{"id":2275,"date":"2015-02-10T13:12:13","date_gmt":"2015-02-10T13:12:13","guid":{"rendered":"http:\/\/centauriweb.hu\/?page_id=2275"},"modified":"2018-12-28T17:56:56","modified_gmt":"2018-12-28T17:56:56","slug":"norma-lea-zonatitka","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/novellak\/elbeszelesek\/norma-lea-zonatitka\/","title":{"rendered":"Norma Lea z\u00f3natitka – A n\u0151 gy\u00f6ny\u00f6re, boldogs\u00e1ga \u00e9s boldogtalans\u00e1ga"},"content":{"rendered":"

\"havaz\u00e1s<\/a><\/span><\/em><\/h3>\n
\n
\n

H\u00e1ny este gondoltam arra, hogy nincs m\u00e9g egy olyan keskeny \u00f6sv\u00e9ny, mint Lea \u00f6sv\u00e9nye; amit oly b\u0151ven bor\u00edtana harmat \u00e9rint\u00e9sem hajnala \u00e9s alkonya alatt, mint az \u00f6v\u00e9t. S l\u00e1m, Norma Lea \u00f6nmaga \u201ec\u00e1folata\u201d. B\u0151s\u00e9gszaru, Lea a neved.<\/span><\/h4>\n<\/blockquote>\n
\n

 <\/h3>\n

Megjelent a K\u00e9k angyal c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben<\/p>\n

Magvet\u0151, 2008<\/a><\/p>\n

\"Centauri<\/a>Az af\u00e1zi\u00e1s N\u00e9ma Lea k\u00f6zel\u00e9ben h\u00e1rom \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6ttem a Grott\u00f3n, l\u00e1tva minden reggel, amint a torn\u00e1con cs\u00f6ndben \u00fcld\u00f6g\u00e9l a k\u00e9s\u0151n kel\u0151 Barbit\u00e1l hintasz\u00e9k\u00e9ben. M\u00e1skor \u00f6sszeakadtam vele a d\u0171n\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt, l\u00e1ttam te\u00e1t kavargatni sz\u00e1zszor is, majd minden nap elhaladtam mellette, oly k\u00f6zel, hogy az orromban maradt az illata. Adtam kez\u00e9be eserny\u0151t, l\u00e1mp\u00e1t, \u00fajs\u00e1got, t\u00e1vkapcsol\u00f3t. Kaptam t\u0151le t\u00fczet, cigit, szalv\u00e9t\u00e1t, zsebkend\u0151t, k\u00e9st \u00e9s pofont. Sokszor felejtettem rajta a szemem, s m\u00e9g t\u00f6bbsz\u00f6r figyeltem lopva \u00e1m kitart\u00f3an; mindig igyekeztem a k\u00f6zel\u00e9ben lenni; mindig hittem benne, hogy egyszer m\u00e9gis megsz\u00f3lal, vagy ha m\u00e9gse, odal\u00e9p hozz\u00e1m, velem tart a parton. Sokszor gondoltam r\u00e1, n\u00e9ha m\u00e1sra nem is, h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t, minden nap, vele keltem, vele fek\u00fcdtem, m\u00e9gsem ismertem ki. B\u00e1rmit gondoljak is, b\u00e1rmennyit s\u00f3v\u00e1rogtam ut\u00e1na, b\u00e1rhogy f\u00e1jt is \u0151 nekem, kiv\u00e1ltk\u00e9pp k\u00e9s\u0151 \u0151sszel, amikor tarka garb\u00f3kat hordott, s a szokottn\u00e1l is szebb volt, csakis idea okozhatta, \u0151 semmik\u00e9pp. Nem tudok r\u00f3la semmit ma sem. Hogy b\u00e1rmi k\u00f6z\u00f6m legyen hozz\u00e1? Tafy bar\u00e1tomat kell id\u00e9znem, aki valami Le\u00e1val kapcsolatos panaszomra adta a k\u00f6vetkez\u0151, somm\u00e1s \u00e9s cinikus tan\u00e1csot:<\/span>
\n\u2013 Kukulj meg te is!<\/span>
\nCsakugyan. \u00c9vekig kussolhattam volna, hogy egyszer, legal\u00e1bb egy pillanatra Le\u00e1hoz k\u00f6\u00adz\u00f6m legyen, hogy felfogjak bel\u0151le b\u00e1rmit is. \u00c9pp ez a kiismerhetet\u00adlens\u00e9g – l\u00e9t\u00e9nek embertelen l\u00e9pt\u00e9ke – ejtett rabul. Azt\u00e1n nyomtalanul elt\u0171nt. Egy reggel \u00fcres volt a szob\u00e1ja. Hi\u00e1ba k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dtem, senki, semmit nem tudott. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig megismertem egy m\u00e1sik, nagyon hasonl\u00f3, de j\u00f3val besz\u00e9desebb, teljesen norm\u00e1lis Le\u00e1t.<\/span><\/h5>\n
\u00c1m az a kev\u00e9ske, amit az af\u00e1zi\u00e1s N\u00e9ma Le\u00e1r\u00f3l megtudtam, amit egy-egy pillanatra megl\u00e1ttam bel\u0151le, j\u00f3val t\u00f6bbnek t\u0171nik, mint amit a m\u00e1sik, Norma Le\u00e1r\u00f3l tudok. N\u00e9ma Lea, ha visszagondolok r\u00e1, t\u00f6bbnyire asztr\u00e1ll\u00e1nynak t\u0171nik, mint akinek teste sincs. Mi t\u00f6bb, szentnek. \u0150 a cs\u00f6nd \u00e1jtatos diako\u00adnissz\u00e1ja volt, m\u00edg Norma Lea ink\u00e1bb a prof\u00e1n papn\u0151je. M\u00e1rmost az a k\u00e9rd\u00e9s, mit \u00e9rezzek t\u00f6bbnek? Egy szent diakonissza fut\u00f3 ismerets\u00e9g\u00e9t (ha csak id\u0151legesen is, de kapcsolatba ker\u00fcltem egy asztr\u00e1ll\u00e9nnyel) vagy \u00e9rt\u00e9keljem t\u00f6bbre a norm\u00e1khoz jobban igazod\u00f3, kiismerhet\u0151, meg\u00e9rinthet\u0151 \u00e9s be\u00admocskolhat\u00f3 Norma Le\u00e1t? Aki ut\u00e1n nem kell meggebedni s\u00f6t\u00e9t, novemberi fenyvesekben; eml\u00e9keimben, szomor\u00fa fant\u00e1zi\u00e1k\u00adban, v\u00e9res v\u00edzi\u00f3kban \u00e9s verzi\u00f3kban. Akit ak\u00e1r \u00e1gyba is vihetek. \u00c9s hogy ez a szemben\u00e1ll\u00e1s (mely ink\u00e1bb t\u0171nik fura egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1s\u00adnak) m\u00e9g nyugtalan\u00edt\u00f3bb legyen, a k\u00e9t Lea megd\u00f6bbent\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1got mutat.<\/span><\/h5>\n
A k\u00e9t Lea haja, ruh\u00e1ja, \u00edzl\u00e9se, alakja, arca, v\u00e1lla, cs\u00edp\u0151je, b\u0151re, sz\u00e1ja, szeme, hangja \u00e9s illata szinte azonos. K\u00e9rdeztem is egyszer Norma Le\u00e1t: az elt\u0171nt N\u00e9ma Lea testv\u00e9re-e? De Norma Lea nem tudott az el\u0151dj\u00e9r\u0151l, vagy \u00fagy tett, mint aki nem tud. Mikor Tafyn\u00e1l \u00e9rdekl\u0151dtem, mert m\u00e9giscsak furcsa, hogy elt\u0171nik N\u00e9ma Lea, s \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb felbukkan ugyanott az \u0151 t\u00f6k\u00e9letes epigonja, sz\u00f3val Tafy, mint akinek mindez kor\u00e1bban fel sem t\u0171nt, elgondolkodott:<\/span>
\n\u2013 T\u00e9nyleg k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, mintha ugyanaz a l\u00e1ny volna \u2013 \u00e9s miel\u0151tt b\u00e1rmit nyekkenhetn\u00e9k, bev\u00e1g\u00f3dik a piros Fordba, beh\u00fazza az ajt\u00f3t \u00e9s elviharzik, \u00e9n meg b\u00e1mulom a Grott\u00f3 fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat f\u00f6l\u00f6tt gomolyg\u00f3 porfelh\u0151t. T\u00f6bb\u00e9 nem k\u00e9rde\u00adzem Tafyt se. Az is \u00e1tsuhant az agyamon, hogy a k\u00e9t Lea azonos. Norma Lea nem csup\u00e1n N\u00e9ma Lea af\u00e1ziamentes vari\u00e1nsa, hanem \u0151 maga. \u00c1m hama\u00adrosan r\u00e1j\u00f6ttem, hogy az eff\u00e9le latolgat\u00e1s csup\u00e1n bugyuta j\u00e1t\u00e9k. <\/span>
\nAmilyen \u00e9rthetetlen, t\u00falbonyol\u00edtott, les\u00fajt\u00f3, pl\u00e1t\u00f3i \u00e9s es\u00e9lytelen volt kapcsolatom N\u00e9ma Le\u00e1val, olyan \u00fcd\u00edt\u0151en egy\u00adszer\u0171, sallangmentes, felemel\u0151 \u00e9s \u00e1llati a hasonm\u00e1ssal. Norma Lea \u00e9ppoly gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, minden \u00edz\u00e9ben t\u00f6k\u00e9letes, vi\u00adszonylag alacsony kis n\u0151 volt, mint N\u00e9ma Lea. Minden t\u00falz\u00e1s\u00adt\u00f3l mentes. Nem volt k\u00f3rosan, divatosan sov\u00e1ny, de telt sem; arca nem volt madonna, baba, f\u00faria vagy d\u00e9monarc, de felejt\u00adhet\u0151 se. Minden von\u00e1s\u00e1t, param\u00e9ter\u00e9t, eg\u00e9sz aur\u00e1j\u00e1t egyfajta aranyk\u00f6z\u00e9p jelle\u00admezte, mely azonban var\u00e1zslatos n\u00fc\u00e1nszok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, brav\u00fa\u00adrosan \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen\u00fcl nagy \u00edvben ker\u00fclte meg a k\u00f6z\u00e9pszer\u0171s\u00e9g gyan\u00faj\u00e1t. N\u00e9ma Le\u00e1val sz\u00f6ges ellent\u00e9t\u00adben nem volt meg\u00e9rteni val\u00f3 benne; \u00e9s \u0151 sem gondolta \u00fagy, hogy b\u00e1rmi analiz\u00e1lni val\u00f3 akadna bennem. Nem is tartott \u00f6ssze minket semmi. De olyat sem eml\u00edthetek, ami sz\u00e9tv\u00e1lasztott volna. N\u00e9ma Le\u00e1val diabolikus er\u0151k sajtoltak \u00f6ssze, azaz sajtoltak volna, ha nem gy\u0171r\u0151dik k\u00f6z\u00e9nk az \u0151 af\u00e1zi\u00e1ja, az \u00e9n eleve elrendelt tehetetlen\u00ads\u00e9gem \u00e9s m\u00e9g valami le\u00edrhatatlan, \u00f6nc\u00e9l\u00fa, ok n\u00e9lk\u00fcli es\u00e9lytelen\u00ads\u00e9g. Norma Le\u00e1ra pedig azt mondhatn\u00e1m, hogy egy\u00adfajta gy\u00f3gy\u00edr mindarra, ami velem \u00e9s N\u00e9ma Le\u00e1val meg sem esett. A t\u00f6k\u00e9letes b\u00fafelejt\u0151 \u2013 okafogyott, \u00fcgyefogyi b\u00fara.<\/span><\/h5>\n
Val\u00f3j\u00e1ban Norma Le\u00e1val \u00fagy voltunk mi ketten, mint k\u00e9t gyerek, akik m\u00e9g kiscsoportosk\u00e9nt kezdtek egy\u00fctt j\u00e1tszani, \u00e9s oly j\u00f3l sz\u00f3rakoztak kisded m\u00fcty\u00fcrjeikkel, a folytonos pap\u00e1s-mam\u00e1sdival, hogy megtor\u00adpantak a fejl\u0151d\u00e9sben. \u00c1testek az ivar\u00e9r\u00e9s k\u00ednjain, Norma Le\u00e1nak kikerekedett a melle, Cen\u2019 is megizmosodott, \u00e1m mindketten ugyanazok az infantilis, alapj\u00e1ban \u00e1rtatlan, b\u00e1r \u00fajabban nem kev\u00e9ss\u00e9 szexm\u00e1ni\u00e1s, enyh\u00e9n devi\u00e1ns k\u00f6lyk\u00f6k maradtak. Kapcsola\u00adtuk a sz\u00f3 legnemesebb, term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e9rtelm\u00e9ben vegetat\u00edv maradt. Egy pillanatra se helyezt\u00e9k feln\u0151tts\u00e9g\u00fck gy\u00e1ms\u00e1ga, kontrollja al\u00e1. Nem kapott form\u00e1t, c\u00e9lt, ir\u00e1nyt. M\u0171faj\u00e1t te\u00adkintve t\u00f6k\u00e9letes, erd\u0151-mezei impromptu, b\u00e1r nem a legmagasztosabb, agyonelemezhet\u0151 szf\u00e9r\u00e1ban. Hol biedermeier st\u00edlben, hol kamaszos j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ggal, m\u00e1skor pedig obszc\u00e9n lefetyel\u00e9ssel el\u0151adott pornogr\u00e1fia. Stresszold\u00f3. C\u00e9ltalan egy\u00fcttheny\u00e9l\u00e9s. <\/span>
\nNem h\u00edvogattuk, kerest\u00fck, k\u00f6vetelt\u00fck a m\u00e1sikat, de amikor keresztezt\u00fck egym\u00e1s \u00fatj\u00e1t (hacsak nem volt elh\u00e1r\u00edthatatlan, objekt\u00edv akad\u00e1lya), mindig az \u00e1gyban k\u00f6t\u00f6tt\u00fcnk ki. Eltelt azt\u00e1n k\u00e9t h\u00f3nap, f\u00e9l vagy egy \u00e9v? Nem sz\u00e1m\u00edtott. \u00c9s mintha Norma Le\u00e1t senki nem vil\u00e1gos\u00edtotta volna f\u00f6l, hogy a pauz\u00e1k idej\u00e9n sz\u00f3rakozhatna m\u00e1s pasival is. Szent\u00fcl hittem, hogy eff\u00e9le meg-megszakad\u00f3 r\u00f6gt\u00f6n\u00adz\u00e9sben nemcsak velem \u00e1ll, hisz van m\u00e9g a hord\u00e1ban egyp\u00e1r stresszes kan, de mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, ez kor\u00e1nt sem volt \u00edgy. Ez volt az egyetlen Norma Le\u00e1ban, amit nem \u00e9rtettem, \u00e9s amivel valamik\u00e9nt N\u00e9ma Le\u00e1t id\u00e9zte f\u00f6l.<\/span>
\nTavaly t\u00e9len l\u00e1ttam utolj\u00e1ra, amikor az \u00e9vsz\u00e1zad havaz\u00e1sa miatt Gerbeaud-val mentem a v\u00e1rosba. Norma Lea al\u00e9lt, amikor megl\u00e1tta, hogy l\u00f3h\u00e1ton \u00e1ll\u00edtok be. T\u00edzperce sem \u00fclt\u00fcnk asztaln\u00e1l, amikor eld\u0151lt, hogy n\u00e1la t\u00f6lt\u00adj\u00fck az \u00e9jszak\u00e1t: \u00e9n, a kutya meg a l\u00f3. A keleti alv\u00f3v\u00e1rosban lakott, oly egyed\u00fcl, ak\u00e1r az ujjam. Akadt ott \u00fcres gar\u00e1zs a l\u00f3nak; fedett, elsz\u00e1radt aszpar\u00e1guszokkal teli, rumlis veranda a kuty\u00e1nak, s n\u00e9mi hely ne\u00adkem az \u0151 tiszta baldachinja alatt.<\/span>
\nGerbeaud-t \u00e9s Szenit a sarokl\u00e9pcs\u0151 korl\u00e1tj\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6t\u00adtem, a holmikat bevonszoltam a Noctiferbe \u00e9s az ablak mell\u00e9 telepedtem, hogy mindent j\u00f3l l\u00e1ssak. Szeni eleinte nem f\u00e9rt a b\u0151r\u00e9be, vadul fic\u00e1nkolt a p\u00f3r\u00e1zon, amikor meg\u00e9rtette, hogy t\u00f6bb\u00f3r\u00e1s v\u00e1rakoz\u00e1snak n\u00e9z el\u00e9be. \u00c1m k\u00e9s\u0151bb belet\u00f6r\u0151d\u00f6tt \u00e9s leheveredett. <\/span>
\nLe\u00e1val r\u00f6vid ideig ker\u00fclt\u00fck egym\u00e1st, ak\u00e1r az egym\u00e1shoz vonz\u00f3d\u00f3, egyk\u00e9nt b\u0171n\u00f6s idegenek. S\u00f6t\u00e9t liturgi\u00e1t gyakorl\u00f3, tiltott szekta k\u00e9t tagja fl\u00f6rt\u00f6l \u00edgy; akik ugyan m\u00e9g soha nem l\u00e1tt\u00e1k egym\u00e1st, se itt, se egy k\u00fclv\u00e1rosi, romok k\u00f6zt celebr\u00e1lt sze\u00e1nszon, titkos jelekb\u0151l m\u00e9gis j\u00e1tszi k\u00f6nnyeds\u00e9ggel ismerik fel k\u00f6z\u00f6s hovatartoz\u00e1suk. \u00c1rtatlan \u201ehogyvagyba\u201d rejtett kulcs- \u00e9s h\u00edv\u00f3szavak, szemvillan\u00e1sok morzejelei, \u00e1rulkod\u00f3 gesztusok viszik \u0151ket egym\u00e1shoz egyre k\u00f6zelebb. \u00c9s hogy tal\u00e1lkoz\u00e1\u00adsunk m\u00e9g ink\u00e1bb hasonl\u00edtson els\u0151 randev\u00fara, Lea j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 tudatoss\u00e1ggal, a szokottn\u00e1l s\u00f6t\u00e9tebbnek mutatkozott. Tehets\u00e9gr\u0151l, gyakorlotts\u00e1gr\u00f3l, j\u00f3zans\u00e1gba z\u00e1rt szenved\u00e9lyr\u0151l \u00e1rulkodott, t\u00e1n rejtett kett\u0151s \u00e9nr\u0151l is, amint \u00fagy volt kih\u00edv\u00f3, moh\u00f3 \u00e9s buja, hogy ebb\u0151l m\u00e1sok semmit se vettek \u00e9szre. Ebben a j\u00e1t\u00e9kban annyi j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g, j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g, \u00e1rtatlan-\u00e1llati s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s volt – \u00e9s a k\u00e9jv\u00e1gy faragatlan \u00e9lni akar\u00e1sa is -, hogy elsz\u00e9d\u00fcltem t\u0151le.<\/span><\/h5>\n
D\u00e9lel\u0151tt a piacon igen sokat ittam, s mint tudjuk, nincs a v\u00f6r\u00f6s b\u00fanogr\u00edtumhoz foghat\u00f3 ajz\u00f3szer; f\u0151k\u00e9nt, ha menyhalm\u00e1jjal \u00e1gyazunk neki. Akkor azt\u00e1n izzik a v\u00e1gy. Hosszan, er\u0151sen, t\u00f6megesen \u00e9s v\u00f6r\u00f6sen. Nem l\u00e1ngol, hanem szinte fortyog, ak\u00e1r a l\u00e1va! H\u00e1t, m\u00e9g ha hossz\u00fa, fagyos \u00fat k\u00ednkeserves cipeked\u00e9se minden m\u00e1s \u00e9rz\u00e9ket eltomp\u00edtott. Ha nem marad m\u00e1s, csak ez a k\u00edm\u00e9letlen, g\u00e9nerej\u0171 v\u00e1gy, amikor a kis spermium g\u00e9niusznak, Leviat\u00e1nnak hiszi mag\u00e1t. Erre az \u00e9roszra csupasz\u00edtott, majd v\u00e9gletekig sr\u00f3folt \u00e1llapotra tromfolt r\u00e1 Lea. R\u00e1t\u00f6lt\u00f6tt m\u00e9g \u2013 tiszta szeszt. Nem az\u00e9rt, hogy f\u0151jek saj\u00e1t levemben, hanem hogy flamb\u00edrozzon. Hogy a Biosznak micsoda G\u00f3li\u00e1t-ereje van, meg\u00e1ll az \u00e9sz! Bajos volna pontos le\u00edr\u00e1st adni arr\u00f3l, mif\u00e9le neorom\u00e1n brutalit\u00e1s sz\u00e1llt meg. Sz\u00edvem szerint \u00e1tny\u00faltam volna az asztal f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s holl\u00f3fekete haj\u00e1ba markolva \u00e1tr\u00e1ntom a ter\u00edt\u00e9ken, a t\u00f6bbihez pedig nem kell t\u00falf\u0171t\u00f6tt fant\u00e1\u00adzia, de m\u00e9g v\u00f6r\u00f6s b\u00fanogr\u00edtum se.<\/span><\/h5>\n
Amint a kutya \u00e9s a l\u00f3 eg\u00e9sz nap \u00e9rezhette rajtam, hogy felajzott \u00e1llapotban vagyok, Lea is szagot fogott. \u00c9n is tudtam, hogy izz\u00f3 sparheltk\u00e9nt ontom magamb\u00f3l a forr\u00f3\u00ads\u00e1got, s ebben m\u00e1r benne foglaltatott a f\u00e1radts\u00e1g j\u00f3les\u0151 l\u00e1za, csak\u00fagy mint a d\u00e9l k\u00f6r\u00fcl fell\u00e1ngol\u00f3 k\u00f6nnyeds\u00e9g; a k\u00e9t dolog egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban is eszemet vette, h\u00e1t m\u00e9g Lea elb\u0171v\u00f6l\u0151 j\u00e1t\u00e9ka! No \u00e9s a tudat, hogy \u00e9rezzek, akarjak b\u00e1rmit, egyel\u0151re nem tehetek semmit. Akadt egy-k\u00e9t, kis h\u00edj\u00e1n kibor\u00edt\u00f3 pillana\u00adt, mikor \u00fagy \u00e9reztem, m\u00e1r nem is annyira gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet a helyzet, mint ink\u00e1bb gy\u00f6t\u00f6r. Balta\u00adz\u00e1r, Erigon \u00e9s az \u00fajabb rendel\u00e9st kihoz\u00f3 Jeromos f\u00e1radts\u00e1gnak v\u00e9lte, de Lea tudta, hogy k\u00f3ros lelkende\u00adz\u00e9sem mi\u00e9rt csap \u00e1t n\u00e9ha cs\u00fcgged\u00e9sbe. Ilyenkor a k\u00f6zeli kegyelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel n\u00e9zett r\u00e1m, megbocs\u00e1tva \u00e9s \u00e9rtve, l\u00e9lekben f\u00f6l\u00e9m hajolva \u00e9s biztatva. \u00c1m mindez nem jelentette a flamb\u00edroz\u00e1s sz\u00fcneteltet\u00e9s\u00e9t, mert azt is ebb\u0151l a tekintetb\u0151l olvastam ki, hogy kuty\u00e1t ingerelni \u00fagy a legjobb, ha l\u00e1ncon van m\u00e9g. M\u00e9gsem l\u00e9ptem \u00e1t bizonyos hat\u00e1rokat. P\u00e9ld\u00e1ul, nem ittam le magam. Egy kis spicc, ennyi. Erigonnal \u00e9s Baltaz\u00e1rral j\u00f3kor\u00e1t sz\u0171rt\u00fcnk z\u00e1r\u00f3r\u00e1ig, de lassan, kom\u00f3\u00adtosan, \u00e9s tal\u00e1n a gondos piact\u00e9ri alapoz\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en elker\u00fclt a v\u00e9gzet, amikor nem kis melodr\u00e1m\u00e1val \u00fajra a pinc\u00e9rt\u0151l rendelek:<\/span><\/h5>\n
\u2013 Na, m\u00e9g egyet! Mi baj lehet?<\/span><\/h5>\n
A v\u00e9g\u00e9n semmi m\u00e1st csak konyakot, vagy ami rosszabb, \u00fajra j\u00f6n a b\u00fanogr\u00edtum. Mindezek ellen\u00e9re felm\u00e1lh\u00e1zni nem tudtam egye\u00add\u00fcl. Baltaz\u00e1r egy palacsinta l\u00e1gy hull\u00e1mz\u00e1s\u00e1val cs\u00faszott az asztal al\u00e1, Lea gy\u00f6nge volt, h\u00e1t Erigon seg\u00edtett. B\u00e1r \u00fagy l\u00e1ttam, nem \u00f6nzet\u00adlen\u00fcl. Tal\u00e1n k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s t\u00f6lt\u00f6tte el amiatt, hogy az \u00e9jszak\u00e1t Le\u00e1n\u00e1l t\u00f6lt\u00f6m. Nyilv\u00e1n r\u00e9gt\u0151l ker\u00fclgette a l\u00e1nyt, most pedig, t\u00f6bb h\u00f3napnyi cserk\u00e9sz\u00e9s ut\u00e1n, veszni l\u00e1tta a zs\u00e1km\u00e1nyt. Nem volt neh\u00e9z j\u00f3sl\u00e1sokba bocs\u00e1tkozni, gyorsan v\u00e1lt forr\u00f3v\u00e1 k\u00f6r\u00f6tt\u00fcnk a leveg\u0151. \u201eZ\u00e1r\u00f3r\u00e1ra\u201d t\u00faljutottunk a v\u00e9letlennek t\u0171n\u0151, de k\u00e9jes \u00e9rint\u00e9seken; tr\u00e9f\u00e1nak hat\u00f3, \u00e1m val\u00f3j\u00e1ban arcpir\u00edt\u00f3 \u00e9s konkr\u00e9t utal\u00e1sokon is; szeml\u00e1tom\u00e1st mindketten gy\u00f6ny\u00f6r\u00fcnket lelt\u00fck az est\u00e9ben, a helyzetben, a ha\u00advaz\u00e1sban, a csaknem kimondott lehet\u0151s\u00e9gben. R\u00f6viden: egy\u00adm\u00e1sban.<\/span><\/h5>\n
Erigon teh\u00e1t kij\u00f6tt seg\u00edteni, t\u00e1n azt rem\u00e9lve, hogy az utols\u00f3 pillanatban tehet m\u00e9g valamit. Pr\u00f3b\u00e1lta is el\u00fctni n\u00e9h\u00e1ny mondatom, bagatelliz\u00e1lni a jelenl\u00e9tem, Lea figyelm\u00e9t el\u00advonni, de j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an leblokkolt. Sosem voltunk igaz\u00e1n j\u00f3ban, \u00e1m v\u00e1ratlanul felaj\u00e1nlotta, hogy n\u00e1la \u00e9jszak\u00e1zhatok.<\/span><\/h5>\n
\u2013 L\u00f3val a negyediken? \u2013 k\u00e9rdeztem nem kev\u00e9s ir\u00f3ni\u00e1val. Erigon kapcsolt. S\u00fcletlen aj\u00e1nlat volt, elhamarkodott k\u00eds\u00e9rlet, hogy lev\u00e1lasszon Le\u00e1r\u00f3l, de nem volt meg\u00e1llj. H\u00e1t akkor oda\u00adadja a v\u00edkendh\u00e1zuk kulcs\u00e1t, mondta.<\/span><\/h5>\n
\u2013 Ennyi er\u0151vel ak\u00e1r haza is mehetn\u00e9k \u2013 v\u00e1laszoltam \u00e9n.<\/span><\/h5>\n
Lea mosolygott. \u00c9rtette \u0151 is, Erigon mi\u00e9rt kap\u00e1l\u00f3zik. Eff\u00e9le haszontalan \u00f6t\u00adleteket k\u00e9ts\u00e9g\u00adbees\u00e9s sz\u00fcl; \u00e9s hogy Erigon vagy b\u00e1rki m\u00e1s leblokkol csak az\u00e9rt, mert n\u00e1la t\u00f6lt\u00f6m a hossz\u00fa t\u00e9li \u00e9jszak\u00e1t? Norma Le\u00e1t tov\u00e1bbt\u00fczelte. Pillanatra megsajn\u00e1ltam Erigont, amint ott \u00e1llt, saj\u00e1t dug\u00e1j\u00e1ban, tal\u00e1n azt gondolva: \u201eMit eszik Lea ezen a man\u00edros senkih\u00e1\u00adzin?\u201d Ennek ellen\u00e9re sz\u00edvb\u0151l k\u00f6sz\u00f6ntem meg a seg\u00edts\u00e9get \u00e9s az aj\u00e1nla\u00adtokat, Lea pedig j\u00f3 bar\u00e1tk\u00e9nt mondta Erigonnak:<\/span><\/h5>\n
\u2013 Holnap tal\u00e1lkozunk \u2013 azzal b\u00facs\u00fat intett\u00fcnk neki \u00e9s a t\u00f6b\u00adbieknek is; az id\u0151k\u00f6zben felt\u00e1p\u00e1szkod\u00f3 Baltaz\u00e1rnak, a k\u00f6zeli Rowland Hill Klubb\u00f3l \u00e9pp akkor \u00e9rkez\u0151 Morgennek, Jeromos\u00adnak, aki \u00faj rendel\u00e9st vett fel. A j\u00e9gvir\u00e1gos ablakb\u00f3l integettek egy bo\u00adros palack \u00e9s k\u00e9t sz\u00e1l, lobog\u00f3 gyertya mell\u0151l a rendk\u00edv\u00fcli havaz\u00e1sra m\u00e9retezett dag\u00e1lyoss\u00e1ggal; v\u00e9g\u00fcl ir\u00e1ny az alv\u00f3\u00adv\u00e1ros \u00e9s Lea k\u00e9jv\u00e1gya.<\/span><\/h5>\n
\n
 <\/h5>\n
\"CENTAURI<\/a>

Fot\u00f3: Centauri<\/p><\/div>\n

\n
M\u00edg az \u00e1gyban Le\u00e1t v\u00e1rtam, r\u00e1j\u00f6ttem, hogy mit szeretn\u00e9k. \u00c1llva tenni magam\u00e9v\u00e1, amint annak idej\u00e9n a neolitikumban szoktuk, vagy m\u00e9g kor\u00e1bban Homo erectus l\u00e1nyokkal a barlang m\u00e9ly\u00e9n; bogy\u00f3szed\u0151 v\u00edzimajom-asszonyokkal a p\u00e1lmaf\u00e1k alatt, t\u00e1n az eg\u00e9sz horda szeme l\u00e1tt\u00e1ra. Lea \u2013 apr\u00f3cska bossz\u00fab\u00f3l? \u2013 hosszan toll\u00e1szkodik. Nem b\u00edrom tov\u00e1bb, felpattanok, \u00e9s a f\u00fcrd\u0151be indulok. F\u00e9l\u00faton tal\u00e1lkozunk. Norma Le\u00e1n r\u00f6vid, finom, az\u00fark\u00e9k kotinga. Magamhoz h\u00fazom, kezem a ruh\u00e1ba cs\u00fasztatom, vissza\u00f6lel, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, kedv\u00e9re val\u00f3 a t\u00e1mad\u00e1s. Fogdosom, cs\u00f3kolgatom a nyak\u00e1t, majd alig f\u00e9lperces el\u0151j\u00e1t\u00e9k ut\u00e1n alulr\u00f3l ny\u00falok bele a koting\u00e1ba, minden teket\u00f3\u00adria n\u00e9lk\u00fcl a combjai k\u00f6z\u00e9 s l\u00e1ssunk csod\u00e1t! Norma Lea feljebb h\u00fazza az egyik l\u00e1b\u00e1t, hogy k\u00f6nnyen f\u00e9rhessek hozz\u00e1, s nyitva vagyon. De mennyire! Az asztalnak t\u00e1masztom, derek\u00e1ra dobom a g\u00f6nc\u00f6t, letolom a gaty\u00e1t, s \u00edm, m\u00e1ris benne vagyok. Engedelmesen, al\u00e1zatosan hasal a \u00adlapra, l\u00e1tv\u00e1nyosan pucs\u00edt, ringatja a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, mintha keresne engem. Balj\u00e1val az asztalba, t\u00e1voli li\u00e1nba kapaszkodik, jobbj\u00e1val h\u00e1trany\u00fal, \u00e9s a bambuszt fogja, sz\u00e9nfekete haja a marj\u00e1n. K\u00e9s\u0151bb m\u00e1r nem is fekszik, ink\u00e1bb ny\u00fajt\u00f3zik a szuharon, homokon, k\u0151kem\u00e9ny-\u00e1rt\u00e9ri iszapon. A haj\u00e1t istr\u00e1ngk\u00e9nt tartom er\u0151sen. Bels\u0151 \u00e9g\u00e9ssel, l\u00e1ngolva \u00e9gnek el a hormonok \u00e9s amikor v\u00e9gz\u00fcnk, Lea kij\u00f6n az \u00e1llati p\u00f3zb\u00f3l, megfordul, \u00e9s \u00fajra \u00e1t\u00f6lel; kicsit remeg ugyan, de m\u00e1r egy urb\u00e1nus l\u00e1ny tiszta tekintete n\u00e9z r\u00e1m, m\u00e9g ha maradt is valami k\u0151kori \u0151rj\u00f6ng\u00e9s az \u00edrisz\u00e9n; \u00e9s azt mondja h\u00e1l\u00e1san:<\/span><\/h5>\n
\u2013 Ezt lehetne gyakrabban is.<\/span><\/h5>\n
N\u00e9mi sz\u00fcnet ut\u00e1n elcs\u00e1b\u00edt ism\u00e9t. Ez\u00fattal kifinomultabbak vagyunk. M\u00edg az els\u0151 aktus megtagadhatatlan, \u00e1llati term\u00e9szet\u00fcnkr\u0151l sz\u00f3lt, a m\u00e1sodik k\u0171r fifik\u00e1s szerelem-tudom\u00e1ny. Az els\u0151 a brutalit\u00e1s \u00f6ntudatlans\u00e1ga, a m\u00e1sodik a tudatoss\u00e1g brutalit\u00e1sa. Behaviourizmus helyett hedonizmus. Lef\u00fcrdik, \u00e9s k\u00e9ri, hogy hunyjam le a szemem. A konyh\u00e1ban \u00e1t\u00f6lt\u00f6zik, kif\u00e9s\u00fcli hossz\u00fa haj\u00e1t \u00e9s felveszi a fekete necc-harisny\u00e1t, ijeszt\u0151en vonz\u00f3, sz\u00e9trakja a l\u00e1bait, s \u00fagy \u00fcl velem szemben. Szeretn\u00e9k letusolni, de nem enged. Ott \u00fcl a sz\u00f3f\u00e1n \u00e9s provok\u00e1l. Csod\u00e1latosan hagyja, hogy gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6djem benne, elrendezzem a haj\u00e1t, simogassam a v\u00e1ll\u00e1t, hogy egy tud\u00f3s v\u00e9rz\u0151 moh\u00f3s\u00e1g\u00e1val kutassam \u0151t. \u00dajra a f\u00fcrd\u0151 fel\u00e9 induln\u00e9k, de visszah\u00faz. V\u00e1ratlanul t\u00e9rdre \u00e1ll\u00edt, \u00e9s szem\u00e9rmetlen kezel\u00e9sbe vesz. \u00dagy helyezked\u00fcnk, hogy egyik k\u00e9zzel a l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9 \u00e9rjek, a m\u00e1sikkal a fej\u00e9t tartom, igyekszem kult\u00far\u00e1lt maradni, \u0151 egyre s\u00edkosabb, \u00e9s valami csod\u00e1s, hogy amikor k\u00f6zeledik Norma Lea mindig fantasztikus orgazmusa, akkor \u00e9rzem a l\u00e1gy\u00e9komon, hogy a sz\u00e1ja is forr\u00f3bb, arr\u00f3l nem sz\u00f3lva, mif\u00e9le \u00e9teri magas-m\u00e9ly hangok z\u00fcmm\u00f6gnek benne az orgazmus el\u0151tti pillanatokban. Rendszerint \u0151 old\u00f3dik fel a gy\u00f6ny\u00f6rben el\u0151bb, de most szinkronban vagyok. Kisiklok a sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban kil\u00f6vell bel\u0151lem a sperma, de olyan messzire, hogy b\u00e1mulatos. A kisl\u00e1mpa f\u00e9ny\u00e9n\u00e9l j\u00f3l l\u00e1tjuk, hogy \u00e1tl\u00f6v\u00f6k a sz\u00f3fa f\u00f6l\u00f6tt. Meg is eml\u00edtem Le\u00e1nak, aki elismer\u0151en simogatja a combom. Tekintet\u00e9ben felizzik az alfaribanc szerelem n\u00e9lk\u00fcli, \u00e1llati l\u00e9tb\u0151l hozott sz\u00e1nd\u00e9ka, levakarhatatlan hozom\u00e1nya: sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa \u2013 vajon a v\u00e1lasztott h\u00edm \u00e9leter\u0151s-e? \u00dagy t\u0171nik, igen? No de, angyalom! Gondolod, hogy ond\u00f3sz\u00e1mb\u00f3l, l\u0151t\u00e1vb\u00f3l, bicepszb\u0151l, hitelk\u00e1rty\u00e1b\u00f3l megtudod, ha a v\u00e1lasztottad recessz\u00edv, depressz\u00edv, let\u00e1lis g\u00e9n hordoz\u00f3ja? Akkor m\u00e1r ink\u00e1bb a tarokk.<\/span>
\nTizenegykor t\u00e9rtem ma\u00adgamhoz. Lea reggelit k\u00e9sz\u00edtett, \u00e9n \u00f6sszekaptam magam \u00e9s kiugrottam az \u00e1llatokhoz. Szeninek akadt f\u0151tt karaj a h\u0171\u00adt\u0151ben. Szeg\u00e9ny Gerbeaud megint zabot kapott. T\u00falp\u00f6rg\u00f6tt m\u00e1r kiss\u00e9, fesz\u00fclt volt \u00e9s ideges. Sebaj, gondoltam, kell egy kis plusz hazafel\u00e9, mert nem lesz k\u00f6nny\u0171 utunk. A reggeli ut\u00e1n k\u00f6telez\u0151 hossz\u00fa k\u00e1v\u00e9, cigaretta, besz\u00e9lget\u00e9s, \u00e9s kock\u00e1zatos heny\u00e9\u00adl\u00e9s… A v\u00e9geredm\u00e9ny: megint szex.<\/span>
\n Aznap d\u00e9lel\u0151tt mer\u0151ben \u00faj \u00e9s izgat\u00f3 felfedez\u00e9st tettem Norma Lea test\u00e9n. Minthogy mindket\u00adten igen betegek lett\u00fcnk – tal\u00e1n hazafel\u00e9 h\u0171lt\u00fcnk meg az \u00e9jszaka -, n\u00e1th\u00e1sak \u00e9s k\u00f6h\u00f6g\u0151sek, nem sok v\u00e1laszt\u00e1sunk maradt. Hos\u00adszan v\u00e1rakoztunk cs\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli egym\u00e1s mell\u00e9 hevere\u00add\u00e9sben. Lea a szokottn\u00e1l lassabban kapott l\u00e1ngra, akadt is egy pont, mikor azt hittem, hogy hideg marad. Nem csoda, hisz el\u0151z\u0151 este v\u00e9g\u00fcl is h\u00e1romszor voltunk egy\u00fctt. Tal\u00e1n \u00e9pp az\u00e9rt, mert a szok\u00e1sosn\u00e1l t\u00f6bb finomkod\u00e1s \u00e9s tr\u00fckk kellett Lea lenull\u00e1zott k\u00e9jv\u00e1\u00adgy\u00e1nak felsr\u00f3fol\u00e1s\u00e1hoz, eg\u00e9szen \u00faj, sosem l\u00e1tott jelens\u00e9get tapasztaltam. <\/span>
\nSzem\u00e9remajkai k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rz\u00e9kenyek voltak, nem szerette, ha \u00e9rintem \u0151ket; csakis a csikl\u00f3 k\u00e9nyeztet\u00e9se volt sz\u00e1m\u00e1ra \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151, \u00e1m a hat\u00e1s \u00edgy is hosszan v\u00e1ratott mag\u00e1ra; hol lassabban, hol gyorsabban pr\u00f3b\u00e1lkoztam, n\u00e9ha a h\u00fcvely\u00e9be dugva az ujjam, hogy onnan nedves\u00edtsem meg valamelyest, \u00edgy h\u00e1t minden elk\u00e9pzelhet\u0151 verzi\u00f3t kipr\u00f3b\u00e1ltam, k\u00f6zt\u00fck olyat is, amit addig sosem, vagyis nem f\u00f6l-le vagy oldalir\u00e1nyba simogat\u00adtam, hanem k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen, m\u00e9gpedig igen lassan. Nem izgat\u00f3an apr\u00f3 mozdulatok voltak ezek s nem is simogat\u00e1s, sokkal ink\u00e1bb massz\u00e1zs. Magam is meglep\u0151dtem, amikor Lea \u00e1tkarolt, er\u0151sen bel\u00e9m kapaszkodott, azt\u00e1n egyre m\u00e9lyebb hangok t\u00f6rtek fel bel\u0151le; s min\u00e9l lassabban massz\u00edroztam ezzel a viszonylag er\u0151s, durv\u00e1nak mondhat\u00f3 mozdulattal, ann\u00e1l ink\u00e1bb. Mikor egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy ma ezt az utat j\u00e1rja, ez az, amit k\u00edv\u00e1n, elhat\u00e1roztam: \u00fajra nedvet lopok \u2013 s amint ujjam az ajkak k\u00f6z\u00e9 cs\u00faszott, f\u00e9ktelen mocsarat tal\u00e1ltam ott.<\/span><\/h5>\n
Norma Le\u00e1t egy\u00e9bk\u00e9nt is k\u00f6nnyen \u00f6nti el a nedv, s erre m\u00e1r nemegyszer r\u00e1csod\u00e1lkoztam. Hozz\u00e1\u00e9rnem se kell, el\u00e9g puszt\u00e1n annyi, ha \u0151 t\u00e9rdel, m\u00edg \u00e9n \u00e1llok; j\u00f3 darabig hagyom, hogy ebben az egyenl\u0151tlen, csakis nekem kedvez\u0151, \u00e1mb\u00e1r vitathatatlanul kih\u00edv\u00f3, emancip\u00e1ci\u00f3 \u00e9s rabszolga-felszabad\u00edt\u00e1s el\u0151tti p\u00f3zban legy\u00fcnk, \u00e9s akkor rajta\u00fct\u00e9sszer\u0171en leny\u00falok a l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9. Vajon Lea is k\u00edv\u00e1nja ezt? \u00c9lvezi-e, \u00e9lvezheti-e egy\u00e1ltal\u00e1n, hogy nem kedveskedem neki, m\u00edg \u0151 az \u00e1jul\u00e1s sz\u00e9l\u00e9ig visz. S ha ilyenkor a l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9 ny\u00faltam, mindig megd\u00f6bbentett, milyen s\u00edkosak a duzzadt ajkak, milyen j\u00f3l tapinthat\u00f3 az addig oly apr\u00f3 csikl\u00f3. R\u00f6viden: Lea kapuja mindig csod\u00e1san f\u00fcrdik abban a krist\u00e1lyv\u00edzben, mely nem fullaszt\u00f3, hanem szinte illatos, oly \u00e1ttetsz\u0151 \u00e9s b\u0151s\u00e9ges, mintha forr\u00e1sb\u00f3l fakadna, a botom pedig M\u00f3zes-vessz\u0151, mellyel Lea \u00e9des fal\u00e1b\u00f3l b\u00e1rmikor forr\u00e1st fakaszthatok. <\/span>
\n\u00c9s Norma Lea szem\u00e9rme \u0151r\u00fclt sz\u00e9p! Szimmetrikus, sz\u0171zies, r\u00f3zsasz\u00edn, s ha az eml\u00edtett krist\u00e1lyv\u00edz \u00f6nti el, \u00fagy iriz\u00e1l, ak\u00e1r egy sz\u00e9tny\u00edlt V\u00e9nusz-kagyl\u00f3 gy\u00f6ngyh\u00e1zm\u00e1za. Nem t\u00fal nagy, nem t\u00fal kicsi, nem t\u00fal cifra, ak\u00e1rcsak egy ikon – amif\u00e9l\u00e9t a f\u00e9rfiak t\u00f6bbs\u00e9ge soha nem l\u00e1thatott. Amit barokk sz\u00fczek \u0151riznek r\u00f3zsafoltos combjaik k\u00f6z\u00f6tt; amit Klimt \u00e9s Rodin puc\u00e9r Dana\u00e9ja a l\u00e1ba k\u00f6z\u00f6tt szor\u00edt. Nos, ez az ikon, a szent \u00e9s \u0151r\u00fclt r\u00e9s, t\u00e9rid\u0151-kapu, ez a diszkr\u00e9t bej\u00e1rat, mely oly keskeny, hogy gyermek se szaladhat be rajta, s amit m\u00e9gis durva f\u00e9rfiak t\u00f6rnek \u00e1t sz\u00fcntelen, mely nem is a k\u00e9j tettlegess\u00e9g\u00e9nek sz\u00edntere m\u00e1r, hanem minden f\u00f6ldi \u00f6r\u00f6m aranyfoglalata, ez bizony nem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6dik, nem s\u00fajtja asz\u00e1ly, h\u00e9t sz\u0171k esztend\u0151; arra j\u00e1rni mindig tr\u00f3pusi kaland – s egyben legszebb olvasm\u00e1nyom. No de most! Sose l\u00e1ttam ilyet. Bajos is b\u00e1rmihez hasonl\u00edtani. T\u00e1n ha volna egy ritka eszencia, l\u00e1gyan olvad\u00f3 asz\u00fa, \u00f3g\u00f6r\u00f6g mazsolabor, tengerbe veszett k\u00e9tsorevez\u0151s m\u00fck\u00e9n\u00e9i hadihaj\u00f3ban fennmaradt, amfor\u00e1kba t\u00f6lt\u00f6tt \u00c9gei-\u0151r\u00fclet, sz\u00edrgyanta, Holdcsiriz, melyben a f\u00e9rfi, ak\u00e1r a sz\u00fanyog a borosty\u00e1nk\u0151ben, boldogan maradna fenn az ut\u00f3kornak; ami nem csak elb\u00f3d\u00edt, r\u00e9szeg\u00edt, hanem egyszersmind \u00fcdv\u00f6z\u00edt is \u2013 az ath\u00e9ni arisztokrat\u00e1kat az Ol\u00fcmposzra rep\u00edti egyenest H\u00e9ra \u00f6l\u00e9be, a kereszt\u00e9nyeket pedig egyb\u0151l a Menny langyos mocsar\u00e1ba l\u00f6vi. Ha volna eff\u00e9le istenek m\u00e1mora, m\u00e1morok istene, s abb\u00f3l olyan kev\u00e9ske volna, hogy m\u00e9g Bacchus sem ivott bele soha, s mindig, m\u00edg puc\u00e9r l\u00e1nyok gy\u0171r\u0171j\u00e9ben d\u0151zs\u00f6lve attikai borokkal k\u00e1b\u00edtotta mag\u00e1t, bab\u00e9r\u00adtr\u00f3nuson, van\u00edliafelh\u0151kkel a feje tetej\u00e9n, sz\u00f3val: b\u00e1rmit, b\u00e1rhogy is tett Bacchus, folyv\u00e1st azut\u00e1n s\u00f3v\u00e1rgott, hogy ebb\u0151l, amir\u0151l itt sz\u00f3 van, ebb\u0151l, aminek csak h\u00edr\u00e9t hallotta szir\u00e9nekt\u0151l, hogy ebb\u0151l csak egyszer egyetlen kortyot, ha ihatna. Kirug\u00addosn\u00e1 obo\u00e1z\u00f3 szajh\u00e1it, alvil\u00e1gi ribancok legjobbjait, eladn\u00e1 az \u00f6sszeset szolg\u00e1nak, barom\u00adnak, csak egy kortyot, ha kaphatna. Ez a m\u00e9z, amit nem istenek \u00e9s nem emberek m\u00e9hei gy\u0171jt\u00f6ttek, mely apr\u00f3, \u00e9jf\u00e9li vir\u00e1g cs\u00facs\u00e1n terem ezer\u00e9vente, ez az, ami Norma Lea bar\u00e1zd\u00e1it \u00f6nt\u00f6zi! Egy gy\u0171sz\u0171nyi is sok \u00e9s a gy\u00f6ny\u00f6r k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel birodalmakat l\u00e1tna el, \u00e9s ez, aznap, t\u00e1n a szokatlanul nagy naprobban\u00e1sok miatt, ki tudja mi\u00e9rt, \u00fagy \u00f6ml\u00f6tt, mintha Nordkappt\u00f3l Port Elizabeth-ig ezzel volna tele minden lajtos kocsi. Ha Bacchus tudn\u00e1 \u00e9s odafent a szadista, perleked\u0151, f\u00e1d \u00e9s frigid istenek! H\u00e1ny este gondoltam arra, hogy nincs m\u00e9g egy olyan keskeny \u00f6sv\u00e9ny, mint Lea \u00f6sv\u00e9nye; amit oly b\u0151ven bor\u00edtana el a harmat \u00e9rint\u00e9sem alkony\u00e1t\u00f3l, mint az \u00f6v\u00e9t. S l\u00e1m, Norma Lea \u00f6nmaga \u201ec\u00e1folata\u201d. <\/span>
\nB\u0151s\u00e9gszaru, Lea a neved.<\/span><\/h5>\n
Ilyet nem l\u00e1ttam m\u00e9g, s ahogy ujjam a test m\u00e9ly\u00e9be \u00e9r, eszemet vesztem. Er\u0151s \u00e9des \u00e1ram m\u00e9r r\u00e1m \u00f3ri\u00e1si \u00fct\u00e9st. Meg\u0151rj\u00edt a tudat, hogy Lea teste a kezem alatt ilyen \u00e1d\u00e1z n\u0151iess\u00e9ggel m\u0171k\u00f6dik, ak\u00e1r egy furfangos g\u00e9pezet. H\u00e1t ha belekortyolhattam volna, ha cs\u00f3kolhattam volna is! Tal\u00e1n odaveszek, \u00e9s fejf\u00e1mra azt v\u00e9sik: afrodizi\u00e1kum, Lea m\u00e9ze \u00f6lte meg.<\/span>
\nEgyre lassabban, k\u00e9tkedve k\u00f6r\u00f6ztem Lea szem\u00e9rme f\u00f6l\u00f6tt: az nem lehet, hogy ez a k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl lass\u00fa mozdulat vegye Norma Lea esz\u00e9t. B\u00e1r nem is \u00fagy t\u0171nt, mintha sz\u00e1rnyalna \u00e9s magasba emeln\u00e9m, sokkal ink\u00e1bb \u00fagy l\u00e1ttam \u00e9s \u00e9reztem, hogy letasz\u00edtom \u0151t, \u00e9s \u0151 gyorsan s\u00fcllyed, m\u00e9gpedig olyan \u00e9des, b\u0171n\u00f6s, n\u0151ies s\u00f6t\u00e9tbe, ahov\u00e1 nem k\u00f6vethe\u00adtem. \u00c9n csak voltam vibr\u00e1l\u00f3 ujjai k\u00f6z\u00f6tt, m\u00edgnem Lea teste megfesz\u00fclt egy pillanatban, b\u00fag\u00e1s rezon\u00e1lt a torok m\u00e9ly\u00e9n \u00e9s a feh\u00e9r fogakon, s a kezemet elvezette onnan. Akkor hamarj\u00e1ban a l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9 \u00fcgyeskedtem magam \u00e9s benne voltam. Lea azt s\u00fagta:<\/span>
\n\u2013 Milyen finom \u2013 s ha a gy\u00f6trelmes utat, az \u00e9jszakai proced\u00far\u00e1kat k\u00f6vet\u0151en maradt volna m\u00e9g er\u0151m sok\u00e1ig lenni vele, bizony\u00e1ra m\u00e1sod\u00adj\u00e1ra is hallhatom azokat a hangokat; l\u00e1thatom, amint Lea a gy\u00f6ny\u00f6r s\u00f6t\u00e9tj\u00e9b\u0151l lassan felj\u00f6n, de ez\u00fattal mint aki sz\u00e1ll, ahogy bubor\u00e9k j\u00f6n fel k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl lassan az aranyl\u00f3 m\u00e9zben, \u00e9s akkor \u00fajra g\u00f6rcsbe r\u00e1ndult volna \u2013 de m\u00e1r nem gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhettem benne tov\u00e1bb, \u00edgy nem!
\n<\/span><\/h5>\n
\u00c9s mikor Le\u00e1t megk\u00e9rdeztem, j\u00f3 volt-e neki, visszak\u00e9rdezett:<\/span>
\n\u2013 Szerinted? \u00c9s neked?<\/span>
\n\u2013 Nekem nagyon \u2013 v\u00e1laszoltam but\u00e1n \u00e9s boldogan. Norma Lea b\u00f6lcsen, indokl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl azt mondta:<\/span>
\n\u2013 Annyira nem lehetett j\u00f3, mint nekem \u2013 \u00e9s tudtam, hogy igaza van. <\/span>
\nM\u00e9g most is szomor\u00fa vagyok kiss\u00e9, ha arra a d\u00e9lel\u0151ttre gondolok. Olyan gy\u00f6ny\u00f6rben l\u00e1ttam f\u00fcrdeni, ahov\u00e1 nem k\u00f6vethettem \u0151t; az m\u00e1r ott Lea z\u00f3natitka; mert oda f\u00e9rfi nem k\u00f6vethet n\u0151t. Mert Norma Le\u00e1ban is \u2013 csak\u00fagy, mint a t\u00f6bbi n\u0151ben \u2013 ott szunnyad N\u00e9ma Lea titokzatos hallgat\u00e1sa. \u00c9rinthetetlen m\u00e9lys\u00e9gben j\u00f6n l\u00e9tre a n\u0151 gy\u00f6ny\u00f6re \u00e9s v\u00e1gya, boldogs\u00e1ga \u00e9s boldogtalans\u00e1ga.<\/span><\/h5>\n
\n
 <\/h5>\n