{"id":18692,"date":"2020-08-11T14:57:18","date_gmt":"2020-08-11T12:57:18","guid":{"rendered":"https:\/\/centauriweb.hu\/?page_id=18692"},"modified":"2020-08-11T21:10:58","modified_gmt":"2020-08-11T19:10:58","slug":"miert-nem-igaz-hogy-felesleges-a-lexikalis-tudas-1","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/centauriweb.hu\/archiv\/fb-rovat\/tabook\/miert-nem-igaz-hogy-felesleges-a-lexikalis-tudas-1\/","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt nem igaz, hogy felesleges a lexik\u00e1lis tud\u00e1s? (1.)"},"content":{"rendered":"
\"TABUK<\/a>

Gif: Centauri<\/p><\/div>\n

Mi\u00e9rt nem igaz, hogy felesleges a lexik\u00e1lis tud\u00e1s?<\/span><\/p>\n

\"\"<\/a>2020.08.09.<\/span> Ezt persze ebben a form\u00e1ban nem is \u00e1ll\u00edtja senki, ugyanakkor j\u00f3 ideje egyre d\u00fch\u00f6dtebb t\u00e1mad\u00e1sokat kap a \u201eporoszos\u201d nevel\u00e9s, gyakran arra kihegyezve, hogy a gyerekek fej\u00e9be t\u00fal sok lexik\u00e1lis tud\u00e1st igyekszik begy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lni; ahelyett, hogy p\u00e9ld\u00e1ul megtan\u00edtan\u00e1k \u0151ket az internet helyes haszn\u00e1lat\u00e1ra. Visszat\u00e9r\u0151 mond\u00e1s: <\/span><\/p>\n

ott a Google, \u00edgy felesleges mindent bebifl\u00e1zni.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Olyan t\u00e9ved\u00e9s ez, ami hamar komoly k\u00e1rokat okozhat, s nem az\u00e9rt, mert v\u00e9g\u00fcl val\u00f3ban felsz\u00e1moljuk a poroszos iskolarendszer utols\u00f3 maradv\u00e1nyait is, hanem mert az internet \u2013 szemben a kezdeti rem\u00e9nyekkel \u2013 v\u00e9g\u00fcl teljesen ki\u00fcr\u00edti a tudatunkat. Ahelyett, hogy gyarap\u00edtan\u00e1. Ha az oktat\u00e1sban val\u00f3ban drasztikusan cs\u00f6kken a t\u00e9nyanyag \u2013 amint ebbe az ir\u00e1nyba tart az eg\u00e9sz vil\u00e1g \u2013, csak l\u00e1tsz\u00f3lag alkalmazkodik egy \u00faj helyzethez, csak l\u00e1tsz\u00f3lag szabad\u00edt fel. Val\u00f3j\u00e1ban ink\u00e1bb szolgaian k\u00f6vet egy olyan folyamatot, melyben k\u00f3dolva van szellemi le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00fcnk \u00e9s szolgas\u00e1gunk is, \u00e9s gener\u00e1ci\u00f3kat szolg\u00e1ltat ki a keres\u0151motorok \u00e9s logaritmusok k\u00e9nye-kedv\u00e9nek.<\/span><\/p>\n

\"EMBERI<\/a>

Forr\u00e1s<\/a><\/p><\/div>\n

Mindez hom\u00e1lyos lehet, ez\u00e9rt nyergelj\u00fcnk \u00e1t a konkr\u00e9tumokra!<\/span><\/p>\n

Szeretn\u00e9m sz\u00e1mokkal, sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokkal igazolni a t\u00e9nyanyag fontoss\u00e1g\u00e1t.<\/span><\/strong><\/p>\n

Mindenekel\u0151tt v\u00e1lasszunk sz\u00e9t k\u00e9t dolgot. A c\u00e9lt \u00e9s a m\u00f3dszert. Itt ugyanis a mozgat\u00f3rug\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban az, hogy nem egyszer\u0171en t\u00fal sokat akarunk megtan\u00edtani a gyerekeinknek, hanem tessz\u00fck ezt er\u0151szakkal, alacsony hat\u00e1sfokon, ny\u00f6gve-nyelve, oly m\u00f3don, hogy az gyakran tan\u00e1rnak \u00e9s nebul\u00f3nak egyar\u00e1nt mer\u0151 k\u00edn. Sokan \u2013 ma m\u00e1r tal\u00e1n a t\u00f6bbs\u00e9g \u2013 ebb\u0151l a k\u00ednkeservb\u0151l vezeti le, szerintem t\u00e9vesen, hogy a mennyis\u00e9ggel van a gond. Term\u00e9szetesen lehet vitatkozni err\u0151l is, a t\u00e9nyanyag \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l m\u00e9g ink\u00e1bb, de ha ezzel kezd\u00fcnk, ford\u00edtva nyergelj\u00fck a lovat, h\u00e1tra n\u00e9z a kengyel, \u00e9s a far\u00e1n van a zabla.<\/span><\/p>\n

Rossz m\u00f3dszer, rossz tan\u00e1r eset\u00e9ben nem jelenthetj\u00fck ki, hogy sz\u00e1z egys\u00e9gnyi tananyag t\u00fal sok volt a tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Sokkal ink\u00e1bb kijelenthetj\u00fck, hogy a m\u00f3dszer vagy a tan\u00e1r volt kev\u00e9s a feladathoz. \u00c9p esz\u0171 ember nem igaz\u00edtja a tananyagot a tan\u00e1r vagy egy iskolarendszer k\u00e9pess\u00e9geihez.<\/span><\/p>\n

Igaz\u00edtjuk-e a h\u00e1zunkat egy k\u0151m\u0171ves k\u00e9pess\u00e9geihez? Igaz\u00edtjuk-e a biztons\u00e1gunkat egy buszsof\u0151r kvalit\u00e1saihoz? Igaz\u00edtjuk-e az \u00e9let\u00f6szt\u00f6n\u00fcnket egy orvos hivat\u00e1studat\u00e1hoz? Nem.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

A h\u00e1zhoz keres\u00fcnk k\u0151m\u0171vest, \u00e9s nem ford\u00edtva. A buszhoz keres\u00fcnk sof\u0151rt, \u00e9s nem ford\u00edtva. Nem \u00e9p\u00edt\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9tszer akkora \u00e9s h\u00e1romszor nehezebb buszokat csak az\u00e9rt, hogy abban rossz sof\u0151r eset\u00e9n is t\u00fal\u00e9lhess\u00fck m\u00edg \u00e1tmegy\u00fcnk Pestr\u0151l Bud\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

Az oktat\u00e1ssal ugyan\u00edgy kell elj\u00e1rnunk. \u00c9vsz\u00e1zados tapasztalat, hogy t\u00e9nyanyagra sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van. Az is \u00e9vsz\u00e1zados tapasztalat, hogy egyes iskol\u00e1kban, egyes tan\u00e1rokn\u00e1l valahogy a sok, s\u0151t \u201ea t\u00f6bb\u201d is k\u00f6nnyen megy.<\/strong> \u00c1ll\u00edtom, hogy megfelel\u0151 m\u00f3dszertannal \u00e9s megfelel\u0151 tan\u00e1rral \u2013 mivel a gyerekek alapterm\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva k\u00edv\u00e1ncsiak \u00e9s nyitottak is \u2013 hajmereszt\u0151 tud\u00e1smennyis\u00e9g befogad\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pesek, ak\u00e1r \u201eklasszikus \u00e9rtelemben\u201d vett tanul\u00e1s, bifl\u00e1z\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is.<\/span><\/p>\n

Ma az a helyzet a legt\u00f6bb tanteremben, hogy a di\u00e1kok olyan \u00f3r\u00e1kon kornyadoznak, ahol felesleges ott \u00fclni\u00fck,<\/span><\/p><\/blockquote>\n

ugyanis haza\u00e9rve null\u00e1r\u00f3l kezdhetik ugyanannak a leck\u00e9nek a tanul\u00e1s\u00e1t, amit egyszer m\u00e1r meghallgattak. Egy j\u00f3 tan\u00f3ra ut\u00e1n viszont a di\u00e1k nem egyszer\u0171en \u00fagy l\u00e9p ki, hogy pontosan eml\u00e9kszik arra, mit hallott, de nem ritk\u00e1n m\u00e9g lelkesedik is. Lehet, ez sci-fi sokaknak, de egy ilyen \u00f3ra ut\u00e1n a di\u00e1k legsz\u00edvesebben be\u00fclne a k\u00f6vetkez\u0151re is.<\/span><\/p>\n

\"\u00edr\u00f3<\/a>Nem vagyok idealista, tiszt\u00e1ban vagyok azzal, hogy ez er\u0151sen tan\u00e1rf\u00fcgg\u0151, \u00e9s a tan\u00e1rnak ebben az esetben nem egyszer\u0171en felk\u00e9sz\u00fcltnek kell lennie, hanem val\u00f3ban elhivatottnak, s\u0151t karizmatikusnak<\/strong>.<\/span><\/p>\n

De ez egy l\u00e9tez\u0151 \u2013 \u00e1m kevesek \u00e1ltal meg\u00e9lt \u2013 tapasztalat.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Akik ilyen tan\u00e1r keze al\u00e1 ker\u00fclnek \u2013 h\u00e1t m\u00e9g ha olyan iskol\u00e1ba, ahol az ilyen tan\u00e1r nem ritkas\u00e1g! \u2013, kiv\u00e1lts\u00e1gosnak tekinthet\u0151k. Ez nem vit\u00e1s. De ne tegy\u00fcnk \u00fagy, mintha ez nem l\u00e9tezne. Mert egyed\u00fcl ez a m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d az, amib\u0151l k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonhatunk le arra vonatkoz\u00f3an, mennyit k\u00e9pes befogadni egy di\u00e1k. Ha az ilyen eseteket vizsg\u00e1ljuk, hamar r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk: ak\u00e1r ann\u00e1l is t\u00f6bbet, mint amit soknak tartunk mostan\u00e1ban.<\/span><\/p>\n

Persze m\u00e9g mindig nyitva marad a k\u00e9rd\u00e9s: minek?<\/span><\/p><\/blockquote>\n

\"a<\/a>

A gyerekek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben olyan tud\u00e1sv\u00e1gy lobog, amir\u0151l a feln\u0151ttek t\u00e1rsadalma m\u00e1r \u00e1lmodni se mer (Fot\u00f3: Centauri)<\/p><\/div>\n

A m\u00e1r id\u00e9zett v\u00e9leked\u00e9sen t\u00fal \u2013 miszerint ott az internet \u2013, hallani fogjuk azt is, hogy a t\u00e9nyanyag cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel felszabadul tem\u00e9rdek hasznos kapacit\u00e1s, amit azt\u00e1n a di\u00e1k igaz\u00e1n kreat\u00edv dolgokba fektethet be. Ez a \u201elusta di\u00e1k\u201d hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztet, amikor azt mondja: Ha most nem kellene egyenleteket megoldani, verset tanulhatna. Ha most nem kellene verset tanulni, akkor tanulhatna v\u00e9gre fizik\u00e1t. De b\u00e1rmi al\u00f3l adunk felment\u00e9st, a v\u00e9ge az lesz: nem tanul meg semmit.<\/span><\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban az esetek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9ben nem a di\u00e1k lusta, hanem az iskolarendszer, a tan\u00e1r, \u00e9s a sz\u00fcl\u0151. \u0150k nem teszik bele azt az energi\u00e1t, ami a di\u00e1k inspir\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz kellene.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Mi\u00e9rt olt\u00e1ri hazugs\u00e1g a felszabadul\u00f3 kapacit\u00e1sokra hivatkozni?<\/strong> Tudjuk, hogy j\u00f3 esetben sem haszn\u00e1ljuk agyi kapacit\u00e1sunk 5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t. Ennek nyilv\u00e1n oka is van, de az\u00e9rt jogos a k\u00e9rd\u00e9s, mi\u00e9rt ne haszn\u00e1lhatn\u00e1nk p\u00e1r sz\u00e1zal\u00e9kkal t\u00f6bbet? \u2013 \u00e9s akkor nem a tud\u00e1sanyag rov\u00e1s\u00e1ra kellene kicsiholni magunkb\u00f3l n\u00e9mi kreativit\u00e1st. Ami enn\u00e9l is s\u00falyosabb \u2013 de m\u00e9g messze nem a legs\u00falyosabb k\u00f6vetkezm\u00e9ny \u2013, hogy a t\u00e9nyanyag zsugorod\u00e1sa g\u00e1tolja a kreativit\u00e1st is. Err\u0151l azonban sosem hallani.<\/span><\/p>\n

\"emberi<\/a>A kreativit\u00e1s alapj\u00e1ul az asszoci\u00e1ci\u00f3sb\u00e1zisunk szolg\u00e1l, mely igen sokf\u00e9le \u00e9p\u00edt\u0151elemb\u0151l sz\u00f6v\u0151dik \u00f6ssze,<\/span><\/span><\/p><\/blockquote>\n

eml\u00e9kekt\u0151l, em\u00f3cion\u00e1lis behat\u00e1sokt\u00f3l kezdve az \u00e1lmokon \u00e1t ezer dolog sz\u00f6vi, bonyol\u00edtja, n\u00f6veszti, \u00e9s keleszti, de ebben a csomagban d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa a t\u00e9nyanyag. Min\u00e9l t\u00f6bb elem t\u00e1rol\u00f3dik az agyban, az ann\u00e1l bonyolultabb h\u00e1l\u00f3zatot k\u00e9pes \u00e9p\u00edteni. A kreativit\u00e1s l\u00e9nyege \u00e9ppen az, hogy egy impulzus hat\u00e1s\u00e1ra az agy nem egy, hanem t\u00f6bb lehets\u00e9ges v\u00e1laszt gy\u00e1rt.<\/span><\/p>\n

\n

A v\u00e1laszok sz\u00e1ma abszol\u00fat m\u00e9rt\u00e9kben att\u00f3l f\u00fcgg, hogy az \u00faj inger h\u00e1ny m\u00e1sik, kor\u00e1bban r\u00f6gz\u00edtett adattal, \u00e9lm\u00e9nnyel, eml\u00e9kkel kapcsolhat\u00f3 \u00f6ssze.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Tudjuk, persze az \u00fagynevezett alapokat mindenki tan\u00edtan\u00e1, de a l\u00e9nyeg abban van, hogy min\u00e9l t\u00f6bb az agyban rakt\u00e1rozott elem, ann\u00e1l magasabb szintr\u0151l rajtol el az elme. A t\u00e1rolt elemek sz\u00e1ma nem egyenletesen, hanem exponenci\u00e1lisan n\u00f6veli a kombin\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, s v\u00e9g\u00fcl \u2013 ha m\u00e1r nagyon sok inf\u00f3t t\u00e1rol az agy \u2013 gyakorlatilag v\u00e9gtelennek tekinthetj\u00fck a kapcsol\u00f3d\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geket. Ez a kreativit\u00e1s!<\/span><\/p>\n

M\u00e1ig sokan sz\u00e1molnak be arr\u00f3l, hogy a \u201elegjobb gondolatai\u201d a zuhany alatt vagy f\u0151z\u00e9s k\u00f6zben t\u00e1madnak.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

\"\"<\/a>\u00cdgy van. \u00c9s nem az internet b\u00f6ng\u00e9sz\u00e9se k\u00f6zben. Kreat\u00edv \u00f6tletek, \u00fajszer\u0171, a megvil\u00e1gosod\u00e1s erej\u00e9vel hat\u00f3 gondolatok ilyen koncentr\u00e1lt, k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sokt\u00f3l n\u00e9mik\u00e9pp szepar\u00e1lt \u00e1llapotokban, n\u00e9ha p\u00e9ld\u00e1ul f\u00e9l\u00e1lomban t\u00e1madnak. De t\u00e1madn\u00e1nak-e, ha kevesebb inf\u00f3 volna az agyban? T\u00e1madna-e ennyi, \u00e9s ilyen gyakran? Nyilv\u00e1n nem.<\/span><\/p>\n

Az oktat\u00e1ssal kapcsolatos vit\u00e1k gyakran t\u0171nnek hitvit\u00e1knak<\/strong>, holott ez v\u00e9gs\u0151 soron, vagy els\u0151sorban kombinatorikai k\u00e9rd\u00e9s. Trivi\u00e1lis arra hivatkozni, hogy az agyunk sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, de most \u00e9rdemes erre hivatkozni megint, hisz \u00e9pp ez a trivi\u00e1lis felismer\u00e9s vezethet el a t\u00e9nyanyag fontoss\u00e1g\u00e1nak felismer\u00e9s\u00e9hez. Annak bel\u00e1t\u00e1shoz, hogy ennek kis m\u00e9rv\u0171 cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel AR\u00c1NYTALANUL<\/strong> sok lehet\u0151s\u00e9get vesz\u00fcnk el a j\u00f6v\u0151 gener\u00e1ci\u00f3it\u00f3l.<\/span><\/p>\n

Hogy ne legyen ez nagyon lila, n\u00e9zz\u00fck meg ezt sz\u00e1mokban is.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

K\u00e9tf\u00e9le matematikai modellt is anal\u00f3gi\u00e1nak tekinthet\u00fcnk. Mivel asszoci\u00e1ci\u00f3s-h\u00e1l\u00f3zatr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, r\u00f6gt\u00f6n esz\u00fcnkbe jut, hogyan k\u00f6t\u00fcnk \u00f6ssze pontokat egym\u00e1ssal. N\u00e9zz\u00fck meg, hogyan alakul ez a folyamat a geometri\u00e1ban az elemek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel, amikor az a feladat, hogy a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 pontok mindegyik\u00e9t \u00f6sszek\u00f6ss\u00fck a t\u00f6bbivel<\/strong>. Ennek egyszer\u0171 k\u00e9plete:<\/span><\/p>\n

n (n-1):2<\/span><\/strong><\/p>\n

Ahol n<\/em> az elemek sz\u00e1ma. Sajnos nem tal\u00e1ltam k\u00e9sz grafikont, mely ezt \u00e1br\u00e1zoln\u00e1, ez\u00e9rt v\u00e9gigsz\u00e1moltam \u2013 rem\u00e9lem helyesen \u2013 az n = 1 \u00e9s az n = 100 tartom\u00e1nyban. Amikor azt n\u00e9zz\u00fck meg, hogyan fest ez egy grafikonon, voltak\u00e9pp az elme lehet\u0151s\u00e9geinek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t l\u00e1tjuk az elemsz\u00e1m n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

\"kapcsol\u00f3d\u00e1sok<\/a> \u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n

J\u00f3l l\u00e1tszik, hogy az elemek sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel nem egyenes ar\u00e1nyban n\u0151 a kapcsol\u00f3d\u00e1sok sz\u00e1ma, hanem exponenci\u00e1lisan<\/strong>. Ugyanakkor ez a g\u00f6rbe azt is sugallja, hogy val\u00f3ban kem\u00e9ny munka annyi t\u00e9nyanyagot felhalmozni, ahol ez a g\u00f6rbe m\u00e1r val\u00f3ban magasan j\u00e1r. Ugyanakkor k\u00e9t dolgot figyelembe kell venn\u00fcnk. M\u00e9g ha els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre nem is annyira progressz\u00edv ez a n\u00f6veked\u00e9s, m\u00e1r ebben a nagyon leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 p\u00e9ld\u00e1ban is elmondhat\u00f3:<\/span><\/p>\n

egy id\u0151 ut\u00e1n radik\u00e1lisan m\u00e1st jelent egyetlen egy \u00faj elem megjelen\u00e9se.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Ha 1000 inf\u00f3t t\u00e1rolunk az agyban, majd azt megn\u00f6velj\u00fck eggyel, a lehet\u0151s\u00e9gek t\u00f6bblete 500.500-el n\u0151. De ha m\u00e1r 10.000 inf\u00f3t t\u00e1roltunk el, \u00e9s megint csak egyetlen egy \u00faj inf\u00f3t fogadunk be, a kapcsol\u00f3d\u00e1sok sz\u00e1ma 50.005.000-el n\u0151.<\/span><\/p>\n

K\u00f6nny\u0171 bel\u00e1tni, hogy nagyon nem mindegy, hogy egyetlen \u00faj inf\u00f3 durv\u00e1n f\u00e9lmilli\u00f3val, vagy durv\u00e1n 50 milli\u00f3val n\u00f6veli az elme lehet\u0151s\u00e9geit.<\/span><\/p>\n

\"az<\/a>Az elme \u00e9s az asszoci\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zat azonban enn\u00e9l j\u00f3val bonyolultabb.<\/span><\/span><\/p><\/blockquote>\n

Igaz, b\u00e1rmit b\u00e1rmivel \u00f6sszek\u00f6tni nem mindig indokolt, s nem mindig lehet, ugyanakkor az elme olyan \u00fatvonalakat \u00e9p\u00edt, melyek t\u00f6bb pontot is \u00e9rinthetnek. \u00c9rinthetnek h\u00e1rmat, t\u00edzet, sz\u00e1zat is. Ennek modellez\u00e9se m\u00e1r j\u00f3val bonyolultabb, kombinatorikai feladat, melynek r\u00e9szletez\u00e9s\u00e9be ne is menj\u00fcnk bele. Ennek modellez\u00e9s\u00e9re egy szubfaktori\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00e1st hozok p\u00e9ld\u00e1nak, amit megint csak \u00e1br\u00e1zoltam grafikonon. \u00cdgy m\u00e9g ink\u00e1bb megd\u00f6bbent\u0151 l\u00e1tv\u00e1ny t\u00e1rul el\u00e9nk.<\/span><\/p>\n

Itt voltak\u00e9pp az emberi elme, az asszoci\u00e1ci\u00f3s b\u00e1zis lehet\u0151s\u00e9geinek b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t l\u00e1tjuk magunk el\u0151tt! N\u00e9zz\u00fck, hogyan alakul ez, ha mind\u00f6ssze 5 elemet kombin\u00e1lhatunk!<\/span><\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \"\"<\/a><\/span><\/p>\n

L\u00e1thatjuk, hogy hamar exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9st tapasztalunk.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Ha 4 elem helyett m\u00e1r 5 elemet haszn\u00e1lhat az agy, akkor eg\u00e9szen nagyot ugrottunk. Ez egyben vesz\u00e9lyes is lehet, hisz viszonylag kis befektetett munk\u00e1val, kev\u00e9s \u00faj elemmel is l\u00e1tv\u00e1nyos javul\u00e1st kaphatunk. Annyiban csapda ez, hogy hamar azt \u00e9rezhetj\u00fck: m\u00e1r a \u201ecs\u00facson\u201d vagyunk, de legal\u00e1bb m\u00e1ris meredek emelked\u00e9sben. De n\u00e9zz\u00fck meg, hogyan alakul ugyanez akkor, ha az elemek sz\u00e1m\u00e1t 11-re n\u00f6velj\u00fck!<\/span><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Mind\u00f6ssze 6 \u00faj elem bel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel olyan magass\u00e1gba sz\u00f6kik a lehet\u0151s\u00e9gek sz\u00e1ma, hogy a kor\u00e1bban jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9snek t\u0171n\u0151 szakaszok belesimulnak a nulla tengely\u00e9be. Olyan drasztikus, agressz\u00edv n\u00f6veked\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, amit igen neh\u00e9z grafikonra vinni an\u00e9lk\u00fcl, hogy a kezdeti l\u00e9p\u00e9sek ne konverg\u00e1ljanak a null\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n

Mit jelent ez?<\/span><\/p>\n

Ha egy elme sz\u00e1m\u00e1ra sok ismeret \u00e1ll rendelkez\u00e9sre naprak\u00e9szen, viszonylag kissz\u00e1m\u00fa \u00faj inform\u00e1ci\u00f3 is val\u00f3s\u00e1gos forradalom az asszoci\u00e1ci\u00f3s-h\u00e1l\u00f3zatban, minden \u00faj inf\u00f3 egy id\u0151 ut\u00e1n \u00e9s egy szint f\u00f6l\u00f6tt robban\u00e1s az elm\u00e9ben.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Amikor 4 elem volt az alap, 1 \u00fajabb elem bel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel 36<\/strong> volt a n\u00f6vekm\u00e9ny. Mikor az alap 10 elem, akkor egyetlen \u00faj elem bel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel m\u00e1r 13.349.609<\/strong> a n\u00f6vekm\u00e9ny.<\/span><\/p>\n

El tudjuk k\u00e9pzelni, hogy ezer \u00e9s ezer, milli\u00f3 \u00e9s milli\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3 egy\u00fcttesen milyen tektonikus mozg\u00e1sokat ind\u00edthat be az elm\u00e9ben? Ha erre gondol az ember, \u00fagy \u00e9rzi, hogy valamik\u00e9nt csakugyan k\u00e9pes behatolni az Univerzumba, vagy \u00e9pp ford\u00edtva, k\u00e9pes az Univerzum befogad\u00e1s\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

\"\"<\/a><\/span><\/p>\n

\n
\n

A fentiek term\u00e9szetesen semmik\u00e9pp sem jelentik azt, hogy a sok inform\u00e1ci\u00f3, a sok t\u00e9nyanyag t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en vezet a min\u0151s\u00e9g robban\u00e1saihoz.<\/span><\/span><\/p><\/blockquote>\n

A felvett inform\u00e1ci\u00f3k nem felt\u00e9tlen\u00fcl, nem t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1, nem v\u00e1lnak egy szupersztr\u00e1da r\u00e9szeiv\u00e9 automatikusan. Ilyen robban\u00e1sok kezel\u00e9se egy szint felett t\u00f6bblet k\u00e9pess\u00e9geket ig\u00e9nyel, alighanem ezt nevezz\u00fck zsenialit\u00e1snak<\/strong>. Gyakori az is, hogy b\u00e1rmennyi inf\u00f3 jut is be az agyba, azok fragmentumok lesznek. Ilyenkor besz\u00e9l\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul arr\u00f3l, hogy<\/span><\/p>\n

nehezen megy az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek meg\u00e9rt\u00e9se, felfedez\u00e9se, \u00e9s a sok t\u00e9nyanyag ellen\u00e9re sem alakul ki \u00f6sszetett gondolkod\u00e1s.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

\u00cdgy teh\u00e1t az \u00faj oktat\u00e1si ir\u00e1nyzatok azon \u00f3haja, mely szerint nagyobb hangs\u00falyt kell fektetni a gondolkod\u00e1s tan\u00edt\u00e1s\u00e1ra, az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek elemz\u00e9s\u00e9re \u00e9s a kreativit\u00e1sra, abszol\u00fat jogos. De nem szabad megfeledkezni arr\u00f3l, hogy mindezek alapja, telev\u00e9nye a klasszikus \u00e9rtelemben vett tud\u00e1s. Lehet valaki b\u00e1rmennyire kreat\u00edv, ha kev\u00e9s elemb\u0151l dolgozik, sosem \u00e9ri el azt a szintet, mint egy sok elemb\u0151l gazd\u00e1lkod\u00f3 elme.<\/span><\/p>\n

Val\u00f3ban olyan ez, mint a gazd\u00e1lkod\u00e1s.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Aki j\u00f3l osztja be a p\u00e9nz\u00e9t, j\u00f3l forgatja, nem pazarol, innovat\u00edv, annak nyilv\u00e1n t\u00f6bb p\u00e9nze lesz a nap v\u00e9g\u00e9re, mint annak, aki pazarol, nem forgatja a p\u00e9nz\u00e9t, \u00e9s nem innovat\u00edv. Ugyanakkor, ha a j\u00f3l gazd\u00e1lkod\u00f3 10 forinttal indul, a rosszul gazd\u00e1lkod\u00f3 meg egymilli\u00f3val (s a fenti grafikonok alapj\u00e1n ezek cseppet sem t\u00falz\u00f3 ar\u00e1nyok), k\u00f6nnyen lehet, hogy a tehets\u00e9gesebb csak igen hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n tesz szert annyi p\u00e9nzre, mint amennyire a rosszul gazd\u00e1lkod\u00f3, m\u00e1r ha utol\u00e9ri egy\u00e1ltal\u00e1n.<\/span><\/p>\n

Nagyobb szabads\u00e1got adni tan\u00e1rnak \u00e9s di\u00e1knak, biztos \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151. Biztosan vannak olyan energi\u00e1k, melyeket \u00e1t kell csoportos\u00edtani. Biztos, hogy er\u0151s\u00edteni kell az \u00f6sszetett, innovat\u00edv gondolkod\u00e1st fejleszt\u0151 m\u00f3dszereket. Sok-sok olyan elem van az \u00faj ir\u00e1nyzatokban, melyek m\u00e9lt\u00f3k a t\u00e1mogat\u00e1sra, \u00e9s amelyek jelent\u0151s javul\u00e1st eredm\u00e9nyezhetnek,<\/span><\/p>\n

viszont igen k\u00e1ros, ha a probl\u00e9ma gy\u00f6ker\u00e9t a t\u00faltolt lexik\u00e1lis tud\u00e1sban l\u00e1tjuk.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

\"\"<\/a>

Fot\u00f3: Centauri<\/p><\/div>\n

Nem elhanyagolhat\u00f3k az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek sem, s ennek figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1s\u00e1t szint\u00e9n joggal k\u00e9rhetj\u00fck sz\u00e1mon a poroszos ir\u00e1nyba h\u00faz\u00f3 iskolarendszeren, de nem megold\u00e1s a t\u00e9nyanyag \u00e1ltal\u00e1nos cs\u00f6kkent\u00e9se.<\/span><\/p>\n

Az\u00e9rt sem, mert ezzel r\u00e1ad\u00e1sul val\u00f3ban kiszolg\u00e1ltatott\u00e1 tessz\u00fck a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9keit, elszigeteltt\u00e9, s\u0151t a h\u00e9tk\u00f6znapok kommunik\u00e1ci\u00f3s alapjait is sz\u00e9troncsolhatjuk.<\/span><\/p><\/blockquote>\n

De minderr\u0151l m\u00e1r a folytat\u00e1sban.<\/span><\/p>\n

A magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l igyekszem ezen a honlapon olyan t\u00e9nyanyagot is k\u00f6zvet\u00edteni, ami nem csak ma \u00e9rdekes, ami \u00e9rdemes lehet arra, hogy megjegyezz\u00e9tek, \u00e9s igyekszem \u00fagy t\u00e1lalni, hogy befogadhat\u00f3, \u00e9rdekes legyen, s l\u00e1tsz\u00f3dj\u00e9k: minden \u00faj inf\u00f3nak t\u00e9tje van<\/strong>. Hogy ez mennyire siker\u00fcl, az m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s. De igyekszem.<\/span><\/p>\n

Folyt. k\u00f6v.<\/span><\/p>\n

K\u00e9rlek, oszd meg ezt a cikket m\u00e1sokkal is! K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m.<\/span><\/strong><\/p>\n

Hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sokhoz g\u00f6rd\u00fclj a kapcsol\u00f3d\u00f3k al\u00e1!<\/span><\/p>\n

Feliratkozt\u00e1l m\u00e1r h\u00edrlev\u00e9lre? Pr\u00f3b\u00e1ld ki<\/span><\/strong><\/p>\n

\n

<\/p>

    <\/ul><\/div>\n
    \n
    \n\n\n\n\n\n\n\n<\/div>\n

    \n\n<\/p>\n

    N\u00e9v*
    \n<\/span><\/p>\n

    Email c\u00edm*
    \n <\/span> <\/p>\n

    <\/p>\n