Offshore cégeken keresztül vásárol erdőket a Harvard és az IKEA

Fotó: Centauri

Tudjuk, hogy a nagyvállalatok milyen magasról tesznek mindenre, ami nem növeli a profitot. Nem abszurd ez? A Harvard és az IKEA bűnszervezetktől vásárol tízezer hektár számra erdőt Romániában? Mi van?


2019.11.21. Az utóbbi hetekben számos képet, írást hoztam erdőkkel kapcsolatosan, többek között abból az apropóból, hogy a környékemen több erdőnek is búcsút inthetünk. Főként fenyőredőknek. A lucfenyő esetében ez részint indokolt, bár az kevésbé, hogy mindenütt a drasztikus tarvágást alkalmazzák. Ezeket az írásokat kapcsolódóba az oldal alján megtaláljátok.

De ma szembe jött velem egy szintén erdőket érintő hír. Tudjuk, hogy a nagyvállalatok milyen magasról tesznek mindenre, ami nem növeli a profitot. Azt is megkockáztatom, hogy most, az éghajlat jelentős átalakulásának küszöbén, amikor cégek is vérbő klímaharcosként tüntetik fel magukat, jó pár cég – ha nem a többség – merő képmutatásból tesz így, némely esetben az is felmerül, hogy épp a profit optimalizálásának érdekében, hisz a vásárlók egy része már nem vesz semmit szívesen olyan cégektől, melyek köztudottan negatív hatást gyakorolnak a Föld légkörére.

Az alábbi hírt olvasva sem erősödött meg a nagy cégekbe vetett bizodalmam, de azt sem egészen értem, hogy a világ vezető elitjét képző Harvard hogyan-miért keveredik ilyen ügyekbe.

Az IKEA egyike a világ legnagyobb bútorgyártóinak: évente a globális fakitermelés 1 százalékát használja fel, hogy körülbelül 100 millió olcsó, okosan tervezett bútort gyártson, és ezeket aztán nemzetközi áruházláncában forgalmazza. A Harvard Egyetem az amerikai értelmiség és a politikai befolyás szimbóluma, ezen az egyetemen eddig az Egyesült Államok nyolc elnöke és számos nagyvállalati vezető végzett.


Az utóbbi évben a Harvardnak romániai bíróságokon kellett küzdenie azért, hogy megtarthassa az általa megvásárolt erdők feletti tulajdonjogot. A román állam szerint a Harvard romániai erdőterületeinek egy részét csalóktól vásárolta. Az erdőket az IKEA vásárolta meg olyan off-shore cégektől, melyeket a Harvard befektetési alapján keresztül birtokol.


Csak fenntartásokkal lehet azt állítani, hogy ezt a két világcéget átverték. És, ellentétben az IKEA bútoraival, ezek az üzletek nem is okosak, és nem is olcsók egyik cég számára sem.


2004-től kezdődően a Harvard több mint 33 ezer hektárnyi erdőt vásárolt, amely több száz kis erdőterületből áll össze, melyeket olyan helyi közvetítőktől vásárolták, akiket a romániai ügyészek azóta korrupcióval és szervezett bűnözői csoportokhoz való tartozással vádolnak, és akik ellen nyomozás folyik.

Nem abszurd ez? A Harvard és az IKEA bűnszervezetktől vásárol tízezer hektár számra erdőt Romániában? Mi ez?

A Mérce igen alapos cikkét ITT olvashatod 🙁


tarvágás

2019.11.21. (Fotó: Centauri)


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Regisztrálás után értesülhetsz a legfrissebb, legfontosabb bejegyzésekről 🙂

Név*

Email cím*


Míg megvalósul “gyönyörű” képességünk a rend

Interjúk a csodafa alatt – erdei történetek

Búcsú a csodafától, búcsú egy erdőtől. Szerettelek fenyvesek!

Beteljesült álom – felejthetetlen őszi barangolás itthon

Greta Thunberg és Centauri szindróma

Búcsú a fenyvesektől – klímaváltozás és erdő

Külön udvar – közös ring – klímapolitika

12 Comments:

  1. Szabó Edit

    Lehet, hogy én vagyok csekély értelmű, de hiába töprengek, nem tudok rájönni, vajon miért van szüksége a Harvard Egyetemnek erdőkre Romániában.

    • Ibolya Nagy

      Ugyanezt kérdezem én is !
      Másik kérdésem: biztos, hogy csak Romániában???😡😡😡

      • Biztos vagyok benne, hogy nem. Bárhol, ahol olcsón hozzájuthatnak,, és ahol szabadon lehet vágni. Ez is már milyen védelem, hogy a svéd cég otthon nem vág, de Romániában igen. Amint az osztrákok sem igen vágnak, de például az itt kivágott fenyők oda mennek. Írtam már erről is. Az első kivágott fenyvesnek utánajártam – ez volt az, ami a panorámát adta itt – és megtudtam, hogy osztrák erőműbe megy az egész.

    • Gőzöm sincs. MOndjuk azt is elképzelem, hogy prériket vesz az ELTE az Államokban, majd – mivel a préri alatt palaolaj van – átjátssza egy olajvállalatnak. Talán szólni kéne a magyar egyetemeknek, hogy ez a jövő. Kapjanak már észhez, s legyenek már legalább annyira felvilágosultak, mint a harvardiak.

      • Ibolya Nagy

        🙂 Bőgni tudnék inkább, mint nevetni, amikor felidéződnek a fotóid és az a mérhetetlen mennyiségű egészséges tönk és a törzsek vágófelülete. Direkt figyeltem, mind egészséges volt.

  2. Én nem bőgni, mint Nagy Ibolya, hanem hányni tudnék már a világ sok mocskától,, amit még szép zöld ruhába fel is öltöztetnek………

  3. Marsovszki Viktória

    Ez már az ab-szurdok abszurdja. Úgy tűnik Romániában szabadrablás folyik. Szerintem magyarországi vállalkozók (römánok – magyarok) is tetemes mennyiségben részesülnek a koncból. Borzadva nézem a pl. Szárligeten, a Vértes erdejében! azt a fatelepet, ahol Erdélyből érkezett FENYŐrönköket értékesítenek. Óriási területen, háromembernyi magasságban nem tudom hányszorosa az általad mutatott kivágott fenyőknek, Cen’! Elképesztő! Láttam. Hallottam: erdélyi fiatalember kb. tíz éve napi több kamionnyi “ötthönról” hozott fát terít Bp-en és környékén, számos honfitársával együtt. Döbbenetes! És ez csak két eset!
    Amiről te írsz, Cen, az a jéghegy csúcsa! Mi lehet a víz alatt? Elképzelni sem merem.

    • Na igen, ahogy átvág az ember Erdélyen láthatja is az eredményt. Hatalmas tök kopár hegyek. A rendszerváltás óta eszméletlen erdőterületek tűntek el ott. 🙁

      • Marsovszki Viktória

        De valamiből nekik is élni kell. Az a legnagyobb baj, hogy aki tüzrlőfát visz, hogy ne fagyjon meg, lesittelik. Nagyban pedig megy a biznisz, a kurvaanyjukat!

  4. Marsovszki Viktória

    Kiknek? Nem tudom.

  5. Mikor lesz az “Interjú a csodafánál” folytatása? Bocs minden erdős posztról ez jut eszembe.
    Én az Őrségből jövök, ahol rengeteg érintetlen erdő van- mindig volt fakitermelés, az erdészet talán ott jól gazdálkodik . Az egyik rokonom pedig szállítja a kivágott fákat-főleg tüzifának valót- sosem mondta, hogy tudatos pusztítás lenne. Ha elnézek a határba a szüleim házától, még mindig ugyan azokat az erdőket látom a horizonton mint gyerekként- pedig az már nagyon régen volt. Eddig sem vásároltam az Ikeában, bármennyire is népszerű, szép és praktikus, mert túl drágának találtam. Eztán meg pláne nem fogok. Amikor néhány éve megjelent egy írás azzal kapcsolatban, hogy a nagy csokoládé gyárak honnan szerzik be a kakaó babot ami gyerekmunkából származik, az ismerőseim elhatározták soha többé nem esznek csokoládét, meg semmit aminek a kakaó babhoz köze van. Azóta is tartják. Nekem préselt bútorlap(pozordja-jól mondom?) könyves polcaim vannak- igyekszem a papír pazarlást is minimalizálni (pl. a munkahelyemen csak elektronikus előzményeket engedek meg , nyomtatást nem)az a bizonyos ökológiai lábnyom – amiről a minap írt valaki a kotyogós kávé kapcsán- remélem részemről sem lesz túl nagy. Bocsánat mindig valami személyes jut eszembe Cen az írásaidból, meg az mit tehet az egyén ebben a hatalmas rengetegben a multik mint pl. az Ikea ellen. Én nem vásárolok tőlük.

  6. Elnézést, ha nem idevaló akkor nyugodtan töröld. Most találtam egy jó kezdeményezést,
    https://www.myforest.hu/ Már utaltam is 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.