Arthur Rimbaud

RIMBAUD

LÖVÖLDÖZŐ KÖLTŐK

Jó pár elképesztő élettörténetet találunk a világirodalomban, de Arthur Rimbaud életénél kalandosabb alig akad. A „kölyök” zabolátlanságát jól mutatja, hogy gyermekei számát 18-20 körülire teszik (17 évesen már apa volt), holott családot nem alapított, s szerelmi életéből a legismertebb a kortárs költővel, Verlaine-nel folytatott, lövöldözésbe torkolló viharos viszonya. Az önkényes, zseniális, sokszor kegyetlen Rimbaud-t Leonardo di Caprio alakítja.

Arthur egyre inkább érezte, hogy mennyire terhes neki ez a kapcsolat: csak tanulni akart az idősebb költőtől, a barátja akart lenni, de Verlaine vágyait ez nem elégítette ki. Verlaine hirtelen elutazott, pénz nélkül hagyva barátját az angol fővárosban. Brüsszelből levelet intézett a feleségéhez, bocsánatát kérte, és a belga fővárosba hívta, de az nem válaszolt. Ekkor a költő megint Rimbaud felé fordult, aki a hívó levélre meg is érkezett, és közölte vele, hogy útjaik végérvényesen szétválnak. Verlaine ittas állapotban revolverrel fenyegetőzött, majd kétszer rálőtt Rimbaud-ra, de csak a csuklója sérült meg. Mindez egy hotelszobában történt, Pault azonnal letartóztatták, pedig Arthur nem tett feljelentést. A belga bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte Verlaine-t…
1875 januárjában az immár hívő katolikus Verlaine-t kiengedték a börtönből, aki felkereste Arthurt Stuttgartban. Megpróbálta meggyőzni, hogy kövesse a példáját, írjon Istenről, a bűnbánatról és minden jóra fordul. A vita hamarosan verekedéssé fajult, és szó mi szó, Rimbaud alaposan helyben hagyta Verlaine-t.
1876-ban Hollandiába utazott, és háromszáz forint jutalom fejében beállt hat évre katonának a holland gyarmati seregbe. Hajóra szállt egy katonaszállítmánnyal, de egy hónap múlva megszökött. Egy angol vitorlással ment vissza Franciaországba. 1877-ben a skandináv országokban járt. 1878-ban keletre készült, de a terve meghiúsult. Bejárta Alexandriát, majd Ciprus szigetére utazott, de megbetegedett. 1880-ban visszatért Ciprus szigetére, de nem tudta elviselni az éghajlatot, Egyiptomba hajózott, majd Adenben kötött ki. Egy kereskedelmi cég szolgálatába fogadta: Rimbaud Harrarba, Abesszínia fővárosába ment. 1882–1883-ban felfedező utakat tett Szomáliában és Galla-földön, illetve felkutatta Ogadint. Utazásairól beszámolót készített a párizsi Földrajzi Társaságnak. 1884–1887 között vadházasságban élt egy abesszin nővel. Kávéval és bőrökkel kereskedett. 1887-ben fegyverkereskedelemmel kísérletezett, de a kockázatos vállalkozásból nem származott annyi haszon, amennyit várt. 1888–1890 között is folytatta a fegyverekkel való kereskedést, de mivel nagyhatalmi érdekeket sértett működése, szembekerült a francia kormánnyal. 1891 februárjában daganat keletkezett a jobb térdén. Visszatért Franciaországba, ahol a beteg lábát amputálták, de a radikális beavatkozás sem segített rajta.

Forrás: Wikipédia

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.