Kikészültem (Magasles, 3. nap vége)

A Zafír-túra harmadik napján, két nagyon kudarcos nap után, épp csak valamivel jobb erőben, mint korábban, megálltam pihenni egy dombtetőn, és annak örömére, hogy aznap nem kell már hegyet másznom, lamentáltam egy kicsit, s végül érintettem pár intimitást is, amiket csak azért nem vágtam ki a videóból, mert ezen a túrán értettem meg, miért volt gyakori az alaszkai aranyásók között, hogy életerős, egészséges férfiak – bár a céljuk eredetileg nem ez volt – végül sosem tértek vissza a városokba, és egyedül, nő és család nélkül, remeteként fejezték be az életüket. Olvastam is valakiről, aki eltűnt a vadonban, majd amikor 24 évvel később rátaláltak, már a nevét sem tudta megmondani. Kissé elképzelhetetlen ez, amint sokszor Jack London történetei is valószínűtlennek, hol sült-realistának, hol romantikusnak hatnak, mégis, ha valakit sokkszerű megterhelés ér, radikálisan rövid idő alatt alakulhat át, fizikailag is gyakorlatilag napok alatt. Például a hirtelen megvont étel szinte leállít minden anyagcsere-folyamatot. Talán a legfontosabb, amit a Zafír-túra 12 napjában megértettem: ha néha úgy érzem, Jack London túloz, pusztán arról van szó, hogy semmiféle tapasztalatom nincs, mely kulcs lehetne az ő világához. Főként a regényeiből készült filmeknél húztam a számat gyakran, amikor a “zöldfülűeket” az első hágó megfogta. Miután a Zafír-túra első két napján – jóval szelídebb körülmények között, mint annak idején az aranyásók – kis híján feladni kényszerültem a túrát, s bizonyos értelemben fel is adtam, hisz pár nap után már nem tudtam vinni a teljes málhát, és inkább bázis után néztem, ahol a nehezét hátrahagyhatom, szóval azóta nem tartom túlzásnak Jack London leírásait, és meggyőződésem, hogy jelen állapotomban ott hagynám a fogam én is egy ilyen hágón. Az is világos már, hogy miért a legelején hullnak el a legtöbben. Az első sokkon kell túl lenni, aztán – ha az megvan – minden sokkal könnyebb. Napról napra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.