Engedjétek hozzám a gyermekeket!

centauri gyermeklélek 1

Fotó: Centauri

A gyermekek még csodálják az állatokat, később egy részükön eluralkodik majd a gőg, és beveszik azt a dumát, hogy az ember a csúcs, még később pedig egy részük elhiszi azt is, hogy amint különbek vagyunk az állatoknál, az emberek között is vannak különbek, akik épp olyan jogokat és kiváltságokat élvezhetnek a többiek rovására, amiféle jogokat és kiváltságokat élvezhetünk az állatokkal szemben

először megszakad az állat és az ember közötti természetes viszony, azután felborul az ember és ember közötti is, az egyik a másiknak egyenes és végzetes következménye

olyan rákos folyamat ez, amely elpusztít mindent, fajokat írt ki és erdőket, a pszichéből a csodálat és a tisztelet képességét, először magányossá teszi az embert az erdőben, aztán magányossá teszi az embert a városban, a magányos embert csalódottsággal és sértettséggel itatja át, sértettségéből dühöt generál, s ezt a dühöt szétteríti térben és időben, és az, aki immár sehol sincs otthon, aki éhen veszne egy erdőben, vadásszá válik, olyan vadásszá, aki a saját fajtáját irtja; diktál, dirigál, parancsol, és ha kell öl is, a saját utcájában, a saját házában, abban a nagy családban, amely őt kiskora óta janicsárnak nevelte.


természetszeretet állatbarátok

Fotó: Centauri

Megannyi kicsi isten – gyermeknap

Amivé a kékcsőrű réce tett 🙂

Az óceánról (Jákob botja, 2016)

Gaia és Maya – a tudat evakuálása

A tudás varázslat

 

11 Comments:

  1. Szabó Edit

    Olvasom a főoldalon ezt a két idézetet a GELLER-ből. 😮
    Ez egy nem mindennapi fb poszt volt több mint két évvel ezelőtt.
    Idehozod a weboldalra ezt is, Cen’? Jó lenne!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.