USB

2016.09.28.

SZERETŐK VOLTUNK

Fotó: Molnár Ádám Szerelemmel szerették egymást, mondta a Népszavának némileg indulatosan María Kodama, Jorge Louis Borges argentin írócsoda özvegye Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott emlékestet követően. A világsztár szerző özvegye mesélt férje első házasságáról, egykori és jelenlegi megítéléséről, erős igazságérzetéről is.
A TELJES CIKK ITT

 

2015.04.17.

HOGYAN LETT ÍRÓ GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ?

Márquez Száz év magányEgy éve ezen a napon ment el közülünk Márquez, becenevén Gabo, a “Száz év magány” szerzője. A Magvetőnél megjelent “Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak” című kötetben így mesél:
“Én sose gondoltam arra, hogy író legyek, de diákkoromban Eduardo Zalamea Borda, a bogotái El Espectador irodalmi mellékletének főszerkesztője írt egy tárcát, amelyben azt mondta, hogy az új írónemzedékek semmit sem produkálnak, hogy sehol sincs egy új novellaíró, se egy új regényíró. És azzal fejezte be, hogy őt marasztalják el, amiért a lapjában csak az öreg írók jól ismert neve olvasható, a fiatalok közül viszont senki, mikor az az igazság – mondta –, hogy a fiatalok nem írnak. Bennem akkor felébredt a szolidaritás érzése a nemzedéktársaim iránt, és elhatároztam, hogy írok egy novellát, de csak azért, hogy befogjam a száját Eduardo Zalamea Bordának, aki jóbarátom volt, vagy legalábbis aztán jóbarátom lett. Leültem, és megírtam a novellát, majd elküldtem az El Espectadornak. A második ijedség a rá következő vasárnap fogott el, amikor kinyitottam az újságot, és ott volt a novellám: egy teljes oldalt töltött be, Eduardo Zalamea Borda jegyzetével, amelyben beismerte, hogy tévedett, mert ezzel a novellával nyilvánvalóan „feltámadt a kolumbiai irodalom géniusza” vagy valami ilyesmi.”
Szóval, nem árt néha egy kis rugdosás, egy kis vita. Üzenet ez azoknak is, akik a hazai, kortárs irodalom körül zajló vitákra azt mondják: vihar egy pohár vízben.
Márquez könyvei később elképesztő példányszámban fogytak, főként a Nobel-díj odaítélését követően, nem túlzás azt állítani, hogy gazdagon halt meg. De csóróként kezdte. A szegénység időszaka is összekapcsolja őt pályatársával, Mario Vargas Llosával. Kettejük kapcsolatáról a legtöbben azt hallották, hogy egyszer Llosa bemosott egyet Márqueznek (állítólag nőügy volt a háttérben). Kevésbé ismert, hogy a szegénység mindkét írót ugyanabba a párizsi padlásszobába vezette.
Márquez fiatalkorában éhezve élt Párizsban. Egy kis hotelben húzódott meg, ahol megengedték neki, hogy ingyen használja a padlásszobát. Ott íródott “Az ezredes úrnak nincs, aki írjon” című kisregénye. A sors iróniája, hogy évekkel később Mario Vargas Llosa is ugyanabban a hotelben, ugyanabban a padlásszobában, szintén éhezve, ingyen szállt meg, és ott írta első sikerét, “A város és a kutyák” című regényt.
Talán abban a szobában kellene írni?
Remélem, a hajdani tulajdonosok most e szoba bevételeiből jól élnek.
Ezt a novellát pedig Márquez emlékének ajánlom:
http://centauriweb.hu/novellak/villamnovellak/fold-arvai/

A képen: Márquez Párizsban


 

2015.03.29.

Igazi világsztár, az amerikai irodalom jelenlegi első számú írójának tekintett Jonathan Franzen lesz a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (2015. április 23-26.) díszvendége.

Tovább a teljes cikkre

Komoly bajban az Ulpius és az Alexandra!


 

2015.03.22. MORCSÁNYI GÉZA A HÉVÍZ ANTOLÓGIA BEMUTATÓJÁN

“Morcsányit nagy taps fogadta – a Hévíz Irodalmi Antológia 2012-2014 az utolsó kötet, amit felelős kiadóként jegyez -, a fiatalok azt mondják, “iszonyú rendes volt velünk”. Ő nagy szavak nélkül elismeri, ezek a fiúk a nemzedéke számára irigylésre méltó módon egyenesek és bátrak, mernek szakítani az elitlapok hagyományaival, mernek könnyedek lenni, szokatlan, nem irodalmi témákat érinteni, s nem félnek a náluk fiatalabbaktól.”

A teljes cikk a Heti Válaszban olvasható


morcsányi géza friderikusz sándor


2015.03.22 Morcsányi Gézát tegnap Friderikusz kérdezte


Itt pedig egy korábbi interjú (Veiszer Alinda – Záróra)

 


 

SALINGER ZABHEGYEZŐ

Salinger hogy a pékbe hegyezett zabot?

Áprilisban jelenik meg új fordításban Salinger talán leghíresebb műve, a Catcher in the Rye. A könyv 1964-ben jelent meg először magyarul, akkor Zabhegyező volt a címe, a mostani új fordításé pedig Rozsban a fogó lesz. Barna Imre, a kötet fordítója a tegnap megjelent interjúnkban kifejtette, hogy mi indokolta a változtatást, és kiemelte azt is, hogy műfordítóként a címnél sokkal fontosabbnak tartotta, hogy visszaadja azt az élőbeszédszerű nyelvezetet, amely az angol szöveget jellemzi…
A kommentelőket azonban láthatóan megosztotta a téma: volt, aki teljesen kiakadt tőle, más azonban korántsem berzenkedett az új címtől ennyire. “Nekem a Zabhegyező soha nem jelentett semmit, vagyis de, állandó idegességet, hogy hogy a pékbe lehetne a zabot hegyezni és amúgy is mit jelent. A Rozsban a fogónak nincs ilyen erős hatása, viszont jobban tetszik a ritmusa” – írta egyikük.

Tovább a Könyvesblog (Kiss Orsi) cikkére


STEPHEN KING

A KOPORSÓ SZERETETÉVEL SZÜLETTEM

“King 4-5 éves korában egy barátjával játszani indult. Egy óra elteltével sokkos állapotban, falfehéren tért haza, aznap már egy szót se szólt. Anyja csak később tudta meg, hogy King barátját a szeme láttára halálra gázolta egy vonat. (…) Vagy ha egy mélyebben húzódó indokot keresünk, ott van King apja, aki a szerző kétéves korában elment venni egy csomag cigarettát, és soha nem tért vissza…”

Remek életrajzi összefoglaló Stephen King – ahogy az egyik barátom fordította: Király Pisti – életéről a Könyves Magazinban. Rusznyák Csaba cikke a Könyvesblog oldalán online is elérhető. Számos érdekes életrajzi adatot olvashatnak azok, akiket az érdekel, miféle indíttatások, gyermekkori élmények inspirálhatják a szerzőt.

A Tortúra fanatikus, őrült Annie-jét saját felháborodott rajongói ihlették, a Cujót azután írta meg, hogy rátámadt egy hatalmas bernáthegyi, a Ragyogás egy üres hotelbeli tartózkodása és az alkoholizmussal való harca nyomán született, az Állattemető ötlete pedig lánya macskájának elgázolásából, és a közeli állattemetőbe való elhantolásából származik. És akkor még nem is beszéltünk az Állj ki mellettemről, amiben két főszereplőt majdnem elgázol egy vonat.

Mitől fél egy félelemnepper?

Kingnek sosem volt szüksége különösebb ürügyre ahhoz, hogy leigya magát, de miután a Carrie-vel befutott, új motivációt talált a poháremelgetéshez: mivel a könyvet az alkohol bűvöletében írta, félt, hogy ha abbahagyja az ivást, elszáll az ihlet, többé nem lesz sikeres, és eltűnik a süllyesztőben. És majdnem igaza is lett: mikor a 80-as évek végén leszokott a piáról és a kábítószerről, egy ideig képtelen volt bármit is írni. Felesége segített neki, hogy visszaszokjon a szavak világába, mert félt, hogy egyébként visszaesik – az 1991-ben megjelent Hasznos holmik volt az első könyve, amit józanul írt meg.


Az hozzátartozik persze, mindig voltak bőven, akik táplálták a kétségeit. Az amerikai irodalmi elit egy része például kiakadt, amikor a National Book Award 2003-ban a szerintük komolyan vehetetlen és tehetségtelen Kingnek ítélte oda a Medal for Distinguished Contribution nevű, egész életműre szóló elismerést, amit előtte olyan írók kaptak meg, mint John Updike, Arthur Miller, Philip Roth vagy Ray Bradbury.

Tovább a teljes cikkre


kurt vonnegut

EGY IGAZÁN JÓ CSÓKA

Kurt Vonnegut, nyolcvanas éveiben járva, komolyan elgondolkodott azon, hogy beperli a dohánycéget, amiért hazudtak neki. A cigaretta ugyanis hiába ígérte folyamatosan a dobozán, hogy meg fogja ölni, ő még mindig életben volt.
Az írónak mindig úgy kell rendelkeznie az olvasó idejével, hogy az ne érezze feleslegesnek az olvasásra szánt órákat. (Kurt Vonnegut)
A nyolcvanas és kilencvenes években aktívan felszólalt az alkotmányos szabadságjogok védelmében, a környezetvédelem mellett és a nukleáris fegyverek ellen, a kétezres években pedig élesen bírálta a Bush-kormányt és az iraki háborút. Mikor egy újságíró 2003-ban a hogyléte felől érdeklődött, ő csak annyit mondott:

Dühös vagyok, mert öregszem, és mert amerikai vagyok. Különben minden oké.

J. Rentilly: Tehát ez valóban az utolsó könyv? Úgy volt, hogy az Időomlással búcsúzik, aztán jött a Dr. Kevorkian.
Vonnegut: Kurvára nem tudom. Egyre csak arra gondolok, hogy meg fogok halni. Mit gondol, miért cigizek annyit?
JR: Hány dobozzal szív egy nap?
Vonnegut: Mindegy, kurvára nem a maga dolga. Bassza meg, érti?

Tovább Rostás Eni cikkére


 

NYÁRY KRISZTIÁN

FIATALÍT A MAGVETŐ

“Fontos, hogy a huszonéves szerzők mellé megtaláljuk és a kiadóhoz vonzzuk a huszonéves, sőt, a középiskolás közönséget is. Az olvasói utánpótlás kinevelése nélkülözhetetlen” – mondta el Nyáry Krisztián irodalomtörténész és kommunikációs szakember, aki a Magvető és az Athenaeum Kiadók igazgatását veszi át.

Tovább az interjúra


 

solaris george clooney

ZENÉVEL ÜZEN A TITOKZATOS BOLYGÓ

A Stanislaw Lem lengyel író regényén alapuló operát a párizsi Champs-Elysées Színházban mutatják be csütörtökön. Lem műve, a sci-fi irodalom egyik leghíresebb alkotása egy élő óceánnal borított bolygóról és az azzal való emberi kapcsolatfelvételről szól. Az emberi megismerhetőség határait boncolgató filozofikus regény számos adaptációt ihletett, köztük Andrej Tarkovszkij 1972-es, és Steven Soderbergh 2002-es mozifilmjét is.

Tovább a cikkre

Centauri sci-fi



Centauri videó a Solaris (2002) zenéjére


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.