Itthon, éjjel, az írás meghittségében és kéjében

Itthon, éjjel, az írás meghittségében és kéjében (Fotó: Centauri)

Én is írtam sokat kocsmában, parkban, kávézóban, repülőn, vonaton. De azért itt jobb. A kicsi teret könnyen tölti be a kávé illata. A füstölő illata. A tea illata. A gyertyáké.


2019.11.22. Hetek óta minden éjjel dolgozom – de nem annyira súlyos ez, mint amilyennek első hallásra tűnik, vagy ahogy gondolni szoktátok. Először is hozzászoktam már, évtizedek óta bagoly vagyok, írásaim-regényeim legalább 90 százalékát éjjel írtam, csak akkor van gond, ha másnap napközben sem alhatok. Egyébként pedig az sem mindegy, milyen környezetben dolgozunk.

Éjjel csönd van. Odakint sötét. Idebent nyugalom.


Fotó: Centauri

Ráadásul – talán írtam is erről már valahol – nyár végére felújítottam a régi dolgozószobát és lett egy kicsi könyvtárszoba is. 5000 könyv parkol az íróasztal szomszédságában. Körülbelül 120 kiló kézirat. Igen kicsi mindkét szoba, de írtak már jó regényeket ennél kisebb szobákban is.

Én is írtam sokat kocsmában, parkban, kávézóban, repülőn, vonaton. De azért itt jobb. A kicsi teret könnyen tölti be a kávé illata. A füstölő illata. A tea illata. A gyertyáké.

A könyvtárszobában újabban már hangulatvilágítás is van, és egy ágy, bűnösen puha takarókkal.


Fotó: Centauri

Apránként haladok előre. Listákból dolgozom. Bár nyomasztó is lehetne, hogy mire tíz tételt kihúzhatok, legalább harmincat írok a helyébe. Nem túlzok. Tényleg. Jól jönne néha egy kis alkotói válság. Hogy ne jusson eszembe semmi egy darabig. De nem. Jól van ez így.

Míg az egyik felem listákat ír, a másiknak kell ehhez alkalmazkodnia. Mintha volna egy belső főnök. Kicsit arrogáns. Nem hülye, de arrogáns.

Nap mint nap kiadja, mit kellene megcsinálni. Megcsinálni MÉG. Ezt írd meg, azt írd meg, ezt fotózd, azt fotózd, ide építs lessátrat, oda etetőt, ezt olvasd el, azt olvasd el, de el ne felejtsd megnézni ezt meg ezt és ezt is. Ennyi. Lehetőleg estére. Azaz reggelre. Ilyen az én belső főnököm, és ami a legrosszabb, nem az a fajta, aki aztán odébbáll, hogy csak napok múlva térjen vissza. Nem, ott áll a munkapadnál, a hátam mögött, figyeli, mit csinálok, nekem meg két választásom van. Nem csinálok semmit, és akkor megáll minden. Ez, ugye nem opció. A másik, csinálom, csinálom, írom, írom, de akkor számolnom kell vele, hogy a belső főnöknek minden lépésről új és új ötlet-dolog ötlik eszébe.


Fotó: Centauri

Nincs más megoldás, mint alkalmazkodni. Ez a két szoba egyben logisztikai központ is. Hiányos infrastrutúrával. Kisebb fejlesztések vannak. Régóta esedékes volt egy faliújság. Pár hete az is van, nem is kicsi. Azon lapok. Sok lap. Mindegyiken 25-30 tétel – olyan tételek, mint például regények.

Ezekkel a listákkal, ha megszakadok, akkor sem könnyű haladni. És ez sem elég. Hamarosan beburkolom a fal egyik részét, és egy jókora krétával írható felület lesz belőle.

Háttérben a faliújság egy részlete 🙂 (Fotó: Centauri)

Egyre gyakrabban érzem magam úgy itt, mint egy üzemben. Műhelyben. És ez kegyetlenül jó. Nem tudom, miért, de megnyugtató. Jó itt éjjel. Zene szól, illatok lebegnek, fények pislákolnak, mondatok születnek, bekezdések, fejezetek, regények. Itt látnak napvilágot először a fotók. Praktikus és otthonos. Nem panaszkodhatok.

Minden, ami élet, ide bejön.

De nem vagyok annyira egomán, hogy a saját szobámat fotózzam, csak épp minap a száz éves  kotyogó kávéfőző kapcsán itt akartam lőni pár képet a saját kotyogómról, s ez lett belőle. Észre sem vettem, lőttem vagy ötven képet a szobákról is. Nem tudom, sikerül-e átadni ebből az atmoszférából valamit. Remélem. Küldöm ezeket a képeket onnan, ahol készültek. Fogadjátok szeretettel, és köszönöm a látogatásotokat. 🙂

Kattints a galéria első képére, aztán lapozgass!



Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Regisztrálás után értesülhetsz a legújabb, legfontosabb bejegyzésekről 🙂

Név*

Email cím*


100 éves Bialetti kotyogós kávéfőzője

Az első honor: negyven képviselőfánk cserébe

Mi az irodalom? – Amin az életed múlhat

Erotikus irodalom – írások, novellák, regényrészletek

Emóció, ráció, ihlet és a két agyfélteke

12 Comments:

  1. 🙂 🙂 Szögre akasztottad a kalapod, de nincs vége a napnak. 🙂

    • amúgy szó szerint 🙂 tényleg szögre van akasztva; és igen, ha odakerül, vagy amíg ott van, addig megy a meló java, legalábbis mostanában, ősztől tavaszig.

  2. Ibolya Nagy

    A Szentély! Aminek stílusa van.
    Ahogy lapozgattam annyi minden eszembe jutott. a kéziratok, vajon mennyiből lesz könyv, mennyit olvashatok el még? Azok a remek polcok, amiről eszembe jutott a Hogyan találkoztam Capekkal c. novella, remélhető, hogy hasonló már nem fog előfordulni.
    Aztán ott a Protonauták, ugrásra készen a kiadó (szerkesztő) felé, remélem, nem tévedek. Egyik könyvsor tetején egy Pátosz! Aztán a maszkod a falon.
    Nagyon kellemes, hangulatos, olyan Centauris. Köszönöm, hogy láthattam!

    • Nincs mit! – tudtam, hogy lesz egy kis böngészés 🙂 🙂 Hidd el, azon vagyok, hogy a lehető legtöbb minden és a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb minőségben kerüljön ki innen 🙂

  3. Szabó Edit

    Látom, két klaviatúrát is használsz egyszerre.
    Nálam is volt ilyen időszak. Néha előfordult, hogy összekevertem a kettőt. Nem azon írtam, amelyiken kellett volna, és csodálkozva néztem a monitort, hogy nem történik semmi. 🙂
    A galériát majd holnap nézem meg a laptopon, a telefonon ez nem megy. 🙁

    Ma én írhatttam volna ki, hogy “Színházba mentem”, de nekem nem volt olyan felejthetetlen élményben részem, mint neked: csak egy gyengécske Anna Kareninát láttam. 🙁

    • Sőt, előbb-utóbb kénytelen leszek egyszerre használni legalább két gépet (de lehet, hogy hármat). Túlzásnak tűnhet, de annyi minden fut egyszerre a gépen, hogy gyakran teljesen meghal. Videószerkesztés, honlapszerkesztés, zene, letöltések, feltöltések, írás, kommentelés; szerkesztői felület is minimum három folyton nyitva van (ennek megvan a mag oka) 🙂 Rám fér egy fejlesztés.

      Anna Karenina gyengécskében? – ez szomorú 🙁 de remélem, a hétvégéd remek lesz.

      • Szabó Edit

        S az ilyen színházi élmények után csak növeli a csalódást, hogy szerintem meg lehetett volna azt a darabot jobban is csinálni. (Még ötleteim is lennének! 🙂 )

        Én is remélem, hogy szép lesz a hétvége – az időjárás ígéretesnek tűnik.
        Legyen szép a Tiéd is!

  4. Marsovszki Viktória

    Basszus, Cen’, kishíján elélveztem! 😀

  5. Marsovszki Viktória

    Nem merem újra belinkelni, mert múlthor is ráfaragtam, megjelent pontban az új link után a régi. Ki érti ezt? Holnap visszanézek, itt vannak-e a gyerekek?

  6. Holsky Péter

    Akinek ilyen szobája… mit szobája: szobái vannak, annak el kell viselnie mellé egy ilyen (benső) főnököt is 😉

    Nagyon sok nagy író írt éjjel: Balzac, Dosztojevszkij, Kafka – és a többiek:
    https://www.theguardian.com/books/booksblog/2010/dec/21/writing-at-night

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.