{"id":19806,"date":"2020-09-12T18:17:48","date_gmt":"2020-09-12T16:17:48","guid":{"rendered":"https:\/\/centauriweb.hu\/?page_id=19806"},"modified":"2020-09-12T18:26:11","modified_gmt":"2020-09-12T16:26:11","slug":"alfred-brehm-az-allatok-vilaga-a-szarvasok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/fb-rovat\/allatvilag\/alfred-brehm-az-allatok-vilaga-a-szarvasok\/","title":{"rendered":"Alfred Brehm: Az \u00e1llatok vil\u00e1ga – A szarvasok"},"content":{"rendered":"

\"brehm<\/a><\/h1>\n

G\u00edmszarvasok (Cervus L. )<\/span><\/h1>\n

Az eur\u00f3pai Tercier kihalt szikaszarvasaira j\u00f3l visszavezethet\u0151k a g\u00edmszarvasok. Az \u00f6sszes fajok agancsa hengeres, a kifejlettekn\u00e9l szab\u00e1ly szerint legkevesebb t\u00edz \u00e1ga van (a j\u00e9gbog alkalmilag fajokn\u00e1l, helyi fajt\u00e1kn\u00e1l \u00e9s egyes \u00e1llatokn\u00e1l hi\u00e1nyozhat), az els\u0151 eloszt\u00f3d\u00e1sn\u00e1l sohasem \u00e1gazik el vill\u00e1san \u00e9s rendesen igen nagy. A sz\u0151r\u00f6zete majd mindig egysz\u00edn\u0171, csak a borjakn\u00e1l \u00e9s bizonyos fajt\u00e1kn\u00e1l k\u00e9s\u0151bb \u00e9s legal\u00e1bb ny\u00e1ron foltos. A test t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t\u0151l el\u00fct\u0151 sz\u00edn\u0171 foltot (t\u00fckr\u00f6t) tal\u00e1lunk a h\u00e1ts\u00f3 combokon \u00e9s a fark k\u00f6r\u00fcl; a fark alatt a t\u00fck\u00f6r sz\u00edne leggyakrabban feh\u00e9rbe megy \u00e1t. A nyak\u00e1t s\u00f6r\u00e9ny d\u00edsz\u00edti. Satnya szemfog csak a bakokn\u00e1l van, ritk\u00e1bban a n\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l. \u00c9szak-Afrik\u00e1ban a Szahar\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra, Eur\u00f3p\u00e1ban, Kis-, \u00c9szak-, K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s \u00c9szak-Amerik\u00e1ban \u00e9l. \u00c9szaki elterjed\u00e9se tal\u00e1n a f\u00e1k hat\u00e1r\u00e1val esik \u00f6ssze.<\/span><\/p>\n

\n

\"G\u00cdMSZARVAS<\/a><\/p>\n

G\u00edmszarvas<\/em><\/span><\/div>\n

A g\u00edmszarvasok mind oly k\u00f6zeli rokons\u00e1gban \u00e1llanak egym\u00e1ssal, hogy egym\u00e1sk\u00f6zt, mint megt\u00f6rt\u00e9nni szokott, teljesen term\u00e9keny basztardok j\u00f6hetnek l\u00e9tre. Nem nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van a test\u00fckben sem. Ez a legt\u00f6bbsz\u00f6r csak a nagys\u00e1g \u00e9s a sz\u00edn csek\u00e9ly k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9re vonatkozik. A feloszt\u00e1sn\u00e1l eddig legink\u00e1bb az agancsot vett\u00e9k tekintetbe. De ez, mint egy m\u00e1sodlagos k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny \u00e9s m\u00e9g hozz\u00e1 \u00e9vente meg is \u00fajul, a fejl\u0151d\u00e9sben sok eshet\u0151s\u00e9gnek van al\u00e1vetve; az is nyilv\u00e1nval\u00f3, \u00e9pp\u00fagy mint a mi szarvasmarh\u00e1ink t\u00fclkein\u00e9l, a k\u00f6rnyezet, amelyben \u00e9lnek, k\u00f6nnyen befoly\u00e1st gyakorol. Ezenk\u00edv\u00fcl ez hi\u00e1nyzik is a n\u0151st\u00e9ny szarvasokn\u00e1l. Azon szempontok szerint is, amelyek a g\u00edmszarvasokn\u00e1l felmer\u00fclhetnek, eg\u00e9sz sereg ter\u00fcletileg elhat\u00e1rolt form\u00e1t, fajt \u00e9s alfajt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk meg, amelyeknek rendszertani \u00e9rt\u00e9k\u00e9t nem mindegyik kutat\u00f3 egyform\u00e1n \u00edt\u00e9li meg. \u00dagy \u00e1ll\u00edtj\u00e1k oda a g\u00edmszarvasokat, mint egyik modern (ugyanis el\u0151sz\u00f6r a Tercierben v\u00e1lt ismertt\u00e9), sokoldal\u00fa, polymorph nemet, amelyek mint a t\u00f6rzst\u00f6rt\u00e9netileg fiatal \u00e1llatok, m\u00e9g kifejl\u0151d\u00e9s alatt \u00e1llanak. Ez olyan alakk\u00f6r, ahol sok esetben az egyes fajt\u00e1k m\u00e9g nincsenek \u00e9lesen kifejl\u0151dve, m\u00edg m\u00e1sok ellenben jobban k\u00f6rvonalozottak.<\/span><\/p>\n

\u00c1ltal\u00e1ban h\u00e1romf\u00e9le agancsk\u00e9pz\u0151d\u00e9st ismer\u00fcnk. Az egyikn\u00e9l \u00e9s \u00fagy l\u00e1tszik ez a leg\u0151sibb forma, a f\u0151\u00e1g minden hat\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl n\u0151, az \u00f6sszes \u00e1gak hozz\u00e1vet\u0151legesen egy s\u00edkban fek\u00fcsznek, k\u00e9zalak\u00faan egym\u00e1sut\u00e1n a test hossztengely\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ban, \u00e9s az agancs v\u00e9ge oll\u00f3alak\u00fa. Ide azok a szarvasok tartoznak, amelyet legismertebb k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9r\u0151l, vapiti sornak nevez\u00fcnk. Ezek \u00c9szak-Amerik\u00e1ban \u00e9lnek, \u00e9s j\u00f3r\u00e9szt azokon az \u00e1zsiai ter\u00fcleteken, ahol a g\u00edmszarvasok \u00e9lnek. \u00c9rdekes, hogy ennek \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 sornak legnagyobb alakjai \u00c1zsi\u00e1ban a nyugati r\u00e9szen vannak. Onnan kezdve keletfel\u00e9 a k\u00e9pvisel\u0151inek nagys\u00e1ga lehet\u0151leg cs\u00f6kken, \u00fagyhogy a legkeletibb r\u00e9szen a legkisebbek vannak. Term\u00e9szetesen az els\u0151 sornak Amerik\u00e1ban \u00fajra hatalmas tagjai vannak. A vapiti sor szarvain\u00e1l az agancs negyedik \u00e1ga, a fels\u0151\u00e1g, rendesen m\u00e9g az \u00f6t\u00f6dik is, jelent\u0151sen hosszabb, mint az alatta lev\u0151, f\u0151leg az agancs fels\u0151 r\u00e9sze er\u0151sebben kifejlett, mint az als\u00f3. Az agancs a negyedik \u00e1gt\u00f3l kezdve m\u00e1r \u00e9szrevehet\u0151en h\u00e1trafel\u00e9 hajlik \u00e9s a fels\u0151 r\u00e9sze ellaposul.<\/span><\/p>\n

A m\u00e1sik csoport, amelyet a tibeti szarvas ut\u00e1n nevez\u00fcnk meg, azokat a g\u00edmszarvasokat \u00f6leli fel, amelyek rendszerint a t\u00edzesn\u00e9l nem t\u00f6bb \u00e1g\u00faak. Az agancs sohasem mutatja a negyedik \u00e1g \u00e9s fels\u0151 v\u00e9g er\u0151s kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u00e9g ezeknek a h\u00e1trahajl\u00e1s\u00e1t sem, mint a vapitin\u00e9l. A fels\u0151 vill\u00e1k ezekn\u00e9l nem \u00e1llanak p\u00e1rhuzamosan az \u00e1llat tengely\u00e9vel. A v\u00e9g\u00e1g ezen elfordul\u00e1sa folyt\u00e1n bizonyos tekintetben a hossz\u00fa\u00e1gban hat\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl n\u00f6vekv\u0151 vapiti agancsra ker\u00fclt egy agancs\u00e1g. Ha m\u00e9g egy \u00e1g ker\u00fcl az agancs v\u00e9g\u00e9re, \u00fagy az m\u00e1s m\u00f3don k\u00f6vetkezik, mint azt most a harmadik csoportn\u00e1l, a \u201ekoron\u00e1sagancs\u00faak\u201d\u2019-n\u00e1l fogjuk megismerni. Ez a csoport a legfiatalabb a f\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A negyedik \u00e9s az \u00f6t\u00f6dik \u00e1g ennek a tagjaikn\u00e1l \u00e9pp\u00fagy, mint a tibeti szarvasokn\u00e1l, a t\u00f6bbi \u00e1gak s\u00edkj\u00e1b\u00f3l n\u0151 ki oldalv\u00e1st, de a nagyobb sz\u00e1m\u00fa \u00e1g mellett a v\u00e9gs\u0151 villa el\u00e1gaz\u00e1s\u00e1n\u00e1l m\u00e9g t\u00f6bb \u00e1g helyez\u0151dik el; \u00edgy j\u00f6n l\u00e9tre a g\u00edmszarvas koron\u00e1ja, amely legal\u00e1bb h\u00e1rom azonos helyb\u0151l sarjad\u00f3 \u00e1gb\u00f3l k\u00e9pz\u0151dik. Ilyen szarvas \u00e9l Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s a hat\u00e1ros \u00e1zsiai ter\u00fcleten. A g\u00edmszarvasokn\u00e1l azonban keletr\u0151l nyugat fel\u00e9 fejl\u0151d\u00e9st tal\u00e1lhatunk, mivel keleten t\u00f6bb olyan szarvas van, amelyekn\u00e9l a negyedik \u00e1g m\u00e9g nem sz\u00e1m\u00edt\u00f3dik be a koron\u00e1ba. A f\u0151\u00e1g hosszanti n\u00f6veked\u00e9se bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9s\u0151bb sz\u0171nik meg, mint a nyugatiakn\u00e1l, ahol a negyedik \u00e1g a koron\u00e1hoz tartozik. Az el\u0151bbi szarvasokat k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen maral n\u00e9ven ismerik, m\u00edg az ut\u00f3bbiak, amelyeket csak Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban tal\u00e1lunk, a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett g\u00edmszarvasok-nak nevezz\u00fck.<\/span><\/p>\n

Egy\u00e9bir\u00e1nt evvel a k\u00e9t ut\u00f3bb eml\u00edtett agancst\u00edpussal m\u00e9g nem mer\u00fclt ki az eur\u00f3pai szarvasok agancsainak v\u00e1ltozatoss\u00e1ga. Egyik \u00e9rdekes munk\u00e1j\u00e1ban Sallac (\u201eVereinschrift f\u00fcr Forst-, jagd, und Naturkunde\u201d, 1912) bebizony\u00edtja, hogy csak ez a k\u00e9t alapt\u00edpus van. Ha ezeknek a k\u00e9pvisel\u0151i egym\u00e1sk\u00f6zt keresztez\u0151dnek \u00e9s agancssaj\u00e1toss\u00e1gait a Mendel-f\u00e9le szab\u00e1ly szerint \u00f6r\u00f6klik, \u00fagy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 100 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agancsf\u00e9les\u00e9g lehets\u00e9ges. De m\u00e9g evvel sincs kimer\u00edtve a sokf\u00e9le v\u00e1ltozat. Sallac sokszor \u00fagy tal\u00e1lta, hogy a t\u00e9nylegesen meglev\u0151 agancsform\u00e1k sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszik azt a feltev\u00e9st, hogy Eur\u00f3p\u00e1ban is kellett \u00e9lnie harmadik, a vapitihez hasonl\u00f3 szarvasfajnak. Ezt a feltev\u00e9st igazolja az, hogy t\u00e9nyleg tal\u00e1ltak a vapiti t\u00edpushoz hasonl\u00f3 subfosszilis agancsot. Ezeknek a szarvasoknak nyom\u00e1t a n\u00e9met g\u00edmszarvasok agancs\u00e1n is kimutatt\u00e1k (term\u00e9szetesen olyanok\u00e9n, amelyeket a vapiti meghonos\u00edt\u00e1sa el\u0151tt ejtettek el). Tov\u00e1bb\u00e1 \u2013 Sch\u00e4ff szerint \u2013 m\u00e9g ma is vannak a Balk\u00e1n f\u00e9lszigeten a maral- \u00e9s g\u00edmszarvas f\u00e9les\u00e9gen k\u00edv\u00fcl vapiti agancs\u00fa szarvasok.<\/span><\/p>\n

\u00cdgy a g\u00edmszarvasok alapj\u00e1n \u00e9rdekes bepillant\u00e1st vethet\u00fcnk a term\u00e9szet m\u0171hely\u00e9be. Vapiti-alakok voltak nyilv\u00e1nval\u00f3an a legr\u00e9gebbiek. Tal\u00e1n ezekb\u0151l alakult ki ugr\u00e1sszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1ssal a koron\u00e1s agancs. Ezek, mint Sallac szellemes \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9b\u0151l kit\u0171nik, a r\u00e9gebbi vapiti agancsokn\u00e1l er\u0151sebbeknek kellett lenni\u00f6k: \u201eTal\u00e1n a vapiti agancsa a koron\u00e1sszarvas r\u00f6videbb, vaskosabb, a mellett a fels\u0151 r\u00e9szen har\u00e1nt el\u00e1gaz\u00f3 agancs\u00e1val a p\u00e1rz\u00e1s idej\u00e9n nem veheti fel a versenyt. A r\u00f6vid; vaskos agancs alkalmasabb eszk\u00f6z\u00fcl szolg\u00e1l az ellenf\u00e9l lek\u00fczd\u00e9s\u00e9re, mint az eur\u00f3pai vapiti hossz\u00fa agancs\u00e1gai, amelyek egym\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3, felfel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3k, ez\u00e9rt az els\u0151 t\u00e1mad\u00e1sn\u00e1l, mint h\u00e1tr\u00e1nyos horgok m\u0171k\u00f6dnek.\u201d Mivel azonban a koron\u00e1s agancsok m\u00e9g a m\u00e1sik mellett is el\u0151fordulnak; \u00e9s mindk\u00e9t t\u00edpus \u00fagy napjainkban is messze es\u0151 ter\u00fcleten, valamint egy\u00fcttesen is el\u0151fordultak, \u00edgy bizony\u00e1ra minden ir\u00e1nyban gyakori keresztez\u0151d\u00e9s j\u00f6hetett l\u00e9tre. \u00cdgy lett az agancsform\u00e1k oly sokf\u00e9les\u00e9ge, amely ma majdnem zavart is okoz. Egyes vid\u00e9keken bizony mindannyiszor, bizonyos befoly\u00e1sok hat\u00e1sa alatt ezen agancsform\u00e1k k\u00f6z\u00fcl meghat\u00e1rozottak egyed\u00fcl vagy t\u00falnyom\u00f3an ker\u00fclnek t\u00fals\u00falyba. Ezek az agancsok tov\u00e1bb\u00e1 k\u00fcls\u0151 befoly\u00e1sra mindannyiszor, \u2013 mint a talaj m\u00e9szszeg\u00e9nys\u00e9ge, bizonyos id\u0151szakban a hi\u00e1nyos t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, nyirkoss\u00e1g vagy m\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 azonos m\u00f3don megv\u00e1ltoznak \u00e9s eg\u00e9sz t\u00f6mege keletkezik a helyi form\u00e1knak. Ezekkel r\u00f6viden Matschie ismertet meg; megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a Cervus elaphus rhenanus-t, a C. e. albicus-t stb. \u00e9s ezeket egy\u00fcttesen C. elaphus, C. maral stb. f\u0151fajokban \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze. M\u00e1sr\u00e9szt a Mendel-f\u00e9le \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u00e9si t\u00f6rv\u00e9ny szerint a keresztez\u0151d\u00e9ssel az egyes ismertet\u0151jelek nem teljesen veszhetnek el, hanem m\u00e1sok csak elnyomj\u00e1k, bizonyos tekintetben r\u00e1telepszenek, de elrejtve is \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u0151dnek, \u00e9s azt\u00e1n ellentmond\u00f3an \u00fajra \u00e9szrevehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak. Ezt lehet leolvasni vid\u00e9kenkint sz\u00f3rv\u00e1nyosan felbukkan\u00f3 egyes agancsokr\u00f3l, amelyek, ha szabad \u00edgy mondani, az agancs \u201ehelyi sz\u00ednezet\u00e9be\u201d nem illeszthet\u0151k be. Mi\u00e9rt \u00e9ppen Eur\u00f3p\u00e1ban k\u00f6vetkezett be az ok a tov\u00e1bb fejl\u0151d\u00e9sre, \u00e9s az \u0151si vapitik mi\u00e9rt szorultak kelet fel\u00e9, neh\u00e9z megmondani. \u00d6sszhangban van teh\u00e1t ez avval, amit m\u00e1r a szarvasok csal\u00e1dj\u00e1r\u00f3l a bevezet\u00e9sben mondtunk. K\u00fcl\u00f6nben a g\u00edmszarvasokr\u00f3l is, mint az \u0151zekr\u0151l \u00e9s egyes m\u00e1s \u00e1llatokr\u00f3l is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy eur\u00f3pai k\u00e9pvisel\u0151j\u00fck kisebb, mint az \u00e1zsiai \u00e9s amerikai rokonuk. A g\u00edmszarvasr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00e1ttekint\u00e9s\u00fcnket a vapiti rajjal kezdj\u00fck meg.<\/span><\/p>\n

A vapiti (Cervus canadensis Erxl.)<\/strong><\/span><\/p>\n

Igen nagy, a v\u00e1lln\u00e1l eg\u00e9sz 1.65 m magas \u00e1llat. Agancsa hatalmas, a hajl\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9rve 1.62 m-ig megn\u0151. A t\u00fckre nagyobb, mint b\u00e1rmely m\u00e1s fajn\u00e1l \u00e9s felny\u00falik far\u00e1ra messze el\u0151re. S\u00f6r\u00e9nye j\u00f3l kifejl\u0151d\u00f6tt, nyaka \u00e9s als\u00f3 fele s\u00f6t\u00e9t sz\u00edn\u0171, a s\u00f6t\u00e9tbarn\u00e1t\u00f3l eg\u00e9sz a feket\u00e9ig. \u00c1ltal\u00e1ban a ny\u00e1ri sz\u0151re s\u00e1rg\u00e1sbarna, kiss\u00e9 v\u00f6r\u00f6ses \u00e1rnyalat\u00fa; l\u00e1bsz\u00e1rai gesztenyebarn\u00e1k. A sz\u00e1j\u00e1n\u00e1l seholsem feh\u00e9r.<\/span><\/p>\n

A faj sz\u00e9les elterjed\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151en nagysz\u00e1m\u00fa alfaja van. Nagyon r\u00e9g\u00f3ta ismert a keletamerikai vapiti (C. c. canadensis Erxl.), az amerikaiak \u201eelk\u201d-je. Ny\u00e1ron \u00fagy a bak, mint a n\u0151st\u00e9ny sz\u0151re piszkos s\u00e1rg\u00e1s; a l\u00e1bakon, nyakon \u00e9s a fejen gesztenyebarna. A bik\u00e1n\u00e1l a nyak, l\u00e1bsz\u00e1rak \u00e9s az als\u00f3 fele t\u00e9len feketebarna, a n\u0151st\u00e9nyn\u00e9l gesztenyebarna. A t\u00fckre szalmas\u00e1rga. N\u00e9mi sz\u00ednk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, magas \u00e1ll\u00e1s\u00fa \u00e9s karcs\u00fabb test \u00e9s agancs, amelynek fels\u0151 nyulv\u00e1nyai el\u00e1gaznak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg a nyugat amerikai vapitit, (C. c. occidentalis H. Sm.) Egykor a b\u00f6l\u00e9nyhez hasonl\u00f3an \u00f3ri\u00e1si sz\u00e1mban n\u00e9pes\u00edtette be Amerika sz\u00e1razf\u00f6ldj\u00e9t, ma azonban a vapiti messze vid\u00e9ken kipusztult, azonban a sz\u00e1muk m\u00e9gis el\u00e9g arra, hogy \u2013 h\u00e1la az amerikai v\u00e9dter\u00fcleteknek \u2013 a kihal\u00e1sukt\u00f3l nem kell f\u00e9lni. Egyik alfajukat (C. c. merriami Nels.) m\u00e9gis teljesen kiirtott\u00e1k.<\/span><\/p>\n

Az \u00e1zsiai vapitik szorosan csatlakoznak az amerikaiakhoz. Az alt\u00e1i vapiti (Cervus canadensis sibiricus Mtsch.), amelyet helytelen\u00fcl altaimaralnak neveznek, az amerikain\u00e1l kisebb test\u0171 (magass\u00e1ga kb. 158 cm), de jelent\u0151sen hosszabb az agancsa; ennek a fels\u0151 fel\u00fck\u00f6n jelent\u0151sen befel\u00e9 hajlottak. Ennek van az \u00f6sszes vapiti szarvasok k\u00f6z\u00f6tt a legkiv\u00e1l\u00f3bb szarva. Sz\u0151re s\u00e1rg\u00e1s csersz\u00edn\u0171, v\u00f6r\u00f6s \u00e1rnyalat n\u00e9lk\u00fcl. A sokf\u00e9le altai-vapiti az Altai hegys\u00e9g, Tien-san \u00e9s Nyugat-Mongolia legs\u0171r\u0171bb erdeiben \u00e9l. A bennsz\u00fcl\u00f6ttek \u00e9s az orosz letelep\u00fcltek ezekb\u0151l az \u00e1llatokb\u00f3l nagy csord\u00e1t tartanak fogs\u00e1gban az agancsuk miatt, amely K\u00edna fel\u00e9 fontos kiviteli cikk; ott porr\u00e1 t\u00f6rik \u00e9s b\u00e1jitalnak haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/span><\/p>\n

Az altai-vapiti el\u0151fordul\u00e1si hely\u00e9t\u0151l keletre az ezekhez nagyon hasonl\u00f3, de hitv\u00e1nyabb iszubra szarvas (C. c. l\u00fchdorfi Bolau) \u00e9l. Ez valamivel magasabb, mint amaz, ny\u00e1ron \u00e9l\u00e9nk v\u00f6r\u00f6s a sz\u00edne, t\u00e9len ink\u00e1bb s\u00e1rg\u00e1sbarnav\u00f6r\u00f6s. Jelent\u0151s kos-orr\u00e1r\u00f3l meg lehet ismerni. Haz\u00e1ja Kelet-Mong\u00f3lia, Mandzs\u00faria \u00e9s Amur-tartom\u00e1ny erd\u0151s\u00e9gei.<\/span><\/p>\n

Az \u00e9szakamerikai vapiti nagy csord\u00e1ban \u00e9l; ennek a sz\u00e1ma a r\u00e9gebbi id\u0151ben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha t\u00e9lv\u00edzidej\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny v\u00e9dett helyen \u00f6sszever\u0151dtek, gyakran t\u00f6bbsz\u00e1z f\u0151re is r\u00fagott. Amint Preble \u00edrja, Wyomingban szerzett megfigyel\u00e9sei alapj\u00e1n, a vapitik ny\u00e1ron messze elsz\u00f3r\u00f3dni szoktak, \u00e9s fel a hegyekbe mennek, t\u00e9len azonban a v\u00e9dett foly\u00f3v\u00f6lgyek legm\u00e9lyebb helyeire vonulnak vissza. Ny\u00e1r elej\u00e9n, mikor a hegyek k\u00f6zt v\u00e1ndorolnak, az id\u0151sebb bakok a csord\u00e1t\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek \u00e9s a hegys\u00e9gben magasabbra, eg\u00e9sz az erd\u0151hat\u00e1r f\u00f6l\u00e9 kapaszkodnak. Augusztus v\u00e9g\u00e9n azt\u00e1n \u00fajra lej\u00f6nnek a m\u00e9lyebb fekv\u00e9s\u0171 helyekre \u00e9s elkezdik \u0171zni a teheneket. A p\u00e1rz\u00e1si id\u0151 eg\u00e9sz okt\u00f3ber elej\u00e9ig tart. P\u00e1rz\u00e1skor a h\u00edv\u00f3hangjuk hangos, \u00e9les, elny\u00fajtott, \u00e9s ez egy m\u00e9lyebb, h\u00f6rg\u0151 torokhangban v\u00e9gz\u0151dik. Ell\u00e9si ideje m\u00e1jusban vagy j\u00faniusban van. Az ell\u00e9si ideje ut\u00e1n a szarvascsord\u00e1k sz\u00e9jjel sz\u00f3r\u00f3dnak; a bakok \u00e9s a tehenek elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve kisebb csapatokban ver\u0151dnek \u00f6ssze. Az \u00e1llatkertben \u00e9s a vadasparkokban a vapitik \u00e9ppen oly kitart\u00f3knak bizonyulnak, mint a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges g\u00edmszarvasok, ez\u00e9rt mindegyik \u00e1llatkert vasketrec\u00e9ben megtal\u00e1ljuk \u00e9s rendszeresen tov\u00e1bb is szaporodnak, \u00e9ppen oly j\u00f3l tiszt\u00e1n, mint keresztez\u0151d\u00e9skor. Ett\u0151l egyideig sokat v\u00e1rtak a g\u00edmszarvasok feljav\u00edt\u00e1sa \u00e9s v\u00e9rfelfriss\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9s t\u00e9nyleg a keresztez\u0151d\u00f6tt szarvasok meglep\u0151en gyorsan v\u00e1ltak \u201ekapit\u00e1lis darabokk\u00e1\u201d. A nyomor\u00fas\u00e1gos vapitihang azonban \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u0151dik, v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet\u00e9ben is nemes megjelen\u00e9s\u00e9ben a kevert faj k\u00edv\u00e1nni val\u00f3t hagy fenn. Az \u00e1zsiai fajt\u00e1k k\u00f6z\u00fcl az elmult \u00e9vtizedekben az altai-vapitir\u0151l sok sz\u00f3 esett, mert Hagenbeck huzamosan keresztez\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l ilyeneket beszerzett \u00e9s nagy p\u00e9nzen eladta \u0151ket a gazdag vadaskert tulajdonosoknak; de most nem sokat besz\u00e9lnek ezekr\u0151l a k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l.<\/span><\/p>\n

Thorold szarvasa (Cervus albirostris Przw.)<\/strong><\/span><\/p>\n

[M\u00e1s neve: thoroldi.]<\/span><\/p>\n

Ez a szarvas, amelyik agancsk\u00e9pz\u0151d\u00e9se alapj\u00e1n a vapitihez csatlakozik, mert a negyedik (enn\u00e9l a harmadik) \u00e1ga hossz\u00fa s az agancs fels\u0151 v\u00e9ge h\u00e1tra fel\u00e9 hajlik; de mivel hi\u00e1nyzik a j\u00e9gboga, t\u00fckre kicsi \u00e9s s\u00e1rg\u00e1s, alapsz\u00edne s\u00f6t\u00e9tbarnasz\u00fcrke, az orra feh\u00e9r foglalat\u00fa, ajkai \u00e9s \u00e1lla feh\u00e9r \u00e9s a tibeti szarvashoz hasonl\u00edt, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 fajt k\u00e9pvisel. Kelet-Tibetben \u00e9l.<\/span><\/p>\n

A s\u00e1rgafar\u00fa szarvas (Cervus xanthopygus A. M.-E.)<\/strong><\/span><\/p>\n

\u00c9szak-Mongoli\u00e1b\u00f3l val\u00f3; ez \u00e1tmenet a vapitihoz d\u00e9len \u00e9s nyugaton csatlakoz\u00f3 tibeti szarvasokhoz. R\u00f6vid\u00e1g\u00fa, d\u00edszes agancsa a szikaszarvasokra eml\u00e9keztet. Ny\u00e1ri sz\u0151r\u00f6zete meglehet\u0151sen egysz\u00edn\u0171, r\u00f3kav\u00f6r\u00f6s. T\u00fckre ekkor nincs. T\u00e9len jobban barn\u00e1ssz\u00fcrke feket\u00e9s s\u00f6r\u00e9nnyel \u00e9s nagy narancssz\u00edn\u0171 t\u00fckre van. Az orra k\u00f6r\u00fcl semmi feh\u00e9r folt nincs. Jellemz\u0151 re\u00e1 a fak\u00f3s\u00e1rga fejb\u0151r \u00e9s a saj\u00e1ts\u00e1gos gyapjas, t\u00f6m\u00f6tt sz\u0151rtakar\u00f3. Ez j\u00f3l megfelel haz\u00e1ja \u00e9ghajlat\u00e1nak, ahol a meleg nappalok \u00e9s a hideg \u00e9jjelek k\u00f6zt nagy ellent\u00e9t van.<\/span><\/p>\n

A tibeti szarvas (Cervus wallachi Cuv.)<\/strong><\/span><\/p>\n

A tibeti szarvasokhoz tartozik \u00c1zsia d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, \u00c9szak-Buth\u00e1nban \u00e9l\u0151 shou, vagy val\u00f3di tibeti szarvas (Cervus wallachi Cuv. affinis), amelyekhez \u2013 eltekintve a fels\u0151 v\u00e9g\u00fck\u00f6n el\u0151re hajl\u00f3 agancs\u00e1t\u00f3l \u2013 nagyon hasonl\u00edt a jobban ismert hangul vagy kasmirszarvas (Cervus cashmirianus Fitz.).<\/span><\/p>\n

A kasmirszarvas (Cervus cashmirianus Fitz.)<\/strong><\/span><\/p>\n

Enn\u00e9l az agancsok egy s\u00edkban vannak, de fels\u0151 v\u00e9g\u00fck er\u0151sen befel\u00e9 hajlottak. A szembog nagyon magasan van \u00e9s rendesen r\u00f6videbb, mint a j\u00e9gbog. Az agancs, mint az \u00f6sszes tibeti szarvasn\u00e1l, nagyon el\u00fcl van. A sz\u00ednezetn\u00e9l nagyon felt\u0171nik, hogy a t\u00fckre nagyon kicsiny \u00e9s mint a d\u00e1mszarvasn\u00e1l, a fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t szabadon hagyja \u00fagy, hogy itt a h\u00e1tsz\u00edne egyfolyt\u00e1ban a farkon folytat\u00f3dik. T\u00e9len a sz\u00edne barn\u00e1s ham\u00fasz\u00fcrke, a t\u00f6rzs oldal\u00e1n \u00e9s a v\u00e9gtagokon halv\u00e1nyabb, ajkai \u00e1ll\u00e1sa \u00e9s a f\u00fcle bel\u00fcl feh\u00e9r, a l\u00e1bsz\u00e1rak bels\u0151 fele piszkos feh\u00e9r, a t\u00fck\u00f6r szeg\u00e9lye \u00e9s a fark fels\u0151 r\u00e9sze fekete. A ny\u00e1ri ruh\u00e1ja vil\u00e1gosabb, jobban v\u00f6r\u00f6ses. A borjak foltjai a harmadik, vagy a negyedik \u00e9vig megmaradnak. Ez \u00e9s mert csak \u00f6t \u00e1g\u00fa agancsa van, val\u00f3sz\u00edn\u0171v\u00e9 teszi, hogy ezek a kezdetlegesebb fejl\u0151d\u00e9s\u0171ek a g\u00edmszarvasok k\u00f6z\u00fcl. \u00c1ltal\u00e1ban jobban csak a hangul \u00e9letm\u00f3dja ismeretes. A mi g\u00edmszarvasunkhoz hasonl\u00f3an ez is ny\u00e1ron kisebb csapatokban \u00e9l, a bak pedig egyed\u00fcl. T\u00e9len nagyobb csord\u00e1kba ver\u0151dnek \u00f6ssze. Agancsukat m\u00e1rciusban vetik el \u00e9s \u00fajra csak okt\u00f3berben fejl\u0151dik ki teljesen. Ekkor kezd\u0151dik a p\u00e1rz\u00e1s ideje. A h\u00edv\u00f3hangjuk ebben az id\u0151ben olyan, mint a wapiti szarvas\u00e9. Az \u00e1llatkertekben a kasmirszarvas nagy ritkas\u00e1g, de a bedfordi herceg vadaskertj\u00e9ben k\u00f6nnyen eltarthat\u00f3nak mutatkozott.<\/span><\/p>\n

A maral (Cervus maral Ogilb.)<\/strong><\/span><\/p>\n

A koron\u00e1sszarvasok most k\u00f6vetkez\u0151 sor\u00e1ban, mint m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck, k\u00e9t t\u00edpust k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk meg: a maralt (Cervus maral Ogilb.) \u00e9s g\u00edmszarvast (Cervus elaphus L.). Az els\u0151 koron\u00e1j\u00e1ra Sallac szerint jellemz\u0151, hogy \u201ea negyedik \u00e1g egyszer\u0171, osztatlan marad \u00e9s az \u00f6t\u00f6dik csak messze f\u00f6nt \u00e1gazik el, miut\u00e1n egy ideig ny\u00e9lhez hasonl\u00f3an egyszer\u0171nek maradt meg.\u201d A g\u00edmszarvasok koron\u00e1ja ellenben k\u00e9t darabb\u00f3l tev\u0151dik \u00f6ssze, ezek k\u00f6z\u00fcl az el\u00fcls\u0151 a negyedik \u00e1g oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a h\u00e1tuls\u00f3 pedig az \u00f6t\u00f6dik \u00e1g oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6n l\u00e9tre. Ehhez azonban az a fontos ismertet\u0151 jegy j\u00e1rul, hogy mind a k\u00e9t r\u00e9sz azonos magass\u00e1gban helyez\u0151dik el; ez a kapit\u00e1lis szarvasn\u00e1l a kehely alak\u00fa koron\u00e1t alak\u00edthatja ki. Ez az eset a maraln\u00e1l sohasem fordulhat el\u0151, legfeljebb a korona h\u00e1ts\u00f3 fele lap\u00e1tszer\u0171en sz\u00e9lesedik ki. Enn\u00e9l, mint m\u00e1r a keresztez\u0151d\u00e9sn\u00e9l mondottuk, \u00e9s a maral m\u00e9g nyugatibb val\u00f3sz\u00edn\u0171 el\u0151fordul\u00e1s\u00e1n\u00e1l nem kell csod\u00e1lkoznunk, hogy a k\u00e9t t\u00edpus f\u00f6ldrajzilag nem k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el \u00e9lesen. \u00c1ltal\u00e1ban keleten, a Kauk\u00e1zusban, Kis-\u00c1zsi\u00e1ban, Balk\u00e1non a maralt\u00edpus az uralkod\u00f3, nyugat fel\u00e9, Magyarorsz\u00e1gban, a K\u00e1rp\u00e1tokban a g\u00edmszarvas t\u00edpus mellett m\u00e9g gyakori, min\u00e9l ink\u00e1bb nyugatra megy\u00fcnk, ann\u00e1l jobban elt\u0171nik, de egyes p\u00e9ld\u00e1nyok esetenk\u00e9nt felbukkannak. Sallac a Taunusban \u00e9s mag\u00e1ban az Eifel-hegys\u00e9gben ki tudta mutatni. Viszont a nyugati Kauk\u00e1zusban \u2013 Sallac szerint \u2013 a g\u00edmszarvas t\u00edpus ismeretes. Az igazi maralnak, ahogyan a Kaspit\u00f3 partj\u00e1n\u00e1l \u00e9s a Kauk\u00e1zusban el\u0151fordulnak, ezenk\u00edv\u00fcl van j\u00e9gbogja; ez jelent\u0151sen r\u00f6videbb, mint a hossz\u00fa; felfel\u00e9 g\u00f6rb\u00fclt szembog. Lydekker szerint ez hatalmasabb, mint a g\u00edmszarvas\u00e9, ny\u00e1ron v\u00f6r\u00f6s, t\u00e9len s\u00f6t\u00e9t palasz\u00fcrke, t\u00fckre a g\u00edmszarvas\u00e9n\u00e1l \u00e9l\u00e9nkebb s\u00e1rga, v\u00e1llai, combja \u00e9s az als\u00f3 fele meg nem fekete. A n\u00f6vend\u00e9k \u00e1llatok hosszabb ideig foltosak, mint a g\u00edmszarvasok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a ny\u00e1ri ruh\u00e1zatuk n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven kereszt\u00fcl ilyen marad.<\/span><\/p>\n

A g\u00edmszarvas (Cervus elaphus L.)<\/strong><\/span><\/p>\n

Valamennyi szarvasf\u00e9le k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1munkra a legfontosabb \u00e9s benn\u00fcnket a legjobban \u00e9rdekel a n\u00e1lunk is honos g\u00edmszarvas, mely a szarvasok csal\u00e1dj\u00e1ban a legpomp\u00e1sabbak \u00e9s legnemesebbek k\u00f6z\u00fcl val\u00f3. Karcs\u00fas\u00e1ga ellen\u00e9re is er\u0151teljes, izmos, ar\u00e1nyos alakj\u00e1n\u00e1l \u00e9s nemes, b\u00fcszke testtart\u00e1s\u00e1n\u00e1l fogva m\u00e9lt\u00e1n illeti meg n\u00e9met elnevez\u00e9se: \u201eEdelhirsch\u201d = nemes szarvas, mely elnevez\u00e9s n\u00e1lunk nem haszn\u00e1latos. Pedig b\u00fcszk\u00e9n valljuk, hogy a magyar g\u00edmszarvas, a r\u00e9gi Nagy-Magyarorsz\u00e1gnak, f\u0151k\u00e9ppen az Erd\u0151s-K\u00e1rp\u00e1toknak, Marostord\u00e1nak, Szeben megy\u00e9nek \u00e9s a dunamenti Belly\u00e9nek szarvasa, m\u00e9g az eur\u00f3pai szarvasok k\u00f6z\u00f6tt is \u00fagy tests\u00faly\u00e1n\u00e1l, mint agancsk\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva a legkiv\u00e1l\u00f3bb, a legnemesebb.<\/span><\/p>\n

A g\u00edmszarvas nagys\u00e1ga, v\u00e1llfajai \u00e9s tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1nak, illetve honoss\u00e1g\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vid\u00e9kei szerint, nagyon v\u00e1ltozatos. Testhossza 1.85\u20132.15 m, amib\u0151l k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 15 cm sz\u00e1m\u00edtand\u00f3 a fark\u00e1ra, v\u00e1llmagass\u00e1ga 1.2\u20131.5 m \u00e9s eg\u00e9sz tests\u00falya 160\u2013270 kg; s\u0151t akad, f\u0151leg haz\u00e1nkban, a K\u00e1rp\u00e1tokban olyan kiv\u00e1l\u00f3an er\u0151s bika is, mely 300 kg-ot, vagy m\u00e9g enn\u00e9l is t\u00f6bbet nyom. A teh\u00e9n j\u00f3val kisebb; s\u00falya 90\u2013110 kg, \u00e9s ha a 120 kg-ot meghaladja, m\u00e1r igen er\u0151snek mondhat\u00f3. A bik\u00e1nak hossz\u00fara ny\u00falt \u00e9s v\u00e9kony\u00e1n behorpadt teste, sz\u00e9les mellkasa, er\u0151sen kidomborod\u00f3 v\u00e1llapja \u00e9s egyenes, lapos h\u00e1ta van, mely a marj\u00e1n kiss\u00e9 emelkedett, a keresztcsontn\u00e1l pedig kig\u00f6mb\u00f6ly\u00f6d\u00f6tt. A nyaka hossz\u00fa, karcs\u00fa \u00e9s k\u00e9toldalt lapos. Hossz\u00fak\u00e1s, el\u0151re er\u0151sen keskenyed\u0151 fej\u00e9nek tark\u00f3 fel\u0151li h\u00e1tuls\u00f3 r\u00e9sze magas \u00e9s sz\u00e9les; homloka lapos, s\u0151t szeme k\u00f6z\u00f6tt kiss\u00e9 homor\u00fa. Orr\u00e1nak gerince \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9s t\u00f6bbnyire egyenes, b\u00e1r vad\u00e1szaink haz\u00e1nk egyes vid\u00e9kein \u00fagynevezett \u201ekosorr\u00fa\u201d bik\u00e1kat is emlegetnek, amelyeknek kiss\u00e9 hajlott az orrgerinc\u00fck. Szeme ar\u00e1nylag k\u00f6zepes nagys\u00e1g\u00fa \u00e9s \u00e9l\u00e9nk, a szemcsillag hossz\u00fak\u00e1s kerekded. Szeme alatt a k\u00e9t k\u00f6nnyg\u00f6d\u00f6r k\u00e9toldalt a sz\u00e1jsz\u00f6glet ir\u00e1ny\u00e1ban ferd\u00e9n lefel\u00e9 \u00e1ll \u00e9s keskeny hossz\u00fak\u00e1s \u00fcreget alkot, melynek bels\u0151, csupasz fal\u00e1n zs\u00edros, ragad\u00f3s v\u00e1lad\u00e9k k\u00e9pz\u0151dik. Ett\u0151l a p\u00e9pszer\u0171 v\u00e1lad\u00e9kt\u00f3l, ha megsz\u00e1radt \u00e9s megkem\u00e9nyedett, \u00fagy szabadul meg a szarvas, hogy f\u00e1khoz d\u00f6rzs\u00f6li. K\u00f6zepes hossz\u00fas\u00e1g\u00fa, karcs\u00fa \u00e9s m\u00e9gis er\u0151teljes a l\u00e1bsz\u00e1ra, melynek alj\u00e1n egyenes, hegyes, keskeny \u00e9s karcs\u00fa pat\u00e1k fogj\u00e1k k\u00f6r\u00fcl a l\u00e1bujjakat; a fatty\u00facs\u00fclk\u00f6k hossz\u00fak\u00e1sak \u00e9s g\u00f6mb\u00f6lydedek, laposv\u00e9g\u0171ek \u00e9s egyenesen l\u00f3gnak al\u00e1, de nem \u00e9rnek le a f\u00f6ldig. Farka a v\u00e9ge fel\u00e9 v\u00e9konyod\u00f3, hengeralak\u00fa. A g\u00edmszarvas \u00e9vente k\u00e9tszer vedlik. Ny\u00e1ri sz\u0151re r\u00f6vid, v\u00e9kony \u00e9s rozsdabarna sz\u00edn\u0171, s\u0171r\u0171bb \u00e9s csaknem k\u00e9tszerte hosszabb t\u00e9li sz\u0151re sz\u00fcrk\u00e9sebb \u00e9s f\u0151k\u00e9ppen a bika nyak\u00e1n \u00e9s h\u00e1t\u00e1n s\u00f6t\u00e9tebb. A szarvas t\u00fckre, vagyis a combnak farokk\u00f6r\u00fcli r\u00e9sze mindig vil\u00e1gos, s\u0151t t\u00e9len feh\u00e9res. Csak n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napos kor\u00e1ig tark\u00edtj\u00e1k feh\u00e9r foltok a borj\u00fa sz\u0151r\u00f6zet\u00e9nek v\u00f6r\u00f6sesbarna alapsz\u00edn\u00e9t. N\u00e9h\u00e1ny sz\u00ednv\u00e1ltozat ugyan el\u0151fordul a g\u00edmszarvasn\u00e1l is, de kor\u00e1ntsem, olyan nagy m\u00e9rt\u00e9kben, mint a d\u00e1mvadn\u00e1l. Sch\u00e4ff, n\u00e9met vad\u00e1szati szak\u00edr\u00f3 \u201eJagdtierkunde\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben f\u0151k\u00e9ppen feh\u00e9r, foltos, ez\u00fcstsz\u00fcrke, fak\u00f3s\u00e1rga \u00e9s fekete g\u00edmszarvast eml\u00edt meg. A nem t\u00fals\u00e1gosan ritka feh\u00e9r szarvasok nem okvetlen\u00fcl \u00e9s nem mind piros szem\u0171 albin\u00f3k. Akad olyan szarvas is, melynek feh\u00e9r folt van a homlok\u00e1n.<\/span><\/p>\n

A bik\u00e1nak egyszer\u0171en sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3, sok\u00e1g\u00fa \u00e9s f\u00f6lfel\u00e9 \u00e1ll\u00f3 agancs\u00e1t a kopony\u00e1nak k\u00e9t csontny\u00falv\u00e1nya, a k\u00e9t r\u00f6vid r\u00f3zsat\u0151 tartja. Az agancs sz\u00e1ra hengeres, kerek vagy laposs\u00e1gra hajl\u00f3, vagyis keresztmetszete hol k\u00f6r, hol hossz\u00fak\u00e1san kerek, fel\u00fclete \u00e9rdes, f\u0151k\u00e9ppen als\u00f3 r\u00e9sze t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sbb\u00e9 gy\u00f6ngy\u00f6z\u00f6tt \u00e9s sz\u00e1mos, r\u00e9szben egyenes, r\u00e9szben csavarod\u00f3 bar\u00e1zda vonul rajta hosszat v\u00e9gig. Az \u00e1gv\u00e9gek, a teljes erej\u00e9ben l\u00e9v\u0151 bika j\u00f3min\u0151s\u00e9g\u0171 agancs\u00e1nak legkem\u00e9nyebb r\u00e9szei; s\u00edm\u00e1ra csiszoltak, s\u00e1rg\u00e1sfeh\u00e9rek, elef\u00e1ntcsontszer\u0171ek, kev\u00e9sbb\u00e9 kem\u00e9nycsont\u00fa agancson piszkosfeh\u00e9rek vagy sz\u00fcrk\u00e9k. Az agancs t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9nek sz\u00edne a szerint, hogy a bika milyen erd\u0151ben honos, milyen f\u00e1kon feni, d\u00f6rzs\u00f6li az agancs\u00e1t, teh\u00e1t milyen n\u00f6v\u00e9nyi nedvek sz\u00ednes\u00edtik azt, vil\u00e1gos s\u00e1rg\u00e1sbarna, v\u00f6r\u00f6sesbarna, vagy s\u00f6t\u00e9t, csaknem feket\u00e9sbarna. Az er\u0151s agancs s\u00falya 5\u20138 kg, de m\u00e9g manaps\u00e1g is akad, f\u0151k\u00e9ppen \u00e9s legink\u00e1bb a r\u00e9gi Nagy-Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1rain bel\u00fcl 112 kg s\u00faly\u00fa, s\u0151t m\u00e9g enn\u00e9l is nehezebb agancs. Az agancssz\u00e1r hossza, hajl\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e9rve 80\u2013120 cm, vagy ritk\u00e1bb esetben enn\u00e9l is t\u00f6bb, a sz\u00e1rak terpeszt\u00e9se pedig 80\u2013110 cm, s\u0151t 130 cm is lehet. A kor\u00e1bbi sz\u00e1zadokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9s meg\u0151rz\u00f6tt agancsok k\u00f6z\u00fcl a legs\u00falyosabb egy 18.5 kg-os agancs, mely N\u00e9metorsz\u00e1gban, a moritzburgi kast\u00e9lyban van. Az \u00fajabb id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 agancsok k\u00f6z\u00fcl Dombrowski E. eml\u00edt meg egy 15.5 kg s\u00faly\u00fat, melynek visel\u0151j\u00e9t 1844-ben ejtett\u00e9k el a n\u00e9metorsz\u00e1gi Taunus-hegys\u00e9gben. Az 1910-ben B\u00e9csben megtartott nemzetk\u00f6zi nagy vad\u00e1szati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son pedig, a vad\u00e1szk\u00f6r\u00f6kben k\u00f6zismert tolnamegyei, sz\u00e1lkai 14.5 kg-os magyar agancs nyerte a vil\u00e1grekord d\u00edj\u00e1t. Ugyanezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son volt egy 160 cm terpeszt\u00e9s\u0171 p\u00e1ratlan tizennyolcas 7.5 kg-os magyar agancs, melynek visel\u0151j\u00e9t 1894-ben Zdenyov\u00e1n l\u0151tt\u00e9k, \u00e9s volt egy huszonk\u00e9t\u00e1g\u00fa hullatott agancs, melyet a mult sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n Jolsv\u00e1n tal\u00e1ltak, s amelynek egyik sz\u00e1ra 128, m\u00e1sik sz\u00e1ra 135 cm hossz\u00fa. Ezzel szemben a leghosszabb sz\u00e1r\u00fa agancs, melyr\u0151l Dombrowski E. tud, Badenb\u0151l 1762-b\u0151l sz\u00e1rmazik; ennek a hullatott p\u00e1ratlan huszonhatosnak k\u00e9t sz\u00e1ra 132 \u00e9s 133 cm hossz\u00fa. Egy\u00e9bk\u00e9nt Dombrowski is elismeri, hogy Magyarorsz\u00e1gon, az \u00c9szakkeleti-K\u00e1rp\u00e1tokban teremtek a leger\u0151sebb szarvasok.<\/span><\/p>\n

Valamennyi vad\u00e1szhat\u00f3 \u00e1llat k\u00f6z\u00f6tt term\u00e9szetesen a szarvas a magyar vad\u00e1sznak legk\u00edv\u00e1natosabb, legt\u00f6bbrebecs\u00fclt vad\u00e1szzs\u00e1km\u00e1nya, \u00edgy hely\u00e9nval\u00f3, hogy megeml\u00edts\u00fck azokat a vad\u00e1szk\u00f6r\u00f6kben haszn\u00e1latos \u00e9s a k\u00f6ztudatban \u00e1tment kifejez\u00e9seket, amelyek a szarvasra vonatkoznak. Ezzel azonban nem akarjuk a n\u00e9met vad\u00e1szati m\u0171nyelvet ut\u00e1nozni, melynek szolgai ford\u00edt\u00e1sa c\u00e9ltalan, helytelen \u00e9s nem magyaros.<\/span><\/p>\n

A h\u00edmnem\u0171 szarvast bik\u00e1nak, a n\u0151nem\u0171t teh\u00e9nnek, a fiatalj\u00e1t egy\u00e9ves kor\u00e1ig borj\u00fanak, \u00e9s pedig ivara szerint bikaborj\u00fanak vagy teh\u00e9nborj\u00fanak mondjuk. A bikaborj\u00fat, miut\u00e1n egyesztend\u0151s elmult, ny\u00e1rsasnak, majd k\u00e9s\u0151bb, az id\u0151sebb bik\u00e1t a szerint, hogy h\u00e1ny \u00e1g\u00fa az agancsra, vill\u00e1snak, hatosnak, nyolcasnak, t\u00edzesnek stb. nevezz\u00fck. P\u00e1ros az agancs, ha a k\u00e9t sz\u00e1r\u00e1n egyforma az \u00e1gak sz\u00e1ma, ellenben p\u00e1ratlan, ha a k\u00e9t sz\u00e1ron az \u00e1gak sz\u00e1ma nem egyforma; ez ut\u00f3bbi esetben a t\u00f6bb\u00e1g\u00fa sz\u00e1r sz\u00e1m\u00edt, melynek \u00e1gsz\u00e1m\u00e1t vessz\u00fck k\u00e9tszeresen. Ha p\u00e9ld\u00e1ul az egyik sz\u00e1r hat\u00e1g\u00fa \u00e9s a m\u00e1sik \u00f6t\u00e1g\u00fa, p\u00e1ratlan tizenkettesnek mondjuk a bik\u00e1t, de ugyancsak p\u00e1ratlan tizenkettes az agancs abban az esetben is, ha az egyik sz\u00e1ron hat, a m\u00e1sikon csak n\u00e9gy \u00e1g van. Az agancs els\u0151sorban nagys\u00e1ga, m\u00e9retei \u00e9s s\u00falya, m\u00e1sodsorban az \u00e1gak sz\u00e1ma szerint lehet gyenge, j\u00f3, er\u0151s vagy kapit\u00e1lis. Ezek a vad\u00e1szfogalmak vid\u00e9kenk\u00e9nt v\u00e1ltoznak. Amilyen m\u00e9ret\u0171 \u00e9s s\u00faly\u00fa agancs az egyik vid\u00e9ken csak j\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt, m\u00e1s vid\u00e9ken er\u0151s, s\u0151t kapit\u00e1lis lehet. Hanyatl\u00f3 a bika, ha gyeng\u00e9bb agancsa n\u0151tt, mint amilyet azel\u0151tt viselt. A hanyatl\u00e1snak t\u00f6bb oka lehet: kem\u00e9ny, hossz\u00fa t\u00e9l okozta lesov\u00e1nyod\u00e1s, hi\u00e1nyos t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, betegs\u00e9g vagy v\u00e9ns\u00e9g, amib\u0151l term\u00e9szetesen k\u00f6vetkezik, hogy a hanyatl\u00e1s lehet m\u00fal\u00f3, de lehet \u00e1lland\u00f3 jelleg\u0171 is. Vad\u00e1szember a szarvasbik\u00e1t nemcsak agancs\u00e1nak m\u00e9retei, hanem testi \u00e1llapota szerint is j\u00f3nak vagy er\u0151snek, gyeng\u00e9nek vagy sil\u00e1nynak mondja. A b\u00e1rmi tekintetben hib\u00e1s bika csenev\u00e9sz vagy satnya. Akad nagyritk\u00e1n agancsn\u00e9lk\u00fcli vagyis \u201ebuga\u201d bika, s\u0151t mint rendk\u00edv\u00fcli ritkas\u00e1g, agancsos teh\u00e9n is. Az olyan id\u0151sebb bika, melynek agancssz\u00e1rain nincsen korona vagy amelyik esetleg csak ny\u00e1rsas, vereked\u00e9sn\u00e9l veszedelmes ellenfele a t\u00f6bbi bik\u00e1nak, mert d\u00f6f\u00e9se gyakran hal\u00e1los. Az ilyen k\u00e1rt\u00e9kony bik\u00e1t gyilkosnak is mondj\u00e1k. A fiatal teh\u00e9nnek, amelynek m\u00e9g nem volt borja, \u00fcn\u0151 vagy \u00fcsz\u0151 a neve. Az \u00f6reg teh\u00e9n, mely a csapatot vezeti, vez\u00e9rteh\u00e9n. Rigyet\u00e9s idej\u00e9n b\u0151g a bika. Megdermed a szarvas, ha hal\u00e1los l\u00f6v\u00e9st kapott; elhull, ha betegs\u00e9g vagy v\u00e9ns\u00e9g folyt\u00e1n mag\u00e1t\u00f3l pusztul el. Bark\u00e1s a szarvasbika agancsa, amikor m\u00e9g \u00e9retlen, sz\u0151r\u00f6s, bolyhos, puha; amikor az agancs megkem\u00e9nyedik, meg\u00e9rik: ilyenkor a bika f\u00e1khoz d\u00f6rzs\u00f6li \u00e9s a f\u00f6ldet szurk\u00e1lja vele \u00e9s ily m\u00f3don tiszt\u00edtja meg agancs\u00e1t a h\u00e1ncst\u00f3l.<\/span><\/p>\n

A g\u00edmszarvas az eur\u00f3pai erd\u0151k d\u00edsze. Elterjed\u00e9s\u00e9nek nyugati hat\u00e1ra Spanyolorsz\u00e1g \u00e9s \u00cdrorsz\u00e1g, d\u00e9li hat\u00e1ra Szardinia \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger, \u00e9szaki hat\u00e1ra pedig Sk\u00f3torsz\u00e1g \u00e9s a Skandin\u00e1v-f\u00e9lsziget, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl az \u00e9szaki sz\u00e9less\u00e9g 65\u00b0-\u00e1ig. E f\u00f6ldr\u00e9szen a szarvasnak vid\u00e9kenk\u00e9nt agancsban, sz\u00ednben \u00e9s testnagys\u00e1gban egym\u00e1st\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, sz\u00e1mos v\u00e1lfaja \u00e9l. Matschie p\u00e9ld\u00e1ul csak N\u00e9metorsz\u00e1gban is n\u00e9gy v\u00e1lfajt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg. Sch\u00e4ff szerint a Hebrid\u00e1kon a g\u00edmszarvasnak egy kis t\u00f6rpe v\u00e1lfaja \u00e9l. Hogy a korzikai \u00e9s szardiniai t\u00f6rpeg\u00edmszarvas (Cervus elaphus corsicanus Erxl.), melynek v\u00e1llmagass\u00e1ga csak 80 cm, eredetileg is ott volt-e honos avagy odatelep\u00edtett\u00e9k-e, eld\u00f6ntetlen k\u00e9rd\u00e9s. Hilzheimer az ut\u00f3bbi feltev\u00e9s mellett van, mert egy t\u0151le megvizsg\u00e1lt korzikai tizenkettesnek (\u201eArch. f. Rassen- u. Gesellsch.-Biol.\u201d 1909.) koronak\u00e9pz\u0151d\u00e9se szembet\u0171n\u0151en a maralszarvas faj\u00e1ra vallott. A sz\u00fcrk\u00e9sebb kis spanyolszarvas (Cervus elaphus hispanicus Hilzh.) \u00e1tmenet az Alg\u00edrban \u00e9s Tuniszban \u00e9l\u0151 Atlas vagy berberszarvashoz (Cervus elaphus barbarus Benn.). Ez eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben legal\u00e1bb nyaranta foltos, agancs\u00e1n nincsen j\u00e9g\u00e1g \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00f3lag korona sem k\u00e9pz\u0151dik.<\/span><\/p>\n

A szarvas minden n\u00e9pesebb orsz\u00e1gban nagyon megfogyott, s\u0151t p\u00e9ld\u00e1ul Sv\u00e1jcban \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g egyes vid\u00e9kein teljesen ki is pusztult. Egyar\u00e1nt szereti a hegyvid\u00e9ket \u00e9s a s\u00edks\u00e1got, f\u0151k\u00e9ppen \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 nagy erd\u0151ket, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a lomberd\u0151t. Itt hol kisebb, hol nagyobb csapatokba ver\u0151dik, melyek \u00e9letkor \u00e9s ivar szerint alakulnak. \u00d6reg tehenek, borjak, ny\u00e1rsas \u00e9s vill\u00e1s bik\u00e1k \u00e9s \u00fcsz\u0151k rendszerint egy\u00fctt j\u00e1rnak; az er\u0151sebb bik\u00e1k k\u00fcl\u00f6n kis csapatokat alkotnak, a hatalmas \u00f6reg bika pedig a rigyet\u00e9s idej\u00e9n t\u00f6bbnyire mag\u00e1ban vagy m\u00e1sodmag\u00e1val j\u00e1r. E szerint a nagy csapatok tehenekb\u0151l \u00e9s fiatal bik\u00e1kb\u00f3l, a kisebb csapatok k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa bik\u00e1kb\u00f3l \u00e1llnak. A csapat \u00e9l\u00e9n mindig egy \u00f6reg teh\u00e9n, a vez\u00e9rteh\u00e9n j\u00e1r, amely ut\u00e1n a t\u00f6bbi igazodik. Ez m\u00e9g a rigyet\u00e9s ideje alatt is \u00edgy van mindaddig, m\u00edg a bika a teheneket nem \u0171zi, hajtja. T\u00e9len a szarvasok a magasabb hegyekr\u0151l levonulnak a lap\u00e1ly fel\u00e9, ny\u00e1ron ellenben a k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g legmagasabb cs\u00facsaira is felm\u00e1sznak; nagyj\u00e1ban azonban h\u0171s\u00e9gesen ragaszkodnak tart\u00f3zkod\u00e1si hely\u00fckh\u00f6z, am\u00edg ott zavartalanul \u00e9lhetnek \u00e9s csak rigyet\u00e9s \u00e9s agancsn\u00f6veszt\u00e9s idej\u00e9n vagy t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k hi\u00e1nya eset\u00e9n vonulnak a maguk j\u00f3sz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l m\u00e1s ter\u00fcletre, esetleg m\u00e1s vid\u00e9kre. Az \u00e9retlen, puha agancs arra k\u00e9szteti az er\u0151s bik\u00e1t, hogy eg\u00e9szen alacsony v\u00e1g\u00e1sban vagy ritka sz\u00e1lerd\u0151ben tart\u00f3zkodj\u00e9k, ahol \u00e9rz\u00e9keny agancsa nem \u00e9r minduntalan \u00e1gakhoz, gallyakhoz; ha az erd\u0151ben nagyon zavarj\u00e1k, n\u00e9ha a mez\u0151n, vet\u00e9sben vagy kisebb boz\u00f3tban is leheveredik. Nappal a szarvas fekv\u0151hely\u00e9n rejt\u0151zik, estefel\u00e9 el\u0151bujik \u00e9s legel\u0151re j\u00e1r, \u00e9s pedig ny\u00e1ron kor\u00e1bban mint t\u00e9len. Csak olyan vid\u00e9ken, ahol teljes biztons\u00e1gban \u00e9rzi mag\u00e1t, legel n\u00e9ha nappal is. B\u00e1r este, legel\u0151je fel\u00e9 vonulva, \u00e1ltal\u00e1ban siet\u0151sebb az \u00fatja, mint hajnalban, hazat\u00e9r\u0151ben, m\u00e9gis mindig rendk\u00edv\u00fcl \u00f3vatosan, \u00e9beren j\u00e1r.<\/span><\/p>\n

Az er\u0151s bika nyoma, melynek l\u00e1tt\u00e1ra megdobban a vad\u00e1sz sz\u00edve, n\u00e9ha az egyetlen bizony\u00edt\u00e9ka annak, hogy a bika ott van, valahol az erd\u0151ben. B\u00e1mulatos, mennyire el tud rejt\u0151zni ez a nagy \u00e1llat, hogyan el tudja ker\u00fclni az emberrel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1st. Kit\u0171n\u0151 \u00e9rz\u00e9kszerveivel idejekor\u00e1n veszi \u00e9szre az ember k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t \u00e9s olyan k\u00eds\u00e9rteties nesztelens\u00e9ggel ker\u00fcli azt el, hogy az mit sem sejt r\u00f3la. Olyan halkan j\u00e1r, hogy a harasztban motoszk\u00e1l\u00f3 eg\u00e9r sokkalta nagyobb zajt okoz n\u00e1la. F\u0151k\u00e9ppen az olyan ter\u00fcleten, ahol \u00fcld\u00f6zik, zavarj\u00e1k, csak \u00e9jszaka j\u00e1r\u00f3 k\u00eds\u00e9rtetszer\u0171, titkos jelens\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lik. Vad\u00e1sz legyen a talp\u00e1n, aki az ilyen mag\u00e1ban j\u00e1r\u00f3 v\u00e9n bik\u00e1t el akarja ejteni. Nemcsak napokig \u00e9s hetekig, hanem \u00e9vekig el tudja ker\u00fclni a re\u00e1 leseked\u0151 vad\u00e1sszal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1st. Szinte hihetetlen, hogy ez a nagy agancs\u00fa, felt\u0171n\u0151 nagy \u00e1llat emberlakta, vad\u00e1szj\u00e1rta vid\u00e9ken is meg\u00e9l 20\u201330 esztend\u0151t. A f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l a budai hegyekbe kir\u00e1ndul\u00f3 turist\u00e1k k\u00f6z\u00fcl bizony\u00e1ra sokan nem is sejtik, hogy nem messze j\u00e1rnak szarvasok tart\u00f3zkod\u00e1si hely\u00e9t\u0151l, hiszen p\u00e9ld\u00e1ul a H\u0171v\u00f6sv\u00f6lgy\u00f6n t\u00fal, a nagykov\u00e1csi erd\u0151ben is \u00e9l, teny\u00e9szik a szarvas.<\/span><\/p>\n

Amikor beesteledett, bes\u00f6t\u00e9tedett \u00e9s megcsendesedett a vid\u00e9k, felt\u00e1p\u00e1szkodik a szarvas az erd\u0151 legs\u0171r\u0171bb boz\u00f3tj\u00e1ban nappali fekv\u0151hely\u00e9r\u0151l, ahonnan naphosszat hallgatta, figyelte a nappal zaj\u00e1t, azt\u00e1n f\u00fclelve, szimatolva, a sz\u00e9l ir\u00e1ny\u00e1hoz alkalmazkodva, nagy \u00f3vatosan lopakodik ki arra a tiszt\u00e1sra, r\u00e9tre vagy mez\u0151re, ahol a legjobb legel\u0151t tudja. Mert amilyen f\u00e9l\u00e9nk \u00e9s vigy\u00e1zatos, \u00e9polyan nagy \u00ednyenc is, \u00e9s megkeresi minden id\u0151szaknak leg\u00edzletesebb t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t.<\/span><\/p>\n

A g\u00edmszarvasnak, vagy ahogyan a vad\u00e1szok nevezik, a f\u0151vadnak minden mozdulata k\u00f6nnyed \u00e9s b\u00fcszke; k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a bik\u00e1nak testtart\u00e1sa felt\u0171n\u0151en nemes. Rendesen j\u00e1rva is el\u00e9g szapor\u00e1n halad; de nagyon gyors az \u00fcget\u00e9se \u00e9s hihetetlen\u00fcl sebesen v\u00e1gtat. \u00dcget\u00e9s k\u00f6zben el\u0151re ny\u00fajtja a nyak\u00e1t, ellenben v\u00e1gtatva ink\u00e1bb h\u00e1traszegi. J\u00e1tszi k\u00f6nnyeds\u00e9ggel b\u00e1mulatosan nagyokat ugrik, mindenf\u00e9ke akad\u00e1lyt k\u00f6nny\u0171szerrel gy\u0151z le, sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n a sz\u00e9les foly\u00f3kat, s\u0151t (ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul el\u00e9g gyakran teszi azt Norv\u00e9gi\u00e1ban) a tenger\u00f6bl\u00f6t is haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1t\u00fassza. Vad\u00e1szember sz\u00e1m\u00e1ra f\u00f6l\u00f6tte \u00e9rdekes a szarvasnak minden mozdulata \u00e9s minden jel, amely csap\u00e1s\u00e1n \u00e9szlelhet\u0151. Vad\u00e1szel\u0151deink r\u00e9gente 72 olyan jelr\u0151l tudtak, melynek alapj\u00e1n megbecs\u00fclt\u00e9k a nyomozott bika er\u0151ss\u00e9g\u00e9t, kor\u00e1t \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/span><\/p>\n

A f\u0151vad \u00e9rz\u00e9kei, els\u0151sorban hall\u00e1sa \u00e9s szagl\u00e1sa, m\u00e1sodsorban l\u00e1t\u00e1sa kiv\u00e1l\u00f3an fejlettek. Az ember szag\u00e1t 600 l\u00e9p\u00e9snyir\u0151l is meg\u00e9rzi, ha azt a sz\u00e9l fel\u00e9je viszi. Hall\u00e1sa is rendk\u00edv\u00fcl \u00e9les; nem ker\u00fcli el figyelm\u00e9t b\u00e1rmi halk nesz. A mi szarvasunk nagyon f\u00e9l\u00e9nk \u00e9s \u00f3vatos \u00e1llat. \u00c9rtelmess\u00e9ge l\u00e1tsz\u00f3lag el\u00e9g magas fokon \u00e1ll. Id\u0151vel tapasztalatokat gy\u00fcjt, amelyeket el\u00e9g \u00fcgyesen ford\u00edt a maga haszn\u00e1ra; megtanul k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni olyan t\u00e1rgyak, jelens\u00e9gek \u00e9s szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tt, amelyek \u00e9s akik az \u0151 szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e1rtalmatlanok vagy veszedelmesek, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul elm\u00falik a f\u00e9l\u00e9nks\u00e9ge ott, ahol nem vad\u00e1sznak r\u00e1 \u00e9s meglep\u0151, hogy mennyire megszel\u00edd\u00fcl n\u00e9ha az etet\u0151helyen. Amikor szenved\u00e9lye \u00far rajta, gyakran feledkezik meg biztons\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Ragaszkod\u00e1st csak a teh\u00e9n tanus\u00edt a borj\u00e1val szemben, a bika ezt az \u00e9rz\u00e9st nem ismeri. Addig, m\u00edg m\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9re szorul, alkalmazkod\u00f3 \u00e9s bar\u00e1tkoz\u00e1sra hajl\u00f3, de amint erej\u00e9nek tudat\u00e1ra \u00e9bred \u00f6sszef\u00e9rhetetlen. Fogs\u00e1gban, f\u0151k\u00e9ppen rigyet\u00e9s idej\u00e9n, \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n \u00e9letvesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lik. M\u00e1s \u00e1llatokt\u00f3l f\u00e9l, vagy nem t\u00f6r\u0151dik vel\u00fck, ha csak nem \u00e9rez ir\u00e1ntuk ellenszenvet; a gyeng\u00e9bbeket b\u00e1ntalmazza. Mihelyt megs\u00e9rt\u0151dik vagy bosszankodik, fintor\u00edtva csavarja, r\u00e1ncolja fels\u0151 ajk\u00e1t, fog\u00e1val vicsor\u00edt, d\u00fch\u00f6sen forgatja szem\u00e9t, lehajtja fej\u00e9t \u00e9s d\u00f6fni k\u00e9sz\u00fcl. Rigyet\u00e9s idej\u00e9n \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n nincs hely\u00e9n az esze, mindenr\u0151l megfeledkezik, m\u00e9g rendes t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t is elhanyagolja, \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag nem gondol semmi m\u00e1ssal, mint \u00e9ppen csak a m\u00e1skor alig figyelembevett tehenekkel \u00e9s a vele azonos t\u00f6rekv\u00e9s\u0171 bik\u00e1kkal. Ilyenkor nagyokat j\u00e1rva r\u00f3ja a kilom\u00e9tereket \u00e9s t\u00e1voli b\u0151g\u0151helyeket keres fel. A b\u0151g\u0151, rigyet\u0151 bika a szabad erd\u0151ben val\u00f3ban pomp\u00e1s jelens\u00e9g. A teh\u00e9n szel\u00eddebbnek, enged\u00e9kenyebbnek, ragaszkod\u00f3bbnak l\u00e1tszik, de l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanolyan term\u00e9szet\u0171, mint amilyen a bika; mivel fegyvertelen, a szabad term\u00e9szetben m\u00e9g f\u00e9l\u00e9nkebb \u00e9s \u00f3vatosabb a viselked\u00e9se mint amaz\u00e9, \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt rendszeresen v\u00e1llalja a csapat vezet\u00e9s\u00e9t; de igaz\u00e1n \u00e9rtelmesnek \u00e9poly kev\u00e9ss\u00e9 mutatkozik mint a bika. A szarvas rendk\u00edv\u00fcl f\u00ednom \u00e9rz\u00e9kei, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel rendszerint idejekor\u00e1n \u00e9bred minden vesz\u00e9ly tudat\u00e1ra, okozz\u00e1k, hogy \u00fagy a bika, mint a teh\u00e9n okosabbnak l\u00e1tszik, mint milyen val\u00f3sz\u00edn\u0171en a val\u00f3s\u00e1gban.<\/span><\/p>\n

A teh\u00e9n ugyanannyi er\u0151t, mint \u00fcgyess\u00e9get fejt ki pat\u00e1j\u00e1val, amikor arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy ellenszenv\u00e9nek vagy haragj\u00e1nak adja tanujel\u00e9t. Mindezek ellen\u00e9re \u00fagy a bika, mint a teh\u00e9n bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig megszelid\u00edthet\u0151. III. \u00c1gost lengyel kir\u00e1ly 1739-ben hint\u00f3ja el\u00e9 nyolc szarvasbik\u00e1t fogatott; a zweibr\u00fcckeni \u00e9s meiningeni hercegeknek pedig feh\u00e9r szarvasbikafogatjuk volt. Manaps\u00e1g e nemes vad legfeljebb m\u00e9g cirkuszokban szolg\u00e1l eff\u00e9le c\u00e9lt. Fogs\u00e1gban a g\u00edmszarvas t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k \u00e9s gondoz\u00e1s tekintet\u00e9ben nem nagyig\u00e9ny\u0171, ez\u00e9rt k\u00f6nnyen elviseli sz\u0171kebb keretek k\u00f6zt is a fogs\u00e1got, akad\u00e1ly n\u00e9lk\u00fcl szaporodik \u00e9s legk\u00f6zelebbi rokonaival is eredm\u00e9nyesen p\u00e1rosodva, term\u00e9keny korcsokat nemz. Ilyen megfigyel\u00e9sek alapj\u00e1n az agancs min\u0151s\u00e9g\u00e9nek megjav\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l vad\u00e1szter\u00fcleteinken megk\u00eds\u00e9relt keresztez\u00e9sek a g\u00edmszarvas \u00e9s a vapiti k\u00f6z\u00f6tt azonban nem j\u00e1rtak mindig a rem\u00e9lt sikerrel. De nem is c\u00e9lszer\u0171 \u00e9s nem aj\u00e1nlatos az eff\u00e9le keresztez\u00e9sekkel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s. A magyar szarvas nemes alakj\u00e1n keresztez\u00e9ssel legfeljebb rontani lehet. Eg\u00e9sz Eur\u00f3pa vad\u00e1szk\u00f6reiben nagy a h\u00edre a magyar szarvas pomp\u00e1s agancs\u00e1nak, mely minden nemzetbeli vad\u00e1sz sz\u00e1m\u00e1ra a legkiv\u00e1natosabb tr\u00f3fea. A keresztez\u00e9snek m\u00e1r csak az\u00e9rt sincsen \u00e9rtelme, mert hiszen az \u00e9ghajlati viszonyok, a legel\u0151, vagyis a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k min\u0151s\u00e9ge \u00e9s mennyis\u00e9ge \u00e9s az ivarar\u00e1ny vannak legels\u0151sorban befoly\u00e1ssal a szarvas fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. Legszembet\u0171n\u0151bb p\u00e9lda erre a Sk\u00f3torsz\u00e1gb\u00f3l \u00daj-Zeelandba telep\u00edtett szarvas, melynek bik\u00e1ja otthon 50\u201360 kg-ot nyom \u00e9s agancsa csak 1\u20132 kg s\u00faly\u00fa, ellenben \u00faj haz\u00e1j\u00e1ban 200\u2013260 kg a tests\u00falya \u00e9s agancsa 10 kg-ot nyom.<\/span><\/p>\n

A f\u0151vad t\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka \u00e9vszakonk\u00e9nt v\u00e1ltozik. T\u00e9len a z\u00f6ld vet\u00e9sen legel, tov\u00e1bb\u00e1 a forr\u00e1sok k\u00f6zel\u00e9ben sarjadz\u00f3 sokf\u00e9le n\u00f6v\u00e9nnyel, majd r\u00fcgyekkel, fak\u00e9reggel, hang\u00e1val, a szederinda t\u00e9len is z\u00f6ld level\u00e9vel, fagy\u00f6nggyel \u00e9s m\u00e1s eff\u00e9l\u00e9vel, tavasszal is r\u00fcgyekkel, lombos vagy lombtalan friss hajt\u00e1sokkal, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le f\u0171vel, gyommal, k\u00e9s\u0151bb magvakkal, r\u00e9p\u00e1val, k\u00e1poszt\u00e1val, mindenf\u00e9le gy\u00fcm\u00f6lccsel, burgony\u00e1val, b\u00fckk- \u00e9s t\u00f6lgymakkal t\u00e1pl\u00e1lkozik. Blasius szerint a f\u0151vad N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9ben csak a mult sz\u00e1zad eleje \u00f3ta eszi meg a burgony\u00e1t, azel\u0151tt a feny\u0151ket sem h\u00e1ntotta, s\u0151t egy\u00e1ltal\u00e1n sok tekintetben v\u00e1ltoztatta meg n\u00e9h\u00e1ny nemzed\u00e9k sor\u00e1n hajlamait \u00e9s szok\u00e1sait. M\u00edg a rigyet\u00e9s tart, az \u00f6reg bik\u00e1k csak igen hi\u00e1nyosan, f\u0151leg gomb\u00e1val t\u00e1pl\u00e1lkoznak, s\u0151t m\u00e9g az ember sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9rges gomb\u00e1t is megeszik. A f\u0151vad \u00e9pp\u00fagy szereti a s\u00f3t, mint a legt\u00f6bb m\u00e1s k\u00e9r\u0151dz\u0151.<\/span><\/p>\n

Az er\u0151s bika m\u00e1r febru\u00e1r hav\u00e1ban, legk\u00e9s\u0151bb m\u00e1rciusban hullatja le agancs\u00e1t \u00e9s j\u00falius h\u00f3 v\u00e9g\u00e9ig n\u00f6veszti \u00e9s \u00e9rleli meg azt teljesen \u00fajra; a fiatal, f\u0151k\u00e9ppen a ny\u00e1rsas bik\u00e1k gyakran m\u00e9g m\u00e1jusban is viselik az el\u0151bbi esztend\u0151b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 agancsukat, de augusztus v\u00e9g\u00e9re t\u00f6bbnyire ugyancsak megtiszt\u00edtott\u00e1k \u00faj agancsukat a h\u00e1ncst\u00f3l. Az agancsv\u00e1lt\u00e1s, a vedl\u00e9s \u00e9s a nemi \u00e9let megnyilv\u00e1nul\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt bizonyos \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van. Az agancshullat\u00e1s ut\u00e1n, az \u00faj aganccsal egy\u00fctt n\u0151 a szarvas ny\u00e1ri sz\u0151re, \u00e9s mire az ut\u00f3bbi kifejl\u0151d\u00f6tt, borjazik meg a teh\u00e9n.<\/span><\/p>\n

Dietrich aus dem Winckell, a n\u00e9met vad\u00e1szklasszikus azt mondja, hogy \u201ea g\u00edmszarvas rigyet\u00e9si ideje szeptember h\u00f3 elej\u00e9n kezd\u0151dik \u00e9s okt\u00f3ber h\u00f3 derek\u00e1ig tart. M\u00e1r augusztus h\u00f3 v\u00e9ge fel\u00e9, amikor a bik\u00e1k a legjobban t\u00e1pl\u00e1ltak, a legk\u00f6v\u00e9rebbek, \u00e9bredezik a leger\u0151sebbekben a rigyet\u00e9s \u00f6szt\u00f6ne. Ennek megnyilv\u00e1nul\u00e1sa a bik\u00e1k b\u0151g\u00e9se (a vad\u00e1sznak kedves, de zene\u00e9rt\u0151 ember f\u00fcl\u00e9nek cseppet sem dallamos hang), amit\u0151l mindj\u00e1rt kezdetben megduzzad a nyakuk. Azt a helyet, ahol a bika egyik \u00e9vadban \u00fczekedett, a k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151kben is mindig \u00fajra felkeresi, ha csak el nem zavarj\u00e1k onnan, vagy le nem tarolt\u00e1k az erd\u0151t. Az ilyen helyet b\u0151g\u0151helynek (rigyet\u0151 helynek) mondj\u00e1k. Ennek k\u00f6zel\u00e9ben ver\u0151dnek \u00f6ssze 6, 8, 10\u201312 darabb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kisebb csapatokba a sut\u00e1k is, de elrejt\u0151znek a bika el\u0151l. A bika orr\u00e1val a f\u00f6ld\u00f6n szimatolva sz\u00fcntelen\u00fcl bolyong ide-oda \u00e9s keresi, hogy merre vonultak \u00e9s hol \u00e1llnak a tehenek. Ha e k\u00f6zben gyeng\u00e9bb bik\u00e1ra vagy ny\u00e1rsasra tal\u00e1l, azt elkergeti; egyeduralkod\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, \u00e9s hatalm\u00e1t azt\u00e1n a legnagyobb szigor\u00fas\u00e1ggal gyakorolja. Az \u00f6sszeterelt tehenek k\u00f6z\u00fcl egynek sem szabad ak\u00e1r csak 30 l\u00e9p\u00e9snyire elt\u00e1volodnia; valamennyit odatereli az \u00e1ltala v\u00e1lasztott rigyet\u0151helyre. Itt folyv\u00e1st n\u00f6vekedik benne a fedez\u00e9s ingere; de a fiatalabb \u00fcsz\u0151k m\u00e9g mindig vonakodnak engedelmeskedni. Ezeket sz\u00fcnet n\u00e9lk\u00fcl hajtja fel s al\u00e1, \u00fagy hogy kop\u00e1rra taposs\u00e1k a helyet.\u201d<\/span><\/p>\n

\u201eEst\u00e9nk\u00e9nt \u00e9s reggelenk\u00e9nt szinte harsog az erd\u0151 a rigyet\u0151 bik\u00e1k b\u0151g\u00e9s\u00e9t\u0151l, amelyek ilyenkor alig \u00e9rnek r\u00e1 legelni \u00e9s csak imitt-amott keresnek egy kis h\u0171s\u00fcl\u00e9st valami k\u00f6zeli dagony\u00e1ban vagy forr\u00e1sn\u00e1l, ahov\u00e1 a teheneknek is el kell \u0151ket k\u00eds\u00e9rni\u00f6k. M\u00e1s bik\u00e1k, a kev\u00e9sbb\u00e9 szerencs\u00e9s vet\u00e9lyt\u00e1rsak, ir\u00edgyked\u0151 v\u00e1gyakoz\u00e1ssal felelgetnek a b\u0151g\u00e9sre. Alighogy a tehenek mellett \u00e1ll\u00f3 bika megpillantja vet\u00e9lyt\u00e1rs\u00e1t, d\u00fch\u00f6s f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9ggel fordul vele szembe. Ilyenkor olyan p\u00e1rviadal indul meg, mely gyakran a viaskod\u00f3k egyik\u00e9nek, s\u0151t n\u00e9ha mind a kett\u0151nek is \u00e9let\u00e9be ker\u00fcl. Lehajtott aganccsal b\u0151sz\u00fclten rontanak egym\u00e1snak, \u00e9s csod\u00e1latram\u00e9lt\u00f3 \u00fcgyess\u00e9ggel iparkodnak felv\u00e1ltva t\u00e1madni \u00e9s v\u00e9dekezni. Messzire elhallik az erd\u0151ben az agancsok \u00f6sszecsap\u00e1s\u00e1nak zaja, \u00e9s jaj annak a bik\u00e1nak, amely \u00f6regs\u00e9ge folyt\u00e1n vagy m\u00e1s okb\u00f3l gyeng\u00e9bbnek vagy \u00fcgyetlenebbnek bizonyul. Ellenfele biztosan kihaszn\u00e1lja azt, \u00e9s agancs\u00e1nak hegyes szem\u00e1g\u00e1val megsz\u00farja. Volt m\u00e1r olyan eset is, hogy viaskod\u00e1s k\u00f6zben \u00fagy \u00f6sszekapaszkodott a k\u00e9t agancs, hogy e v\u00e9letlen folyt\u00e1n mind a k\u00e9t bika elpusztult, \u00e9s a k\u00e9t agancsot emberi er\u0151 m\u00e9g azut\u00e1n sem tudta az \u00e1gak megs\u00e9rt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl sz\u00e9tv\u00e1lasztani. A k\u00fczdelem n\u00e9ha \u00f3r\u00e1k hosszat eld\u00f6ntetlen marad. A legy\u0151z\u00f6tt f\u00e9l csak az esetben vonul el, ha teljesen kimer\u00fclt. M\u00edg a k\u00fczdelem tart, n\u00e9ha eg\u00e9szen fiatal bik\u00e1knak is siker\u00fcl r\u00f6vid id\u0151re ama jogoknak birtok\u00e1ba jutni, amelyek\u00e9rt az \u00f6regek olyan makacsul verekednek; mert odalopakodnak a tehenekhez \u00e9s \u00e9lvezik azt, amiben csak h\u00e1rom h\u00e9ttel ut\u00f3bb szokott r\u00e9sz\u00fck lenni, amikor az er\u0151s bik\u00e1k teljesen kimer\u00fclve otthagyj\u00e1k a rigyet\u0151 helyeket. Mag\u00e1hoz a fedez\u00e9shez csak nagyon r\u00f6vid id\u0151re van sz\u00fcks\u00e9ge a bik\u00e1nak.\u201d A bika m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves kor\u00e1ban v\u00e1lik nemz\u0151k\u00e9pess\u00e9. A vemhess\u00e9g 33\u201334 h\u00e9tig tart.<\/span><\/p>\n

\u201eA suta aszerint, hogy rigyet\u00e9s idej\u00e9n kor\u00e1bban vagy k\u00e9s\u0151bben lett fedezve, m\u00e1jus v\u00e9ge fel\u00e9 vagy j\u00faniusban ellik egy, elv\u00e9tve k\u00e9t borj\u00fat. Amikor az ell\u00e9s ideje k\u00f6zeledik, az erd\u0151 legs\u0171r\u0171bb r\u00e9sz\u00e9ben keres mag\u00e1nyt \u00e9s nyugalmat. A borj\u00fa h\u00e1romnapos kor\u00e1ig annyira esetlen, gy\u00e1moltalan, hogy el nem mozdul a hely\u00e9r\u0151l; ilyenkor puszta k\u00e9zzel meg lehet fogni. Ez id\u0151 alatt az anyja csak ritk\u00e1n \u00e9s r\u00f6vid id\u0151re t\u00e1vozik el mell\u0151le, s\u0151t m\u00e9g ha elzavarj\u00e1k is, csak annyira t\u00e1volodik el t\u0151le, amennyire okvetlen sz\u00fcks\u00e9ges, hogy sz\u00ednlelt menek\u00fcl\u00e9s\u00e9vel a kegyelmet, illetve a val\u00f3s\u00e1gos vagy k\u00e9pzelt veszedelmet mag\u00e1ra terelje. De egy hetes kor\u00e1ban m\u00e1r hi\u00e1baval\u00f3 f\u00e1rads\u00e1g lenne a borj\u00fa elfog\u00e1s\u00e1nak k\u00eds\u00e9rlete h\u00e1l\u00f3k seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl. Akkor m\u00e1r minden\u00fcv\u00e9 k\u00f6veti any\u00e1t \u00e9s a magas f\u0171ben r\u00f6gt\u00f6n meglapul, ha anyja megsz\u00f3lal, vagyis ha riaszt\u00f3 hangot hallat, avagy mells\u0151 l\u00e1b\u00e1val hirtelen nagyot dobbant a f\u00f6ld\u00f6n. A teh\u00e9n a k\u00f6vetkez\u0151 rigyet\u00e9s idej\u00e9ig szoptatja a borj\u00e1t, melyet kiskor\u00e1t\u00f3l kezdve kioktat a nekival\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k megkeres\u00e9s\u00e9re, kiv\u00e1logat\u00e1s\u00e1ra.\u201d<\/span><\/p>\n

Dietrich aus dem Winckell ez id\u00e9zett fejteget\u00e9s\u00e9vel szemben megjegyzend\u0151, hogy a rigyet\u00e9s augusztus v\u00e9g\u00e9n, szeptember elej\u00e9n nem az \u00f6reg bik\u00e1k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re indul meg, hanem a folyatni kezd\u0151 tehenek szimatj\u00e1ra \u00e9bredezik a bik\u00e1kban a fajfenntart\u00e1s \u00f6szt\u00f6ne. A bika mindig nemz\u0151k\u00e9pes. Bizony\u00edtja ezt egy-egy teh\u00e9nnek n\u00e9ha el\u0151fordul\u00f3, rendellenes id\u0151ben megindul\u00f3 folyat\u00e1sa, mely a k\u00f6zel\u00e9ben tart\u00f3zkod\u00f3 bik\u00e1kat azonnal rigyet\u00e9sre, b\u0151g\u00e9sre ingerli. A rigyet\u00e9s idej\u00e9nek v\u00e9ge fel\u00e9 pedig az olyan vid\u00e9ken, ahol az ivarar\u00e1ny helyes \u00e9s term\u00e9szetes, teh\u00e1t k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ugyanannyi a bika, mint a teh\u00e9n, ott az er\u0151s bik\u00e1k nem \u201ehagyj\u00e1k ott teljesen kimer\u00fclve a rigyet\u0151 helyeket\u201d, hanem mindv\u00e9gig r\u00e9sen vannak, megkeresik \u00e9s \u0151rzik a folyat\u00f3 teheneket \u00e9s a maguk j\u00f3sz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l bizony nem engedik \u00e1t a teret a fiatal bik\u00e1knak, melyek mindig, teh\u00e1t a b\u0151g\u00e9s idej\u00e9nek Iegv\u00e9g\u00e9ig is csak v\u00e9letlen\u00fcl \u00e9s Iopva \u00e9lvezhetik a fajfenntart\u00e1s \u00f6r\u00f6meit. F\u0151leg N\u00e9metorsz\u00e1gban voltak \u00e9s tal\u00e1n vannak is m\u00e9g olyan vad\u00e1szatilag nem helyesen kezelt ter\u00fcletek, ahol egy-egy csapat bik\u00e1nak 15\u201320 teh\u00e9nb\u0151l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1reme van. Dietrich aus dem Winckell ilyen viszonyok k\u00f6zt figyelhette meg azt, hogy az er\u0151s bika a rigyet\u00e9s idej\u00e9nek v\u00e9ge fel\u00e9 kimer\u00fcl \u00e9s f\u00e9lrevonul, ami Magyarorsz\u00e1gon, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a K\u00e1rp\u00e1tokban \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n term\u00e9szetes viszonyok k\u00f6zt \u00e9s helyes ivarar\u00e1ny mellett nem t\u00f6rt\u00e9nik meg.<\/span><\/p>\n

Amikor a szarvas szop\u00f3sborj\u00fa kor\u00e1t t\u00falhaladta, kezd\u0151dik sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e1ltozatos \u00e9let. Az \u00fcsz\u0151 \u00e9let\u00e9nek harmadik esztendej\u00e9ben m\u00e1r teljesen fejlett, a bikaborj\u00fanak azonban j\u00f3 neh\u00e1ny esztend\u0151t kell meg\u00e9lnie, m\u00edg ker\u00fclet\u00e9ben az egyeduralom \u00f6sszes jogainak birtok\u00e1ba juthat. H\u00e9th\u00f3napos kor\u00e1ban kezd n\u0151ni az els\u0151 agancsa \u00e9s azont\u00fal \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre v\u00e1ltoztatja fejd\u00edsz\u00e9t.<\/span><\/p>\n

A g\u00edmszarvas \u00e9letkora addig, m\u00edg v\u00e9gleges, \u00e1lland\u00f3 fogazata ki nem fejl\u0151d\u00f6tt, csaknem pontosan meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 a fogai alapj\u00e1n. Amikor sz\u00fcletik, csak tejmetsz\u0151fogai vannak meg a borj\u00fanak. Azt\u00e1n n\u00e9gy h\u00e9ten bel\u00fcl n\u0151nek tejz\u00e1pfogai \u00e9s tejszemfogai. A hatodik h\u00f3napban, teh\u00e1t november hav\u00e1ban bujik ki az els\u0151 maradand\u00f3 z\u00e1pfog, vagyis az eg\u00e9sz sorban a negyedik, majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben, m\u00e1jusban az \u00f6t\u00f6dik. A m\u00e1sodik esztend\u0151nek augusztus hav\u00e1ban, vagyis mikor a szarvas 15 h\u00f3napos, v\u00e1ltja bels\u0151 metsz\u0151fog\u00e1t \u00e9s fels\u0151 szemfog\u00e1t, majd szeptemberben \u00e9s okt\u00f3berben a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 metsz\u0151fogat. A harmadik \u00e9vben m\u00e1rcius hav\u00e1ban v\u00e1ltja als\u00f3 szemfog\u00e1t. M\u00e1jusban bujik ki az utols\u00f3 vagyis hatodik z\u00e1pfog, \u00e9s ugyanabban az esztend\u0151ben \u0151sszel k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egyid\u0151ben v\u00e1ltja a tejz\u00e1pfogakat, \u00fagyhogy harmadf\u00e9l\u00e9ves kor\u00e1ban megvan a teljes, k\u00e9sz fogazata. Ezent\u00fal csak a szak\u00e9rt\u0151 k\u00e9pes a szarvas teljes \u00e9letkor\u00e1t a fogak kopotts\u00e1ga alapj\u00e1n hozz\u00e1vet\u0151legesen megbecs\u00fclni.<\/span><\/p>\n

A r\u00f3zsat\u0151 kidudorod\u00e1s\u00e1nak, valamint az els\u0151 agancs fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontja k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s befoly\u00e1sok folyt\u00e1n nagyon v\u00e1ltoz\u00f3. Sch\u00e4ff szerint, akit az agancsfejl\u0151d\u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1n\u00e1l k\u00f6vetni akarunk, e k\u00e9t jelens\u00e9g az \u00e9letkor 7. \u00e9s 14. h\u00f3napja k\u00f6z\u00e9 esik. A fiatal bika els\u0151 agancsa k\u00e9t 20\u201325 cm hossz\u00fa ny\u00e1rs, melynek \u00fagy, mint minden els\u0151 agancsnak, ismertet\u0151 jele a r\u00f3zsa hi\u00e1nya. Ezt az agancsot a bika a harmadik \u00e9v tavasz\u00e1n, \u00e1tlag m\u00e1jus hav\u00e1ban, vagyis amikor k\u00e9t esztend\u0151s, v\u00e1ltja. A k\u00f6vetkez\u0151 agancsnak elm\u00e9let szerint vill\u00e1snak kellene lennie. Az ilyen azonban ritk\u00e1n terem. A m\u00e1sodik agancs rendesen hatos vagy nyolcas, kedvez\u0151tlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt esetleg \u00fajra ny\u00e1rsas. Ennek azonban, ellent\u00e9tben az els\u0151 aganccsal, m\u00e1r r\u00f3zs\u00e1ja is van. Egy\u00e9bk\u00e9nt a fogazat is m\u00e9rvad\u00f3 az \u00e9letkor meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1n\u00e1l.<\/span><\/p>\n

A fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkez\u0151 foka rendszerint a hatos, vagyis a hat\u00e1g\u00fa agancs, amely azonban lehet ak\u00e1r \u00fajra ny\u00e1rsas, vill\u00e1s, nyolcas, s\u0151t kiv\u00e9telesen ak\u00e1r tizes is. Az ilyen fiatal bika hatos agancs\u00e1nak jellegzetess\u00e9ge, hogy a szem\u00e1g magasan \u00e1ll a r\u00f3zsa f\u00f6l\u00f6tt \u00e9s az agancssz\u00e1rral hegyes sz\u00f6get alkot. A szem\u00e1g k\u00e9s\u0151bb \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre lejjebb cs\u00faszik \u00e9s az agancssz\u00e1rral alkotott sz\u00f6g egyre nagyobb lesz. A hatost k\u00f6vet\u0151 k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1gsz\u00e1m a nyolcas. Ez \u00fagy alakul ki a hatosb\u00f3l, hogy vagy a sz\u00e1r fels\u0151 v\u00e9ge \u00e1gazik kett\u00e9, vagy pedig a j\u00e9g\u00e1ga n\u0151 meg. Az agancsfejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkez\u0151 foka, a tizes, \u00fagy alakul, hogy vagy az ut\u00f3bb eml\u00edtett \u201ej\u00e9g\u00e1gas-nyolcas\u201d sz\u00e1r\u00e1nak fels\u0151 v\u00e9ge \u00e1gazik kett\u00e9, ezt nevezz\u00fck \u201ej\u00e9g\u00e1gas-tizes\u201d-nek, avagy pedig az el\u0151bb eml\u00edtett \u201evill\u00e1s-nyolcas\u201d vill\u00e1j\u00e1nak t\u00f6v\u00e9b\u0151l n\u0151 ki \u00faj \u00e1g. Az ily m\u00f3don alakult h\u00e1rom\u00e1g\u00fa \u201ekorona\u201d alapj\u00e1n a tizesnek ezt a form\u00e1j\u00e1t, \u201ekoron\u00e1s-tizes\u201d-nek mondjuk. Vannak term\u00e9szetb\u00fav\u00e1rok, akik a tizesnek el\u0151bbi form\u00e1j\u00e1ban m\u00e9g a messze multb\u00f3l, egy vapitikeresztez\u00e9st\u0151l val\u00f3 lesz\u00e1rmaz\u00e1snak ut\u00f3hat\u00e1s\u00e1t v\u00e9lik l\u00e1tni.<\/span><\/p>\n

A tizenkettesnek azt\u00e1n szem\u00e1ga, j\u00e9g\u00e1ga, k\u00f6z\u00e9p\u00e1ga \u00e9s h\u00e1rom\u00e1g\u00fa koron\u00e1ja van; de akad olyan tizenkettes is, amelynek hi\u00e1nyzik ugyan a j\u00e9g\u00e1ga, de n\u00e9gy\u00e1g\u00fa a koron\u00e1ja. Ezen fel\u00fcl azt\u00e1n bajos lenne az \u00e1gak k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek, gyarapod\u00e1s\u00e1nak valami t\u00f6rv\u00e9ny vagy szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t kimutatni. A magasabb \u00e1gsz\u00e1m\u00fa agancson rendesen a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt n\u00f6vekedik az \u00e1gak sz\u00e1ma. A korona \u00e1gai igen v\u00e1ltozatos m\u00f3don \u00e1gazhatnak sz\u00e9t; k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n kett\u00e9 v\u00e1lhatnak, t\u0151ben sz\u00e9lesedve egym\u00e1sba folyhatnak \u00e9s ily m\u00f3don \u201ekehelyalak\u00fa\u201d koron\u00e1t k\u00e9pezhetnek, melynek sz\u00e9le sok\u00e1g\u00fa lehet. A k\u00f6z\u00e9p\u00e1g t\u00f6bbfel\u00e9 val\u00f3 sz\u00e9t\u00e1gaz\u00e1sa is el\u0151fordul, b\u00e1r ritk\u00e1n \u00e9s m\u00e9g ritk\u00e1bb a j\u00e9g\u00e1g vagy szem\u00e1g kett\u00e9 \u00e1gaz\u00e1sa. Sokf\u00e9le lehet a korona is; az eml\u00edtett k\u00e9t form\u00e1n k\u00edv\u00fcl megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk m\u00e9g \u201elap\u00e1tos\u201d \u00e9s \u201ek\u00e9zalak\u00fa\u201d koron\u00e1kat is. Hogy milyen magas lehet a g\u00edmszarvas agancs\u00e1nak \u00e1gsz\u00e1ma, mutatja a h\u00edres moritzburgi hatvanhatos agancs, melynek visel\u0151j\u00e9t 1696-ban III. Frigyes v\u00e1laszt\u00f3fejedelem F\u00fcrstenwalde mellett ejtett el. Ehhez hasonl\u00f3 t\u00f6bb agancs ugyan nincsen, ellenben a negyven k\u00f6r\u00fcli \u00e1gsz\u00e1m nem t\u00fals\u00e1gos ritkas\u00e1g.<\/span><\/p>\n

Nagyon gyakori a g\u00edmszarvasagancson mutatkoz\u00f3 rendelleness\u00e9g, mely \u00fagy az agancssz\u00e1ron, mint az egyes \u00e1gakon k\u00e9pz\u0151dhetik, s\u0151t t\u00f6bbsz\u00e1r\u00fa agancs is akad; a \u201ebuga\u201d bik\u00e1kat \u00e9s a \u201egyilkos\u201d-okat m\u00e1r megeml\u00edtett\u00fck. A \u201epar\u00f3k\u00e1s\u201d agancs a f\u0151vadn\u00e1l sokkal ritk\u00e1bban fordul el\u0151, mint az \u0151zekn\u00e9l, \u00e9s sohasem \u00e9ri el annak ar\u00e1nylagos nagys\u00e1g\u00e1t.<\/span><\/p>\n

Bizonyos tekintetben felt\u0171n\u0151, hogy minden eg\u00e9szs\u00e9ges bika \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre hasonl\u00f3 alak\u00fa \u00e9s \u00e1ll\u00e1s\u00fa agancsot n\u00f6veszt. Ha az agancs az egyik esztend\u0151ben nagy terpeszt\u00e9s\u0171 vagy sz\u0171k\u00e1ll\u00e1s\u00fa, el\u0151re- vagy h\u00e1trahajl\u00f3, a k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben is hasonl\u00f3 \u00e1ll\u00e1s\u00fa lesz, \u00e9s ha a szem\u00e1g, j\u00e9g\u00e1g vagy ak\u00e1rmelyik m\u00e1sik \u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don hajlik el, ez a saj\u00e1toss\u00e1g a k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben n\u00f6vesztett agancson megism\u00e9tl\u0151dik. Azok a vad\u00e1szok, akiknek sok megfigyel\u00e9sre ny\u00edlik alkalmuk, jogosan \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy az agancsnak egyik-m\u00e1sik saj\u00e1toss\u00e1ga t\u00f6bb nemzed\u00e9ken \u00e1t \u00f6r\u00f6kl\u0151dik, aminek alapj\u00e1n a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett egyes csal\u00e1dokat agancsukr\u00f3l azonnal megismerik. E mellett bizonyos, hogy az \u00e9ghajlati \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si viszonyok; a tart\u00f3zkod\u00e1si hely terjedelme \u00e9s a terepalakulat, valamint a vad\u00e1szat \u00fatj\u00e1n teremtett ivarar\u00e1ny \u00e9s a bika \u00e9letkora l\u00e9nyeges befoly\u00e1ssal van az agancs min\u0151s\u00e9g\u00e9re, er\u0151ss\u00e9g\u00e9re.<\/span><\/p>\n

A szarvasbik\u00e1nak, az eur\u00f3pai vad\u00e1sz legk\u00edv\u00e1natosabb vad\u00e1szzs\u00e1km\u00e1ny\u00e1nak fejd\u00edsze, a szarvasagancs, minden vad\u00e1sz legt\u00f6bbre becs\u00fclt tr\u00f3fe\u00e1ja. Minden vad\u00e1sznak sz\u00edvev\u00e1gya, hogy menn\u00e9l jobb min\u0151s\u00e9g\u0171, menn\u00e9l er\u0151sebb szarvasagancsnak jusson vad\u00e1szat \u00fatj\u00e1n a birtok\u00e1ba. Az a nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, mellyel a vad\u00e1szok a szarvasagancs ir\u00e1nt viseltetnek, eredm\u00e9nyezi, hogy a szarvasagancsnak k\u00fcl\u00f6n irodalma van. Szaklapokban \u00e9s szakk\u00f6nyvekben vitatj\u00e1k a vad\u00e1szok, hogy a szarvas\u00e1llom\u00e1nyt mi m\u00f3don kell gondozni, nevelni \u00e9s az ivarar\u00e1nyt szab\u00e1lyozni, hogy a bik\u00e1nak menn\u00e9l jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 agancsa n\u0151j\u00f6n. Az agancs min\u0151s\u00e9g\u00e9t er\u0151ss\u00e9ge \u2013 vagyis m\u00e9retei, s\u00falya \u00e9s \u00e1gsz\u00e1ma \u2013, \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9ge hat\u00e1rozza meg. A min\u0151s\u00e9g f\u0151kell\u00e9kei azonban a szarvastags\u00e1g \u00e9s a s\u00faly; kev\u00e9sbb\u00e9 fontos szerep jut ennek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9n\u00e9l az \u00e1gak sz\u00e1m\u00e1nak. Sok kiv\u00e1l\u00f3, hasonl\u00f3 er\u0151ss\u00e9g\u0171, de form\u00e1ban nagyon elt\u00e9r\u0151, hasonl\u00f3 s\u00faly\u00fa, de vagy hosszabb, v\u00e9konyabbsz\u00e1r\u00fa, sok\u00e1g\u00fa, nyul\u00e1nk vagy r\u00f6videbb, vastagabbsz\u00e1r\u00fa, kevesebb\u00e1g\u00fa, z\u00f6m\u00f6kebb agancs k\u00f6z\u00f6tt neh\u00e9z lenne a min\u0151s\u00e9g szerinti sorrend meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa csak \u00fagy szemm\u00e9rt\u00e9kre, meghat\u00e1rozott b\u00edr\u00e1lati m\u00f3dszer n\u00e9lk\u00fcl. Ez\u00e9rt a magyar Nemzeti Vad\u00e1szati V\u00e9degylet \u00e1ltal \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre rendezett budapesti agancski\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon a b\u00edr\u00e1l\u00f3bizotts\u00e1g pontoz\u00e1s \u00fatj\u00e1n, b\u00edr\u00e1lati k\u00e9plet alkalmaz\u00e1s\u00e1val helyezi a versenyz\u0151 agancsokat min\u0151s\u00e9gbeli sorrendbe. Ebben a b\u00edr\u00e1lati k\u00e9pletben, melynek szerz\u0151je Nadler Herbert, a Nemzeti Vad\u00e1szati V\u00e9degylet \u00fcgyvezet\u0151 aleln\u00f6ke, az agancs k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9reteinek, s\u00faly\u00e1nak \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek adatai fontoss\u00e1guknak megfelel\u0151 ar\u00e1nyban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek. \u00edme a k\u00e9plet:<\/span><\/p>\n

m\u00e9retek (cm-ek sz\u00e1ma):<\/span>
\na k\u00e9t sz\u00e1r hossz\u00e1nak \u00e1tlaga: 2<\/span>
\na k\u00e9t szem\u00e1g hossz\u00e1nak \u00e1tlaga: 4<\/span>
\na k\u00e9t r\u00f3zsa k\u00f6rm\u00e9ret\u00e9nek \u00e1tlaga<\/span>
\na jobbsz\u00e1r k\u00f6rm\u00e9rete a szem\u00e1g \u00e9s k\u00f6z\u00e9p\u00e1g k\u00f6zt<\/span>
\n[ Tekintet n\u00e9lk\u00fcl a j\u00e9g\u00e1g elhelyezked\u00e9s\u00e9re, a legv\u00e9konyabb helyen m\u00e9rve.]<\/span>
\na balsz\u00e1r k\u00f6rm\u00e9rete a szem\u00e1g \u00e9s k\u00f6z\u00e9p\u00e1g k\u00f6zt<\/span>
\n[Tekintet n\u00e9lk\u00fcl a j\u00e9g\u00e1g elhelyezked\u00e9s\u00e9re, a legv\u00e9konyabb helyen m\u00e9rve.]<\/span>
\na jobbsz\u00e1r k\u00f6rm\u00e9rete a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g \u00e9s korona k\u00f6zt<\/span>
\n[A legv\u00e9konyabb helyen m\u00e9rve.]<\/span>
\na balsz\u00e1r k\u00f6rm\u00e9rete a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g \u00e9s korona k\u00f6zt)<\/span>
\n[A legv\u00e9konyabb helyen m\u00e9rve.]<\/span>
\ns\u00faly (kg-ok sz\u00e1ma):<\/span>
\naz agancs kis kopony\u00e1val m\u00e9rt s\u00falya X 2<\/span>
\n\u00e1gak:<\/span>
\naz \u00e1gak t\u00e9nyleges sz\u00e1ma<\/span>
\nsz\u00e9ps\u00e9g (kalkulusok, 0-t\u00f3l 10-ig):<\/span>
\nsz\u00edn:<\/span>
\nfak\u00f3, s\u00e1rga vagy mesters\u00e9gesen sz\u00ednezett = 0<\/span>
\n\u00e1tlagos barna = 1<\/span>
\ns\u00f6t\u00e9t, fekete = 2<\/span>
\ngy\u00f6ngy\u00f6z\u00e9s:<\/span>
\ns\u00edma = 0<\/span>
\ngyeng\u00e9n gy\u00f6ngy\u00f6z\u00f6tt = 1<\/span>
\nj\u00f3l gy\u00f6ngy\u00f6z\u00f6tt = 2<\/span>
\na sz\u00e1rak elhajl\u00e1sa [A k\u00e9t sz\u00e1r k\u00f6z\u00f6tti legnagyobb bels\u0151 m\u00e9ret viszonya a k\u00e9t sz\u00e1r hossz\u00e1nak \u00e1tlag\u00e1hoz.]:<\/span>
\na sz\u00e1rak \u00e1tl. hossz\u00e1nak bez. 60%-\u00e1ig = 0<\/span>
\na sz\u00e1rak \u00e1tlagos hossz\u00e1nak 60%-\u00e1n fel\u00fcl bez. 70%-\u00e1ig = 1<\/span>
\na sz\u00e1rak \u00e1tlagos hossz\u00e1nak 70%-\u00e1n fel\u00fcl bez. 80%-\u00e1ig = 2<\/span>
\na sz\u00e1rak \u00e1tlagos hossz\u00e1nak 80%-\u00e1n fel\u00fcl = 3<\/span>
\nkorona:<\/span>
\nkorona hi\u00e1nya = 0<\/span>
\ngyenge, hi\u00e1nyos koronak\u00e9pz\u0151d\u00e9s =1<\/span>
\nj\u00f3 korona hossz\u00fa \u00e1gakkal = 2<\/span>
\n\u00e1gv\u00e9gek:<\/span>
\ntomp\u00e1k vagy s\u00f6t\u00e9tsz\u00edn\u0171ek = 0<\/span>
\nfeh\u00e9rre csiszoltak =1<\/span>
\nE sz\u00e1mok \u00f6sszead\u00e1sa ut\u00e1n esetleg levonand\u00f3, ha a sz\u00e9ps\u00e9g rov\u00e1s\u00e1ra megy (kalkulusok, 1-t\u0151l 3-ig):<\/span>
\na szimmetria b\u00e1nt\u00f3 hi\u00e1nya<\/span>
\ncs\u00fanya deform\u00e1ci\u00f3k<\/span>
\na sz\u00e1rak ar\u00e1nytalan nagy vagy ar\u00e1nytalan kis elhajl\u00e1sa, vagy esetleges m\u00e1shib\u00e1k miatt<\/span><\/p>\n

Az ennek a k\u00e9pletnek alapj\u00e1n kisz\u00e1m\u00edtott pontozati v\u00e9g\u00f6sszeg sz\u00e1ma fejezi ki az agancs min\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s 200-as sz\u00e1m az a hat\u00e1r, amelyn\u00e9l az agancs a legkiv\u00e1l\u00f3bbak sor\u00e1ba l\u00e9p. A 200 pontos min\u0151s\u00edt\u00e9st el\u00e9rt agancsot a Nemzeti Vad\u00e1szati V\u00e9degylet arany\u00e9remmel t\u0171nteti ki. Csaknem \u00e9vente terem haz\u00e1nkban neh\u00e1ny ilyen hatalmas agancs.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6zelmult id\u0151ben zs\u00e1km\u00e1nyolt leger\u0151sebb agancsok k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 a nagyb\u00e1nyai vit\u00e9z Horthy Mikl\u00f3s, Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nyz\u00f3ja \u00e1ltal G\u00f6d\u00f6ll\u0151n 1928 \u0151sz\u00e9n elejtett bik\u00e1nak p\u00e1ratlan tizenhatos agancsa amelynek m\u00e9retei, illetve b\u00edr\u00e1lati adatai a k\u00f6vetkez\u0151k: sz\u00e1rak hossza 97.50, szem\u00e1gak hossza 37, r\u00f3zs\u00e1k k\u00f6rm\u00e9rete 27.75, a jobbsz\u00e1r k\u00f6rm\u00e9rete a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g alatt 19, a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt 18.50, a balsz\u00e1r k\u00f6rm\u00e9rete a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g alatt 19.95, a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt 21 cm, agancss\u00faly 8.680 kg, \u00e1gak sz\u00e1ma 15, sz\u00e9ps\u00e9gi kalkulus 8; pontozati v\u00e9g\u00f6sszege 200:35.<\/span><\/p>\n

A m\u00falt \u00e9vtizedb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 leger\u0151sebb magyar szarvasagancsok k\u00f6z\u00fcl a legszebbek egyike az a rendk\u00edv\u00fcl ar\u00e1nyosan fejlett p\u00e1ratlan tizenhatos melynek visel\u0151j\u00e9t Nadler Herbert ejtette el M\u00e1ramaros megy\u00e9ben, a kir\u00e1lymez\u0151i kincst\u00e1ri erd\u0151gondnoks\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n 1918 szeptember hav\u00e1ban. Ennek m\u00e9retei, illetve b\u00edr\u00e1lati adatai a k\u00f6vetkez\u0151k: sz\u00e1rak hossza 107, szem\u00e1gak hossza 34, r\u00f3zs\u00e1k k\u00f6rm\u00e9rete 25:25, a jobbsz\u00e1ra k\u00f6rm\u00e9rete a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g alatt 18.50, a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt 17.50, a balsz\u00e1r k\u00f6rm\u00e9rete a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g alatt 18, a k\u00f6z\u00e9p\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt 18 cm, agancss\u00faly 9 kg, \u00e1gak sz\u00e1ma 15, sz\u00e9ps\u00e9gi kalkulus 9; pontozati v\u00e9g\u00f6sszege 201.25.<\/span><\/p>\n

\n

A g\u00edmszarvasnak ellens\u00e9ge a farkas, a hi\u00faz \u00e9s a rozsom\u00e1k, elv\u00e9tve a medve is. A farkast \u00e9s hi\u00fazt mondhatjuk azonban a legveszedelmesebb ellens\u00e9g\u00e9nek. Az el\u0151bbi falk\u00e1kba ver\u0151dve \u00fcld\u00f6zi a magas h\u00f3ban \u00e9s addig hajszolja, m\u00edg kimer\u00fcl; az ut\u00f3bbi fel\u00fclr\u0151l ugrik a nyak\u00e1ra, amikor mit sem sejtve vonul el alatta. Legnagyobb ellens\u00e9ge azonban minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00fagy a m\u00faltban, mint a jelenben az ember, b\u00e1r manaps\u00e1g m\u00e1r nem \u00fcld\u00f6zi \u00e9s puszt\u00edtja olyan sz\u00f6rny\u0171 m\u00f3don, mint valamikor r\u00e9gen. A g\u00edmszarvas vad\u00e1sz\u00e1s\u00e1nak m\u00f3djait \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit e hely\u00fctt nem t\u00e1rgyalhatjuk, mert ennek r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa t\u00fals\u00e1gosan terjedelmes lenne.<\/span><\/p>\n

A g\u00edmszarvast is nagyon k\u00ednozza neh\u00e1ny b\u00f6g\u00f6lyf\u00e9le l\u00e9gy. Ezek pet\u00e9iket a vad test\u00e9re rakj\u00e1k, s a pondr\u00f3k a szeg\u00e9ny \u00e1llatnak csaknem eg\u00e9sz b\u0151r\u00e9t \u00f6ssze-vissza lyukasztj\u00e1k. Egy tet\u0171f\u00e9le, mely sz\u0151r\u00f6zet\u00e9ben f\u00e9szkel \u00e9s sokf\u00e9le l\u00e9gy, bag\u00f3cs, sz\u00fanyog \u00e9s kullancs is gy\u00f6tri. Hogy ezekt\u0151l a gy\u0171l\u00f6letes, tolakod\u00f3 rovarokt\u00f3l megszabaduljon, gyakran \u00f3r\u00e1k hosszat hever a dagony\u00e1ban, a s\u00e1ros pocsoly\u00e1ban. Ezenk\u00edv\u00fcl n\u00e9mely betegs\u00e9g is b\u00e1ntja a szarvast, melynek soraiban a j\u00e1rv\u00e1nyos l\u00e9pfene, a m\u00e1jm\u00e9tely, a v\u00e9rhas, a fogsz\u00fa \u00e9s az aszk\u00f3r n\u00e9ha nagy puszt\u00edt\u00e1st visz v\u00e9gbe; rossz esztend\u0151kben is sok szarvas hull el.<\/span><\/p>\n

A f\u0151vad, sajnos, sok k\u00e1rt okoz els\u0151sorban a mez\u0151gazdas\u00e1gban \u00e9s, ahol a vad\u00e1szgazdas\u00e1got nem szakszer\u0171en kezelik, az erd\u0151ben is. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag ez okb\u00f3l irtott\u00e1k ki N\u00e9metorsz\u00e1g t\u00f6bb vid\u00e9k\u00e9n. Haz\u00e1nknak azonban sok olyan vid\u00e9ke van, ahol nagykiterjed\u00e9s\u0171 mag\u00e1nuradalmi \u00e9s kincst\u00e1ri erd\u0151ter\u00fcleteken, b\u00e1rmi k\u00e1ros k\u00f6vetkezm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl teny\u00e9szik, s\u0151t a birtokosnak nagy hasznot hajt. Mert eltekintve h\u00fas\u00e1nak, b\u0151r\u00e9nek, agancs\u00e1nak anyagi, \u00e9s vad\u00e1szat\u00e1nak nagy etikai \u00e9rt\u00e9k\u00e9t\u0151l, vad\u00e1szat\u00e1nak \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6zgazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9ge is igen nagy; sok embernek nyujt foglalkoz\u00e1st \u00e9s kenyeret. Nagy k\u00e1r lenne, ha a magyar erd\u0151knek ez a legnemesebb, legpomp\u00e1sabb lak\u00f3ja kipusztulna. Ennek, szerencs\u00e9re \u00fatj\u00e1t \u00e1llja a magyar vad\u00e1szok g\u00e1rd\u00e1ja, mely \u00f3vja, gondozza, s\u0151t a teny\u00e9szt\u00e9s szakszer\u0171 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val min\u0151s\u00e9g\u00e9t emeli, jav\u00edtja. A szarvas okozta k\u00e1rok ellen az \u00e1llom\u00e1ny okszer\u0171 apaszt\u00e1s\u00e1val lehet \u00e9s kell v\u00e9dekezni, de teljes kiirt\u00e1s\u00e1t csak az a szobatud\u00f3s k\u00edv\u00e1nhatja, aki a term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9gek \u00e9s kincsek, valamint az \u00e1llatvil\u00e1g ir\u00e1nt \u00e9rz\u00e9ketlen \u00e9s a szak\u00e9rtelem h\u00edj\u00e1n van. Nem igazi erd\u0151 az olyan erd\u0151, melynek talaj\u00e1ba itt-ott bele nem v\u00e9s\u0151dik egy-egy er\u0151s szarvasbika nyoma.<\/span><\/p>\n

Hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sokhoz g\u00f6rd\u00fclj lejjebb!<\/span><\/p>\n

Feliratkozt\u00e1l m\u00e1r h\u00edrlev\u00e9lre? Pr\u00f3b\u00e1ld ki!

\n

<\/p>

    <\/ul><\/div>\n
    \n
    \n\n\n\n\n\n\n\n<\/div>\n

    \n\n<\/p>\n

    N\u00e9v*
    \n<\/span><\/p>\n

    Email c\u00edm*
    \n <\/span> <\/p>\n

    <\/p>\n