Úgy kibillent a Balaton, hogy kilátszott a meder | Videók!
Jelentős tó a Balaton, a „magyar tenger” (és nekünk a Riviéra), de méreteihez mérve rendkívül sekély. Híres is arról, hogy a déli parton hosszan lábalhatunk anélkül, hogy úszni tudnánk, és ez még normális vízállásnál is így van. 600 km2 , de az átlagos mélysége alig több mint 3 méter (a legmélyebb pont a tihanyi szorosban 12 méter körül van). A tó sekélységéből két dolog következik:
Könnyen esik le a vízszint a tartós aszályok idején,
s a vízszint egyébként is jelentősen ingadozhat. Épp ezért építették meg már a rómaiak a III. században (Galerius császár) a „siófoki zsilipet”, hogy azzal szabályozhassák a Balaton vízszintjét. (A „zsilip” akkoriban még csak egy vájat volt a Balatont övező turzásban, s nem egy komoly, tartós építmény.).
A másik jelenség pedig az,
hogy ha a tó tengelyével párhuzamos erős, tartós szelet kap, akkor a Balaton vize megindulhat a szélirányba. Déli-délnyugati szélnél pedig a víz jelentős része a tó nagyobbik, nyugati medencéjéből a tihanyi szoroson át észak-északkelet felé, a keleti medence felé áramlik, és amíg fennáll a szélnyomás, ott is marad.
Jelentősebb szeleknél ez a helyzet tartósul, s ilyenkor beszélünk arról, hogy „kibillen a Balaton”.
Mint ezen a héten, csütörtökön is.
Azon a napon nálunk a birtokon is ijesztő szélrohamok támadták az udvart, olyannyira, hogy csütörtökön órákra szünetelt az áramellátásunk, sőt: a szélkacimbálta villanyvezetékek olyan hektikusan adtak áramot, hogy aztán végül zárlatot okoztak a házban, amit csak 24 órával később tudtunk elhárítani. Ezért sokáig a Cenweb is állt, ahogyan ITT írtunk róla.
A Balatont is alaposan megdolgozta a szél,
és ismét megbillentette, s ez természetesen a konkrét vízügyi adatokban is megmutatkozott. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mércéi azt mutatták, hogy míg Keszthelynél 35 centimétert süllyedt, addig Siófoknál 25 centiméter emelkedett a víz. Bármilyen jelentős változás is ez, a legtöbb helyen csak annyit lehetett érzékelni, hogy magasabban állt a víz, magasabbra csaptak a hullámok (vagy épp ellenkezőleg).
Ám a déli part legsekélyebb részein elég volt ahhoz is, hogy széles sávból eltűnjön a víz, és kibukkanjon az iszapos meder. Erről videó is készült:
Ilyen szélfútta, ideiglenes szárazulat kialakulása
a Balatonnál jelentősebb vizek esetében sem kizárt, bár jóval ritkább. Nem találtunk pontos adatokat arra nézve, hogy a Balatonnál mennyire gyakori jelenség, de két dolgot állíthatunk:
- Nem kell évtizedeket várni egy-egy kibillenésre, akár évente többször is megeshet.
- Az egyre hektikusabbá, vehemensebbé váló időjárás miatt a kibillenések is gyakoribbak lesznek.
Egyes kutatások szerint
a Bibliában olvasható vörös-tengeri átkelés sem egészen lehetetlen, nem feltétlenül csoda abban az értelemben, hogy csakis isteni erő képes megnyitni a tenger vizét. Hacsak nem tekintjük a természet erejét is isteni erőnek –, ugyanis a Vörös-tengeren mind a mai napig időnként előfordulhat olyan irányú és erejű széljárás, ami a balatoni kibillenéshez hasonló jelenséget idéz elő.
Ugyanígy a Krím-félszigetnél állítólag a fehér gárdisták támadták hátba a vörös gárdát annak idején, kihasználva, hogy kedvező széljárásnál lóháton is át lehet kelni a Krím-félszigetre vezető Kercsi-szoroson. Mindkét állítás ellenőrzésre szorul. Egyelőre nem találtuk meg az eredeti forrásokat, de a Kercsi-szoros legnagyobb mélysége 18 méter. Vagyis alig haladja meg a Balaton legnagyobb mélységét, legkisebb szélessége pedig 4.5 kilométer, ami szintén a Balaton léptéke.
A Vörös-tenger esetében nyilván nem a tenger középső részén lehetséges jelentős kibillenés, hanem például a rendkívül keskeny Szuezi-öbölnél, ami arányaiban szintén a Balatonra emlékeztet.
A csütörtökön kibukkanó meder
egyébként is az a fenékrész a Balatonon, ami aszályok idején is hamar bukkan ki. A kilencvenes évek elejétől kutatom a Balatont, ezeket a zátonyos területeket kiváltképp, mert amikor huzamosan alacsony a vízszint, a déli part valóságos madárparadicsommá válik. Ez mindig is így volt, és ilyen alacsony vízállású időszakok mindig voltak a Balaton életében. Erre utal az is, hogy a déli parton, Balatonberénynél találjuk a Balaton egyetlen szigetét, ami általában nem is látszik, a Csicsergőt. Átlagos vízállásnál csak egy a nádfolt közel a parthoz. De számos irodalmi adatot találtam róla durván száz évre visszamenően.
A neve is árulkodó: a „Csicsergő” arra utal, hogy amikor kibukkan, akkor a rajta gyülekező vízimadaraktól hangos. Már száz éve is a ritka tengeri madárfajok pihenőhelye volt, ahogyan jó ideje a mára szinte híressé vált balatonfenyvesi zátony is.
A kilencvenes években,
amikor még szinte senki se kutatta a Balatont (mert a kutatásában beállt egy pár évtizedes szünet) sokat jártam ezeket a zátonyokat (sokszor tanítványokkal), és felejthetetlenül szép madarászatokat adott már akkor is.
A Balaton kibillenése most rövid időre épp olyanná varázsolta a déli partot, ami a madárbarátok szívét is megdobogtathatja, hiszen ismét bőséges tengeri madár felhozatalt ígér. Nemcsak kőforgatókat, akik rendes vízállásnál is a Balaton tipikus vendégei a mólókon, főként a fenyvesi mólónál, hanem fenyérfutókat, kis godákat, halfarkasokat, rengeteg sirályt, köztük ritkaságokat is.
Ám ilyen esetben túl rövid időre lesz elérhető
a meder ahhoz, hogy madárparadicsom alakuljon ki a déli parton. Amint elcsitul a szél, a keleti mederbe felnyomott víz visszatér megszokott helyére, helyre áll a rend, és eltűnnek az iszappadok, a zátonyok.
De nem kell aggódni. Bizonyára lesz még kibillenés, és még ha egy tartósan alacsony vízállásra még várnia kell a madárbarátoknak és ritkaságvadászoknak, addig sincs ok unalomra. Magas víznél is fantasztikus madárvonulás és gyülekezés veszi kezdetét a Balatonon októbertől, csak épp nem a partimadarak népe, hanem a récék és búvárok nemzetsége lesz rajta az úr.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Balaton
Nagyon szemléletes, ti. hallottam a jelenségről, de nem tudtam elkèpzelni, eddig.