00e9t jobb bel\u00e1t\u00e1sra b\u00edrni, \u00e1m amikor a hamvaz\u00f3szerdai nagymise ut\u00e1n a h\u00edvek kivonul\u00e1s\u00e1t Bach Esz-d\u00far prel\u00fadium\u00e1nak r\u00e9szleteivel k\u00eds\u00e9rte, \u00d6zs\u00e9b atya teljesen megvadult, felszaladt a karzatra, \u00e9s a h\u00edvek el\u0151tt ki\u00acab\u00e1lt vele, merthogy Bachot vil\u00e1gi szerz\u0151nek gondolta, \u00e9s mint mondta:<\/span>
\n\u2013 Vil\u00e1gi szerz\u0151 darabj\u00e1nak semmi keresnival\u00f3ja a Szt. Sebesty\u00e9n-templomban.<\/span>
\nK\u00e9s\u0151bb azt is megtiltotta, hogy vil\u00e1gi szerzem\u00e9nyeket \u00e9jjel, gyakorl\u00e1sk\u00e9pp vegyen el\u0151, de hi\u00e1ba, Miksa el\u0151szeretettel j\u00e1tszotta p\u00e9ld\u00e1ul a Uriah Heept\u0151l a Salisburyt, mivel az els\u0151, obo\u00e1val k\u00eds\u00e9rt \u00e9s Hammonddal alapozott, himnikus r\u00e9szeket k\u00f6nnyen alkalmazta orgon\u00e1ra. Egy este \u00d6zs\u00e9b, mint az \u00e1rny\u00e9k, megjelent m\u00f6g\u00f6tte, \u00e9s azt k\u00e9rdezte:<\/span>
\n\u2013 Mi ez?<\/span>
\n\u2013 Egy tizenhetedik sz\u00e1zadi motetta \u2013 hazudta a d\u00f6rzs\u00f6lt Miksa.<\/span>
\n\u2013 Nem Bach? \u2013 k\u00e9rdezte gyanakodva \u00d6zs\u00e9b, mivel a darab a k\u00e1ntor \u00e1tirat\u00e1ban n\u00e9mik\u00e9pp a C-d\u00far toccata, adagio \u00e9s f\u00faga nyit\u00e1ny\u00e1ra eml\u00e9keztetett. <\/span>
\n\u2013 Nem, ismeretlen a szerz\u0151.<\/span>
\n\u2013 Mi a c\u00edme?<\/span>
\n\u2013 Salisbury.<\/span>
\n\u2013 Az \u00e9rseks\u00e9g ut\u00e1n?<\/span>
\n\u2013 Igen \u2013 v\u00e1laszolta Miksa \u00e1lnokul, j\u00f3l tudva, hogy a pl\u00e9b\u00e1nos \u00f6sszekeveri Salisburyt Canterburyvel. \u00d6zs\u00e9b megnyugodva elkutyagolt, Miksa pedig h\u00e1l\u00e1t adott az \u00darnak, hogy nem \u00e9rt m\u00e9g el a jazzes bet\u00e9tek vagy virtu\u00f3z git\u00e1rriffek \u00e1tirat\u00e1ig. \u00c1m nem mindig volt ilyen szerencs\u00e9je. Egyszer a Beatlest\u0151l a Let it bet, m\u00e1sszor a Pink Floyd Comfortably Numbj\u00e1t transzpon\u00e1lta, \u00d6zs\u00e9b felismerte mindkett\u0151t, s v\u00e9g\u00fcl elkobozta a templomkulcsot.<\/span>
\nAdalbert \u00e9s a k\u00e1ntor viszonylag j\u00f3l ismert\u00e9k egym\u00e1st, mindketten Bach-rajong\u00f3k voltak, \u00edgy amikor a Szt. Anna-orgona k\u00f6r\u00fcl s\u00fcnd\u00f6rg\u0151 Adalbert \u00e9rtes\u00fclt a Miksa elleni szankci\u00f3kr\u00f3l, azt javasolta: keresse fel azt a vid\u00e9ki pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t, ahonnan a harm\u00f3niumot adt\u00e1k, s vegye r\u00e1 az ottani pl\u00e9b\u00e1nost, hogy s\u00fcrg\u0151sen k\u00e9rje vissza. Ha a harm\u00f3nium elt\u0171nik, \u00d6zs\u00e9bnek se marad v\u00e1laszt\u00e1sa, \u00e9s a szertart\u00e1sok mindegyik\u00e9n az orgona sz\u00f3lhat. Miksa boldogan utazott el a hegyvid\u00e9ki par\u00f3ki\u00e1ra, de csal\u00f3dnia kellett. Az apr\u00f3, v\u00f6r\u00f6s gr\u00e1nitb\u00f3l emelt rom\u00e1nkori szent\u00e9ly gesztenyef\u00e1kkal k\u00f6rbevett udvar\u00e1n \u00d6zs\u00e9b atya kenyeres pajt\u00e1sa, a dr\u00f3thaj\u00fa, hullaarc\u00fa, El Greco J\u00e9zusain\u00e1l is ny\u00fal\u00e1nkabb Titusz fogadta, akit az el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k is csak \u201ea fr\u00e1terk\u00e9nt\u201d emlegettek, \u00e9s akir\u0151l az orgonaavat\u00f3 ut\u00e1ni sz\u0171k k\u00f6r\u0171 vacsor\u00e1n a perjel azt tal\u00e1lta mondani:<\/span>
\n\u2013 Tituszhoz k\u00e9pest a gy\u00f6k\u00e9r is var\u00e1zsp\u00e1lca.<\/span>
\nA fr\u00e1ter testtart\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban is egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 volt a teljes k\u00f6r\u0171 kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9ssel, \u00fagy \u00e1llt, ak\u00e1r a tilalomfa. Megmagyar\u00e1zhatatlan fagyoss\u00e1ga miatt a k\u00f6r\u00f6tte s\u00e1rg\u00e1ll\u00f3 vir\u00e1gok sokas\u00e1ga, a der\u0171sen hint\u00e1z\u00f3 juharle\u00acvelek \u00e9s az illatos f\u00fcvek is egy \u00f6sszehangolt, s\u00e1t\u00e1ni t\u00e1mad\u00e1s d\u00edszlet\u00e9nek t\u0171ntek. \u00dagy \u00e1llt ott, mint aki a vil\u00e1g sz\u00ednes \u00e9s szagos, \u00e9lettel teli jelens\u00e9gei ellen az Anyaszentegyh\u00e1z kript\u00e1j\u00e1t egymag\u00e1ban v\u00e9delmezi. Aligha k\u00e9ts\u00e9ges, hogy ha egyszer p\u00e1p\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztj\u00e1k, ebb\u0151l a kript\u00e1b\u00f3l mindenkit \u2013 \u00e9l\u0151t \u00e9s holtat egyar\u00e1nt \u2013 kitagad, legv\u00e9g\u00fcl t\u00e1n \u00f6nmag\u00e1t is. Nem v\u00e9letlen\u00fcl rakt\u00e1k ki a sz\u0171r\u00e9t a Pelso-tavi ap\u00e1ts\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s vez\u00e9nyelt\u00e9k az Isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00e9, ahol embergy\u0171l\u00f6letbe torkoll\u00f3 fanatizmus\u00e1val mind\u00f6ssze \u00f6t h\u00edvet \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny elk\u00f3borolt kecsk\u00e9t tehet t\u00f6nkre. Miksa \u2013 mint Titusz el\u0151tt mindenki \u2013 azonnal \u00f6sszezavarodott, \u00e9s b\u00e1r tudta, hogy hiba volt odamenni, \u00e9s jobb lenne hallgatni, m\u00e9gis el\u0151adta mondanival\u00f3j\u00e1t. Titusz csak annyit v\u00e1laszolt:<\/span>
\n\u2013 Nem.<\/span>
\nMiksa a fej\u00e9t fogta, mid\u0151n lefel\u00e9 baktatott a K\u00e1polnadombr\u00f3l, \u00e9s azt hajtogatta:<\/span>
\n\u2013 \u00c9n marha, \u00e9n marha! Titusz els\u0151 dolga az lesz, hogy \u00d6zs\u00e9bnek telefon\u00e1l. \u00c9n marha!<\/span>
\n\u00d6zs\u00e9b atya m\u00e1r a buszmeg\u00e1ll\u00f3ban v\u00e1rta, civilbe \u00f6lt\u00f6zve, \u00e9s \u00edgy kev\u00e9sb\u00e9 hatott ellens\u00e9gesnek, mint rendesen, vagyis reverend\u00e1ban, m\u00e9gis eg\u00e9szen r\u00e9miszt\u0151 volt. A homlok\u00e1n \u00e9ktelenked\u0151, mogyor\u00f3 nagys\u00e1g\u00fa, r\u00f3zsa alak\u00fa bibircs am\u00fagy is amolyan harmadik szemnek t\u0171nt, ami soha nem pislant, rezzenetlen\u00fcl figyel mindent, Miks\u00e1t, orgon\u00e1t, h\u00edveket, m\u00e9g akkor is, ha a gazd\u00e1ja alszik. Ez a bibircsszem a sz\u00edn\u00e9t is v\u00e1ltogatta, lil\u00e1ba fordult, ha \u00d6zs\u00e9b elf\u00e1radt, h\u00fassz\u00edn\u0171 volt a der\u0171sebb napokon, \u00e9s \u00e9l\u00e9nkpiros, ha a pl\u00e9b\u00e1nos fesz\u00fclt lett, p\u00e9ld\u00e1ul ha Pink Floydot j\u00e1tszottak a Szt. Anna-orgon\u00e1n, \u00e9s azt kiab\u00e1lta:<\/span>
\n\u2013 Nem akarj\u00e1tok, hogy \u00e1tkeresztelj\u00fck az orgon\u00e1t Szent Abba-orgon\u00e1ra? M\u00e9g j\u00f3, hogy azt nem k\u00e9ritek! Nem vagytok az eszetekn\u00e9l!<\/span>
\n\u00d6zs\u00e9b harmadik, mindig \u00e9ber szem\u00e9nek sz\u00edne sosem l\u00e1tott t\u00e9glav\u00f6r\u00f6s volt, a m\u00e1sik kett\u0151 csak v\u00e9r\u00ac\u00e1gas. Mindh\u00e1rom Miks\u00e1ra szegez\u0151d\u00f6tt, de Titusz tiszteletes v\u00e9reskez\u0171 prokur\u00e1tora: \u00d6zs\u00e9b, nem sz\u00f3lt semmit. Be\u00e9rte ezzel a megsemmis\u00edt\u0151 tekintettel.<\/span>
\nMiksa mag\u00e1ra maradt, s tan\u00e1csad\u00f3j\u00e1val, Adalberttel sem akart tal\u00e1lkozni. \u00dagy \u00e9rezte, \u0151 is felel\u0151s a l\u00e1togat\u00e1s balsiker\u00e9\u00e9rt, r\u00e1ad\u00e1sul benne is volt valami \u00d6zs\u00e9bre \u00e9s Tituszra eml\u00e9keztet\u0151, nyugtalan\u00edt\u00f3 von\u00e1s. Ez\u00e9rt azt\u00e1n Miksa csak Antallal, a kispappal oszthatta meg a gondjait, mivel a szer\u00e9ny \u00e9s purit\u00e1n, cs\u00f6ndes \u00e9letet \u00e9l\u0151 seg\u00e9dlelk\u00e9sz is hasonl\u00f3 cip\u0151ben j\u00e1rt.<\/span>
\nAntal felt\u0171n\u0151en \u00e1jtatos, feh\u00e9r b\u0151r\u0171, halk szav\u00fa, \u00f3vatos j\u00e1r\u00e1s\u00fa, kiss\u00e9 feminin fiatalember volt, \u00e9s angyali t\u00fcrelemmel t\u0171rte \u00d6zs\u00e9b bas\u00e1skod\u00e1s\u00e1t. Voltak\u00e9pp az \u0151 szel\u00edds\u00e9ge tartott fent az ekl\u00e9zsi\u00e1n egyfajta relat\u00edv, b\u00e9ke k\u00f6zeli egyens\u00falyt. Term\u00e9szetesen Antal is beleszaladt \u00d6zs\u00e9b korl\u00e1toz\u00e1saiba, \u201evil\u00e1gi h\u00edvs\u00e1gok\u201d elleni heves k\u00fczdelm\u00e9vel \u0151 is szembes\u00fclt, amikor akusztikus git\u00e1ron, halkan \u00e9s diszkr\u00e9ten k\u00eds\u00e9rte a hittanosok \u00e9nek\u00e9t. A pl\u00e9b\u00e1nos szerint a git\u00e1r is fallikus szimb\u00f3lum, ez\u00e9rt b\u00e1rmit \u00e9s b\u00e1rhogyan j\u00e1tszanak rajta, az b\u0171n. Antal k\u00e9nytelen volt a kopott, kicsi git\u00e1rt visszavinni a sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ba, hisz \u00d6zs\u00e9b a jelenl\u00e9t\u00e9t se t\u0171rte meg. Csak a Sz\u0171z M\u00e1ria arcm\u00e1s\u00e1val d\u00edsz\u00edtett, halv\u00e1nyk\u00e9k penget\u0151t tartotta mag\u00e1n\u00e1l a nagyapj\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt, h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti buksz\u00e1ban, amiben p\u00e9nz persze sosem volt, \u00d6zs\u00e9b ugyanis \u201eteljes m\u00e9rt\u00e9kben helytelen\u00edtette\u201d, hogy a kispapok apan\u00e1zst kapjanak. Azt sem viselte j\u00f3l, hogy Antal a szabadidej\u00e9ben t\u00f6bbismeretlenes egyenletek megold\u00e1s\u00e1val sz\u00f3rakozott, ahogy m\u00e1sok keresztrejtv\u00e9nnyel. \u00c9s azt sem engedte, hogy seg\u00edtsen a par\u00f3kia kitakar\u00edt\u00e1s\u00e1ban a bej\u00e1r\u00f3n\u0151nek, mert ezt a szolg\u00e1latk\u00e9szs\u00e9get az Antalban szunnyad\u00f3 nemi v\u00e1gy megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak tartotta. Ez\u00e9rt am\u00edg a bej\u00e1r\u00f3n\u0151 \u00d6zs\u00e9b jelenl\u00e9t\u00e9ben a fesz\u00fcleteket f\u00e9nyesre pucolta, \u00e9s n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b cs\u00faszva-m\u00e1szva felvikszelte a padl\u00f3t, addig Antal a v\u00e1ros k\u00fclter\u00fcleti s\u00edrkertjeiben gyoml\u00e1lgatott, dr\u00f3tkef\u00e9vel tiszt\u00edtotta meg a leteleped\u0151 moh\u00e1t\u00f3l az oszlopl\u00e1bakat, \u00fajrafestette a padokat \u2013 ha esett, ha f\u00fajt \u2013, mindezt mindig mosolyogva, b\u00e9k\u00e9vel \u00e9s boldogan. Antal annyira al\u00e1zatos \u00e9s szer\u00e9ny volt, hogy Miksa benne sem tal\u00e1lhatott igazi t\u00e1rsra \u2013 sz\u00f6vets\u00e9gesre f\u0151k\u00e9nt nem. Kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tt az egyetlen kapocs Bach Vor deinem Thron c\u00edm\u0171 kor\u00e1l\u00e1tirata volt, ami Antal matematikai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t keltette fel.<\/span>
\n\u2013 A Vor deinem Thron pontosan annyi hangjegyet tartalmaz, amennyi Bach szimbolikus sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja \u2013 magyar\u00e1zta egyszer a lelkes\u00fclts\u00e9gt\u0151l kiv\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6tt Miksa a h\u00f3ka Antalnak. \u2013 Az els\u0151 sorban 14-et, a cantus firmus eg\u00e9sz\u00e9ben pedig 41-et. Az \u00e1b\u00e9c\u00e9ben a B a m\u00e1sodik, az A az els\u0151, a C a harmadik, a H a nyolcadik, vagyis 2+1+3+8=14. Ilyen alapon a J. S. Bach 41-et jelent, sz\u00f3val rendk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s \u00e9s fegyelmezett kompoz\u00edci\u00f3, de sajnos a 26-ik t\u00e9teln\u00e9l megszakad, mivel Bach meghalt.<\/span>
\nA kispap el is mer\u00fclt volna abban a fantasztikumban, amit a sz\u00e1mok \u00e9s a zene \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sa jelentett, ha a karzaton, Aranysz\u00e1j\u00fa Szent J\u00e1nos faszobra m\u00f6g\u00fcl \u2013 csod\u00e1val hat\u00e1ros m\u00f3don \u2013 nem ker\u00fcl el\u0151 \u00d6zs\u00e9b:<\/span>
\n\u2013 Nem v\u00e9letlen\u00fcl halt meg! Isten s\u00fajtott le r\u00e1, mert liturgia helyett sz\u00e1mmisztik\u00e1t, m\u00e1gi\u00e1t vitt a muzsik\u00e1ba! Meg ne halljam t\u00f6bb\u00e9 ennek az embernek a nev\u00e9t a templomomban!<\/span>
\nEz az eset Miksa \u00e9s Antal kedv\u00e9t szegte, \u00e9s m\u00e9g arr\u00f3l a kev\u00e9sr\u0151l sem diskur\u00e1ltak, amir\u0151l tudtak volna. <\/span>
\nA k\u00e1ntor tan\u00e1cstalans\u00e1ga akkor fordult \u00fajra hat\u00e1rozotts\u00e1gba, amikor \u00d6zs\u00e9b \u00f6sszek\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a helyiekkel is. A v\u00e1rosv\u00e9d\u0151k \u2013 Arnold b\u00edborosnak tett \u00edg\u00e9ret\u00fckh\u00f6z h\u00edven \u2013 jelent\u0151s \u00f6sszeget kalapoztak \u00f6ssze az orgona fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s Miks\u00e1t\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl azt k\u00e9rt\u00e9k, az ellen\u00e1ll\u00e1st l\u00e1tva k\u00f6vetelt\u00e9k, hogy szombatonk\u00e9nt orgonahangversenyeket adhassanak. Az egylet j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1rai kev\u00e9sb\u00e9 voltak j\u00e1mborak, mint Miksa vagy Antal, r\u00e1ad\u00e1sul a fel\u00faj\u00edt\u00e1sban j\u00e1tszott szerep\u00fck kell\u0151 alapot adott ahhoz, hogy az \u00fcgyet magabiztosan vigy\u00e9k \u00d6zs\u00e9b felettesei el\u00e9. Az egyh\u00e1zker\u00fc\u00acleti el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k nem tal\u00e1ltak kivetnival\u00f3t az \u00f6tletben, ugyanakkor \u00d6zs\u00e9bet sem akart\u00e1k megharag\u00edtani, \u00edgy salamoni d\u00f6nt\u00e9st hoztak: lehetnek hangversenyek, de csak havonta. Miksa Adalbert tan\u00e1csa n\u00e9lk\u00fcl is id\u0151ben ismerte fel a helyzetet, \u00e9s el\u00e9rte, hogy a lok\u00e1lpatri\u00f3t\u00e1k \u00fcgy\u00e9vel egy f\u00fcst alatt az \u0151 gondja is rendez\u0151dj\u00f6n. A szertart\u00e1sokon tov\u00e1bbra is csak kanoniz\u00e1lt darabokat j\u00e1tszhatott, de visszakapta a templomkulcsot, \u00e9s megsz\u0171nt a gyakorl\u00f3id\u0151 cenz\u00far\u00e1z\u00e1sa.<\/span>
\n\u00d6zs\u00e9b atya \u00fagy \u00e9rezte: a megszentelt helyre a t\u00e9r sz\u00e1z ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l igyekszik bet\u00f6rni az ezerarc\u00fa gonosz, hogy lerontsa azt a tiszta magasztoss\u00e1got, amit t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Szt. Anna-orgona felszentelt hangja k\u00e9pvisel. Ez\u00e9rt, amikor hosszas m\u00e9rlegel\u00e9s ut\u00e1n megjelent n\u00e1la a m\u00e9g mindig b\u00e1tortalan Adalbert is, r\u00e1ad\u00e1sul a legrosszabbkor, \u00fagy n\u00e9zett r\u00e1, mintha k\u00e9nk\u0151es\u0151 k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben maga Lucifer \u00e9rkezne az olt\u00e1r el\u00e9.<\/span>
\nM\u00edg az orgona k\u00f6r\u00fcli hercehurca nagy r\u00e9sz\u00e9ben Adalbert csak fel\u00fcletes szeml\u00e9l\u0151 maradt, ez\u00fattal \u00e9pp a kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9be cs\u00f6ppent. \u00d6zs\u00e9bnek ugyanis meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, hogy a hangversenyekre kijel\u00f6lt szombatok csak form\u00e1lisan szolg\u00e1lj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szetet, m\u00edg val\u00f3j\u00e1ban Fekete Szombatok bevezet\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozz\u00e1k, a K\u00e9k K\u00f6r sem m\u00e1s, mint a dublini szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holy titkos tagozata. Mivel Titusz aty\u00e1t nemcsak az ortodoxia v\u00e9delmez\u0151j\u00e9nek tartotta, hanem Eur\u00f3pa legkiv\u00e1l\u00f3bb \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151j\u00e9nek is, elh\u00edvta a templomba azon a napon, amikor a Pelso-tavi perjel a v\u00e1rosv\u00e9d\u0151kkel \u00e9s \u00d6zs\u00e9bbel a koncertprogramot egyeztette volna. Antal \u00e9s Miksa j\u00f3l tudt\u00e1k, hogy a pl\u00e9b\u00e1nos \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151nek hiszi Tituszt, \u00e9s sz\u00e1nakozva figyelt\u00e9k, hogy a m\u00e1sokkal k\u00e9rlelhetetlen\u00fcl kem\u00e9ny \u00d6zs\u00e9b a kiebrudalt Tituszon \u00fagy cs\u00fcng, ak\u00e1r egy f\u00e9l\u00e9nk tin\u00e9-dzser a garded\u00e1mj\u00e1n. Nyilv\u00e1nval\u00f3nak t\u0171nt, hogy \u00d6zs\u00e9b \u0151sr\u00e9gr\u0151l dat\u00e1lhat\u00f3, Tituszt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9gben \u00e9l, \u00e9s ebb\u0151l ered\u0151 elvakults\u00e1g\u00e1ban az sem zavarja, ha bar\u00e1tj\u00e1nak n\u00e9zetei \u00e1tl\u00e9pik az okkultizmus hat\u00e1r\u00e1t is. \u00d6zs\u00e9b atya azt rem\u00e9lte, hogy Titusz csalhatatlanul ismeri fel a v\u00e1rosv\u00e9d\u0151kben a S\u00e1t\u00e1n k\u00fcld\u00f6tteit, \u00e9s ezt majd \u2013 valamik\u00e9nt \u2013 a perjel el\u0151tt is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszi. P\u00e9ld\u00e1ul z\u00f6ldre \u00e9s h\u00e1lyogosra v\u00e1ltoztatja a szem\u00fcket, szentelt vizet fr\u00f6ccsent re\u00e1juk, mire azok f\u00fcst\u00f6l\u00f6gni kezdenek, esetleg kiny\u00fajtja fel\u00e9j\u00fck a kez\u00e9t \u2013 azokat a hossz\u00fa, vasvillany\u00e9lszer\u0171 karokat \u2013, amit\u0151l az egylet emberb\u0151rbe b\u00fajt fattyai r\u00e1zk\u00f3dni kezdenek, ak\u00e1r az \u00f3sdi m\u00e1ngorl\u00f3g\u00e9pek.<\/span>
\nAdalbert bizony\u00e1ra rossz sugalmaz\u00e1snak engedett, amikor \u00e9pp azt a napot v\u00e1lasztotta. Kor\u00e1bban \u00fagy gondolta, hogy a Miksa, illetve a v\u00e1rosv\u00e9d\u0151k \u00e9s \u00d6zs\u00e9b k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9t v\u00e9g\u00fcl is a malm\u00e1ra hajtja a vizet, csak ki kell v\u00e1rnia, m\u00edg a pl\u00e9b\u00e1nos mag\u00e1ra marad, \u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1sa megt\u00f6rik. \u00c9s \u00e9pp erre a napra siker\u00fclt a miniat\u0171r protot\u00edpuson n\u00e9h\u00e1ny \u00faj\u00edt\u00e1st be\u00e1ll\u00edtania, p\u00e9ld\u00e1ul struccb\u0151rb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt membr\u00e1nokat fabrik\u00e1lt a s\u00edpokba, hogy h\u00f6rg\u0151 hangokra is k\u00e9pesek legyenek, \u00edgy m\u00e1r konkr\u00e9t elk\u00e9pzel\u00e9sekr\u0151l is besz\u00e9lhettek volna. <\/span>
\nAdalbert m\u00e1r az \u00f6tlet megfogan\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1ban tudta: neh\u00e9z lesz r\u00e1venni a dogmatikus gondolkod\u00e1s\u00fa atyafikat, hogy megadj\u00e1k a lehet\u0151s\u00e9get. Arra viszont \u00e1lm\u00e1ban se sz\u00e1m\u00edtott, ami a templomban fogadta. \u00c9pp csak kit\u00e1masztotta a tal\u00e1lm\u00e1ny kicsiny\u00edtett m\u00e1s\u00e1t sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 kord\u00e9t, m\u00e1ris bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt Arnold b\u00edborosba, s azon gondolkodott, vajon mif\u00e9le egyh\u00e1zi \u00fcnnep lehet \u00e9pp. Csakhogy a b\u00edboros \u2013 k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben pedig k\u00e9t rendk\u00edv\u00fcl fess domonkosrendi szerzetes \u2013 nem \u00fcnnepre, hanem arra a f\u00fclesre \u00e9rkezett, hogy \u00d6zs\u00e9b odarendelte a tal\u00e1lkoz\u00f3ra \u201ea fr\u00e1tert\u201d is. Titusz megjelen\u00e9se a Szt. Sebesty\u00e9n-templomban valami okb\u00f3l annyira jelent\u0151s \u00e9s nyugtalan\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 volt, hogy a b\u00edboros egy pillant\u00e1sra sem m\u00e9ltatta a kapuban parkol\u00f3 furcsa g\u00e9pezetet, nem \u00edgy a csokornyakkend\u0151s v\u00e1rosv\u00e9d\u0151k, akik \u00e9rdekl\u0151dve mustr\u00e1lt\u00e1k a gumip\u00f3kokkal b\u00edbel\u0151d\u0151 Adalbertet. Tal\u00e1n meg is sz\u00f3l\u00edtj\u00e1k, ha nem pillantj\u00e1k meg ugyanakkor a b\u00edborost, s nem erednek a nyom\u00e1ba. Az \u0151 sarkukban meg Adalbert. Eg\u00e9szen az olt\u00e1rig, ahol falfeh\u00e9ren \u00e1csorgott Antal, ironikus mosollyal a sz\u00e1ja szeglet\u00e9ben a k\u00e1ntor, nyugalmat sug\u00e1rozva a perjel, izz\u00f3 harmadik szemmel \u00d6zs\u00e9b, a domonkosok, a v\u00e1rosv\u00e9d\u0151k, s m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny ismeretlen civil, k\u00f6z\u00e9p\u00fctt meg persze Titusz, mint egy keresztf\u00e1r\u00f3l szabadul\u00f3 J\u00e9zusd\u00e9mon, aki \u2013 \u00d6zs\u00e9b v\u00e1rakoz\u00e1sainak megfelel\u0151en \u2013 azonnal kisz\u00farta, hogy ki a S\u00e1t\u00e1n k\u00fcld\u00f6tte. Sz\u00ednpadiasan a komp\u00e1nia fel\u00e9 k\u00f6zeled\u0151 Adalbertre mutatott, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt:<\/span>
\n\u2013 T\u00e1vozz t\u0151l\u00fcnk!<\/span>
\nAdalbert meg\u00fctk\u00f6z\u00f6tt ezen a mondaton \u00e9s a gesztuson is. Hisz nem tudhatta, hogy \u00d6zs\u00e9b bizalmasan azt s\u00fagta Titusznak, amikor Adalbertet l\u00e1tta k\u00f6zeledni a padok k\u00f6z\u00f6tt:<\/span>
\n\u2013 Ez az ember n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve, \u00e9jjel, egy halott l\u00e1nnyal levit\u00e1lt a templomkertben! A saj\u00e1t szememmel l\u00e1ttam. <\/span>
\n\u2013 Hagyjon magunkra \u2013 k\u00e9rte sokkal diplomatikusabban a perjel.<\/span>
\nAdalbert leforr\u00e1zva h\u00e1tr\u00e1lt ki a f\u0151haj\u00f3b\u00f3l, a szenteltv\u00edztart\u00f3 oroszl\u00e1nl\u00e1b\u00e1ban elakadt egy pillanatra, nyitva hagyta maga m\u00f6g\u00f6tt az ajt\u00f3t, fogta a kord\u00e9t az orgonika protot\u00edpus\u00e1val, \u00e9s az eg\u00e9sz vackot h\u00fasz perc alatt, szaladva, verejt\u00e9kezve a Szt. J\u00e1nos-tajt\u00e9khegyre tolta, azzal az elhat\u00e1roz\u00e1ssal, hogy soha az \u00e9letben nem j\u00f6n le onnan. Elege volt mindenb\u0151l, unta a Kapor-l\u00e9pcs\u0151t, d\u00fch\u00edtette, hogy napj\u00e1ban \u00f6tsz\u00f6r megy f\u00f6l rajta, s j\u00f6n le, d\u00fch\u00edtette, hogy alkonyatkor a Szt. Sebesty\u00e9n-templom \u00e1rny\u00e9ka leny\u00falik a v\u00f6lgyig, \u00e9s eltakarja az ablaka el\u0151l a Napot, \u00fagy \u00e9rezte, nem viseli el t\u00f6bb\u00e9 a k\u00f6z\u00e9pszer\u0171 tan\u00edtv\u00e1nyok mell\u00e9\u00fct\u00e9seit, a zeneiskola sal\u00e9tromszag\u00e1t, a v\u00e1ros kov\u00e1szosuborka-szag\u00e1t, \u00e9s azt sem, hogy az ablaka alatt megy munk\u00e1ba, az \u00f3vod\u00e1ba, minden istenverte nap a Silbermann l\u00e1nyok nagyn\u00e9nje, az ut\u00f3bbi id\u0151ben teljesen elh\u00edzott Fr\u00e9zia. Am\u00fagy is eg\u00e9szen lak\u00e1lyos vackot alak\u00edtott ki mag\u00e1nak kor\u00e1bban az egyik elhagyott b\u00e1nya\u00e9p\u00fcletben, \u00e9s am\u00fagy is azt tervezte a p\u00e1rizsi \u00fat \u00f3ta, hogy az orgonik\u00e1t odaf\u00f6nt k\u00e9sz\u00edti el, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a bazaltorgon\u00e1kat sz\u00f3laltatja meg. <\/span>
\nAdalbert \u00far, Stella Silbermann felfedez\u0151je, a ze\u00acne\u00aciskola sz\u00e9prem\u00e9ny\u0171 zenetan\u00e1ra, mindenf\u00e9le agyaf\u00farts\u00e1gok feltal\u00e1l\u00f3ja, a p\u00e1roltkeny\u00e9r apostola teljesen becsavarodott, \u00e9s csak akkor ment a v\u00e1rosba, ha a gejz\u00edrk\u00fapb\u00f3l sziv\u00e1rg\u00f3 b\u0171z a v\u00e1rost is elbor\u00edtotta, \u00edgy azt\u00e1n z\u00e1rva maradt minden ablak, nem s\u00e9t\u00e1lt az utakon senki, \u00e9s Fr\u00e9zia kertj\u00e9b\u0151l ha m\u00e1st nem, legal\u00e1bb z\u00f6lds\u00e9geket lopkodhatott. A roncstelepr\u0151l vasakat, rudakat, tengelyeket cipelt a hegyre, \u00e1ll\u00f3 nap f\u00fart \u00e9s faragott, valami \u00e1llv\u00e1nyf\u00e9l\u00e9t, amit a bazaltorgon\u00e1kra er\u0151s\u00edtett volna.<\/span>
\n\u00c1prilis m\u00e1sodik\u00e1n olajz\u00f6ld Hummer g\u00f6rd\u00fclt v\u00e9gig a b\u00e1nyaudvaron, meg\u00e1llt a s\u00fctk\u00e9rez\u0151 Adalbert mellett, \u00f6lt\u00f6ny\u00f6s f\u00e9rfiak sz\u00e1lltak ki, \u00e9s felsz\u00f3l\u00edtott\u00e1k: sz\u00e1ll\u00edtsa el a kacatjait, \u00e9s hagyja el a ter\u00fcletet, mivel ott idegeneknek tart\u00f3zkodni tilos. Adalbert t\u0151le szokatlan, \u00fatsz\u00e9li st\u00edlusban besz\u00e9lt, \u00e9s k\u0151vel dob\u00e1lta \u0151ket, mire azt \u00edg\u00e9rt\u00e9k, hogy rend\u0151r\u00f6kkel vitetik el. Ezt k\u00f6vet\u0151en eg\u00e9sz nap a szikl\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt bujk\u00e1lt, \u00e9s csak \u00e9jjelente mozgott. T\u00f6bbnyire a gejz\u00edrf\u00fclke el\u0151tt \u00fclt, \u00e9s a Black Rose-t j\u00e1tszotta. <\/span>
\nNegyedik\u00e9n is, de m\u00e1r t\u00edz fel\u00e9 el\u00e1lmosodott, ez\u00e9rt lefek\u00fcdt a hajdani porta \u00e9p\u00fclet\u00e9ben. \u00c9jf\u00e9l ut\u00e1n, egy \u00f3ra t\u00e1jban, arra \u00e9bredt, hogy a b\u00e1nyaudvar kacatjai megz\u00f6rrennek, egym\u00e1shoz koccantak a cs\u00f6vek, a gejz\u00edrf\u00fclk\u00e9ben tartott zongoraped\u00e1lok olyan hangot adtak, mint kredencfi\u00f3kban a fakanalak. Elj\u00f6tt az id\u0151, gondolta, az orgonika \u00e9ledezik, \u00e9letre kel, n\u00e9lk\u00fcle is, f\u00e9lbehagyottan is. \u00c9pp azt a d\u00f6rejt hallotta, amit Stella Silbermann-nal egy\u00fctt, nem sokkal a Collegium Musicum versenye el\u0151tt, egy\u00fctt j\u00e1tszva a Black Rose-t, ami akkor egy patetikus orgonadarab felt\u00f6r\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9rte, most azonban \u00fagy t\u0171nt, hogy ez a d\u00fcb\u00f6rg\u00e9s, amit a j\u00f3l ismert sz\u00far\u00f3s szag k\u00eds\u00e9rt, nem zen\u00e9ben \u00e9r v\u00e9get, hanem a hegy ord\u00edt\u00e1s\u00e1ban. <\/span>
\nStella Silbermann, az ekkor m\u00e1r tizennyolc \u00e9ves, sz\u0171z hajadon, az orgon\u00e1k ifj\u00fa istenn\u0151je \u00e1lmatlanul forgol\u00f3dott P\u00e1rizs melletti sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1ban, a m\u00e1snap esti fell\u00e9p\u00e9sre gondolt, \u00e9s egy vissza-visszat\u00e9r\u0151 mondat nyugtalan\u00edtotta: \u201eHallgass a j\u00f3 \u00f6reg B\u00f6hm b\u00e1csira.\u201d N\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb hazatelefon\u00e1lt. \u00c9desanyja aludt, \u00e9desapja pedig megnyugtatta, minden rendben, siker\u00fclt rep\u00fcl\u0151jegyet szerezni, reggel indul, \u00e9s a be\u00acmutat\u00f3ra meg\u00e9rkezik. Stella a h\u00faga fel\u0151l \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, j\u00f3l van, mondt\u00e1k, \u00edgy megb\u00e9k\u00fclt, s v\u00e9gre elnyomta az \u00e1lom. P\u00e1r perccel k\u00e9s\u0151bb Hans Silbermann \u00fajabb h\u00edv\u00e1st kapott: a v\u00e1rosban megmozdultak a fi\u00f3kban pihen\u0151 k\u00e9sek, vill\u00e1k \u00e9s ez\u00fcstkanalak, n\u00e9h\u00e1ny helyen leugrottak a hely\u00fckr\u0151l a falra akasztott k\u00e9pek, a szeizmol\u00f3gusok rendk\u00edv\u00fcl enyhe f\u00f6ldmozg\u00e1st \u00e9szleltek, de az ut\u00f3rezg\u00e9sek alapj\u00e1n \u00fajabb, er\u0151sebb reng\u00e9st j\u00f3soltak. Stella apja korkedvezm\u00e9nnyel nyugd\u00edjazott katonatiszt volt, \u00e9s a polg\u00e1ri v\u00e9delem pa\u00acrancs\u00acnoka, s ebben a min\u0151s\u00e9g\u00e9ben a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1ra h\u00edvatt\u00e1k. Stell\u00e1t 7.30-kor \u00e9bresztette a recepci\u00f3s, 8-kor \u00e9rkezett a reggelije, \u00f6t perccel k\u00e9s\u0151bb kapta a h\u00edrt, hogy \u00e9desapja m\u00e9gsem tud felsz\u00e1llni a g\u00e9pre, k\u00e9s\u0151bb szomor\u00faan \u00faszk\u00e1lt a hotel fesz\u00edtett v\u00edzt\u00fckr\u0171 medenc\u00e9j\u00e9ben, s ha lehet, m\u00e9g m\u00e9lyebb szomor\u00fas\u00e1ggal \u00fcld\u00f6g\u00e9lt a g\u0151zf\u00fcrd\u0151ben, t\u00f6r\u00f6lk\u00f6z\u00f6tt \u00e9pp, amikor odahaza m\u00e1sodszor is megmozdultak a lak\u00e1sok b\u00fatorai, csilingeltek a porcel\u00e1nok, lengtek a l\u00e1mp\u00e1k, \u00e9s eld\u0151ltek a polcokra rosszul felrakott, olcs\u00f3 ponyvareg\u00e9nyek. A zeneiskola folyos\u00f3j\u00e1n megr\u00e1zk\u00f3dott a poros aszpar\u00e1gusz, a m\u00e1sodik emeleti gyakorl\u00f3ban fel\u00e1ll\u00edtott rozoga kotta\u00e1llv\u00e1nyok felborultak, sz\u00e9tspricceltek a Magnificat f\u00faga rosszul k\u00f6t\u00f6tt, rojtos lapjai, az alagsori hangversenyzongora kopors\u00f3fekete fedele pedig olyan er\u0151vel csap\u00f3dott le, hogy kett\u00e9repedt az aranybarna p\u00e1nc\u00e9lt\u0151ke. <\/span>
\nAdalbert boldogan szaladg\u00e1lt a hegyen, s \u00fagy v\u00e9lte, azokat a hangokat hallja t\u00e9nylegesen, amiket ko\u00acr\u00e1bban csak elk\u00e9pzelni tudott. Maga sem \u00e9rtette, hogyan sz\u00f3lalhat meg az orgonika, ha egyszer \u00f6ssze sem rakta m\u00e9g, s\u0151t, az alkatr\u00e9szek jelent\u0151s r\u00e9sze is hi\u00e1nyzik, de \u00fagy volt vele, nem sz\u00e1m\u00edt, csak harsogjon m\u00e1r! Hamar r\u00e1j\u00f6tt, hisz abszol\u00fat hall\u00e1sa volt, hogy a hang nem a kacatjaib\u00f3l j\u00f6n, s nem is f\u00f6ntr\u0151l, hanem lentr\u0151l, a hegy m\u00e9ly\u00e9b\u0151l, ez\u00e9rt a f\u00f6ldre hasalt, re\u00acm\u00e9nykedve hallgatta az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 szimf\u00f3ni\u00e1t, a magm\u00e1b\u00f3l sz\u00fcremked\u0151 k\u00f3rusm\u0171 lid\u00e9rchangjait, de ez a v\u00e1ratlan, boldog \u00e1llapot alig tartott egy-k\u00e9t percig, mert azt\u00e1n az \u00e9szaki sziklafal \u2013 mintha ezer \u00fcstdob robbanna f\u00f6l \u2013 leszakadt.<\/span>
\n\u2013 Sebastian! \u2013 ord\u00edtotta Adalbert a Szt. J\u00e1nos-hegyen, m\u00edg a Szt. Sebesty\u00e9n-templom par\u00f3ki\u00e1j\u00e1n akkora h\u00e9zag t\u00e1madt a kamra \u00e9s a bizserg\u0151 \u00d6zs\u00e9b h\u00e1l\u00f3szob\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt, hogy kil\u00e1tott a hospod\u00e1ba. Imbolyogtak a gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1k, \u00fajra \u00e9s \u00fajra megr\u00e1zk\u00f3dtak, \u00e9s h\u00f3felh\u0151k\u00e9nt szakadt le r\u00f3luk a tem\u00e9rdek szirom. Az als\u00f3gaty\u00e1ban szaladg\u00e1l\u00f3 \u00d6zs\u00e9bet azonnal elbo\u00acr\u00edtotta a v\u00e1ros sz\u00far\u00f3s, fojtogat\u00f3 szaga. A j\u00e1mbor Antal a morajl\u00f3 sekresty\u00e9ben f\u00e9lbehagyta a miseruh\u00e1k hajtogat\u00e1s\u00e1t, a f\u0151haj\u00f3ba szaladt, \u00e9s Miks\u00e1nak ord\u00edtott:<\/span>
\n\u2013 Gyere le gyorsan, fuss, fuss!<\/span>
\n\u00c9s akkor Szt. Sebesty\u00e9n hat m\u00e9ter magas olajk\u00e9pe leszakadt a falr\u00f3l, n\u00e9h\u00e1ny pillanatig m\u00e9g \u00e1llt a szenteltv\u00edztart\u00f3 el\u0151tt, majd hatalmas robajjal r\u00e1d\u0151lt. A polg\u00e1rmesteri hivatal udvar\u00e1r\u00f3l \u0151r\u00fclt svunggal hajtott ki Hans Silbermann, oldal\u00e1n Joseph B\u00f6hm szeizmol\u00f3gussal, \u00e9s teljes g\u00e1zzal a szemk\u00f6zti hegy fel\u00e9 vett\u00e9k az ir\u00e1nyt. Nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanekkor fut\u00e1snak eredt Adalbert is, n\u00e9h\u00e1nyszor m\u00e9g azt ki\u00e1ltva:<\/span>
\n\u2013 Sebastian, Sebastian!<\/span>
\nK\u00e9s\u0151bb viszont m\u00e1r csak artikul\u00e1latlanul \u00fcv\u00f6lt\u00f6tt, mintha egy romba d\u0151lt dilih\u00e1z lak\u00f3ja volna, or\u00acd\u00edtott, ahogy a tork\u00e1n kif\u00e9rt, minden porcik\u00e1j\u00e1ban \u00e9rezte a f\u00f6ld rezg\u00e9s\u00e9t, \u00e9s egyre er\u0151sebben hallotta a Black Rose Stella Silbermann n\u00e9lk\u00fcli, k\u00f6ny\u00f6rtelen basszus\u00e1t, \u00e9s amint \u00edgy, t\u00e9bolyultan, ord\u00edtva lefel\u00e9 szaladt az ide-oda mozg\u00f3 bokrok k\u00f6z\u00f6tt, egyszer csak Hans Silbermann dzsipj\u00e9vel tal\u00e1lta szembe mag\u00e1t. A felfel\u00e9 robog\u00f3 kocsi majdnem el\u00fct\u00f6tte, a sz\u0151l\u0151kordonok k\u00f6z\u00e9 kellett vet\u0151dnie, hogy ne hajtsanak \u00e1t rajta. A nyugalmazott katonatiszt kiugrott, \u00e9s a felt\u00e1p\u00e1szkod\u00f3 emberre t\u00e1madt:<\/span>
\n\u2013 Meg\u0151r\u00fclt, ember? Mit rohang\u00e1l az \u00fat k\u00f6zep\u00e9n?<\/span>
\nAdalbert r\u00e1csod\u00e1lkozott Stella Silbermann apj\u00e1ra, \u00e9s amikor felismerte, azt mondta:<\/span>
\n\u2013 Al\u00e1val\u00f3 dolog volt meggyan\u00fas\u00edtani engem Mari\u00e1val kapcsolatosan.<\/span>
\nHans Silbermann tan\u00e1cstalanul \u00e1llt a szakadt, poros \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbeesett zenetan\u00e1r el\u0151tt, akinek a na\u00acgyobbik l\u00e1nya h\u00edrnev\u00e9t \u00e9s gazdags\u00e1g\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nhette. Azt sem tudta, mit mondjon, azt\u00e1n kihal\u00e1szta a bels\u0151 zseb\u00e9b\u0151l a rep\u00fcl\u0151jegyet, \u00e9s odany\u00fajtotta:<\/span>
\n\u2013 Stella holnap este l\u00e9p fel a Notre-Dame-ban. \u00c9n nem mehetek, ha ideje engedi, legal\u00e1bb maga legyen ott.<\/span>
\nAdalbert hazas\u00e9t\u00e1lt. A k\u00f6nyvek z\u00f6me a f\u00f6ld\u00f6n hevert, a zsaluk kiny\u00edltak, a zuhanyr\u00f3zs\u00e1b\u00f3l v\u00e9kony sug\u00e1rban a k\u00e1dban tartott alkatr\u00e9sz-prospektusokra spriccelt a v\u00edz. Pr\u00f3b\u00e1lta elz\u00e1rni, de nem siker\u00fclt, igaz, nem is er\u0151lk\u00f6d\u00f6tt sokat. Ellen\u0151rizte az iratait, fogta azt a b\u0151r\u00f6nd\u00f6t, amit a p\u00e1rizsi \u00fat \u00f3ta ki sem pakolt, elh\u00fazta a templomkert mellett v\u00e1rakoz\u00f3 taxikig, \u00e9s a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sra vitette mag\u00e1t. A rept\u00e9r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n is \u00e9szleltek kisebb f\u00f6ldmozg\u00e1sokat, ez\u00e9rt a p\u00e1rizsi j\u00e1rat h\u00fasz perc k\u00e9s\u00e9ssel indult, \u00edgy m\u00e9g \u00e9pp el\u00e9rte.<\/span>
\nA p\u00e1rizsi koncert fergeteges sikert aratott, Stella Silbermann \u00faszott a tem\u00e9rdek vir\u00e1gban, a f\u00e9ny\u00e1rban \u00e9s dics\u0151s\u00e9gben, a tolakod\u00f3k gy\u0171r\u0171j\u00e9ben alig kapott leveg\u0151t. Sz\u00e9d\u00fclt \u00e9s forgott, Hans Silbermann-nal is besz\u00e9lt, aki megnyugtatta, odahaza minden helyre\u00e1llt, a hegy nem t\u00f6rt ki, komolyabb k\u00e1rok nem keletkeztek, \u00e9s \u00edg\u00e9retet tett arra is, hogy a legk\u00f6zelebbi fell\u00e9p\u00e9sre mindenk\u00e9pp elmegy. A fogad\u00e1s elej\u00e9n a forg\u00f3\u00acajt\u00f3kn\u00e1l kisebb dulakod\u00e1s t\u00e1madt egy f\u00e9rfi miatt, akit a biztons\u00e1giak megh\u00edv\u00f3 h\u00edj\u00e1n nem akartak beengedni. Valamivel k\u00e9s\u0151bb a koncertszervez\u0151 l\u00e9pett Stella Silbermannhoz, \u00e9s azt k\u00e9rdezte:<\/span>
\n\u2013 Ismer egy bizonyos B\u00f6hm b\u00e1csit? Mert itt egy ember, aki mag\u00e1t akarja l\u00e1tni, \u00e9s azt \u00e1ll\u00edtja, hogy \u0151 B\u00f6hm b\u00e1csi, aki mag\u00e1t tan\u00edtotta, \u00e9s Johann Sebastian Bachot is. Nem komplett a fazon, de gondoltam, az\u00e9rt megk\u00e9rdezem.<\/span>
\nStella az ajt\u00f3hoz sietett, \u00e9s bevitte a fogad\u00e1sra a m\u00e9g mindig t\u00e9bolyult, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen\u00fcl hadar\u00f3 Adalbertet, maga mell\u00e9 \u00fcltette, s addig itatta pezs\u00acg\u0151vel, am\u00edg le nem fordult a sz\u00e9kr\u0151l. El\u0151sz\u00f6r az \u00f6lt\u00f6z\u0151j\u00e9be vitette, majd taxit h\u00edvott, a takar\u00edt\u00f3fi\u00faval rakatta be a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sre, ezer frankot nyomott a sof\u0151r mark\u00e1ba, \u00e9s azt mondta:<\/span>
\n\u2013 Meg se \u00e1lljon a La Manche csatorn\u00e1ig.<\/span>
\nAdalbert \u00f6ntudatlanul hevert a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sen, Stella Silbermann levette \u00f3ri\u00e1si r\u00f3zs\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 szokny\u00e1j\u00e1t, \u00e9s a diderg\u0151 tan\u00e1rt betakarta. A taxis tekintete n\u00e9ha Stella hossz\u00fa, fekete combjaira t\u00e9vedt.<\/span>
\n\u2013 Maga csak az utat n\u00e9zze \u2013 rivallt r\u00e1 a l\u00e1ny, azt\u00e1n a m\u0171szerfalra emelte a kez\u00e9t, \u00e9s mintha orgonatrakt\u00fara volna, j\u00e1tszani kezdett. M\u00e1snap \u2013 betegs\u00e9gre hivatkozva \u2013 lemondta a k\u00f6vetkez\u0151, m\u00e1jus tizedik\u00e9n ese\u00acd\u00e9kes salzburgi koncertet, \u00e9s azt \u00edrta haza: El\u00e9g volt a koncertekb\u0151l, mag\u00e1nyra v\u00e1gyom, k\u00e9s\u0151bb jelentkezem, addig is Izlandon \u00e9lek.<\/span>
\nAdalbert \u00e1llapota gyorsan romlott, mintha se\u00achogy sem akarna j\u00f3zanodni, \u00e1m Stell\u00e1ra hallgatott. \u0150 pedig nem k\u00e9rt m\u00e1st, csak hogy legyen cs\u00f6ndben, p\u00e9ld\u00e1ul ha az \u00fati c\u00e9ljukr\u00f3l k\u00e9rdezik \u00e9s a poggy\u00e1szokat vizsg\u00e1lj\u00e1k. A reykjav\u00edki detektorokn\u00e1l Stella pakolta ki Adalbert zsebeit: nyolc hangvill\u00e1t tal\u00e1lt, \u00e9s a zeneiskola m\u00e1sodik emeleti gyakorl\u00f3j\u00e1nak r\u00e9zkulcs\u00e1t is, ism\u00e9t taxit h\u00edvott, hogy volt konzervat\u00f3riumi \u00e9vfolyamt\u00e1rs\u00e1t, Veronik\u00e1t is felvegy\u00e9k. Stella h\u00e1tra \u00fclt, a b\u00f3biskol\u00f3 Adalberthez, Veronika pedig el\u0151re, de amikor h\u00e1tran\u00e9zett, azt k\u00e9rdezte:<\/span>
\n\u2013 \u0150 az a bizonyos B\u00f6hm b\u00e1csi?<\/span>
\n\u2013 Igen \u2013 v\u00e1laszolta Stella.<\/span>
\nVeronika megadta a c\u00edmet, m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1ig hajtottak a keleti part ment\u00e9n, v\u00e9g\u00fcl meg\u00e1lltak egy s\u00e1rga tetej\u0171 v\u00f6r\u00f6s h\u00e1zn\u00e1l. Az udvaron, magas p\u00f3zna v\u00e9g\u00e9n norv\u00e9g lobog\u00f3t gy\u00fcrk\u00f6d\u00f6tt a sz\u00e9l, a k\u00f6zelb\u0151l g\u0151z\u00acoszlopok sz\u00e1lltak, kiss\u00e9 sz\u00far\u00f3s volt a leveg\u0151, \u00e9s ragyog\u00f3 a Nap. Kipakoltak, Veronika \u00e1tadta a kulcsokat, Stella kifizette az egy\u00e9ves b\u00e9rletet, Adalbert r\u00e1d\u0151lt a k\u00fcsz\u00f6bre, mindj\u00e1rt jobban lesz, mondta a csodal\u00e1ny, a sof\u0151r kisz\u00e1llt, becipelt\u00e9k a f\u00e9rfit, lefektett\u00e9k \u00e9s betakart\u00e1k, minden rendben?, k\u00e9rdezte m\u00e9g Veronika, persze, persze, menj csak nyugodtan, v\u00e1laszolta Stella, integetett, a kocsi kanyarodott, porfelh\u0151 sz\u00e1llt \u00e1t a s\u00e1rga tetej\u0171 v\u00f6r\u00f6s h\u00e1z felett, \u00e9s mire a f\u00e1radt \u00e9s mosolyg\u00f3 Stella Silbermann vissza\u00e9rt a h\u00e1zba, addigra Adalbert \u00far \u2013 alias B\u00f6hm b\u00e1csi \u2013 kataton k\u00f3m\u00e1ba esett. H\u00e1rom napot v\u00e1rt Stella a k\u00f3rh\u00e1zban, azt\u00e1n Gr\u00f6nland \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel tov\u00e1bbutazott \u00daj-Funlandra, de minden nap\u00ac\u00e9j\u00acegyenl\u0151s\u00e9g idej\u00e9n visszat\u00e9r, kifizeti Veronik\u00e1t, \u00e9s megn\u00e9zi, fel\u00e9bredt-e m\u00e1r Adalbert, mell\u00e9fekszik egy \u00e9jszak\u00e1ra, meg\u00f6leli, \u00e9s koncertet ad.<\/span><\/h5>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Adalbert n\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva val\u00f3ban hallani v\u00e9lte a bazaltorgon\u00e1k hangj\u00e1t, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezte, hogy a Silbermann l\u00e1ny lelk\u00e9be is bel\u00e1t; \u00fagy, ahogy addig senki. Megny\u00edlik el\u0151tte, \u00e9pp olyan er\u0151vel, amint annak idej\u00e9n a Szt. J\u00e1nos-hegy fekete bazaltr\u00f3zs\u00e1j\u00e1t nyitotta meg a magma. Adalbert egyszerre hallotta a hajdani kit\u00f6r\u00e9s, a hegy, a\u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":109,"menu_order":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"_vp_format_video_url":"","_vp_image_focal_point":[]},"yoast_head":"\nOrgonika - CENWEB<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"CENTAURI - ORGONIKA\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow\" \/>\n<meta name=\"googlebot\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<meta name=\"bingbot\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Orgonika - CENWEB\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"CENTAURI - ORGONIKA\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"CENWEB\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2016-05-05T22:12:22+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"http:\/\/https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-content\/uploads\/2015\/11\/100-ORGONIKA-240x300.jpg\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/#website\",\"url\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/\",\"name\":\"CENWEB\",\"description\":\"MAGAZIN | ARCH\\u00cdVUM | 2006-2023. \",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"http:\/\/https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-content\/uploads\/2015\/11\/100-ORGONIKA-240x300.jpg\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/\",\"name\":\"Orgonika - CENWEB\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2015-11-29T16:11:57+00:00\",\"dateModified\":\"2016-05-05T22:12:22+00:00\",\"description\":\"CENTAURI - ORGONIKA\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/orgonika\/\"]}]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3420"}],"collection":[{"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3420"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3420\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/109"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3420"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}