A madáretetés megkezdése | Mikor kezdjük a madáretetést?
Sokan egyre bizonytalanabbak, két okból is. Egyrészt egy idő óta nagytekintélyű szervezetek is – bocsánat az erős kifejezésért – egyrészt hülyeségeket állítanak, másrészt egyfajta arroganciával kommunikálnak a madáretetéssel kapcsolatosan. Harmadik okként odarakhatnám: újabban mindenki ért már mindenhez (lassan a hozzáértéshez is mindenki ért), így a madáretetéshez is. Sajnos ezen a ponton (s a fentiek miatt) muszáj hangsúlyozni, hogy nemcsak 40 év terepi tapasztalat áll mögöttem, hanem ennek a területnek kutatója is voltam-vagyok.
Többek között a Madártani Intézettel, illetve akkor még a minisztériumokkal (esetenként nemzeti parkokkal) együtt működve sok ezer madáretetőre járó madarat jelöltem. Olyan fajokat, amelyeket akkoriban gyakoriságuk miatt, és mert nem vonuló fajok, nem volt szokás gyűrűzni, illetve csak külön engedéllyel lehetett, kutatások keretében. Ilyenek voltak például a verebek.
- Kondícióvizsgálatokat,
- populációdinamikai,
- vonulásdinamikai
- és etológiai vizsgálatokat
végeztem rajtuk több mint 10 éven át. Borsódzom tőle, hogy mindezt ide írjam, de sajnos muszáj. Számos cikkben számoltam be a madáretetés fortélyairól és érdekességeiről, tavaly pedig már élő közvetítéseket is adtam néhány esetben a madáretetőről.
Mindezek után lássuk a kérdésre adott tényleges választ!
Először is: Gyakori, hogy a cinegék ősszel – sokszor már augusztus végén – kocogtatnak az ablakon. Sokakban felmerül ilyenkor, hogy a madarak így jelzik: várják már az etetést. Ennek megítélése is rém leegyszerűsítő – többnyire. De ha meg nem haragszik a kedves olvasó, én nem fogom az olvasót csekély értelmű medvebocsnak tekinteni, akivel csak egybites infókat lehet közölni. Erről a kérdésről alapos, reményeim szerint érdekfeszítő, és egy madárbarát számára kalandos cikket írtam korábban ITT. Az általános vélekedés véletlenszerű keresgéléssel hozza összefüggésbe ezt az ablakkocogtatást, de a helyzet ennél jóval (jóval!) érdekesebb és összetettebb.
Röviden: a széncinegéknél valóban lehet könnyen szó egyfajta jelzésről. Arról nem beszélve, hogy a széncinege a madáretetőn olyan funkciót tölt be, mint az interneten a keresőmotorok (erről itt). A cinegék értelmi képességeit egyébként is súlyos hiba alábecsülni, amikor középszint alatti tudományos képzettség mellett is rögtön eszünkbe jut, hogy az angliai kék cinegék milyen ügyesen tanulták meg a tejesüvegek nyitogatását, mi több: ezt a tudást képesek voltak egymásnak tovább adni (erről itt).
Ám a kora őszi ablakkocogtatás mégsem jelenti azt, hogy augusztusban kell kezdeni az etetést. Felmerül az a kérdés is rögtön:
Igaz-e, hogy felesleges a madarak etetése?
Erre újabban azt az egyértelmű „szakmai” választ kapjuk, hogy felesleges. Bár ugyanakkor azt is olvassuk szakmai anyagokban – és ez vitán felül igaz –, hogy például a házi veréb állományának visszaesése a háztáji baromfitartás bezuhanásának köszönhető, mivel
és most tessék kapaszkodni!
a verebek nem találnak maguknak szemestakarmányt. Míg régen rájárhattak majd miden udvarban a baromfinak kitett takarmányra, búzára, sőt tápra is, addig ma már alig találnak ilyen udvarokat. Európa nagy részén vészesen megfogyatkoztak a verebek, az európai állomány 60%-a pedig (!) eltűnt!
Még egyszer! Ha valahol azt írja valaki, vagy azért kárhoztatják (kicsinylik le) a madáretetést, mert annak nincs madárvédelmi jelentősége, nyugodtan tegyük fel a kérdést: Amikor a madáretetés során verebeket is etetünk, vajon nem azzal a verebekre nézve káros hatással megyünk szembe, ami miatt a verebek mélyrepülésben vannak Európa-szerte?
Tőlem szokatlan stílusban tehát azt kell mondanom, hogy a madáretetés feleslegességét hangsúlyozó kommunikáció egyszerűen baromság. Akármennyire nyomatják és csapatják és tolják is. Szakmai szempontból is védhetetlen. Arról a kérdésről, hogy a madarak a táplálékhiányra mennyire tudnak elmozdulással reagálni szintén kitértem már egy kíméletlenül hosszú cikkben ITT, ezt is érdemes elolvasni.
Halkan (vagy hangosan?) mondom: Ha elfogadjuk, hogy a verebek fogyatkozásának hátterében a baromfiudvarok eltűnése áll, akkor vegyük észre azt is, hogy a baromfiudvarokban a veréb nemcsak télen talált szemes takarmányt, hanem egész évben.
Tehát: amikor azt halljuk, hogy a madarak nyári etetése főbenjáró vétek, sőt tömeggyilkosság, nem árt tudni, hogy ez a kérdés sem ennyire egyszerű. Az igazság valószínűleg az, hogy az olajosmagvak, mint amilyen a napraforgó etetése gondot okozhat a cinegéknél, de a búza vagy a köles etetése a két verébfajnak, a mezei és a házi verébnek fontos lehet költési időszakban is.
- Miután tisztáztuk, hogy az ablakon kopogtató cinege igenis jelezheti, hogy az etetést várja;
- Miután tisztáztuk, hogy a madarak etetése nemcsak a gyönyörködésünket szolgálja, hanem ténylegesen segíti a madarakat (lásd például veréb);
- Sőt, azt is tisztáztuk, hogy a nyári etetés kérdése sem annyira egyszerű, mint ahogyan azt újabban beállítják (a holland madártani egyesület például buzdít is nyári madáretetésre),
Nézzük, hogy mikortól indokolt a madarak etetése?
Válasszuk ketté a kérdést:
- Mikortól etethetünk száraz és aprómaggal, búzával, zabbal, kölessel?
- Mikortól etethetünk olajosmagvakkal, cinkegolyóval, dióval?
A száraz- és aprómagos etetés
a verebek (és sármányok) miatt, akár mehet augusztus végétől is. De ahol egész évben elérhetők (mezőgazdasági telepek, terménytárolók…) ott sem tudunk arról, hogy a verebeknek ez gondot okozna, épp ellenkezőleg. Ha véletlenül olyan madárbarát olvassa most ezeket a sorokat, aki viszont haragszik a verebekre – akadnak még ilyenek – őt arra kérem, gondolja meg: Számos egykor gyakori fajt vesztettünk el (például a foglyot), akiket már visszasírunk. Sajnos a veréb ugyanezen az úton halad. Így tehát, ha valahol még sok a veréb, örüljünk neki! Etessük őket is, gondoljunk rájuk is!
Az olajosmagvak
elvileg gondot okozhatnak, tehát a napraforgó etetését mellőzzük a fészkelési időszakban.
Arról, hogy mikor kell abbahagyni a madáretetést tavasszal, szintén találtok egy külön összefoglalót. Ősszel mindössze azt kell figyelembe venni, hogy mikortól nincs már egyik fajnál sem fióka.
Szeptembertől már nincsenek fiókák,
tehát elvileg szeptember elsejétől is etethetnénk. Régen én október elsejétől etettem, de amióta az ősz csúszik, és egyre enyhébbek az őszök és a telek, gyakran kivárom a novembert is. Szokás igazítani az etetés megkezdését az első fagyok megérkezéséhez is. Valóban, a cinegéknek igazán nagy segítséget főként hideg, tartósan fagyos időben jelent az etetés. Magyarán: a madáretetéssel kapcsolatosan több stratégiát választhatunk. Az alábbiak közül bármelyik jó.
- Csak az első fagyoktól etetünk áprilisig.
- Októbertől áprilisig etetünk.
- Szárazmaggal egész évben, olajosmagvakkal csak szezonban etetünk.
Fontos azonban, hogy bármelyik metódust alkalmazzuk, néhány egyszerű szabályt tartsunk be.
- Ha elkezdtük az etetést, etessünk rendszeresen, és ne hagyjuk abba tavaszig, s főként ne a tél közepén.
- Az etetőhelyet tartsuk tisztán, rendszeresen (hetente) takarítsunk, távolítsuk el a magmaradványokat.
- Az etetőhely közelében ne építsünk egérvárat, és ne engedjük a madáretető közelében az egerek megtelepedését, az egérvizelettel szennyezett eleség ugyanis súlyos betegségeket okozhat a madaraknál.
- Itassunk, és fürdési lehetőséget is biztosítsunk, de az itató még fokozottabban tartsuk tisztán, lehetőség szerint naponta tisztítsuk, mert fertőzések legkönnyebben az ivóvízzel terjednek, főként a rigók és a zöldikék között.
De arról, hogy miként lehet kialakítani egy radikálisan szuper madáretetőt ezernyi kisebb-nagyobb trükkel, ITT részletesen olvashatsz. Ha pedig könnyen, olcsón, szinte ingyen szeretnél egy remek fotózási lehetőséget, akkor olvasd el a madárbalkonról szóló írásunkat.
Csináljunk odútelepet!
És amivel igazán segíthetünk a madarainknak egész évben, az a szállás, vagyis a mesterséges odú. Odút kihelyezni sosincs későn. Ha tehetjük, kezdjünk odúkat gyártani, és a környezetünket pakoljuk tele a következő hónapokban, hogyha esetleg mégis megjönne valamikor a tél folyamán a nagy hideg, akkor az odúlakóink, főként a cinegék és verebek bőséggel találjanak maguknak védett helyeket.
Mindezek után, jó olvasást a fent ajánlott cikkekhez, és minden jót a 2024/2025-ös madáretetési szezonra! Etess okosan, felhőtlen örömmel, s mindenképp gondoskodj a verebekről is. Ha esetleg spórolni akarnál, íme egy módszer, amivel egyrészt a verebeket segíted, de úgy, hogy közben csökkented a kiadásaidat. Ha pedig kérdésed van, keress minket hozzászólásban vagy mailben (centauri16@gamil.com), igyekszünk a lehető leggyorsabban válaszolni.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madáretetés
Az egyik bolthálózat már nagy választékban árúsítja a madáreleséget. Náluk már megkezdődött az etetési szezon. Aki nem tud beszerezni olcsón nagy tételben, több zsákkal, mint én is, ( a cinkegolyót viszont én is ott szoktam venni) annak érdemes most megvenni, mert januárban már kifogy a készletük általában.
Én a takarmányboltokat javaslom, sokfelé vannak, pár kilót is lehet venni ezekben a boltokba, többnyire cinkegolyók és egyebek is vannak náluk, messze a legolcsóbbak! Egy átlagos udvarba nem kell más mint napraforgó, vörös köles és cinkegolyó. Napraforgóból pedig mindig a fekete. A takarmány keverékek általában nem jók.