Izgalmas regényfolyam – fejezetről fejezetre más szerzővel

Fotó: Centauri


A Liget még a nevében is fákat jelöl! Ebben az esetben a hitelességhez nem fér semmi kétség, és ez ma brutális érték, nagy fegyvertény.


2019.11.23. Érdekes vállalkozásba fogott “anyalapom” a Liget. Azért hívom így, mert – ahogy azt már minden létező alkalommal elmondtam-megírtam – A Liget és a 2000 volt az a két folyóirat, melyek kezdő szerzőként rögtön “befogadtak”. A Ligettel kapcsolatosan – bár ez most szorosan nem tartozik ide – meg kell említenem:

a Liget szerkesztősége és szerzőgárdája már akkor fogékony volt a “zöld gondolatra”, amikor az még nem volt divat vagy rossz értelemben vett érdek.

Tíz éve és húsz éve is irodalmi és ökológiai folyóiratként aposztrofálták a lapot. S az is volt. Többször is szóba került az utóbbi hónapokban, hogy gyakran megkérdőjelezhető a mai, az újdonsült zöldek hitelessége. Persze, nem állítom, hogy jót tesz az “ügynek”, “ügyünknek” bármiféle megkérdőjelezés, mégis, az ember nehezen szabadul a gyanakvástól. Amint nemrégiben a Fedél Nélkülben írtam: szeretném látni némely követelés és terv mellett azt is, hogy a hirtelen-zöldek korábban mit tettek. Szeretnék látni legalább pár fácskát, amit még a nagy és baromi zöld divathullám ELŐTT ültettek. (ITT)

A Liget még a nevében is fákat jelöl! Ebben az esetben a hitelességhez nem fér semmi kétség, és ez ma brutális érték, nagy fegyvertény.


Fotó: Centauri

Ekkora kerülő után – de ez már a begyemben volt egy jó ideje 🙂 – jöjjön a lényeg, a Liget érdekes vállalkozása, egy regényfolyam. Olyan sorozatot indítottak útjára, melynek terjedelméről fogalmam nincs, de egy biztos:

a VILÁGHÁBORÚ KÜSZÖBÉN című regényt fejezetről fejezetre más szerző írja. Érdekes kísérlet. Vajon milyen regény kerekedik így?

Én is részt veszek benne, egy fejezet erejéig hozzájárulok e regényfolyam hömpölygéséhez. Egyelőre a két első fejezet olvasható. Fogadjátok szeretettel a Ligettől. Garantált olvasmány hétről hétre.

ELSŐ FEJEZET

Míg a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali állatvédő szervezetek tábort vertek a kerítés mentén, és felirataikat magasba tartva, hangosbemondójukba kiabálva folyamatosan akcióztak, a kormányzó parlamenti pártok úgy készültek elejét venni, hogy ezek a gyülekezetek politikai tőkét kovácsoljanak a macskatelep elleni tiltakozásukból, hogy alaptörvénybe iktatták: a macska nem ember.


TOVÁBB

MÁSODIK FEJEZET

A férfi pedig örömmel tesz eleget párja kívánságának: mesél, néha ki is színezi a valóságot – ráfér, bólint rá magának, s elégedetten gondolja, hogy rajta kívül nincs is olyan férj, a kerek világon se, akit a felesége még abban is támogat, hogy könnyelmű kalandokba keveredjék. Ő sem tudja, hogy a meghallgatott liezonokból az asszony rövid, csattanós történeteket ír, s álnéven, Pikáns históriák című rovatában közölteti a Világlap hasábjain.


TOVÁBB

Ha pedig én is sorra kerülök, jelzem időben. További szép hétvégét és jó olvasást!


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Regisztrálj, hogy értesülhess a legfrissebb, legfontosabb bejegyzésekről 🙂

Név*

Email cím*


Protonauták – online pszicho thriller és sci-fi krimi / 2019

Pátosz a káoszban (Liget, 2007)

Milyen szakmát szeretnének a legtöbben?

Itthon, éjjel, az írás meghittségében és kéjében

KÖNYV

Külön udvar – közös ring – klímapolitika

27 Comments:

  1. Nagyon érdekes vállalkozás, érdekes kísérlet! Kíváncsi vagyok, hogy milyen egész áll össze belőle 🙂

    Vajon az utolsó fejezetét egy ember fogja írni vagy pedig bekezdésenként az addigi szerzői? 🙂

    Feltétlen jelezd, ha olvasható a Te részed is benne!

    • Jó kérdés, mert az világos, hogy szerzőről szerzőre hogyan gomolyoghat, hömpölyöghet egy regényfolyam – minél később csatlakozik valaki, annál nehezebb, annál nagyobb szöveget kell ismernie -, de hogy miként lesz vége, mikor, és ki mondja meg, az valóban izgalmas kérdés. 🙂

      szólok mindenképp

  2. Szabó Edit

    Hú, ez szuper ötlet és nagyon izgalmas lesz követni, hogyan alakul a történet! 🙂 Vajon az egyes írók stílusai felismerhetőek lesznek, elkülönülnek majd? Remélem, hogy a végén kiadják majd könyv formájában is.

    Volt egy hasonló, bár az spontán indult a Facebookon. Költők kezdtek el versekkel reagálni egymás verseire. Szabó T. Anna és Lackfi János kezdte, aztán csatlakoztak mások is. Hatalmas sikere lett, és a fb-on az olvasók követelték, hogy jelenjenek meg a versek könyvben is.
    Az én polcomon is ott van a Verslavina. 🙂

    Adtak hozzá instrukciókat? Vannak olyan feltételek, amiknek meg kell felelni, vagy teljesen szabad kezet kaptatok?

    • Szabad kezet kaptunk, csak annyi a kikötés, hogy figyelembe kell venni a korábbi fejezeteket, ami egy regényfolyam esetén ugye minimum. Úgy is mondhatnám, azt ír mindenki, ami akar, csak azt kell szem előtt tartani, hogy ez nem novellafüzér, hanem regény. Ezért írtam: az utolsó fejezetek megíróinak már egy egész regényt kell elolvasniuk ahhoz, hogy végül megírhassák a maguk néhány oldalát. 🙂

  3. Ibolya Nagy

    Nagyon örülök, remek ötlet!
    Eszembe jut , 2016-ban a Népszabadság indított egy regényfolyamot, hetente egyszer mindig más szerző írt egy fejezetet, az év végéig tervezték
    . A többit már tudjuk. megszakadt a regényfolyam 2016 novemberében.

  4. Marsovszki Viktória

    …hű, de remek! ♥
    Olvasom ezerrel!

  5. Izgalmas. Nem csak a történet, hanem a mód, ahogy regény lesz belőle. 🙂

  6. Jó reggelt!

  7. Micsoda stílus kavalkád lesz:-) másfelől megismerjük a kortárs írókat , akiknek az írásait nem reklámozzák a közösségi oldalakon – sajnos. Ezt a bejegyzést is viszem. Remélem jó sokáig tart a regényírás, máris nagyon szeretem:-) Amúgy az első etap egy kicsit “Cen”-s stílusú (csak egy kicsit:-))) az a hölgy biztosan olvas Téged.
    p.s. a Kék angyallal megakadtam az Ámorszérumnál- az a helyzet olyan tömény, hogy egy novellát kiolvasva legalább néhány nap szünet kell az emésztéshez. Nem könnyű Téged olvasni, elképesztő a nívó, a szókincs, a történetek, a szavak felfűzése egy végtelen mondatra, amiben benne van egy egész ember lelke. Igazi szófestmények. Így voltam a Jákob botjával is. A minap egy csomó oldalon Jack London életéről lehetett olvasni a születésnapja apropóján. Milyen rövidre szabott élete volt. Ha tényleg létezik reinkarnáció és Cen Te vagy az Ő újabb leszületése, akkor remélem az is igaz, hogy mindent amit az előző életben nem tudott(ál), vagy a gyilkos önpusztító életet életét (ed) azt most egy magasabb spirituális szintre lépve máshogy csinálod és legalább 100 évig élsz és rengeteg könyvet írsz az utókornak, még ha nem is találod meg a csoda elixírt , az örök élethez:-))) Milyen jó játék lenne, ha nem mondanád meg melyik fejezet lesz a Tiéd s vajon mi olvasók Rád ismerünk-e.

    • Szabó Edit

      Centaurit tényleg nem könnyű olvasni, különösen az elején. Időt kell hagyni neki, hogy felfedezd, hogy megismerd, hogy megemészd, hogy megkedveld. Amikor viszont mindez megvan, nem tudsz leválni róla, mondhatni függő leszel. 🙂

      Cen’ nagyon sokfélle stílusban képes írni, nem hiszem, hogy ráismernénk. (Hacsak nem említené meg az általa írott részben a búnogrítumot vagy a trakutarabellát. 😉 🙂 )

      • hát nem tudom… ahhoz biztos időt kell hagyni, hogy megismerd vagy hogy bármennyire is kiismerd, de hogy megszeresd…

        Nekem szerelem volt első olvasatra. Még amikor eljutott az üzenőfalamra a Magvető által a Facebookra kirakott Centauri poszt (2015-ben), a véletlen műve volt, az algoritmusok már akkor nem szerették mutatni a Magvetős posztokat (meg őszintén szólva, sok érdekeset nem is posztoltak, miután rátaláltam Cen’ facebook profiljára általuk, mentek is a süllyesztőbe az üzenőfalamról, más bejegyzésnek írótól akkor már nem volt esélye :), túl magasra tetted a mércét Cen’).

        Na szóval, szerelem első olvasatra, a facebook bejegyzés után rögtön kutattam a könyvei után, és szép sorban haladtam: Kék angyal, Jégvágó, Pátosz a káoszban. Szerencsére akkor még mindegyik könyv beszerezhető volt a boltokból, aztán a frissen megjelenő Jákob botja 2016-ban. Mindegyik könyv azóta is a könyvespolcom dísze, már csak arra vár, hogy dedikálják is őket 🙂

        Vagyis, kedves Új Olvasók! Olvassátok bátran Centauri műveit, ha nem értenétek is a mélyebb összefüggéseit, ne aggódjatok, úgyis élvezni fogjátok – ha pedig megértenétek, az csak a hab lesz a tortán!

        • Irulok-pirulok, kedves Anna. Mit is mondhatnék 🙂 egyszer talán a dedikálás is megoldódik! Köszönöm szépen, támogatásnak vettem minden sorodat.

          Lám, valami értelme csak volt annak idején a Facebooknak. Lehet, vissza kellene szereznem a saját oldalamat valahogy 🙁

          • Ez az igazság, kedves Cen’ 🙂

            Én nem vesződnék a Facebookkal, lejárt lemez 🙂 Bár, az is igaz, hogy jobb alternatívája még nincs, úgyhogy lehet megérné visszaszerezned.

            A dedikálást előre is köszönöm! =)

        • Szabó Edit

          2015-ben még meg tudtad venni a Pátoszt? 😮
          Szerencsés ember vagy.

      • ezt a függőséget abszolút támogatom 🙂 🙂 🙂

      • Marsovszki Viktória

        Elhiszed, Edit, hogy ezer közül is kiválasztanám Cetauri írásait? Egyféle stílus ő: Centauri-stílus, ami fölöttébb különbözik a többitől és nem elsősorban jellegzetes, saját alkotású szavaiban, szőhasználatában, számos egyéb (nagyon erős) ismertetőjegye alapján is. 🙂

    • nagyon érdekeseket írsz! Most épp szerkesztek és írok, de jövök vissza és válaszolok!!!!

    • Szerencsére az öreg Jacknél máris többet éltem, bár tekintve, hogy viszonylag hamar ment el, ez legjobb esetben is csak részeredmény. De igyekszem – és igen, szeretnék sokáig élni, épen, frissen, rengeteg a dolog, s el sem képzelhetem, hogyan lehet elvégezni vele egy emberöltő alatt. Talán el sem kell képzelni, csak csinálni, csinálni, és csinálni, ameddig és amennyire csak lehet. 🙂

      A játékjavaslatod annyira klassz, hogy nagyon komolyan elgondolkodtam rajta, de sajnos ez kivitelezhetetlen, hisz minden résznél ott a szerző neve, így aztán nem volna kérdés, melyiket írtam én, az pedig nem várható el, hogy a kedvemért-kedvünkért ne jelöljék a szerzőket.

      Pedig én is kíváncsi lettem volna, vajon kitaláljátok-e.

      Lehet azonban, hogy ennek mintájára egyszer én találok ki valamit 🙂

      • Szabó Edit

        Egy “Találjátok ki, ki írta/én írtam-e!” játék pl. izgalmas lenne. 🙂 Vagy valami hasonló.

  8. Marsovszki Viktória

    Visszajövök én is este Cen’!
    De addig még írom, hogy a második írás a név miatt volt nagy meglepetés.
    Lipták Ildikó tanította nekem Kaposi Lacival együtt a tanítási drámát. 🙂
    Nem is tudtam, hogy írásra is adta a fejét! Szeretem az ilyen újratalálkozásokat!
    Öröm! 🙂
    Meg az is, hogy végre találkozhatok ma veled itt. 🙂

  9. Marsovszki Viktória

    Eltévedtem kicsit megint. Nagy kár!

    • Szabó Edit

      Köszi! 🙂
      Ez a rész nekem kicsit gyengébb az első kettőnél, de érdekes látni, hogy ki merre ágaztatja el a történetet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.